Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-28 / 48. szám

2 SZEQBD 19Z5 febrnár 28 és esetleg más állami üzemek beruházása, forgótöke szükséglete, tanyai iskolák létesítése, csendőrség elhelyezésének biztosítása, ménlovak minő ségének javítása, stb. célokra fordíthassa. A továbbiak intézkednek arról, hogy az osztrákmagyar bankjegyek felülbélyegzése alkalmával államkölcsönképen visszatartott összegekért évi öt százalékkal kamatozó járadékkölcsőnt adjon az állam. A javaslat felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek részvényeinek, illetve üzletrészeinek legkisebb névMAMMMMMMMMMWMMMAMMMMtlI értékét rendeleti uton meghatározza. A 13. szakasz a tőzsdeadóról szól és felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az értékpapírforgalmi adó tételét szükség esetén rendeleti uton módosítsa. A 18. szakasz arról szól, hogy az állami italmérési jövedéket a községnek és városnak engedik át. A 19. szakasz a bírák és ügyészek előléptetésénél az úgynevezett várakozási Időt rövidíti meg. Az állami költségvetést teljes egészében letárgyalták. Budapest, február 27. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyllotta meg Scitovszky Béla elnök. A pénzügyi tárca költségvetésinek részletes tárgyalása során Strausz István szólal fel és kifogásolja, hogy egyes tételek nincsenek részletesen kimutatva. Bud János pénzügyminiszter reflektálva Strausz felszólalására, kijelenti, hogy osztja Strausz azon nézetét, hogy a számvevőségben túltengés van, ez azonban azért állt elö, mert a háború alatt a számvevőségnek igen sok munkakört kellett ellátnia. A leépítési munkálatok már folyamatban vannak. A pénzügyi tárca költségvetésének 1-7-lg terjedő címeit Strausz többszöri felszólalása után elfogadják. A 8. címnél, amely az adókról szól, Strausz a földadó kivetésének visszásságait teszi szóvá. Bud pénzügyminiszter válaszában bejelenti, hogy minden intézkedés me<>töiíént arra nézve, hogy az elemi csapásoktól sújtott vidékeken elengedjék a földadót, a pínzüpyigazgatóságok külön utasítást kaptak arra vonatkozólag. Rámutat arra, hogy a jövedelmi adó kivetésénél a kataszteri jövedelmet veszik alapul és nem hiszi, hogy ebből kifolyólag nagyobb panaszok merülhettek volna fel; amennyiben pedig konkrét panaszok jutottak tudomására, iparkodott azonnal segíteni. Strausz a társulati adónál ismét felszólal és rámutat arra, hogy egyes |társaságok siettek átalakulni betéti társasággá, mert ilyen módon mérlegük alapján csak a társulati adót kell fizetni; a mérlegnél azután egyenesen eltüntetik az adóalapot. Majd a jövedelmi és vagyonadó kivetése körüli visszásságokat teszi szóvá. A kereseti adóról szólva kifogásolja, hogy ezen adót a községek hajtják be, holott ez tulajdonkép az állam feladata volna. Bud pénzügyminiszter kijelenti, hogy a községek jobban ismerik a helyi viszonyokat és igy a Kereseti adó behajtásánál is méltányosabban járnak el. A kereseti adóval a kormány a községevonalra. Ezt, főleg a fogyasztási szövetkezetek sinylik meg. Nagyon sok helyen a fogyasztási szövetkezetek több forgalmi adót fizetnek, mint az összes löbbi kereskedők együtt. Ezen helyzeten változtatni kell és éppen azért arra kéri a pénzügyminisztert, hogy tegye lehetővé, hogy a fogyasztási szövetkezetek is az átalányozási rendszer szerint fizethessék a forgalmi adót. Csík József kifogásolja, hogy a forgalmi adó háromszorosát kényte'enek f efni azok is, akik átalányban rójják le a forgat, auóí. Fölemlít egy esetet, amikor a pénzügyminiszteri kiküldött udvariatlan volt az adófizetőkkel szemben. Bud János pénzügyminiszter méltányosnak tartja Temesváry Imrének azt az indítványát, hogy a kis szövetkezetek is átalányban fizessék a forgalmi adót. A Csík József által említett konkrét esetet meg fogja vizsgálni és az illető tisztviselő ellen el fog járni. A 10. cimnél Strausz István a fővárosi iparművészeti illeték kivetésének revízióját sürgeti. A pénzügyminiszter megnyugtató kijelentései után a címet változatlanul elfogadják. Pintér Gyula a vámőrség átszervezését kívánja. Bud János kijelenti, hogy ha vannak is hibák, azokból nem lehet az egész vámrőségről súlyos következtetéseket levonni. Pintér László: A vámőrségi épületek felállítását sürgeti. Arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a trafikengedélyeket ne szaporítsa, mert ez érzékenyen sújtja a régi engedélyeseket. A pénzügyminiszter megnyugtató kijelentései után Tamássy József szólal fel. A pénzügyi tárcához csatolt egyik kisebb kőszénbányaüzem költségvetését Ismerteti Temesváry előadó. Ezt a költségvetést vita nélkül elfogadják és ezzel a nemzetgyűlés az 1924—25. évi állami költségvetést teljes egészében letárgyalta. Ezután a pénzügyminiszter beterjesztette az appropriáclós javaslatot. A bizottsági jelentések, majd Petry Pál kultuszminiszteri államtitkár beszéde után egyhangúlag ket akarja egy meghatározott összeghez juttatni j elfogadják az Apponyl Sándor gróftól adományoTemesváry Imre előadó szóváteszi, hogy a for- . zott könyvtárról szóló javaslatot Végül kimondták galmi adótörvény nem ad lehetőséget arra, hogy j a sürgősséget a testnevelési javaslat tárgyalására, az átalányozási rendszert kiterjesszék az egész Legközelebbi ülés kedden lesz. A Leirer-gyilkosság ügyében állítólag biztos nyomon van a rendőrség. Leirer Amáliát ma, szombaton temetik. Budapest, február 27. Leirer Amália meggyilkolásának szenzációs bűnügyében a rendőrség most már biztos fonalakon haladva, erősen remél], hogy a gyilkos rövidesen rendőrkézre kerül. A pár nap előtti bizonytalanság után a gyilkossági ügyben dolgozó detektívcsoportoknak sikerült olyan adatokat szereznie, amelyek egy szereplő felé irányítják a további nyomozást. Minden adat amellett tzól, hogy az az ember gyanúsítható a gyilkosság elkövetésével, akU a rendőrség már a gyilkosság fölfedezése ulán állandóan detekttvekkel figyeltetett és aki ellen mostan már a tárgyi bizonyítékokat sikerült beszerezni. Minden valóizinüség azf bizonyítja, hogy a gyilkosságot a helyszíni viszonyokkal ismerős ember követhette el és ezt az ügy jelenlegi állása is legteljesebb mértékben beigazolta. Aiok a gyenge támponttal rendelkező adatok, amelyek monoklis fiatalemberekről és különböző rejtélyes bajuszos idegenekről szólottak, azok mind halomra dőltek és a rendőrségen most már csak azért várnak a gyilkos letartóztatásával, hogy minden terhelő adataik a gyilkos személyere együtt legyen. Az óriási apparátussal folyó nyomozás dr. Horváth Antal rendőrfőtanácsos kezében öszpontosul, aki éjjel-nappal kihallgatásokat eszközöl a gyilkosság ügyében. Eztk a tanúkihallgatások mindinkább bizonyítják azt, hogy a rendőrség helyes nyomon Jár és Leirer Amália gyilkosa már az elfogatása első óráiban kénytelen lesz az ellene összegyűjtött terhelő adatok súlya alatt bevallani rettenetes tettét. Az ügy jelen'egi állása felöl a sérülési osztály egyik főtisztviselője a következőket mondotta : — A legbizakodóbban tekintünk a Leirer-igy findléfa elé is annyit mondhatok, hogy egy olyan európai szenzáció fog ebből a rejtélyes ügyből kikerekedni, amilyenre mig a bikevildgban is alig volt pilda. A gyilkos szem ily ét már ismerjük és csak a precizitás kedvéért várunk letartóztatásával. Az ügy sokkal rejtélyesebb, mint amilyennek eleinte láttuk és ha minden részletét napvilágra lehet hozni, akkor fog csak kiderülni, hogy az egész tragédiának milyen rejtélyes háttere van. Ismétlem, hogy a gyilkos a legrövidebb időn belül kezünkben lesz. Igen érdekei bejelentések érkeznek még mindig a főkapitányságra, melyekből a Teréz-köruti gyilkosságra vonatkozóan mindinkább tisztább képet tud alkotni a rendőrség. Ezek a bejelentések — noha legnagyobb részük — ugyanazokat a tényeket állapítja meg, amelyeket a rendőrség már ismer, mégis kipótolják azokat a hézagokat, amelyek még jelenleg nincsenek tisztázva. Igen értékes az a bejelentéi, amelyet ma délben tett egy tanú Horváth Antal rendörfőtanácsosnál. Ez a tanú elmondotta, hogy Leirer Amália hollandi barátja, Kerstens Teodor gyakran megjelent az állami timbeváltó hivatalnál is nagy mennyisigben vásárolt aranyat is ezüstöt. A tanúvallomás szerint Kerstens- és barátnője ezeket az összevásárolt arany- is ezüsttárgyakat minden egyes esetben külföldre szállították, ahol azu'án értékesítették. A tanú pontos dátumokat tudott mondani arról az időről, amikor Leirer Amália s barátja megjelentek az állami fémbeváltó hivatalnál, söt megnevezte a fémbeváltó hivatal egyik szolgá át is, aki sierinte tudott ezekről az aranyvásárlási üzelmekröl. A rendörségen azonnal intézkedtek, hogy ezt a szolgát hozzák be a főkapitányságra, ahol részletesen ki fogják hallgatni erre az uj adatra vonatkozólag is. A gyilkossági ügyben mintegy százötven detektív dolgozik, akik szakaditlanul hordjik a terhelő adatokst Horváth főtanácsoshoz, akinek a véleménye szerint Leirer Amáliának a gyilkossági ügye közeledik a befejezéshez. Ma délután egy órakor véglegesen döntöttek a főkapitányságon Leirtr Amália temetése ügyiben, amennyibea a főkapitányság megadta a rendőrhatósági engedilyt Leirer Amália eltemetisire. A bonctani intézetben is megtörtént már az intézkedés, hogy a holttestet a késő esti órákbin a községi temetkezéfi vállalat emberei fourgonon kiszállítják a rákoskeresztúri temetőbe, ahol holnap dilután három órakor eltemetik a szerenaitlen viget irt leány holttestit a temető halottasházából a római katolikus egyház szertartásai szerint. A Budapest székesfővárosi árvaszéknél Leirer Lőrinc családi dolgairól, valamint gyermekeivel szemben lefolyhatott ügyeiről 10 kilogramos aktacsomó fekszik. 1902-ben kezdődtek meg ezek az ügyek, amelyeket Leirer Lőrinc feleségei és gyermekei apjuk ellen fo'ytatlak. Leirer Lőrinc 1911-ben azt kérte az árvaszéktöl, hogy elvált feleségé öl Wesp Herminától vegyék el Amália és Hermina nevü leányait, mert az asszony feslett életet él. Kérésével elutasitották, mert beigazolódott, hogy az asszony a gyermekeket zárdában neveli. 1921-ben Leirer Amália és Hermina az árvaszéktől az apjuktól nekik járó tartásdíj felemelését kérték, amit az árvaszék visszamenőleg fel is emelt. Leirer Lőrinc a hosszú élete során háromszor nősüli és mind a három házastágából gyermekei születtek. Betetőzi a hatalmas aktacsoraót az a végrendelet, amelyet Wesp Hermina Leirer második felesége helyezett el. A végrendelet 2. bekezdésében Leirer Amállát az örökségből kitagadja abból az okból, hogy több izben azliUtire tört. Megemlékeztünk arról, hogy Leirer Amáliának és egy barátjának a hollandi konzulátus utján szerezték meg azt a két szobás lakást, abol meggyilkolták. A lakás föbérlöjétöl, Amár M hálynétol vették el a két szobát, söt először égisz lakását el akarták rekvirálni. Leirer Amália fürdőszobát csináltatott a hálószobája mellé. Amár Mihály az igy okozott károkért, se yemtapéta rongálásért stb. több mint 20 millió korona kártérítést köve elt biróság utján Leirer Amáliától. A biróság helyszint szerrüit rendelt el pénteki tárgyalásán a kártérítés megállapítására. Érdekes, hogy egy helyszíni szemlét már éppen karácsony előtt kellett volna megtartani, de az a szakértő távol naradása miatt elmaradt. Ha megtartják, rát kadlak volna két hónappal elölt Leirer Amália holttestére. Elkésve érkezett a kegyelem. Lembergben a rögtön kélő biróság agyonlövette Sudol rablót. Lemberg, február 27. Az itteni rögtönitélő biróság halálraítélt egy Sudol nevü fiatalkorú rablót. Egy hírlapírónak megengedték, hogy fél órával a rablónak ma reggel történt kivégzése előtt intervjut folytasson Sudollal. A halálraítélt Darwin hívének vallotta magát és kijelentette, megveti a halált. Amikor a kivégzés helyére vezették, Sudol nevetve lépett a számára kijelölt helyre és amikor a kivégzéshez kivezényelt katonák ráirányították fegyvereik csövét, e szavakkal fordult a katonákhoz: — Fiuk, én visszatérek a természet ölébe! A növényekben ismét rám fogtok ismerni I Ezután eldördültek a lövések. Most olyasmi történt, ami a legélénkebb fantáziájú filmdrámákra emlékeztet. Egy rendőrtisztviselő sürgönyt nyújtott át a kivégzést vezető Witoszynski bírónak. A bíró izgatottan felbontotta a sürgönyt és halotthalvánnyá lett; a sürgöny az imént agyonlőtt fiatalkorú gonosztevő megkegyelmezését tartalmazta. [érfi FEHERNEMUEKET megrendelésre készit Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6.