Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-18 / 39. szám

Egyes siém ára 21100 korona tmrkesztóség és kiadóhivatal i Deák Ferenc-utca 2. (FftreaiiakoIáraJ szemben.) Telein 18-83. A .Szeged- megjelelik hétfő kivételével minden np, Egyes szám ára 2000 tmona. Előfizetési árak: Egy •ftaapra helyben 40CC0, Budapesten éa vidéken 45COO kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1C00 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesités 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100»/t-al drágább. VI. évfolyam. i-ií'-V Szeged, 1925 február 18, SZERDA. 39-ik szám. Pikantériák. A pikantériák, amelyekről ilt szó esik, nem szellemesnek reklámozott francia bohózitban estek meg a szinház éjjeli előadásán, sem jókedvüektöi zsúfolt kabaréban és nem sz volt a céljuk, hogy fölvillanyozó, úgynevezett harsány derOltiéget keltsenek. A nemzetgyűlés keddi ülésének voltak megkülönböztetett figyelemmel hallgatott témái. Igen komoly pikantériák voltak, szinte morcosak. De hogy gúnyos mosoly nem kelt-e a nyomukban — ha a hallgatók siája parányit sem rándult meg rájuk, akkor csak ugy egészen belfll —, azt bizonyossággal nem lehet állítani. A másodiknál kezdjük a sorrendben, mert noha jelentőlégénél lógva is igazán második, alighanem jobban érdekelte a hallgatóságot, mint az első. A népjóléti miniszter ur autójáról van szó, amiről őexellenciája személyes^kérdésben meglehetős terjedelmesen nyilatkozott. Az állami autók ügyéről beszélt, amiről egyéb bajaink között mi már rég megfeledkeztünk itt a jó vidéken és amiről a fényes Budapesten is igen keveset cseveghettek már a ráérők. Sokalták a költségvetési tárgyalás során az állami autókat s a költségüket. A miniszterelnök akkor kijelentette, hogy azokat a miniszterek hivatalos célra használjak, de különben is a miniszterek uri, gentleman mivoltára kell bizni, hogy az előkelő állami fuvarszerszámot mikor vegyék igénkbe. A békés polgárok akkor a miniszterelnök válaszában, nem ugy hivatalosan, mint ahogy az tisztességtudó kormánypárti képviselők régi jó szokása, hanem egészen komolyai! megnyugodtak. Legföljebb azt gondolhatták magukban, hogy csak annyi baj legyen, mint az állami autók I S a nemzetgyűlési tudósításnak kissé szórakozott e'olvasása és örökre szánt felejtése után, rögtön rátértek a lényegre, bogy — mennyiből futja ki, nem az állami, hanem a magánháztartás mai napi költségvetése. Igen, de a népjóléti miniszter most személyes ügyben ismét az érdeklődés homlokterébe tolta az autókat. Azt emli'ette föl beszédében, hogy egy főúri képviselő még a miniszterelnöki válasz idején gunyokásan reflektált arra a válaszra. Később hírlapi cikkben mesélte, hogy az egyik miniszteri autó akkor ütközött össze egy^kocsival, mikor nem ült benne sem a miniszter anyósa, sem felesége. Hát itt rejtőzik kérem a pikantéria. A népjóléti miniszter kijelenti, hogy mivel neki pap létére emiitett rokontágai nincsenek, a többi miniszternek azonban vannak, az autó az övé volt és titkára ült benne; ha a főúri képviselő más esetre gondolt és kijelentése s miniszterre vonatkozik, akkor bizonyition. És itt a miniszter elkeseredetten beszélt tovább a visszataizitó pletykáról, amelylyel öt még a nunciusnál, sőt Rómában is megvádolták. A népjóléti miniszternek súlyos oki volt a fölháborodá8ra a szóbeszéd, a talán minden világrészben hirhedt pesti pletyka ellen és el kell ismerni, méltóságos fölénnyel, sok szellemmel adta meg rá a választ. Ds — a de itt el nem kerülhető — miért olyan fontos ez az ügy a nemzetgyűlésnek? A miniszternek, kétségtelen, országraszóló nyilvánosság előtt kellett védekeznie a nagyon utolsó szóbeszédek ellen, mert nagy nyilvánosság előtt jelent meg, hírlapi cikkben, az a kijelentés, amelyben ő, ba alaptalanul is. a tisztátalan pletykálkodásra való célzást értett. De ilyen válaszra, ha valakinek, neki bizonyosan van módja a nemzetgyűlésen kivül is. A nemzetgyűlés elé jóval súlyosabb ügyek valók, mint a pesti pletyka, amiben komolyan okos ember senkisem hihet. „A ki nem fizetett erkölcsi államadósságok minisztere", ahogy magát a népjóléti miniszter ma beszédében elmésen nevezte, sokkal súlyosabb mondanivalókkal is elszórakoztathatja a nemzetgyűlést, mint az autóügy. Bár igaz, hogy a súlyosabbak nem keltenek olyan élénk érdeklődést, helyettük inkább tetteket várnak, még pedig, sajnos, hiáb*, hit zen azért olyan találó az ötletes önbírálat : ,a ki nem fizetett erkölcsi állami adósságok minisztere." A másik pikantéria Ernszt Sándor előadói beszédéhez fűződik. Ez cem olyan fűszeres, de nagyon figyelemreméltó. Arról szólt az előadó, hogy a híres magyar „sose halunk meg" — pedig alig élűnk — régen hangzott el annyiszor mámoros farsangi murikon, mint az idén, mikor pedig aligha van felnőtt ember az országban, akinek szájából napról-napra sűrűbben ne buggyanna ki a panasz. S ilt következik aztán i kormányjavaslat előadójának szavai soránacsipős pikantéria: „Olyan emberek részéről, akikre a rend van rábízva és akiknek sziklaszilárdan kellene á lantok, olyan mulatozások történtek, amelyek arra alkalmasak, hogy a nemzet érdekeivel ellentétes érzelmű emberek ujjal mutassanak rá." Nem tudjuk, miféle megbotránkoztató mulatságokról lehet szó, de nagyon kormánypárti helyről harsogott el az, Uram bocsásd, a már-már ellenzékiesen megbotránkoztató beszéd. A mulatozások bűnös túlzásairól szólva, aztán Ernszt Sándor a gondolatmenet nyitva kínálkozó utján jut el azokhoz a ma már ezrekre tehető, szegény pesti gyermekekhez, akiket nyájas külföldiek látnak szives vendégszeretettel Európa másik végén. A mulatozások költségeinek túlnyomó részét arra kellene fordítani, hogy azok, akik sosem akarnak meghalni, amikor drága mámorokat isznak, a fölösleges pénzükön itthon adjanak módot az ínséges gyermekeknek legalább egy keveset élni. Az előndó konzekvenciája csak ott botlik meg, amikor csak a nagyüzemeket kívánja a humánus célra kényszeríteni. Minden tehetősei rá kell kényszeríteni merkantil, vagy agrár árnyalati különbség nélkül. EMMWWWMMMMMM^^ 3 Románia hajlandó tárgyalni Németországgal Berlin, február 17. óriási felháborodást keltenek azok a jelentések, hogy a román kormány tömegesen utasítja ki a német alattvalókat és hozzálátott a német vagyon kisajátításához. A B. Z. am Miitag ezektől az eiőszakos rendszabályokról azt irja, hogyha már a háborúban alkalmazták M, bár teljesen jogosulatlanul, mert hiszen magánemberek vagyona é< megélhetése ellen irányult, békében nem tekinthető másnak, mint a háború elfajult kinövéseinek és a legnagyobb mértékben sajnálatos, bogy egy kulturáltam kormánya ilyen eszközhöz folyamodik. A román kormány megtorló intézkedéseitől a legkalandosabb hirek terjedtek el. A Magyarország berlini tudósítója hivatalos román helyen tudakozódott a hiresitelések mibenlétéről. Azt a felvilágosítást kapta, hogy egyelőre szó sincs arról, hogy a Bratianu-kormány visszarendelje berlini követét és noha igaz, hogy Bukarestben fontolóra vették háborús vámok életbeléptetését a német birodalom ellen, azokat most még nem fogják érvényte juttatni, valamint, bogy egyelőre nincs szó az importált német árucikkeknek s maximális tarifi alá helyezéséről s csupán tervbe van véve, de még nem emelik Jöl Németország ellen a maximális tarifát a mostaninak háromszorosára, s:m nem róják meg a német árucikkeket 26 százalékos reparációs illetékkel. A helyzet aznban most némileg megenyhült és a román kormány nem zárkózik el az elöl, hogy a vitás kérdéseket megtárgyalja a német birodalmi kormánnyal. Felszabadítják a valutaforgalmat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A pénzügyi világban élénken kommentálják, hogy a Nemzeti Bank teljesen felszabadítja a deviza és valuta forgalmat. Az ilyen irányú tárgyalások illetékes helyen már megindultak és a • jövő hónapban már te)jesen_ szabad lesz a í év 1 forgalom. A Magyar Nemzeti Bank a mult december hatodikán kiadott 29. számú körrendelete szerint a deviza- és valutaforgalom szigoritoitsága enyhülést nyert. Most azonban a teljes szabadforgalomnak utolsó, legsúlyosabb akadályai megszűntek, ami magával hozza a forgalom re6titucióját. A devizaforgalom felszabadítása jó hatással lesz kereskedelmünkre. lEJMAMMMMMMJMMMMMMMMMAMMMWMMM^gi A miniszterelnök csütörtökön nyilatkozik genfi útjáról. Budapest, február 17. Bethlen István gróf minisztet elnök hazaérkezése után csütörtökön az egységes párt értekezletén nyilatkozik először genfi útjáról. A miniszterelnök azonban beszédében nemcsak a penfi útjára terjeszkedik ki, hanem a felső, tu^ reformra és a választójogi javaslatra is, azonHvül pedig ismertetni fogja a nemzetgyűlés legközelebbi munkarendjét. A költségvetés letárgyalása után először Rupert Rezső mentelmi ügye kerül napirendre, majd kisebb törvényjavaslatok, amelyeket közben tárgyalásra előkészítenek, közlük nemzetközi egyezmények. A választójogi javaslat bizottsági tárgyalása idejére a Ház esetleg szünetet is tart. Az egységes pártnak a felsőházi és a választójogi javaslat letárgyalására kiküldött ad hoc bizottságai a javaslatok szétosztása után valószínűleg még ezen a héten megkezdik munkájukat. A miniszterelnököt a csü.örtöki pártvacsorán a párt nevében Marschali Ferenc üdvözli. A minisztereinek ez alkalommal pohárköszöntőjében is foglalkozik a helyzettel. Peidl Gyula mandátuma. Budapest, február 17. A nemzetgyűlés 3. számú bírálóbizottsága Nemes Bertalan elnökletével holnap tárgyalja Peidl Qyula Szeged IL kerületi képviselője mandátuma ellen beadott petíciót. A bizottság tárgyalásán a passzív ellenzék összes tagjai résztvesznek. Az összeférhetetlenségi bizottság ütése. Budapest, február 17. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága február 26-án délelőtt 12 ótakor a képviselőház második bizottsági termében ülést tart. A bizottság Eckhardi Tibor nemzetgyűlési képviselőnek, Peidl Qyula, Peyer Károly, Propper Sándor, Szeder Ferenc, Vanczdk János és Farkas István nemzetjyülési képviselők ügyében tett összeférhetetlenségi bejelentést tárgyalja. Az ellenzéki blokk külön Jókai-ünnepet tart. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az ellenzéki blokk kedd este 7 órakor értekezletet tartott, amelyen több aktuális dologra nézve megállapodást hoztak létre. Tekintettel arra, hogy az e'lenzéki blokk képviselőtagjai a nemzetgyűlés Jókai-ünnepén passzivitásuk miatt nem vehetnek részt, külön Jókai-ünnepélyt rendeznek, amelynek megrendezésére Pakots Józsefet, Vanczdk Jánost £és