Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-18 / 63. szám

1926 március 22. SZEGED 3 68 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! Elnapolták a Kroó-bank biinügyének főtárgyalását és azonnal szabadlábra helyezték a két Kroó-fivért. Szeged, március 17. (Saját tudósítónktól.) A 240 millió korona passzivávil összeomlott Krtó-bank bOnflgye főiárgyalásának második napján még fokozódott az érdeklődés, ugy bogy a nagy eskCdUzéki terem padsorai már a korai órásban megteltek. A második tárgyalási nap — amely ebben a ciklusban azu'ohó is lett — korántiem volf olyan érdekes és izgalmas, mint az ehő; a szakértők vallomása ulán a védők kérdéseire különbözö tényeket állap lottak meg, majd ismét izgalmas perek következtek: befejeződött ezen a napon hosszú idire ez a főtárgyalás. Kedden reggel elöször Szllber Sándor könyvszakértő tetíe meg jelentését. Jobbára ugyanazokat állapította meg, mint a tegnap kihallgatott PJl Sándor szakértő Kijelentene, hogy hihetetlenül felületes ügykezelés vtll a bankban, le'kiisxereilenai vezettek a könyvese'. Az adósokat kelő időben föl sem azóliották és az egyes papírvásárlásoknál több milliárdnyi differencia rou'átkozott. A bank összeomlását a hirtelen beállttt nagy bessz okozta. Dr. Eisner védő ezután több dolog megállapítását kéri az elnöklői. Elsősorban azt, aogy a Kroó-bankkal összeköttetésben állott Szacelláry-bank mikor adta el a Kroó bank papirjainak egy részét, talán már a bünügyl zárlat foganatosítása után. Vtld Károly elnök megállapítja, hogy a b3nflgyi zárlatot 1924 január 12 én délelőtt 11-kor foganatosították és ezen a napon Szacelláry még eszközölt exekutiv eladásokat. A további kérdések során kiderQI, bogy psp rok még mindig vannak a banknál. Egy egész ciomó részvényt adtik át a vagyonfelügyelőnek. Igy megállapítják, hogy sok tétel, ami a vádiratban sikkasztás cimin van kezelve, megvan és igy sikkasztás nem áll meg. Ezután hosstu szünet következik, amely alatt a védők tárgyalásra ültek össze. Szünet után dr. Eisner indítványt tesz. Kéri a tárgyalás elnapolását és ezzel egyidejűleg a vizsgálat kiegészítését, mert enélkül nen lehet tisztázni az ügyeket. Kijelenti, hogy a vádlottakat a sikkasztásokra — amelyeket a vádirat föiemlit — sohasem hallgatták ki. Sohasem mutatták meg nekik az üzleti könyveket, valamint a szakértők véleményét, hogy ezután védekezhettek volna. A Szacelláry-féle dolgokat sem lehet tisztán látni, mivel nem szerezték be a hiteles kimutatásokat. Ezeket a dolgokat csak a kiegészítendő vizsgálat során lehel tisztázni és igy kéri a tárgy»iás elnapolását. Dr. Basch Ferenc, Kroó György védője ugyancsak kéri a tárgyalás elnapolását. A vizsgalat során meg kell allapitani, hogy a Kroóbanknak a Szacelláry-banknál mennyi papírja van és ki kell hallgatni Szacelláry Györgyöt és Sass Lajost. Horánszky ügyész ellenzi a tárgyalás elnapolását, szerinte arra szükség nincs és még korai. A biróság hosszas tanácskozás után kihirdette végzését, amely szerint elnapolja a tárgyalást és elrendelt a vizsgálat kiegészítését. Elrendeli elöször, hogy a vizsgálóbíró hallgassa meg a vádlottakat a sikkasztásokra vonatko zóan, másodszor, állapítsa meg, hogy az egyes üzletkötések mikor történtek, harmadszor, hall gassa ki az összes sértetteket tanuként, negyedszer, állapi sa meg, hogy a bank mikor és kiket exekutált, ötödször, hallgassa ki Szacelláry Györgyöt és Sass Lajost és szerezze be Kroó Lipót budapesti jegyzeteit és hatodszor, állapítsa meg, hogy a Szacelláry- bank mikor foganatosított a bűnügyi zárlat napján eladásokat. Ezért az iratokat a vizsgálóbíróhoz teszik át. Izgatott hangulat van a tárgyalóteremben, valamint a folyosón is, ahol összegyűl ek azok a kisemberek, akik a Kroó-bankban helyezték el pénzeiket. Dr. Eisner áll f:l ezután ismét. — A biróság — mondotta — vizsgálati stád'u'mba u'al'a vissz* ezt az ügyet és ez a vizsgálat hosrzu hónapokat, majd egy évet fog igénybe venni. Ezért kérem védencem jszabadlábrahelyezését, mivel szökésitől tartani nem kell. Dr. Basch védő is kéri Kroó György szabadlábrahelyezését. Előadja, hogy védence súlyos idegbe'eg, aki kü önben sohasem szö kött meg. Az egész ház tudta, hogy anyjának lakásában tartózkodott majd egy évig. A törvényszék ezután elrendelte mindkit vádlott szabadldbrahelyezésit, de Szegedet a biró sdg engedelme nélkül el nem hagyhatják és ezt közlik a rendőrséggel is. Az indokolásban kimondták, kogy a vizsgálat oly hosszú időt fog igénybe venni, hogy az az idő esetleg túlhaladná a kiszabandó büntetisi is. Az elnök figyelmezteti a vádlottakat, hogy mindennap kell jelentkezniük a rendörségen. A két fiatalember örömmel, mosolygó arccal veszi tudomásul. Az ügyész még próbál, felfolyamodást jelent be és kéri, hogy a tábla végzéséig ne engedjék szabadon őket. A törvényszék azonban a két vádlottat azonnal szabadlábra helyezi. Kroó György délután már el is h3gyta a fogházat, mig Kroó Lipót valószínűleg cs?k öt nap múlva szabadul, mivel régebben engedély nélkül tartott mogánál fegyvert és ezért ötnapi fogházra ítélték — az öt napot pedig most akarják kitöltetni vele, mikor már 14 hónapi vizsgálati fogság után szabadlíbrahelyezték. Szegedi birák és ügyészek a katolikus egyházközség adókivetéseit törvénytelennek tartják. A tanács beszüntette a kivetett adók végrehajtását.* Szeged, mátcius 17. (Saját tudósítónktól) Néhány nap előtt részletesen beszámolt a Szeged arról a bonyodalomról, amely a szegedi rómti katolikus egyházközségek adókivető és adószedő joga körül keletkezett. Dr, Márton József nyugalmazott ítélőtáblai biró, mint ismere es, beadványt intézett a város tanácsához, hogy tiltakozzon az adóhivatal által ellene foganatosított egyházi adóvégrehajtás ellen. Beadványában kifejtette, hogy a szegedi katolikus egyházközsigek minden törvény, vagy törvinyes rendelet nilkül veinek ki a katolikus hívekre egyházi adót is az általuk kivetett adót a városi adóhivatal közadók módjára hajtja be, pedig ehhez törvényes joga nincsen. A katolikus egyházközségeket dr. Márton József privát társaságoknak tartja és nem ismer olyan törvényt, amely arra kötelezné a szegedi katolikusokat, bogy tagjai legyenek az egyházközségnek és megfizessék a rájuk kivetett egyházi adót. Dr. Márton József arra kérte a város tanácsát, hogy függesztesse fel az ellene inditott adóvégrehajtási eljárást és torolja meg a rajta elkövetett sérelmet. A tanács az „sudiatur et alléra pars" elve alapján véleményt kért a kényes kérdésben a belvárosi egyházközség vezetőségétől, ahonnan terjedelmes válasziratot kapott. Az egyházközség vezetősége dr. Márton József jogi felfogásával szemben azt bizonyította, hogy a katolikus egyházközségeket ugyanazok a jogok illetik meg, amelyekkel más felekezeti egyházközségeket felruházott a törvényhozás. A tanács, mielőtt döntött volna a vitás ügyben, azt a kérdést tartotta tisztáiandónak, vájjon a szegedi katolikus egyházközségek öt esztendővel ezelőtt történt megalakulása szabályos megalakulásnak tekinthető-e, mert csak szabályos megalakulás esetén Itbef valamilyen joga az egyházközségnek. Ezért a tanács az ügyet véleményezés végett kiadta dr. Turóczy Mihály tiszti főügyésznek. A kérdésben most ujabb mozzanat következelt be. A szegedi törvényszék magatrangu bírái é3 ügyészei közül többen közös beadványt intéztek a fanácshoz és állást foglaltak volt kolligájuk, dr. Márton József álláspontja mellett. A neadványt Pókay Elek tanácselnökön és dr. Zombory Jenőn, az ügyészség elnökén kivül körülbelül husz ismertnevü biró is ügyisz irta alá. A besdvány szövege nem hosszú, mindössze öt gépírásos sor és röviden azt mondja, hogy az alulírottak a szegedi katolikus egyházközsigek adókivetéseit és az adókívetiseknek a városi adóhivatal által törtinő behajtását törvinytelennek tartják. A tanács a birák és ügyészek közös beadványa alapján ismét foglalkozott a kérdéssel és eredeti határozatát föntartva, ismét megbízta a tisz'i főügyészt a véleményezéssel és ezenkivül utasította a városi adóhivatalt, hogy a katolikus egyházközségek által kivetett egyházi adók behajtását — további rendelkezésig — szüntesse be és szüntesse be a folyamatban levő adóvégrehajtásokat is és csak azoktól fogadja el az adót, akik annak befizetésére ónkint jelentkeznek az adóhivatal pénztáránál. A tanács végleges döntését a tiszti főügyész véleményének beérkezése után hozza meg. A tanács Andor Zsiga szerződésének három évvel való meghosszabbítását javasolja. Vitaalkalmak a szerdai közgyűlésen. Szeged, március 17. (Saját tudósítónktól.) A márciusi közgyűlés tárgysorozatán mindössze 35 pont szerepel, de azért előreláthatólag egy délután nem lesz elegendő a kurta tárgysorozat letárgyalására. A napirendre kerülő kérdések között akad ugyanis néhány olyan, amely hosszú vitára ad alkalmat. A legnagyobb vita minden valószínűség szerint a tanács földbérreviziós javaslata körül keletkezik, talán éppen azért, mert a tanács ezzel a javaslattal megtalálta a két szélsőség közötti harmadik utat. A tanácsi megoldás nem elégiti majd ki azokat, akik nagyarányú bérredukcióra vártak, de nem felel meg azok álláspontjának sem, akik a földbérek redukálásáról hallani sem akarnak, sőt állandóan a teljes békeparitás érvényesítéséért harcolnak. A tanács kedden készítette elö a szerdai közülés tárgysorozatát a polgármester szobájában, előkészítés nem tartolt sokáig, féltizenegyet mutatott a toronyóra, amikor teljes számban egybegyűltek a tanácstagok és nem volt még egészen féltizenkettő, amikor már elkészült a munka. A tanácsnak nem volt sok dolga, a napirendre kerülő ügyek legnagyobb részét már korábban, rendes tanácsülések keretében előkészítették, az előadók kedden csak irásba foglalt kész javaslataikat mutatták be. A tanács nem sokat változtatott rajtuk. Megváltoztatta azonban dr. Gaál Endre kulturtanácsnoknak Andor Zsiga színigazgató szerződésének meghosszabbítására vonatkozó javaslatát. Gaál Endre a szinügyi bizottság javaslata alapján azt javasolta, hogy a város hat évvel hosszabbítsa meg a színigazgató jövő évben lejáró szerződését, még pedig három évig a jelenlegi feltételek és megszavazott kedvezmények érintése nélkül, tartsa fenn magának azonban a város azt a jogot, hogy három év után, ha a színházi viszonyok lényegesen megjavulnak, megváltoztathassa a szerződés jelenlegi feltételeit. A tanács már majdnem elfogadta a kulturszenátor javaslatát, amikor felszólalt ellene Bokor Pál helyettes polgármester. Andor Zsiga szerződésének meghosszabbítása ellen nincsen kifogása, mert a direktort eddigi működése alapján alkalmasnak és megfelelőnek tartja a szegedi szinház vezetésére és továbbfejlesztésére, azonban indokolatlannak tartja a szerződésnek hát évvel való meghosszabbítását. Véleménye szerint három év is elegendő, három év elteltével ismét lehet majd be8-élni a szerződés további meghosszabbításáról. Három év alatt ugyanis sok minden történhet a szinház körül. A tanács Bokor Pál indítványára ugy határozott, hogy a közgyűlésen Andor Zsiga szerződésének három esztendővel való meghosszabbítását javasolja azzal, hogy azok a segélyek és kedvezmények, amelye': jelenleg megilletik a színigazgatót, három évig változatlanul maradjanak meg. A s^nház úgyis olyan természetű, hogy könyryen támad vita kö ülöfte Nem valószínű, hogy a szerdai közgyűlésen clc.arad a vita. A tar'cs á' 1 etőkés-Jtett k'sehb jelentőségű ügyek KÖZŰ! j_ot éidemel a rokkantak bódébér-