Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-25 / 45. szám

1 SZBOED 1926 február 25. verkezésének ellenőrzésére; a fegyverek magán­üzemi gyártása. A Tanácsnak ezenkivül ki kell neveznie aSaar­vidéki kormányzóbizottság tagjait, miután a mos­tani tagok megbízásának érvénye március 31 én lejár; foglalkoznia kell továbbá több kérdéssel, amelyek Danzigra vonatkoznak. A Tanács végül meg fogja hallgatni a külön­böző népszövetségi bizottságok jelentését arról a munkáról, amelyet a Tanács legutóbbi ülésezése óta végeztek. Ezek során fognak beszámolni Ma­gyarország és Ausztria pénzügyi helyzetéről is. A nemzetközi vitás esetek békés elintézésének jegyzőkönyvével kapcsolatos kérdések megvizsgá­lását a mult év decemberében tudvalevően a brit kormány kérésére halasztották el a mostani már­ciusi ülésszakra. Ami a németországi, ausztriai, magyarországi és bulgáriai fegyverkezések ellen­őrzését illeti, a mult év szeptemberében a Tanács egy szervezetet állapított meg e jog gyakorlására. Most ennek a szervezetnek életbeléptetéséről kell határoznia. Eldöntésre vár az a kérdés is, hogy ezt a tervet mikép alkalmazzák a versaillesi szer­ződés értelmében katonaságtól mentesített rajnai zónában. A terv előírja továbbá, hogy a kutatást különleges bizottságok szervei végzik. A Tanács­nak most részleteznie kell azokat a rendszabályo­kat, amelyek alkalmasak az illető bizottságokra ruházott feladat végrehajtásának biztosítására és határoznia kell, hogy mi legyen a sorsa azoknak a jelentéseknek, amelyeket e bizottságok fognak majd elébe terjeszteni. A fegyverek magánüzemü gyártásának kérdése az összekötő bizottság jelentése formájában kerül most a Tanács elé. Márciusban Szeged, február 24 (Saját tadósitónktól.) A társadalom minden részéből nagy érdeklő­dés nyilvánult meg azon előadís iránt, amelyet Magyart Endre posta-fJmírnőSt tartott a rádió­ról a kamara nagytermében, a szegedi keres­kedelmi és iparkamara felkérésére. Magyari főmérnök egyike azoknak, akik a legalaposab­ban ismerik a készülő rádiórendeletei. valamint a rádió összes gyakorlati részeit is. Előadísára ezért nagy közönség gyűlt össze, ugy hogy a kamara terme kicsi tek bizonyult. A főmérnöi másfél óráig tartó előadását azzal ketdte, fngy részletesen ismertette a rádió alapfogalmait, majd rátért az egyes gya­korlati kérdésekre is. Gyikorlati rajzok és áb­rák kapcsán teljeBen érthetően és világosan ismertette a legkomplikáltabb szakkérdéseket is a rádióval kapcsolatban. Az ábrák után előadása keretében bemutatott egy leadókészüliket Is, majd közölte, hogy a várva-várt rádiórendelet március hónapban min­den körülminyek között meg fog vigre jelenni. meg a A rend siet technikai része már régéi készen van és mivel márciusban elkészül a csepeli ál­lomás hatalmas uj két kilowattos leadikészüléfce, amely európai vszonylaiban is jelelentős, már semmi akadálya nem lesz annak, hogy végre megkezdődjön a magyar rádtószolgálat, ha kissé elkésve is a nyugati államoktól. A tervek sterinl a csepeli állomás dilelőtt tőzsdét és híreket fog adat a világ mlndin ré­széből, délután koncertet és ismeretterjesztő elő­adásokat, este p-dig ismét művészi hangverse­nyeket. A leadóállomis olyan tökéletes lesz egyébként, hogy például Szegeden úgynevezett hangosbeszédü készüléket is lehet majd föl­állítani. Végül bejelentette, hogy a közeli hetekben a kamara felkérésére ujabb előadást fog tar­tani, amely alkalommal a rádió gyakorlati ré­szét fogja részletesen ismertetni. Az előadás után a kamara nevében Wimmer Fülöp mon­dott meleg hangon köszönetet Magyari fő­mérnöknek. lásánál minden valószínűség szerint lesz valami vihar. Nem biztos ugyanis, hogy az érdekelt gaz­gák egyhangúlag megajánlják-e ezt a nagyon ter­mészetes és nagyon megkívánható hozzájárulást, eddig legalább még nem igen volt alkalmuk arra, hogy nyilatkozzanak erről a kérdésről. Érdekesebb tárgya lesz még a közgyűlésnek a a kéményseprői szabályrendelet módosítására vo­natkozó tanácsi javaslat. A tanács két uj kémény­seprési kerület szervezését javasolja, az egyiket a Somogyi-telepre, a másikat Röszkére. Lehet, hogy ez a javaslat is provokál majd vitát, mert a meg­lévő kéményseprő-kerületek urai — területet ve­szítenek az uj kerületek kihasitása esetén. A februári közgyűlés elé terjeszti a tanács a városi üzemek mult évi mérlegét is. Az előkészítő tanácsülésen ez a kérdés nem volt érdekes. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok egyetlen kurta mondat­tal referálta el, megeshet azonban, hogy a köz­gyűlés nem elégszik meg ezzel a rövid mondattal, hanem — tekintettel arra, hogy a „központosított" üzemek igazgatósága a nyilvánosság kizárásával intézi az üzemek sorsát — minden üzem mérle­gének részletes ismertetését fogja kívánni. A tanács pedig nem zárkózhat el a kívánság teljesítése elől, hiszen, amikor az üzemigazgatósági ülések nyilvá­nositását kívánta a közgyűlés, akkor éppen arra hivatkozott, hogy az évi mérlegből mindent meg­• tudhat majd a nyilvánosság. \ A februári közgyűlés tárgysorozatán egyetlen ? interpelláció sem szerepel, indítvány azonban ke­f rült rája, egy, az is dr. Kormányos Benőé. Dr. I Kormányos az egyetemi építkezések haladéktalan •• megkezdését kivánja — még pedig a Mars-téren. | A tanács diplomatikusan viszi a közgyűlés elé az * indítványt, amely veszedelmeket is rejt magában i és ha nem vigyáznak jói rá, bajoknak is lehet a ; szülőoka. A tanács azt javasolja tehát, hogy adja f. ki az indítványt a közgyűlés az — egyetemi épi­tési bizottságnak. Egyéb említésre méltó tárgy nem lévén, a pol­pármester előkészitettnek minősítette a februári • közgyűlést. Főtárgyalás után párbajt vivott egy ügyvédjelölt és egy kurzusujságiró. Szeged, február 24. (Saját tudósítónktól.) En­lékezetes még az a minősíthetetlen és a magyar ujsánirásban szokatlan hangú cikk, amelyben 1923 elején a szegedi kurzuslap megtámadta Pór Tibor hírlapiról, aki akkor a Szeged munkatársi volt fis Ady Endre halálának év­fordulóján verset irt „Előre" címmel. Ezt a cik­ket Lukács Károly irta éi a cikkben többek között ilyen kitételek voltak: nVenereás, deka­dens zsldójejekről van szó .. A durva hangú cikk miatt Pór Tibor sajtó utján elkövetett becsületsértés és rá^al nazás miatt pöit indított Lukács Károly, a kurzuslap munkasársa ellen, akit nemrégiben a Kurla jogerősen el Is itélt. A szegedi törvényszék Pókay-tanácsa 1923 októberében tartotta meg ebben az ügyben a főtárgyalás!, amelyen Lukács Károly sértegetni kezdte a távollévő Pór Tibort. Pór képviselője, dr. Burger Béla erre Lukács­ról azt mondotta, hogy nincs erkölcü érzéke. A főtárgyalás után a folyosón vita fejlődött ki az ügyvéd és a kurzusujságiró között, amelynek MWMMMMMAMAWWMMMMWMMMMtMBM kapcsán dr. Burger kijelentette, hogy a főtár­gyaláson elhangzottak nem tartoznak a folyo­sóra. Két nap múlva Lukács ujabb cikket irt a kurzuslapban és most már dr. Burgert tánadta meg, azt állítván, hogy sértegetni tud, de elég­tételt nem ad. Erre dr. Burger provokálta Lutács Károlyt és néhány mp múlva meg is tartották a kardpárbajt, amelynek során Lukács könnyebb sérüléseket szenvedett. A párbaj miatt a rendőrség lefolytatta » el­járást, a szegedi törvényszék Pókay-tanácsa pedig kedden délután tartotta meg ebben az ügyben a főtárgyalás!. A főtárgyaláson Lukács nem jelent meg. D/. Burger előadta, hogy a törvény alapján áll, tehát bűnösnek érzi magát. Elégtételt kellett azonban szereznie, mivel a kurzusujságiró nyilvánosan sértette meg. A bíróság megállapította, hogy dr. Burger volt a sértett fé! és ezért párbajvétség miatt háromnapi államjoghizra Ítélte. A vádlott meg­nyugodott az ítéletben. Bemutatja a tanács a városi üzemek mult évi mérlegét. Szürke lesz a szerdai közgyűlés. Szeged, február 24. (Saját tudósítónktól.) Szürke volt a januári közgyülé3, szürkébb, mint a decem­beri, de a februári közgyűlés mindkettőn tul tesz, olyan abszolút szürke. A tanács is csak ugy tes­sék lássék készítette elő rövid és kietlen tárgyso­rozatát húshagyó délelőttjén. A városháza egyéb­ként csendes volt, a polgármester Karnevál nagy­herceg őfenségétől való illő búcsúzkodás végett teljes hivatalszünetet engedélyezett és így a ta­nácsterem kivételével minden hivatal ajtaja zárva maradt. Ezért borult ünnepi csend a folyosóra és ez a csend okozta a közgyűlés tessék- lássékos előkészítését. A tanács tagjai kissé unták az unalmas munkát. Nem szívesen barátkoztak meg azzal a nyugtalanító gondolattal, hogy rajtuk ki­vül a város egész tisztikara az utolsó ideiglenes minőségben alkalmazott napidíjas-irnokhelyettesig gondtalanul szundikálhatja át a délelőtti órákat, vagy — ha van rá pénze — kóstolgathatja vala­melyik szivarfüstös sörházban az árpa sárga, fehér­habos nedűjét. Aztán meg tavaszi felhők is úsztak az égen, í dr. Gaál Endre nagy legényesen ki is nyitotta a f tanácsterem ablakát, de ebből meg az a baj szár- I mázott, hogy a korzó élénk zsibongása beszűrő­dött és felverte a komor akták porát. Így aztán nem is lehetett nagyon figyelni a dol­gokra, de azért Taschler Endre főjegyző pontosan kicédulázta a tárgycimeket és szorgalmasan tákol­gatta a holnapi közgyűlés napirendjét. Megkönnyebbült mindenki, amikor elfogytak az előadni valók, mivel azonban messze járt még a déli harangszó és föltétlenül ki kellett böjtölnie az egész tanácsnak az esetleges interpellációk és indítványok kedvéért, együtt maradt a magisztrá­tus és kedélyes évődéssel mulasztotta az időt. De hiába várt, uj interpelláció, vagy indítvány nem bukkant fel harangszóig és mindenki nyugodtan mehetett oda, hova a szive húzta. A szürke közgyűlés szürke tárgysorozatán mind­össze öt olyan pont szerepel, amely említésre méltó. A Kereskedelmi és Iparbank tökeemelésével kapcsolatban a tanács azt javasolja, hogy a város meglévő részvényei arányában éljen elővásárlási jogával. Beterjeszti a tanács a tanyai vasút fentartási költségeihez való hozzájárulásra vonatkozó szabály­rendelet tervezetét is. Ennek a kérdésnek a tárgya­Meghalt Branting. I Stockholm, február 24. Branting volt svéd • miniszterelnök, a világhírű tudós és államfér­fiú több napig tartó betegség után ma délután két óra 37 perckor 64 éves korában meghalt. Már reggel oly válságosra fordult állapota, hogy kezelőorvosai minden percben várták a katasztrófát. Branting Hjalmar 1860 november 23-án született Tudósnak készült, különösen csillagászattal és matematikával foglalkozott. Később abbahagyta a tudományos kutatást, újságírásra és politikára adta magát; írásban és szóban a szociáldemokrata elveket hirdette. » Branting volt az első szociáldemokrata mi­' niszterelnök, akit a világtörlénet ismert. Halá­i Iával nemcsak hazája, hanen az egész világ is | szegényebb lett egy tisztafejü, tisztaszivü és [ tisztakezü kiváló politikussal. Enyhül a konfliktus Franciaország és a Vat kán között. í Páris, február 24. A párisi sajtó bizonyos fontosságot tulajdonit De Monzie szenátor ró­I mai utjának. Azt hiszik, hojy De Monzie ez ! alkalommal bizonyos kompromisszumot igyek­j szik előkészíteni, amely lehetővé tenné, hogy ; Francitország és a Vatikán viszonyát a kamarai S szavazásban megadott alapokon fenntartsák. A Figaró tudósítója előtt De Monzie kijelentette, bogy utja eredményével meg van elégedve. Hangoztatta, hogy nem volt semmiféle hivata­los megbízatása. Törekvése az volt, hogy köze­ledést bozzon léire a Vatikánnal. Továbbra is meg van győződve a vatikáni francia képviselet fenntartásának szükségéről. Minden erejével rajta lesz, hogy az áthidalás megteremtéséoen közre­működjék. Coolidge elnök a fegyverkezés korlátozásáról. Newyork, február 24. Coolidge elnök a lesze­relés kérdéséről nyilatkozva a következőket mon­dotta: Amerika a legkomolyabban reménykedik abban, bogy a nemzetek általános megegyetésre jutnak egymással a fegyverkezés korlátozása ügyében. Ami a korlátozás alsó határát illeti, természeteden számolnunk kell az országok biztonságán&k követelményével. Nem hiszem, hogy jó pédát szolgáltatnánk, ba elíörölnők a hadsereget és a haditengerészetet, azonban lehetséges a katonai és haditengerészeti beren­dezésekei annyira korlátozni, hogy nyilván­valóvá tegyük, meniyire távol ill tőlünk minden háborús szándék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom