Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-06 / 29. szám

4 9ZBOBD 19X5 február 6. Az egyetemi építkezések. Irta: Wimmer Fülöp. Kétségtelen, bogy a város polgárainak jelentékeny részében az egyetemnek néhány évvel ezelőtt történt idehelyezése vegyes érzelmeket kelteti, mivel sokan azon meggyőződésben voltak ét vannak, hogy országunk most már, sajnos, csak nyolcmillió lakosának sok a négy egyetem. A belőlük évente kikerülő ezer orvos, jogász és pláne teológus él bölcsész ugyanis már ma sem, de egy-két év múlva egész bizonyosan nem fog elhelyezkedhetni, ugy hogy egy mgyon veszedelmes, müveit proletariátust nevelünk, ahelyett, hogy a fiatalságot az ipari és kereskedelmi pályára irányítsuk. De különösen városunkban sokan ellenezték az egyetemet azért is, mivel itt az a még nagyobb hiba történt, hogy az egyetem kedvéért eltöröltük egy nagy városrész elemi iskoláját és tetéztük ezt azzal, hogy megfosztottuk a felsőipariskolát a neki épitett es legmodernebbül berendezett épületétől. Annál inkább vigyáznunk kell most, amikor sz igy erőltetetten idehelyezett egyetem végleges kiépítéséhez fogunk, bogy hasonló hibák ne történjenek, mivel kétséget nem szenved, hogy az egyetem ellenzői azóta joggal rámutatnak sz egyetemi ifjúságnak minden alkalommal tanusitott felekezeti türelmetlenségére, amely minden gondolkodó magyar állampolgárban a legnagyobb aggodalmat kell, hogy keltse aiiránt, hogy rétlány év múlva,ez a félrevezetett ifjúság fogja hazánk intelligens polgárságának egy nagy részét képezni. Cn, aki most 41 év óta élek e városban, •okkal jobb polgára vagyok városunknak és annak a valóban helyes irány bin való fej ődéséi sokkal- inkább kívánom, semhogy magamévá (enném azok gondolkodásé', hogyha az országnak sok a négy egyetem, maradjon el a szegedi. De városunk fejlődése érdekében most már igenis azonosítom magam azok törekvésével, akik a szegedi egyetemet minél előbb teljesen megfelelő nivóra kivánják emelni, csak azt ssjaálva mélyen, bogy a kormány ezúttal is, mint már számtalan esetben, Szegedet mellőzte és milliárdokat adott egyetemi építkezésekre előbb Pécsnek, ahova a pozaonyi egyetem később került, mint a kolozsvári ide Szegedre, ellenben csak most kezdi „'gérni", hogy a szegedi egyetem szükséges epitkezé- j sére is fog pénzt adni. Egyet azonban szükségesnek tartok i!t leszögezni, még pedig azt, hogy a különben csak ily értelemben hozott határotathoz képest, a városnak 50 évre megszavazott évi körülbelül egymilliárdból egy fillért sem szabad folyósítani korábban, mint akkor, amikor a kormány egy teljesen megjelelő összeg folyóstását nemcsak kilátásba helyezi és igéri, hanem ténvleg folyósítja ts. Áttérve ezután a rendkívül fontos helyi kérdésre, o fentiekre való hivatkozással elsősorban azt hangsúlyozom, hogy cda kell helyezni az egyetemet, ahol az a varos jeenlegi helyzetén nem ront és ahol az a már évek óla konkrét alakban fennálló terveket nem hiusítja meg, hogy az igy létesítendő díszes épületekkel a város külsejét tényleg emelje és éidekét szolgálja anélkül, hogy ez egészségi, ipari, vagy kereskedelmi érdekek kárára történnék. Ez alapon ellenezni k:Il az Újszegedre való áthelyezést, mert dacára annak, hogy az ujszegedi park első kis részét a terv érintetlenül hagyja, mégis annak a kis darab zöld, üdülő-városré*znek egy nagy részéi, a park hátsó részét beépiti és mostani jellegétől megfosztja, egészen eltekintve attól, hogy Újszeged ellen még sok más szempont is szól, mert h sz ott óriási feltöltés kell, viz, csatornázás ott nincsen és kétségtelenül egy kissé „messze" fekvése van. A legnagyobb eréllyel küzdeni kell minden városi po'gárnak, de kü önösen a kereskedelmi is ipart világnak a Mars-téri terv ellen. Elég rámutalni arra, hogy több mint 10 év óta léező, egyedül helyes tetvek szerint a tanyai vasútnak a Mars térre keli betorkolni, amely már ezáltal is feltétlenül központi piac-tér lenne, ugy hogy az építendő vásárcsarnok kétségtelenül odikeiülne és Szeged összes piacait ott egyesítené. Ezt »>ás, hasonló értékű tervvel pótolni nem lehet és a polgármester urnák azon nyiiatkoza a, hogy „bizony el kell tekinte ünk a tanyai vasút épitésélől, mert azt a nagy kiadást el nem bírjuk és előbbre valók az egyetemi építkezések" — igazán jellemiő arra, hogy a város vezetői az egyetemi építkezéseket mindennél sürgősebbnek tartják, tehát újból a legfontosabb élelmezési, ipari és kereskedelmi érdekek a már fent jellemzett álkulturális érdekek mögé szorulnak. Ezek után az egyetemi építkezéseknek az egyedül he yes és az összes elmondottaknak megfelelő helye csak a fogadalmi templom környéke lehet, központi fekvésénél, teljesen feltöltött voltánál és viz szempontjából az egész városban legkedvezőbb fekvésénél fogva, ahol a csatornázás is annál könnyebben kiegészíthető, mivel a Tisza mellett vagyunk, amely fekvés egyáltalában önmagában véve kedvező. Ehhez járul azon városszépségi szempont is, hogy a városnak legrendezetlenebb részét, amelynek rendezése a mai viszonyok között tudja Ég, hány évtizedet venne igénybe, az építkezéssel azonnal elérhető volna. Egyetlen ellenvetésnek említendő csak a», bogy ki kell sajátítani egy sor ócska, düledező, városba nem való épületet, no és, amint hallottam, bizonyos esztétikai szempont, hogy klinikák nem valók szép templomunk környékére, amit azonban abszolu'e el nem fogadhatok, mivel külsőleg díszes szép épületekről van sző, amelyek a templom környékét csak emelnék. Remélem is, hogy a döntés újból nem avá| ros gazdasági viszonyaira hátrányos módon fog megtörténni akkor, amikor erre igazán itt szükség nincsen. NMfMAMMMAMArtAMMMJMAMMAAMAMAMMMMMAAMAAMAAAAAAMMMAAMMVMMIMMMIt A rendőrség ujabb nyomozást indit Lédererék ügyében. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Tegnap délután a keleti pályaudvaron működő 70-es számú postahivatal Máv. kezelősége érdekes csomagnak a tartalmát vizsgálta át. A csomag Pozsonyból érkezett és feladója a pozsonyi rendőrség volt. A csomag a budapesti főkapitányságnak szólott, mindamellett a vámkezelőség szabályszerűen felbontotta a csomagot és megvizsgálta annak tartalmát. Ekkor derült ki, hogy ebben a csomagban a Léderer Gusztávra és Léderer Gusztávnéra vonatkozó iratok, fényképek és egyéb feljegyzések vannak, amelyeket a pozsonyi rendőrség a budapesti főkapitányság felhívására szedett össze Léderer atyjának Pozsonyban a Konvent-utcában levő lakásán. A csomagban számos levél is volt, azonkívül Schwarz Mici kaszirnőnek a munkakönyve, 70-es számú postahivatalból a mai napon a főkapitányságnak kikézbesitik az érdekes csomagot, amely az uj adatokat át fogja vizsgálni és megállapítja, hogy az uj bizonyítékok alapján milyen nyomozati ténykedéseket kell még elvégezni. Egyébként a Léderer-ügyben más irányban is ujult erővel kezd foglalkozni a rendőrség, amennyiben — mint tegnapi számunkban megírtuk — Bubics vizsgálóbírónál jelentkezett egy tanu, aki az eléje vezetett Léderer Gusztávnéban felismerte azt a szőke asszonyt, akit Boros István bútorgyáros társaságában többször látott. Ezen az alapon a rendőrség most újból elővette a Boros István-ügynek nyomozását és megállapítja, hogy Boros István és Léderer Gusztávné között milyen barátság volt. A rendőrség e tanúvallomás alapján reméli, hogy rendőri felügyeleti lapja és számos olyan okirat, i sikerülni fog teljesen tisztázni azt a kérdést, hogy amely megfelelő világításba helyezi a Markó-utcai j a Léderer-házaspárnak volt-e szerepe Boros István fogházban levő gyilkos asszonynak az előéletét. A • bútorgyáros meggyilkolásában. A mtinsterbergi emberevő miatt 15 év óta börtönben. Boroszló, február 5. Denke tömeggyilkos összes bűneit még mindig nem sikerült kideríteni. A münsterbergi kannibál kis házában már felkutattak minden zeg-zugot, amikor ujabban feljegyzésekre akadtak s azokból megállapították, hogy az emberevő gyilkos áldozatainak száma legalább harminc volt. A temérdek lim-lom és régi ruha között női ruhadarabokat is találtak s ez a körülmény megerősítette a gyanút, hogy Denke asszonyokat is ölt meg és evett húsúkból. Ezen a nyomon aztán a vizsgálat majdnem kétségtelenül kiderítette, hogy a münsterbergi gyilkos tette el láb alól 15 év előtt egy Sander Emma nevü munkásasszonyt, aki Münsterberg környékén keresett alkalmazást. 1909 december 23-án Neuhoffban, Münsterberg közelében feldarabolt női holttestet találtak és akkor rájöttek, hogy a szerencsétlen áldozat Sander Emma huszonöt éves munkásnő. A szörnyen megcsonkított holttest meztelenül hevert az erdő egy sűrűjében s feltűnt akkor, hogy a combokról körülbelül őt centiméter széles bőrsávok hiányoznak. A gyanú akkor egy Traumann nevü mészárosra irányult, el is fogták és hiába hangoztatta ártatlanságát, az esküdtszék életfogytig tartó fegyházra iiélte. A münterbergi tömeggyilkosság felfedezése után az orvosszakértők több hullarészt megvizsgáltak s azt találták, hogy az emberevő a végtagokról csikókban fejtette le a bőrt s abból nadrágszíjat és nadrágtartót készített. Egyes kiásott testrészeken a boroszlói törvényszéki orvostani intézetben ugyanolyan bőrmetszéseket konstatáltak, mint Sander Emma földarabolt holttestének combjain. Most tehát újból megindul a vizsgálat Traumann mészáros ügyében, aki azóta is váltig állítja a börtönben, hogy ártatlanul szenved. Nyomatékos bizonyíték nem volt ellene, csak gyanuokok szóltak bűnössége mellett, igy az, hogy favágók a kérdéses időben látták Trauraannt az erdőnek azon a részén, amerre azután nemsokára megtalálták a feldarabolt női holttestet, de a mészáros nem is tagadta, hogy az erdőben járt rőzsét gyűjteni. Akkori védője már beadványt intézett a főtörvényszékhez és sürgeti a pörujitást. A Gazdasági Bank igazgatósága másfélmilliárd erejéig garanciát vállalt a bank kétmilliárdos passzívájára. Csőd helyett 80—100 százalékig kielégítik a hitelezőket. — ötvenmilliós alaptőkével — hárommilliárdos űztetek. Szeged, február 5. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gazdasági Bank milliárdos bukásának ügyében a legutóbbi két nap alatt lényegesen tisztult a helyzet. Ma már a szakértői körök tisztában vannak azzal, hogy a bank passzívája kétmilliárd körül mozog, valamint azzal is, hogy a kurzus konjunktúrájában született bank bukását elsősorban az a tény okozta, hogy hatalmas üzleteket kötöttek a konjunktúrában saját vagyon nélkül, a kisemberek hárommilliárdot meghaladó betétjei kapcsán. A banknak mintegy hatszáz üzletfele volt, akik közül csupán mintegy húszan tettek följelentést a rendőrségen, mivel a hitelezők zöme abban bízott, hogy az igazgatóság reprezentatív tagjai magánvagyonukból ki fogják elégíteni a hitelezőket. Ebben a kerdésben csütörtökön délután már döntés is történt. A Pénzintézeti Központ revizora ugyanis elkészítette a bank státusát, amelynek során kiderült, hogy a banknak csupán ötvenmillió. alaptőkéje volt, de hárommilliárdos betétállománnyal dolgozott. A rövid félév alatt előállott passzíva pedig mintegy kétmilliárd. Az igazgatóság tagjai csütörtökön délután dr. Bokor Pál lakásán ülést tartottak, amelyen a revizor kijelentése után az igazgatóság nyolc tagja másfélmilliárd korona erejéig anyagi garanciát vállalt a passzívára. Erről már okiratot is állítottak ki. Elhatározták azt is, hogy a kisbetevöket kielégítik száz percent erejéig, mig a nagybetevők 80—90 percentet kapnak. Az igazgatóság határozatáról referálnak a Pénzintézeti Központnak, amely valószínűleg helybenhagyja ezt és az egyik szegedi bank fogja lefolytatni a szanálást a fölajánlott másfélmilliárd kapcsán. Ezek szerint lehetséges, hogy a hitelezők már a kőzetjövőben hozzájuthatnak pénzeikhez, ha a Pénzintézeti Központ nem gördit akadályokat a kifizetések megkezdéséhez. Ebben az esetben természetesen a bank elkerüli a csődöt. Ettől függetlenül a bank följelentésére a rendőrség folytatja a nyomozást hűtlen kezelés, vétkes bukás, csalás stb. gyanúja miatt Moravek István vezérigazgató ellen, h hitelezők följelentésére dr. Papp Menyhért rendőrkapitány már ki is szállott a bankba, lefoglalta a könyveket és igyekszik tisztázni, hogy a bukásért kit terhel a felelősség. Csütörtökön délelőtt a rendőrkapitány kihallgatta Bokor Pál, Sándor Kálmán és Lantos Béla igazgatósági tagokat, mig délután sor került a többiekre. Az igazgatósági tagok egyöntetűen azt adták elő, hogy Moravek mindig rózsásan festette le a bank helyzetét és sok mindent eltitkolt. A vezérigazgató ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az igazgatósági ülések jegyzőkönyvei beszámol-