Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-14 / 60. szám

1925 március 537. SZEGED 8 64 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! Leirer Lőrincet szabadlábra helyezték. A rendőrség azt hiszi, bogy Leirer Amáliát Pötör és Boüa együtt gyilkolták meg — Bolla állhatatosan tagad. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Leirer Amália meggyilkolása ügyében a -egnspi szen­zációs fordulat kétségtelenül kiderítette, hogy a rendőrség teljesen rossz nyomon járt, amikor a gyilkosságban ártatlan Leirer Lőrincben ke­reste leánya gyilkosát. A meglepő bejelenlés óta, amelyet az ügyészség fogaázának két la­kója, Saguly Ferenc és Bolla József tett, most már eztn a helyes nyomon mehet tovább a rendőrség. Állandóan tart Pötör két barátjának a kihall­gatása. Ezekből a vallomásokból eddig arra lehet következtelni, hogy a gyilkosságot Pötör Gyula is Bolla József követte et. Pontosan eddig még nem állapítható meg, hogy a három jóbarát közül melyiké volt a vezérszerep a véres bűntett megtervezésében és végrehajtásá­ban. A legvalószínűbb azonban, hogy mind a hárman egyformán tudtak a gaztettről, amely a Teriz-körúti lakásbíri december 20 ika körül lejolyt. Kiderült, hogy annak idején Pő­lör Gyula vitte ki a Ltirer-lakásból származó ékszereket a Dunára s piros női sapkába kötve, a Duna fenekére eresztette. Bolla Jórsef. A főkapitányságon tegnap délután fogtak hozzá a Leirer gyilkosság iettesit leleplező két betörő risztetes kihallgatásához. Elsőnek Saguly Ferencet hallgatták ki, aki részletesen elmon­dotta, mikSnt ismerkedett meg Pötörrel és Bollával, majd pontosan beszámolt mindarról, amtt a Leirer-ügyről Pötörtől hallóit. A főkapitányságon ma délelőtt 10 órakor a de­tektívek felvezették Bolla Józsefet Angyal László detektivfőfelügyelő szobájába, aki hosszabb ideig kérdezte ki a betörőt a Leirer-gyilkosság részle­tei felől. Bolla elmondotta, hogy Pötör Gyulát mindnyá­jan nagy tiszteletben tartották, mert neki volt a legtöbb olyan ismerőse, akiket Bolláék igazi úri­embereknek ismertek. Pötör — mondotta Bolla — Leirer Amáliáról egyáltalán nem tett nekik emlí­tést, mindössze egy izben mondotta nekik moso­lyogva, hogy most a Teréz-körútra megy, hogy meglátogassa egy nőismerősét. Mikor Bolla és Saguly érdeklődtek ennek az ismeretlen nőnek a kiléte iránt, Pötör előbb kitérő választ adott, majd azt mondta nekik, hogy ne legyenek olyan kí­váncsiak és mindössze csak annyit árult el, hogy egy nagyon szép nőről van szó. Később, mikor Pötör december 22-én este találkát adott nekik és megjelent a Leirer Amáliától elrabolt holmit tar­talmazó börönddel, amelyet Bolla lakására vittek, Bolla szerint Pötör mindkét cinkostársa nagyon megijedt és érdeklődött az ezüst- és aranynemük eredetére vonatkozólag. Pötör azonban nagyon dühös lett és nyersen rájuk kiáltott: Csak vigyáz­zatok és fogjátok be a szájatokat, mert különben mindhárman lebukunk." („Lebukni" tolvajnyelven annyit jelent, mint rendőrkézre kerülni.) Bolla különben kihallgatása során még mindig igen zárkózottan viselkedett és kitért a bővebb felvilágosítások elöl. A detektívek által föladott keresztkérdések több izben zavarba hozták, ugy hogy ellentmondó feleleteket adott. Bollán kivül kihallgattak ma délelőtt több tanul, akik önként jelentkeztek, mint Pötör és két cinkostársa isme­rősei. Ezek a tanúvallomások azonban semmi lé­nyeges pontra nézve nem szolgáltattak ujabb ada­tokat. A nyomozó hatóságok különben ma még mindig meglehetős zavarosnak és kuszának látják az egész helyzetet, mivel eddig csak az állítólagos gyilkos kilétet sikerült megállapítani, de magának a gyilkosságnak részleteit és elkövetésének körül­ményeit még ma is sürü homály fedi. Saguly Ferenc ujabb kihallgatása, Ma délben Angyal László detektivfőfelügyelő újólag felhozatta Saguly Ferencet és szobájában folytatta kihal'gatását. A főfelügyelő főleg arra vo­natkozólag intézett hozzá kérdéseket, hogy milyen szerszámokat adott át Saguly annak idején Pötör­nek és e szerszámok között voltak-e olyanok, amelyekkel esetleg Leirer Amáliát megyilkolhatta volna. Saguly elmondta, hogy tudomása szerint csak egyszerű betörőszerszámokat adott át Pötör­nek. Ezek azonban olyan kezdetlegesek voltak, hogysem betörés, sem gyilkosság elkövetésére nem alkalmasak. E szerszámok között volt több ál­kulcs, azonkívül keskeny rsszelők. Saguly elmondta még, hogy biztos tudomása van arröl, hogy Bolla olyan szerszámokat adott át Pötörnek, amelyek között volt egy kisebb tőr is. Ennek az átadása­kor Pötör végtelenül megörült. Angyal László detektivfőfelügyelő az érdekes bejelentés után azon­nal felhozatta Bolla Józsefet, akit azután szembe­sítettek Saguly Ferenccel a detektivfőfelügyelő szobájában. Ángya! László első kérdése az volt BoIIához: — Milyen alkalomból készítette Pötör számára azt a bizonyos tőrt ? Bolla meglepetve nézett a főfelügyelőre, majd Sagulyra, akitől azután megvetőleg elfordult. A főfelügyelő újból felszólította, hogy haladéktalanul mondja meg a tőr történetét. „E közben Bolla Angyal László felé fordulva, a következőket mon­dotta : — Pötör több izben megkért engem, hogy ké­szítsek számára olyan szerszámokat, amelyek egy uribetörő nelkütözhetetlen kellékei. Pötör annyira forszírozta ezeknek a szerszámoknak az elkészíté­sét, hogy végül is kötélnek állottam és elkészí­tettem számára egy kis rövidnyelü, nikkelezett végű tőrt. Amikor Pötörnek odaadtam, arra kért, hogy készítsek el számára egy sodronyköteles botot is, Egy autószerelő már napokkal ezelőtt Mc délelőtt egy idegsokkos fiatalember állí­tott be a Mirkó-utcai torvényszék palotájába és az ügyészség folyosóján tartózkodó újság­írók elölt érdekes leleplezéseket tett a Leirer­ügyben folytatott rendőri nyomozásról. Elmon­dotta az újságíróknak, hogy legelőször ő hivta fel a rendőrség figyelmét az igazi gyilkosokra és ezért igényt tart a húszmillió korona juta­lomra is. Az ujságitók ftggatóra vették a fiatal­embert, aki elmondotta, bogy Hübsch József­nek hívják, autószerelő. — Az V. kerületi kapitányságon — mon­dotta Kzután — már hétfőn jelentettem Rabcsák deteklivfelügyelőnek, hogy ismerős vagyok Helik József nrpiíámossal, ettől hallottam beszélge­tés közben, hogy tud Leirer Amália igazi gyilkosairól. Elmondottam a detektivfelQgyelő­nek, ugy, amint ezt nekem Helik elmondta, hogy a gyilkos Pötör Gyu'a, aki Rikovszki Gyula név«n is szokott szerepelni. Helik el­beszélése szerint Pötör Siguly Ferenctől kérte el azt az ólmosbotot, amellyel mrgtámadta is az első ütiseket mirte Leirer Amáliára. — Ugyanekkor elmondotta nekem azt is, hogy a Római-fürdőnél, egy alkalmas helyen sütyeszteiték a Dunába Saguly, Bolla és Pötör az ékszereknek egy részét. Rabcsák felügyelő — mondotta lovibb az újságíróknak Hübsch — ekkor jegyzökönyvet veti fel velem az esetről, majd azt mondotta, menjek csak haza, majd a továbbiaktól értesítenek. Én vártam, de értesí­tést nem kaptam. Erre újból jelentkeztem és megint azt a kijelentist kaptam a rendőrsigen, majd értesítenek, ha szűkség lesz rám. — Nekem Helik lakásáról és tartózkodási helyéről biztos tudomásom nem volt, gondol­tam, a legokosabb lesz, ha végigjárom azokat a helyeket, ahol rendszerint megfordul. Igy tudtam meg, hogy Helik a IÖIvényszéki tárgya­lásoknak egyik hűséges, állandó hallgatója. Sokszor reggeltől késő délu'ánig végig tud ülni egy-egy érdekes tárgyalást. Fölmentem fcedden a törvényszékre, végignéztem a tárgyalóterme­ket, nem találom-e ott valahol Heliket. — A második emelet III. számú tárgyaló­termében tényleg ott láttam. Buzgón hallgatott valami betöréses-lopási ügyet. Azonnal lesiet­tem a portás telefonfülkéjébe, aiulán telefonál­tam és értesitet'em Varga detektHelügy 'őt, aki rögtön jött és utmutaiasom alapjan előállította a rendőrségen Hetiket. — Ezért mondom uraim — fejeite be Hübsch az előadását —, hogy jogosan igényt tarthatok a húszmillióra, meri biszsn én figyel­meztettem a rendőrséget el őnc\ és Helik be­mondása alapján a rendőrségnek alkalma volt most már arra, hogy tovább nyomozzon a helyes irányban és mézrskeritse az igazi tet­teseket. Éppen ezért jöi'em most i3 fel az ügyészségre, hogy érdeklődjem, i történt a tanúvallomásomról felveti jfgvzőK yvvel és miért nem kaptam még a renaőrségtul ér­amelynek végén ólomgomb van. Másnap ezt is elkészítettem és Pötör megköszönte, hogy ilyen gyorsan teljesítettem a rendelését. — December 22-én Pötör újra meglátogatott és ekkor a következőket mondta: „Maegy jó melóra teszek szert, holnap már megvan a szajré, azután azt hiszem, hogy egy pár hitig nyugodtan és ren­desen élhetünk Arról, hogy ő is tettestárs volna a gyilkos­ságban, Bolla hallani sem akar. Hir szerint azonban tegnap este a rendőrsigen szembesí­tették a Pester Lloyd újságkihordó asszonyát, aki határozottan ráismert benne arra az em­berre, aki december 22 in, Leirer Amália meg­gyilkoltatása napján az ajtónyitáson átvette az újságot. A rendőrsig azt hiszi, hogy Pötör is Bolla együtt követtik el a rablógyilkosságot. Ssguly és Bolla szembesítése után tovább folytatták Saguly kihaügatátá?, aki Pötörről beszélt a kérdőkre. Pötör többször dicsekedett azzal, hogy milyen kitűnő technikával dolgozik lopásoknál is betöriseknil. Saguly ttgadja, hogy neki a gyilkosságról tudomása volt. Vallja azonban, bogy Bollával, Pötörrel és Helikkel közösen beszélték meg, hogyan szimu­lálja Pötör az örültféget a Ferenc József-hídon elkövetett komédiává! s elmondotta aztán, hogy hároman hogyan szöktették meg Pötört az őrültek hátából. megnevezte Leirer Amália gyilkosát. tesitést. A folyton rángatózó, szeinmelláthtfőan súlyo­san idegb'teg fiatalembernek ez a szenzációs elbeszélése rövid pár perc alatt elter|edt az egétz ügyészségen. Tudomást szerzett róla dr. Soóky ügyészségi alelnök is, aki éppen akkor ment végig a folyosón. Azonnal föl­kereste a hallottak ulán Schulz Gyula soros királyi ügyészt és elmondotta neki a hallotta­kat. Schulz ügyisz azonnal maga eli vezettette Hübsch Józsefet is felhívta, mondja hivatalos jegyzőkönyvbe az újságírók előtt tett vallomását. Saguly találkozása a feleségével. Tegnap megígérték Sagulynak, hogy ha az elrejtett értéktárgyak nyomára vezeti a rend­őrsege', teljesitik a kívánságát éi kieszközlik az ügyészségnél, hogy felesigit és újszülött gyermekét meglátogathassa. Igy is történt. Mi­kor Saguly bemondása alapján megtalálták a Pa'atinus házak előtt a Dunába eresztett ér­téktárgyakat, ügyészi engedély alapján a de­tektívek kivitték az angyalföldi lakásába. Feleségével a találkozás megható jelenetek között történt. Mikor az asszony váratlanul be­lépő urát meglátta, mögötte a detektirekkel, hangtalanul végigvágódott a konyha kövezetén. Saguly is szó nélkül esett térdre felesége mel­lett és térdeit átku'csolva zokogástól fojtogatva csak ennyit tudott kérdezni: mErzsikém, egyet­lenem, mutasd meg gyermekünket". A szerencsétlen asszony görcsös zokogásba tört ki, szólni nem tudott, csak a hátamögé mutatott a konyhasarokba Kicsiny bölcső állt a konyhassrokban. Saguly felugrott, odarohant, a bölcső előtt térdreesett is pár percig szinte öntudatlan mozdulatlanságban meredt a be­pólyált apróságra. Mikor összeszedte magát, ahogy voii térdelve, hátrafordult könnybeborult szemekkel, kérdezte tovább: — Erzslkim, mondd meg a kisfiam nevit. A boldogtalan asszony lehajtott fejjel szintén zokogva válaszolt: Emil Gusztávnak keresz­teltük. A fogoly tovább gyönyörködött a kisfiában még a detektívek fel nem szólították, hogy be kell fejezni a látogatást. Saguly erre odament feleségéhez, átkarolta, néhány szót beszélt vele, hogy bízik rövidese?, a kiszabadulásában, meg­ígérte, hogy uj Hetet kezd, azután újra elhall­gatva, hol az asszony, hol az ártatlan kisgye­reket néife. A detektívek végül is csendesen kivitték a szobából, miután még bucsuzóu! megcsókolta feleségét és kisfiát, — az egyedül maradt szegény asszony pedig » bölcső mellé térdelve fuidouló zokog.^ban ölelte át a k:s újszülöttet. Leirer Lőrincet szabadlábra hsly^zték, Miu án Leirer Lőr'nc ellen a &yít;:u meg­szűnt, ma dé'után 2 órakor sza^adJbra he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom