Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
Egyes siám ára 3000 korona Szerkesztőség: Deák Ferencutca 2 (Föreá iskolával szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16 34. Előfizetési árak: Egy h)napra helyben 40CC0, Budap isten és vidéken 45G00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1COO kor. SzOvegkOzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tix szóig 2000, jeligés 3000 kor SzövegkOzti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100«/e-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 1, VASÁRNAP. 49-ik szám. dóbai-biállitás. Egy kicsit talán túlzás is kiállításnak nevezni, hogy a kultúrpalota igazgatósága néhány üvegtárlóba elnyűtt régi könyveket rakott ki, a melyek közt vfn olyan is, amit ezelőtt több mint hetven esztendővel nyomtattak ki a Jókai Mór nevével és régi újságokat, amelyek meghaltak és csak a szerkesztő neve ét, amely homlokuk diadémja volt. De amint Shakespeare mondja, „nem kicsinylendő semmi áldozat, ha térdeplő síiv nyújtja 8 hódolat." Szeged város közgyűjteményei szerény kincsekkel, de tiszta silvvel hódolnik a magyar zseninek, akinek centenáruma ismét népe felé fordította a világ figyemét abban az elhagyatott kősivatagban, ahová azt végzete lökte és ahol saját tévelygő vezéreinek tehetetlensége hatodik esztendeie fogva tartja. Nincsenek itt kirakva e-eklycszámbs menő ritkaságok, de ta"n megérte néhány nap fáradságát e kis gyűjtemény oszszeválogatása és talán megér egy negyedórai álldogálást a meg'ek intése. Hiszen e gyűjtemény minden darabja kínálkozik v lami tanulsággal ; nemcsak ax elrogyolt e ső Jókai-kiadások, amelyek száz, meg száz e'porlott ujak mosolyát őrzik s amelyekre ugyanannyi szem párból hullott a könny félszáz esztendő alatt s amelyek a régi Szeged könyvtárainak hagyatékai. Mindenkiben gondolatat fog ébreszteni Jókt i lapjának az a siáma, amely 1848 március 17-én nyomatott a kétnapos szabadsajtón s amelynek pontokba szedett homlokcikke ezt az ismerős cimet viseli: Mit kiván a magyar nemzet? Érdemes átfutni a Kossuth-kormány hivatalos lapjának azt a cikkét is, amelyben azt irja a forradalom publicistája, hogy .irtózatos erő van a becsületességben" s hogy „veszthetünk csatákat, veszthetünk vezéreket, de a nemzetet nem", mert „ha mi alászállunk, támadnak helyettünk jobbak ts erősebbek, mint mi valink". S talán még azok a kariikaturák sincsenek tanulság nélkül, amelyekben a magyar firmamentum legragyogóbb csillagát sárral dobálták meg a magyar közéletnek olyan garasos faggyumécsei, akik mig égtek, senki se velte észre, hogy világos van és mikor kialudtak, senki se vette észre, hogy sötét lett. Talán nincs tanulság nélkül, hogy a politikai demagógia hazaárulót látott még abban a Jókaiban is, akinek a kedveért német, angol, francia szellemi előkelőségek tanultak meg magyarul, amit pedig az egész magyar hivatalos politika és diplomácia kedveért a Burg egyetlen lakája se cselekedett meg. Mind emlékek már ezek, amelyekről fájdalom nélkül lehet beszélni, különösen, ha nem ácsorog sokáig az ember annál, hegy nvt kívánta magyar nemzet negyvennyolcban s hogy mennyi minden elsorvadt azóta az akkor teljesült kívánságokból. Ne gondoljunk a közteherviselésre, a jogegyenlőség-rt, a szabad sajtó-ra, mint élő valóságra, hanem gondoljunk rájuk ugy, mint egy szép álomvilág meseképeire, amely elsűlylyedt a tör.énelem mély teológiai rétegei közé, a fekete gyémántokat termő Sigillária-erdőkbe, amelyeknek holt tavain nesztelenül siklik Berend Iván titokzatos csónaka. Nem szabad párhuzamot vonni Maday Gyula költő közt, aki költészetével egységespárti mandátumot szerez és JenCy Kálmán kötő közt, aki azzal megy át a nyomorúság izalmavackáról a halhatatlanságba, hogy „és mégis mozog a föld I" Nem szabad összehasonlítani Kuna P. András urat Tstresnyés urammal azon az alapon, hogy mindaketten csizmadiák, Bőt még Be hlen Istvánt sem szabad összemérni Kossu h Lajossal, noba Genfben Bethlen István is a demokrácia hőse. És aki A janicsárok végnapjai-\ látja, annak ne jussanak eszébe a magyar janicsárok, akik siettetik a haza végnapjait a maguk pi'áfos bográcsai mellett és se F^lia Negrákat ne keressen senki a mai álarcos világban, se Márffy bandája ne tétessék egy mérlegre a márciusi fijakkal. Csöndes áhítattal kell járni ezek körül a ragyogó rom-emlékek körül, amelyek ugy emel kednek ti a vizözönből, mint az elsüllyedt Óceániából az Azórok és a Kanári-szigetek és nem azt keresni bennük, ami fáj, hanem ami a fájást elzsibbasztja, nem azt, ami szétválaszt, hanem ami egyesit. Arra gondoljunk, hogy nem mindnyájunknak Berend Ivánok' gyanánt kell kimentenünk a mult holt vizeiből, amit lehet és mindnyájunknak Tatrangi Dávidoknak kell lennüik, keresvén a fe támadás ichorját. A magyar nagybankok helyiérdekű vasutakat vásároltak meg a jóvátételi bizottságtól. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Az a bankszindikátus, amely a Hitelbankból, a Kereskedelmi Bankból, a Pesti Hazai Takarékpénztárból és a Magyar Vasutforgal miből ala kult, megszerezte azoknak a magyar helyiérdekű vasúti részvényeknek ntgy részét, amelyeket most bccsáfott árverésre Párisban a Jóvátételi bizottság. A békeszerződések értelmében tudvalevőleg Németország köteles volt a német tulajdonban levő kü földi vasúti részvényeket a jóvátételi bizottságnak kiszolgálta'ni 8 igy kerültek a magyar helyiérdekű vasúti részvények a jóvátételi bizottság kezeibe, miután a háború előtt a német bankok és magánbankbázak igen élénk részt vettek a magyar vicinális vasutak építésében. Pontosan 2197 kilométer hosszú vasúti hálózatról volt szó s igen nagy érdek fűződött , ahhoz, hogy ez a hatalmas hálózat magyar Cirokba jusson. A megalakult magyar szindtká'us összeköttetésbe lépett egy belga pénzcsoporttal, amelynek szintén voltak háború előtti érdekeltségei magyar vicinális vasutaknál, hogy közösen szerezzék meg az árverés alá kerülő részvényeket és a vasúti hálózat egységes kezelésére Belgiumban Holding-társaságot alapítsanak. Az árverésen ez a magyar-belga csoport, amelyhez német tőkések ís csatlakoztak, összesen 1592 kilométer hosszú vasúti hálozatot tudott megszerezni, mig a többi 605 kilométerből az arad—csanádi vasutat • románok és a győr—sopron—ebenfurti vasutat az osztrákok vásárolták meg. Az árverés eredményét a jóvátételi bizottság tegnap hirdette ki és a vásárlókkal a szerződést már alá is irta. A felsőházi javaslat. Intézkedik az esetleges kormányzóválasztásról Is. Budapest, február 28. Az egységespárt már február 12-iki értekezletén külön bizottságot vá'asztott, amely a felsőházi javaslatot tárgyalja és a kormány csak a bizottsági tá-gyalásoK ulán nyújtja be a nemze gyűlésen a törvényjavaslatot. A javaslat sz-rint a felsőháznak lesznek méltóságuk, vagy hivataluk révén való, azután választott, végül kinevezett tagjai. Érdekes, hogy tényleges katona is lehet felsőházi tag. Méltóság, vagy hivatal alapján bekerülnek az ország zászlósai, a két koronaőr, a Kúria elnöke és másodelnöke, a közigazgatási bíróságnak, továbbá a OFB-rak elnöke és másodelnöke, a budapesti ité'őtábla elnöke, a kcronaügyész, a honvédség főparancsnoka, a Nemzeti Bank elnöke, továbbá a vallásfelekezetek egyháinBgyjai ugy, amint azt a régi :örvény szabályozta. Választás alapján tagjai lesznek a felsőháznak 1. az örökös főrenaiházi tagság jogával felruházott hercegi, grtfi és bárói családi k jogosult tagjíi által megválasztottak, 2. akiket a törvényhatóságok választan:k, 3. a mezőgazdaságnak, ipamak, keretkedelemnek, tudománynak, művészetnek és közművelődésnek és általában a különböző élethivatásoknak bizonyos szervezetei és intézetei megválasztanak. A választás az országgyűlés tartamára lörténik. A választás titkos. Örökös jogon tagok a Habsburg-háznak a 65. évet betöltött Magyarországon lakó, magyar állampolgár tagjai; a főrendiházi tagsággal felruházott főnemesi családok maguk közül választanak félannyi tagot, mint a törvényhatóságok. Ezek közül azok vélasztók, akik egyenes földadóban legalább évi 3000 aranykoronát fizetrek. A törvényhatóságok közgyűléseiken választják meg a felsőházi tagokat. A törvényhatóságok legkevesebb 1, legfeljebb 4 fagot választhatnak aszerint, hogy háBy országgyűlési képviselőjük van. Választ még az Országos Mezőgazdasági Kamara 6, a kereskedelmi és ipamarák 6, ügyvédi kamarák 2, közjegyzői kamarák 1, mérnöki kamarák 2, tudományos akadémia 3, a budapesti egyetem minden kara 1, a közgazdasági e. yetem 1, a többi egyetemek egyenként 1—1, a József műegyetem 2. a bányászati főiskola 1, állatorvosi főiskola 1, gazdasági akadémiák összesen 1, a képzőművészeti főiskola 1, a Zeneakadémia 1, a tőzsde 1 tagot. A kormányzó élethosszig, vagy a hiányzó tagok pótlására nevezhet ki tagokat. Élethossziglan legfeljebb 40 tagot nevezhet ki, de figyelemmel kell lennie arra, hogy a felst házban nem képviselt élethivatások és vallásfelekezetek legalább egy taggal képviselve legyenek. A felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendi házé volt. A tagok díjazást nem kapnak, csak a vidékiek k öl ségeit téritik meg. Ugyanazt az esküt teszik le, amelyet a választójogi javaslat a képviselőkkel akar lé'esiteni. A javaslat érinti a kormányzó jogkörét is. Kimondja, hogy a felsőbáiat a kormányzó majd csak akkor hivha ja össze, ha már az uj törvényhatóságok megalakultak. A továbbiakban a következőket mondja: Ameddig az állemfői tennivatékat a törvény értelmében a kormányzó látja el. az országgyűlés a nemzetgyűlés jogállását tölti be és a kormányzó jogköre az országgyűléssel szembea ugyanaz marad, mint amely őt az 1920. évi I. és XVII. t.-c. értelmében a nerozetgyü'éssel szemben megilleti. Ha a kormányzói tiszt az államfői hatalom gyakorlásának végleges rendezése előtt üresedik meg, a kormányzót a magyar állampolgárok közül az országgyűlés két háza titkos szavazással együttes ülésben választja meg. Az evégre szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. Amig az uj kormányzó az esküt le nem tette, a halaszthatatlan államfői tennivalókat az 1920.1. t.-c. 13. szakaszának kcrlátai között a minisztertanács látja el. Végül a javaslat arról intézkedik, ha a képviszlőház elha arozta a kormányzó felelősségre <onáfát, akkor a bíráskodást a felsőházból az 1848. III. t.-c. 34. §-a szerint szervezett bíróság gyakorolja.