Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-17 / 62. szám

4 SZEGED 1925 március 22, ax éa papíromhoz SZÍ cellárynak ? Kroó: Az üzleti élet ugy hozta magával. Mindenki tudta, hogy Pesten vannak a papírok, mert hiszen minduntalan elővételi iogot kellett gyakorolni. Augusztus elsején 450 milliót ke­restünk. Elnök: Ekkor ön szerint önnek ebben a pilla­natban 670 millió vagyonának kellene lenni, ha hozzászámítjuk a vádiratban feltüntetett pasz­szivá*. Kroó: Kételkedem könyveim hitelességében, amelyet lelkiismeretlenül vezettek. Szünet u'án a déli órákban Krtó György kihallgatását kezdték meg, aki terjedelmes jegy­zeteiből, összevissza, kapkodva, idegesen adja elő vallomását. Ezt azzEl indokolja meg, hogy jegyzeteit hat hitig az ügyiszsigen tartottak. A bukással bátyját vádolja, aki szerinte azért fogott mindent rá, mert azt hitte, Bécsben van és nem kerül ide a vádlottak padjára. Kijelenti, hogy 1500 ügyfelük volt, a tiszt­viselők igyekeztek kihasználni azt, hogy főnö­kük állandóan Pesten volt is hogy sziles hatás­körrel ruházta föl őket. Ezután arról beszél, hogy többször kezelték már idegszanatóriumba, amióta egy ijjeli rablótámadás alkalmával teljesen tönkrementek ideget. Amikor a bank összeomlott, ö Bécsben vol*. Sürgönyöztek reki, h gy szere:zen 100 milliót, azzal mindent meg lehet menteni. Ekkor össze­köttetésbe próbált lép i azokkal a bankokkal, amelyek sokat kerestek rajtuk, de se Szacelláty se Havas Lojos nem akart segíteni. Pedig akkor 100 millióval szanálni 1. heteit volna a bankot, ugy hogy a feek 80 szá^a'ékot kap­tak volna. Szerinte a bukást az okozta, hogy megjelent a bankban Papp rendőrkapitány és ekkor megrohanták őket a felek. — Tetemes károkat tzenvedtünk azáltal — vallotta —, hogy Lipót járatlan volt a tőzsdén. A veszteségek Lipót tőzsdei tévedéseitől, a pesti köliségekből állottak elő, valamint abből, hogy Lipót játszott a tőzsdén nagy összegek­ben. De Lipót nem is vezette pontosan jegy­zeteit Nem egyszer bezárkóztam a telefon szobában, hogy a felek ne hallják azt a han­gos veszekedést, amit telefonon folytattam a Pesten tarlózkcdó LipótM. Egyszer megbízást kaptak egy részvéiyre 65 ezerre, Lipót ezt 140 ért vette meg. — De nincsen több pénze az ügyfélnek, mond uk telefonon. — Nem baj, szólt vissza, 200 lesz a követ­kező tőzsdenapon. — És — folytatja Kroó György — a követ­kező tőzsdenapon megint 65 ezer volt a rész­vény. Tizmilliókat vesztenünk igy. Egyszer megbízás: kaptunk, hogy adjunk el 500 rész­vényt 80 ezerért, Lipót 60-irt adta el. Tomé­szetesen kénytelenek voltunk drágábban vissza­vásárolni. Délután 3 órakor még mindig folytatta to­vább széjjeleső, kapkodó vallomását. A tiszt­viselőkről beszél, akik nsgy tetelekben játszot­tak. Ganz-DanubUisokat vásároltak l Egyszer volt egy jó tippünk, egy ügyfél 300 darabra adott megbízást. Lipót 50-et tudott venni, ezt a mennyiséget pedig nem a fél, hanem a tiszt­viselők kapták meg, akik másnap már 100 százalékkal adták el. Az elnök ezután néhány iratot ismerte!, zmelyböl kitűnik, hogy a bank fizetési nehéz­ségeire az adókat vizsgáló tisztviselő jött rá, ami után megkezdődött a rendőri beavatkozás. Pál Sándor könyvszakértő mondja el véle­ményét ezután. A könyveket hibásan, felületesen vezették. Egyes tételeket egyáltalán nem vezet­tek be. A pénztárkönyvben három hónapon át nem összegeztek, sohasem lehetett tudni, hogy áll a bank. A könyvekben számos össze­zdási hiba van. Nyilvánvaló, hogy a tisztvise­lők játszottak, de kamattal nem teiheltik meg őket. A bank passzívája összesen 224 millió. A koszlpénzekböl a bank saját céljaira vásárolt papiroktt. Hogy a bank tulsjdonképen mikor lett fizetésképtelen, lehetetlen megdllopltani. Valószínűleg a nagy bessz kezdetin, 1923 szep­temberiben. A bank bukását a papirok roha­mos zuhanása okozta. Ezután a védők intéztek kérdéseket a szak­értőhöz, majd az elnök a tárgyalást kedd reg­gelre halasztotta el. A másodia tárgyalási n<pon Silber siakértő mondja ei véle^én^ét, majd raegkezd'dik a tanuk kihallga'áaí. Előadás a Lloyd-Társulatban az aranymérleg problémájáról Szeged, március 16. (Saját tudósttónktól.) A Lloyd Társulat zsúfolt nagytermében tartotta meg előadását vasárnap délelőtt dr. Kertész Béla, a Kereskedők Szövetségének ügyésze az aranymér­leg problémájáról. A pénzügyminiszter most készíti el az erre vonatkozó rendeletét, érthető, ha a kér­dés erős aktualitása nagy közönséget vonzott az előadásra, melynek soraiban ott volt a gazdasági élet sok kiválósága. Az eddigi, papírkorona alapján készített mérle gek — kezdte előadását dr. Kertész — távolról sem tüntették fel a vállalat reális vagyoni helyze­tét, mert különböző értékű koronákat állítván a mérlegben szembe egymással, torzképét adták a valódi vagyonállapotnak. A mérlegvalódiság helyre állítását a szanálási törvény is kötelességévé lette a kormánynak, de kötelességévé teszi ezt a gaz­dasági élet is, amely nem tűrheti tovább a válla­latok vagyoni állapotának teljes tisztázatlanságát. A mérlegvalódiság helyreállítására egyetlen helyes ut: szakitant az eddigi könyvvezetés és mérlegek adataival s mintha a vállalat üzleti életét újra kezdené, teljesen uj, megnyitó leltárt és mérleget kell késziteni. E megnyitó mérleg készítésében vállalatainknak a legteljesebb szabadságot kell biztosítani. A mérlegvalödiság helyreállítása kétféle sódozattal érhető el: vagy leértékelés, vagy felértékelés utján. Leértékelés alatt értendő, ha a vállalat aranykoro­nában, vagy valamely más alacsony stabil érték­mérőben készíti el a mérlegét, a felértékelés módja az, ha a mai stabil papirkoronára számítja át a vállalat értékeit. Mindkét módszer célhoz vezet, csakhogy mig az aranykoronára szóló mérleg bonyolult részvényjogi változásokat okoz, addig a felértékelés módjának választása a leg­simábban, zökkenő nélkül eszközölhető. Az aranykoronaszámitásról a'kormány is letérni készül, hiszen a legutóbbi pénzügyminiszteri ki­jelentés értelmében az uj költségvetés már újból papirkoronára fog szólni. Azok a vállalatok, ame­lyek papírjaikat a tőzsdére vezették be s főként azok, amelyek külföldi hitelt akarnak igénybe venni, azok kénytelenek lesznek mérlegeiket arany­koronában késziteni. Dr. Kertész álláspontja sze­rint helyes megoidás az volna, ha a vállalatoknak a pénzügyi kormányzat szabadságot biztositana az irányban is, hogy aranykoronában, vagy stabil papirkoronában, leértékelés, vagy felértékelés utján kívánják e vállalatuk valódi helyzetét kimutatni. Részletesen ismertette ezután a mérlegvalódiság helyreállításának terén eddig mintául szolgáló né­met törvényhozási intézkedéseket. Ennek kapcsán kitért a német részleges valorizációra is. Német­ország és Lengyelország voltak azok az álla­mok, amelyek eddig a valorizáció kétélű fegy­veréhez nyúltak. A németek például a jelzálogos követeléseket az aranyérték 15 százalékában valo­rizálták. DŐ mert a valorizációt a gazdasági élet egész területén nem vihették keresztül, főként az állam tartozásait nem valorizálhatták, a részleges valorizáció állandó gyúanyag a német gazdasági testben, sőt a német választási kampányban a demagógia is a legélesebb fegyvert kovácsolta belőle. A nagy tetszéssel fogadott előadást dr. Kup László köszönte meg dr. Kertész Bélának. Cegléden keresik Leirer Amália gyilkosának nyomát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A rend­őrség é« az egész ország c endőrsíge mtpok ósa pMdátlan eréllyel folytatja a bajszát a Teréz­köruti r«bló|&yilko's&ág elkövetésével gjanusiott Pöiőr G/U 0 kézrekeníéaére. Épp ezért a rend­őrség ma már számol azzal a lehe'őséggel i>, hogy Pötör Gjula már nem is tartózkodik Magyarország területin. Ennek megfelelően in­tézkedések történtek, hogf » külföldi hatóságok is kutassák a gyilfcxmf, &k<, epyes veriiók sze­(int, esetleg Csehszlovákiába szökhetett. A kiü­foldre kOlciött elfogatípsiancsok Közül a rend­őrségen a legfontosabbnak trto'ták a Cteh­Szlovákiánsk küídöti. siemélyleirást és elfogató­parancsot. EÍ a remény sem vált be, mert ma délelőtt a fíkfpiiányfáí megfezpta a cseh­szlovák rendőrség válaszát, ameíy s»erint kit­sigtelenül megállapították, hogy Rakovszky Pötör Gyula sem álniven,sem saját nevén nem lipte át a csehszlovák határt. Ma délelőtt több deiektív a zálogházakat és tz ékftzcré3zefeel raztiáita végig. Mindenfeli keresték Leirer Amália eladott holmiját, mert ebből szerein': metíítlapitani a rendőrség azt, hogy volt-e pénze Pötör Gyulánsk arra, hegy eseileg kOlblüie szökhetett. Ez n razzia m e edmenvtelen maradt. Ma délelőtt megjelent a főkapitányt ágon Duca Fererc, aki nagyon érdekes do'gokat be szélt el Pötör:öl, az ő régi barátjáról és többek között azt az észrevételt közöle a hatósággal, hogy az ő impressziója szeiint Pötör valószi nüleg öngyilkossá lett. Duca Ferenc elmondotta, hogy régóla is­mer e Pötört, ismeri gondolatvilágát. Kissé szeszélyes, ideges és nagyravágyó fiata'ember volt, aki nagyon szere ett tetszelegni mások előtt és szeretett volna akármilyen dologgal népszerűségre szert tenni. A gyilkosság elkö­ve ése is többé-kevésbé ezekből a tu ajdonságai­ból indult ki. Ezekkel magyarázható, hogy amikor észrevehette, hogy öt üldözik és nyaka körül szorul a hurok, öngyilkosságot követett e>, hogy ne kelljen fö!dt birái előtt felelnie tettéért. Ezt a szempontot valószínűvé teszi az is, hogy mig a régebbi időkről határozott és iga­zolható tanúval omások vannak arról, hogy Pötör Gyula hol járt, hol étkezett és hol la­kott addig, az utolsó időben mintha a föld nyelte volna el, senki sem tud vallomást tenni, h' gy Pötörrel beszélt votna, vagy Pötör nála megfordult volna. Pötörnek az utolsó napokban tökéletesen el­fo^yhstovt a pénze, mert keresete nem volt, betörésre az utóbbi időben nyilván nem mert gondolni és a rábi ott értékeket, amelyek eset­leg ná a voltok, nem merte értékesíteni. Igy vagy éhhaiátnak tette volna ki magát, vagy be kellelt volna kopogtatnia valsmelyix ismerősé­hez, aki bizonyára elárulta volna kilétét annál ÍJ inkább, mtrt a 20 millió korona csábította volna erre. Legszebb nöi harisnyák legnagyobb választékban Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. si2 Csekonics-utca 6. Székelyhídi, Szegheö * Fichtner vezetése alatt a szegedi Filharmónia műkődnek közre a 27-iki ptékony hangversenyen. Jegyek HARMÓNIÁNÁL (Belvárosi Mozi). Férfi szövetek olcsón és nagtj választékban FRIEDMANN üK'eón Korzó Mozi ház, Széchenyi-tér. ns Kizárólag elsőrendű ANGOLSZÖVETEK nagy választékban kaphatók Pálity Lázárnál Tisza Lajos-körut 46. 974 5 havi lefizeíésre a köz- és magánalkalmazottak, állandó keresetű munkások és hitelképes szabadfoglalkozású vásárlók legolcsóbb napi árakon könnyű szerrel beszerezhetik mindennemű szövet-, vászon-, selyemáru stb. szükségletüket az Excelsior Textilkereskedelmi R.-T. Szegedi Fiókjánál (Somogyi-utca 22. sz. Zrlnyl-ntca tarok.) SZENZÁCIÓS IHVHSZI U]DONSAOOKI

Next

/
Oldalképek
Tartalom