Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-25 / 45. szám

4 SZBQKD 1925 febraár 25. Foíkusbáiy biró ezulán meg fog hallgatni bárom-négy szolnoki orvosszakértöt — kórházi főorvost, egészségügyi föianáciost, vármegyei fóorvost — arra a körülményre, bogy a gyönge testalkatú Sinkó László be tudta-e dobni a bombát a „Magyar Királyu báltermibe. Ha ezekkel a kihallgatásokkal elkészülnek, a bomba pör iratait fölküldik a budapesti Ítélő­táblához, ahol Zachár előadó táblabiró azonnal hozzákezd a pótkihallgatások áttanulmányozá­sához. Amint ezzel elkészül, dr. Nytrö tanács­elnök azonnal kitűzi a felebbviteli fötárgyalást. Igy Ieg|obb esetben — ba közbe|!nem jönnek ujabb meglepetések — körülbelül májusban jognak elvonulni a halálbál kísértetei az itilő- i tábla előtt. í Zsarolási pör az ujszegedi tisztiorvos és egy szerb ezredorvosné között. Érdebes események az ujszegedi szerb megszállás körül. Szegeá, február 24. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék elé kedden olyan ügy került, amely jellemző a szomorú, elmúlt időkre, ami­kor Újszegedet a szerbek tartották megszállva. Egy szerb ezredorvos felesége hamis váddal és zsarolás vétségével vádolta meg dr. Léderer Dezső ujszegedi tiszti orvost. A főtárgyaláson Pókay elnök ismertette az ira­tokat, amelyekből kiderült, hogy a szerb meg­szállás alatt dr. Léderer Dezső Novograszky ezred­orvosnak egy gyermekkocsit adott, amelyért a tisztiorvos cserébe kötszereket kért, mivel köt­szerekkel abban az időben alig rendelkezett. Az ezredorvos elvitte a gyerekkocsit, azonban köt­szert egyáltalán nem küldött. Néhány hónap multán Léderer doktor Szegeden észrevette azt, hogy az ezredorvos felesége az ö kocsijában sétáltatja gyermekét. Ekkor azután be­adványt intézett a rendőrséghez, amelyben kérte az eljárás megindítását Novograszkyné ellen, mi­vel neki hatezer korona kára állott elő abból, hogy kötszert nem kapott. Ha az ezredorvosné nem tériti meg a kárát, kérte, vonják felelősségre csalás miatt. Ezért azután az ezredorvosné hamis vád és zsarolás miatt följelentette Léderert, azzal, hogy ő férje dolgairól nem is tudott, igy őt nem lehet csalással vádolni. Dr. Léderer Dezső a főtárgyaláson kijelentette, hogy szinte erőszakkal vitték el tőle a kocsit, a megszállás alatt ez ellen semmit sem tehetett. — Csak szabad visszakérnem az én kocsimat — mondotta —, amikor látom, hogy az én ko­csimban viszik sétálni a szerb ezredorvos gyerme­két. Kötszert igért az ezredorvos, de semmit sem küldött. Nem vagyok bűnös. A felesége egészen közel áll a szerb orvoshoz, tehát jogom volt tőle kérnem a saját tulajdonomat. Dr. Tompa ügyész és dr. Lehel Pál védő pör­beszédei után a biróság ítélethozatalra vonult vissza. A törvényszék Léderert bűnösnek mondotta ki a zsarolás vétségében és ezért az enyhitő sza­kaszok alkalmazásával hárommillió korona pénz­büntetésre itélte. Fölmentette azonban a hamis vád büntette alól, mivel ezt a bűncselekményt csak az követi el, aki tudva hamisan vádol meg valakit. Léderer kérelme pedig vagylagos volt. A zsarolást azért állapította meg a biróság, mert Novograszkyné apja azért fizette meg a 6000 ko­ronát, mert Léderer erőszakos fellépéssel fenye­gette meg. Léderer kijelentette, hogy teljesen ártatlannak érzi magát, csak a sajátját követette vissza, ezért fölebbezett az itélet ellen. Ugyancsak felebbezés­sel élt az ügyész is. Schadl Ernő vezércikket akart íratni a főtárgyalás alatt egy villanyszerelővel. Budapest, február 24. 1923 végén cikk je­lent meg a Népszóvában, amely az Ulain-féle bajor puccs ügyével foglalkozott. A cikkben többek közölt az állott, hogy hiába itt minden, ha az állam nem tudja tekintélyét védelmezni. A cikk több kitétele mia<t eljárás indult meg s a szerzőséget Varga Sándor villanyszerelő vállalta el. A budapesti törvényszék Schadi­lanácsa ma tárgyalta ezt az ügyet. Az elnök elsősorban kétségbevonla azt, hogy a Népszava cikkét a villanyszerelő irta volna, majd elmon­datta a vádlottal a cikk tartalmát. Amikor Varga belekezdett védekezésébe, Schadl elnök igy szólt: — Maga vezércikket ir és még nem is lud helyesen magyarul beszélnil „Azt" helye t ugy mondja: „Áztat". Magával most meg fogunk iratni egy vezércikket l Be fog jönni a birói szobába és nekiül az Írásnak I A témát is maga választhatja, ezt is megengedjük. Ekkor majd meglátjuk, mit ért maga a vezércikkiráshoz! — Erre én nem vagyok hajlandói — jelen­tette ki Varga. A vádlott ezulán hozzáfogott a bizonyítás­hoz. Előadta, hogy Szemere Béiáék szervezete — amely a puccial kapcsolatban is szere­pelt — ma is működik Polgári Védelmi Liga néven és tagjai minden hónap 7 én tartják összejövetelüket. Schadl elnök kijelentette, hogy ez a liga alapszabályszerűen működik most. Amikor ez- • u án elmondották a vádbeszédet, htrtelen zaj támadt a tárgyalóteremben. — Mégis csak hallatlan — mondotta Schadl erélyesen —, hogy itt nap nap után ml min­den történiki A biróság ezu'án bűnösnek mondotta ki Vargát és egy hónapi fogházra és ötmillió pénz­büntetésre itélte. Ezenkivül hárommillió ügyvédi költséggel is megterhelte a villanyszerelőt a Schadi-tanács. Varga energikusan jelentette ki, hogy ártatlan, ezért fölebbez. Schadl Ernő azzal zárta be a tárgyalást, hogy hazaküldte a villanyszerelőt magyarul tanulni és megtanulni az Idegen szavak értelmét. BMMWMMNMMMÍMNM^^ Elkészült a vádirat a tömeggyilkos Reinitz Jakab ellen. Reinltz Jakab nevü emberrel faflzletet fog csi­nálni és ehhez szüksége van 30 000 leira. Két­három nap múlva emiitette, hogy egy másik jó üzletet is fog ciioálni, de bogy milyen üzletet és kivel, azt nem akarta elárulni, csak annyit, bogy ezen az üzleten ötmilliót fog nyerni a ehhez szüksége lenne 150000 leira. Deutsch Jakab és Gross Etel tanuk vallo­másából megállapítható, hogy 1923 augusztus 1-én délután Reinitz és Orosz Hermán a szat­mári állomáson együtt szállottak fel a Nagy­bánya felé indu'ó vonatra. Elefánt Izidor és Kaufmann Endre táruk pedig bizonyítják, bogy Grosz és Reinitz Baia-Sprién (Felsőbányán) együtt szálltak le a vonatról. Az ügyészség vádirata ezután taglalja a bizonyítékokat, amelyekből levezeti Reinitz bű­nösségét. Reinitz bűnössége mellett bizonyít az a kö­rülmény is, bogy mikor Orosz Hermanné föl­kereste Reinitzot és férje holléte iránt érdeklő­dött. Reinitz — nem tudva, hogy Grosz közölte feleségével összeköttetésüket — azt válaszolta, hogy: nem ts ismert Grosz Hermant. — Általában — mondja a vádirat — Rei­nitz tagadása nem vehető figyelembe, mert az egész eljárás alatt valótlanságokat állított, eze­ket tetszés szerint váltóztatta, ahogy az érdeke megkívánta és egyes körülményeket tagadása után csak akkor ismert be, amikor azok már kétségtelenül be voltak bizonyítva. Bizonyítva van, hogy Reinitz hazatérése után meg volt sérülve, jobb szemén egy kék folt volt, amelyet pálinkás borogatással kezelt. É« ellene bizonyít Nisszel Károly vallomása ís. Nisszel régi ismerőse Reiniiznek. 1923 nya­rán, Grosz Hermán eltűnése előtt Szatmáron találkozott Reinitz Jakabbal és panaszkodott előtte, hogy nagyon rosszul megy a sorja. Reinitz ekkor felajánlotta, bogy ha gazdag akar lenni, ő kihív egy gazdag embert titkos üzlet ürügye alatt egy erdőbe és ott megölik. Reinitz meg ís jelölte a felsőbányái erdőt s azt mondta, hogy a zsákmányolt pénzen meg fognak osz­tozni. Reinitz egyébként a deési törvényszék által csalás kísérlete miatt három havi, a szatmári törvényszék által csalás miatt nyolc havi fog­házra volt ítélve, Budapesten pénzhamisítás miatt volt elzárva, személyéről fel lehet tételezni minden rosszat, a vádbeli cselekményt is. A vádiratot közölték Reinitz Jakabbal, aki elfbb felfolyamodást jelen'ett be az ellen. Ké­sőbb azonban magyar fordításban áttanulmá­nyozta a vádiratot s viaszavonta felfolyamodását. A főtárgyalás április utolsó hetében lesz. [é[fi FEHERNEMUEKET megrendelésre készít Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. 872 Csekonics-utca 6. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Papp György ügyész, a Reinitz-ügy reforense el­készült a Reinitz Jakab elleni vád rattal. A Reinitz-vádirat csak Grosz Hermán nagykárolyi szállodás meggyilkolásával vádolja Reinitz Jakabot. Az ügyészség nem ejtette el a vádat a csehszlovákiai négyrendbeli gyilkosság ügyé­ben, csak elaülönitette azt addig, amig onnan az iratok diplomáciai uton átjönnek. A vádirat vádolja Reinitz Jakab 44 éves ke­reskedőt gyilkosság és rablás büntette miatt, amelyet azáltal követett el, hogy 1923 augusz­tus 7-ik napján a felsőbányát erdőben előre megfontolt szándékkal megölte Grosz Hermán nagykárolyi lakost, akit kemény eszközzel több­ször felbeütött és birtokából elvett körülbelül 60—70 ezer lei összeget. A vádirat közli, hogy a Cseh Szlovákia lerü­le'én Letchter Salamon, Lebovics Lipót, Szmuck Hermán és Nussbacher Károly ellen elkövetett gyilkosság miatt indult bűnügyeket az ügyész­ig elkülöníti és azokban az eljárást folytatni kivánja akkor, ha az ezekre vonatkozó akták a cseh hatóságoktól megérkeznek. A vádemelés indokaiban az ügyész elmondja, hogy Orosz Hermann 1923 augusztus 1-én a reggeli vonattal elutazott otthonról s többé nem tért vissza, eltűnt. Orosz Hermanné följelenté­sére meg'ndult a nyomozás s szeptember 21-én a felsőbányái erdő Suior nevü völgyében egy féifihullát találtak, amely egy ledőlt fa törzse alá volt temetve és falevelekkel elfödve. A hulla közelében néhány lépésnyi távolságban találtak egy darab R. K. jelzésű férfigallért, valamint több apró tárgyat. A vádirat szerint meg van állapítva, hogy ez a holttest Orosz Hermán hul­lája. A hulla ruhájában nem találtak pénzt, ho­lolt Friedmann Zsigmond é* Weisz Salamon tanuk igazolják, hogy Grosí Hermináik 60— 70000 lei pénze volt. Ez adatok alapján vilá­gos, hogy Oio:z Hermant a felsőbányai erdő­ben megölték és kirabolták. A vádirat ezu'án részletezi a Reinitz ellen szó ó közvetett bizonyítékokat: Orosz Hermanné azt vallotta, bogy férje em­lítette neki 1923 május hónapban, bogy egy Jön! Jönl Covered Wagon a szezon legszebb és legnagyobb filmje!! péntektől a Belvárosiban. M U B UTO R- hálószobák „SLAVONIA' bükk, tölgy, kőris, szil, keményfa hálószo­bák, hsjlitott. székek, nagy választékhan, meglepő olcsón Schaffer Testvéreknél gí^ Az arany, ezüst és vám olcsóbbodása folytán minden hirdetett árnál olcsóbban árusítom a raktáron levő összes cikkeket. — Eladás részletfize­tésre Isi 734 Nagy javítóműhely. TÓth JÓZSef órás, ékszerész Szeged. KOIcsey-utco 7. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom