Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-04 / 27. szám
4 * * F ffl W P 1915 február 4. és az érvényes szerződést felrúgva, a munkásokat arra akarja kényszeríteni, hogy az amúgy sem magas munkabérek 30 százalékkal való lecsCk) entésébe belemen jenek. — Ezért a fenyegetés, hogy a Pick-gyár beszünteti a gyártást és hogy az olaszokat visszatartja. Ezt a célt szolgálja az i<, hogy 12 munkást elbocsátott. — H* a Pick-gyár nem hajlandó letenni átlátszó trtlkkjeiről, a munkások nem fognak kitérni a harc elől sem, mely bizonyára több kárt fog okozni az üzemnek, mint a munkabérek redukálásából előálló haszon. A magyar-román határátlépési egyezmény. Bukarest, február 3. A hivatalos lapban megjelent az 1924 julius 20 án kötött és december 3-án ratifikált magyar-román egyezmény, amely szerint határátlépési engedély a határ közelében lakó olyan lakosoknak adható, akiknek az átlépésre állásuk, vagy foglalkozásuk miatt gyakoti szükségük van. Ezek közé tartoznak a földmivesek, földbirtokosok és bérlők. A hivatalos lapban megjelent rendelkezés azonban a határszéli községekbe még nem érkezett meg. A határszéli községeknek az uj határok megállapítása ulán sokáig meg volt az útlevél és vizumnélkült határátlépési joguk, később azonban ezt indokolás nélkül megszüntették. Szerdán kezdődik a magyar-cseh kereskedelmi szerződés előkészítő tárgyalása. Budapest, február 3. A magyar-cseh kereskedelmi szeri ődés hosszú idő óla vajúdó ügye tegnap fordulóponthoz jutott. A cseh kormány értesítette a belügyminisztériumot, hogy megbízottai a tárgyalások folytatására eite Budapestre érkeznek. A cseh-szlovák kormány megbízottai Jan Dvoracek meghatalmazott miniszter, a delegáció vezetője, dr. Frtedmann követségi tanácsos. Martinié és Siembach minisz eri tanácsosok. Czernák miniszteri titkár táviratban értesítette a budapesti cseh-szlovák követséget, hogy a prágii gyorssal érkeznek meg Budspestre. Az érdemleges tárgyalások, értesülés szerint, holnap délelőtt 11 órakor kezdődnék a külügyminisztérium nagytermében a szokott külsőségek között. Maria flertzha gyöngyei. (Budapesti tudósttónk telejonjelentése.) Érdekes eset került ma a bécsi biróság elé. Maria Hertzka férje. Hans Reichlöder báró a biróság előtt követelte vissza feleségétől vagyont érö gyöngynyakékét, amelyei Marii Hertzka többször a színpadon is viselt. A férji keresetből kitűnik, hogy Maria Hertzka csak eivál an él férjétől, de törvényesen elválasztva nincsenek. Reichöder szerint ő a családi ékszereket nem ajándékozta feleségének, hanem csak odaadta azokat, hogy viselje. Kér:e a bitóságot, hogy — minthogy tudomására tutoit, hogy felesége a gyöngyöket el akarja adni — amig a pörben döntés nem tör értik a tulajdonjogi kérdést illetőleg, addig foglalja le a gyöngysort. A biróság vtlóban el is rendelte a nyakék lefoglalását, de az erre vonatkozó végzést nem kézbesítette, mert Maria Hertzka Németországban vendégszerepel, Németországba pedig nem terjed ki az osztrák hatóságok illetékessége. Az egészben a legérdekesebb az, hogy sem a férj, sem a feleség nem indítottak egymás ellen válópört. Az öreg Ferenc József. K'nyi^MFPT dol°g' h°gyfinom ék** 1 ^ *-« I\ I 8zert legolcsóbban az ÉKSZERíPARílf^H82"'iavit' SZEGEDEN köKi?" brillián8" I GRÓF-PALOTA Takaréktár-Utca. Kérem kirakatom megtekintését. 9T7 írta: Tonetti Sándor. Ma már meg lehel állapítani és be is lehet vallani, hogy a magyarokat Ferenc József sohasem szere te éi mindig bizalmatlan volt a magyarsággal szemben. Azok a benyomások és érzések, amelyek az ifjú Ferenc Józsefben felhalmozódlak, minden változás mellett is megmaradtak az öreg Ferenc József lelkében. Uralkodása idején erről nem lehetett beszélni és irni; a bizanlinizmus, a célzatos történetírás és a hivatalos helyekről irányított újságírás magasabb érdekből megmásítani igyekezett a mindkét részen élő igazi érzéseket. Mert az igazi szeretetnek a hiánya kölcsönös volt. Udvari emberek emlékirataiból tudunk már egyes nagyon jellemző apróságokat. Ferenc József mindig Bécset tekintette az otthonának és csak dtogatóba jött Budapestre. Egy ilyen látogatás alkalmával Ferenc Ferdinándnak arra a megjegyzésére, hogy idegenül érzi magát a magyarok között, Ferenc József megerősit5leg mondotta, hogy ő is. Egészen a világháború kitöréséig az öreg uralkodó egy rendjelet viselt állandóan: azt az orosz kitüntetést, melyet Mik ós cártól a magyarok ellen megvívott győri ütközet után kspott. Mindenesetre elég különös dokumentum egy uralkodó és saját alattvalói közötti viszonyra. De hogy ez a viszony a másik oldalról sem jutott el az igazi felmelegedésig, azt igazo hatja mindenki, aki felnőtt ember eszével tud visszaemlékezni Ferenc József uralkodásának uolsó évtizedeire. A kiegyezés utáni pompázó, ünnepi hangulatot kijózanodás követte s uralkodó és nemzet állandóan mint alkudozó, idegen felek állottak egymással szemben. Az u'olsó évtizedekben uralkodó és népe közötti viszony lehetett néha korrekt, de igazán meleg és őszinte nem volt soha. Fererc József lelki élele aránylag szük keretek között mozgott anélkül, hogy e megállapításnak bárminemű bántó meliékizt lehetne tulajdonítani. Helyes kifejezéssel élve, érdeklődésének a köre volt csekély. Nevelése korán befejeződött; tizennyolc esztendős korában került a trónra s ettfil az időtől fogva kizárólag csak uralkodott. Hogy a tudományok iránt érdeklídjék, ahhoz nem volt ideje s hogy a művészetek iránt fölmelegedjék, ahhoz nem volt étzékr. A tudomány és művészet pártolása nála nem valamely belső szükségből fakadt, mint a bajor Wiitelsbachoknál, hanem az uralkodói hiv.tás tejesitésétiez tartozol. A művészileg széphez való viszonya körülbeiül az volt, mint a józan, át'agos polgáremberé; mentes minden extravaganciától és lelkesedéstől. Bécs ek ő vo't az ujjáépiője, s5t talán ő volt a legnagyobb épitteő az összes Habsburgok közölt. Hosszú uralkodása alatt bőven telt rá ideje. Az újjáépült Bécsre az ő egyénisége is bizonyára rányomta a bélyegét. Ha azonban évek multával művészi szempontból méltatni fogják Ferenc József korát, mint ahogy már megtörtént a victoriánus korszak méltatása Angliában, bizonyára meg fogják állapítani róla, hogy abban, amit ez idő alatt épületekben, szobormüvekbem alkottak, lehet sok pompázó alkotás, de majd valamennyi hideg. A régi Bécs művészetének melegsége és intimitása hiányzik belőlük. Tudományts intézetek megnyitásé', muzeumok alapításán képiáriatok meglátogatását az öreg uralkodó épen o'yan reprezentatív kötelességnek fogta fel, mint a trónbeszédek felolvasá át, idegen uralkodók és követeik fogadását és katonai parádékat. Képtár atokon előre megjelölték a képeket, me>yeket az uralkodó valamelyik császári gyűjtemény számára meg fog vásárolni. A bécsi Kiinstlerhaus egyik tárlatának a megnyitá áról maradt fein egy nagyon jellemző kérdése. Az egyik kijelölt képnél, amely túlságosan modern volt számára, megkérdezte : — Muszáj, hogv ezt a képet megvegyem ? Erzsébet királynénak csapongó, művészi hajlandóságokkal teli, exaltált, magányra hajló terim's<ete számara, aki az életet uralkodó létére is nyárspolgá i józansággal fogta fel, alapjában véve idegen volt. Természetüknek es a különbözősége, a belső megértésnek a hiánya volt az egyik forrása annak az eltávolodásnak, amelyet a norvég Tschudi Klára könyvében kissé regényszer (len, de lélektani! ig helyesen jellemez. Ilyen volt Ferenc József vallásossága is. Ferdinánd és Miksa korától kezdve, akiket némi protestáns rokonszenvvel gyanusitoitak, századokon át a spanyol és osztrák Habsburgok voltak Európának a legkutholikusabb uralkodói. Katholikus voltában Ferenc József, a fanatikusan katholikus Zsófia főhercegnőnek fia és Rauscher bécsi hercegérseknek a tanítvány*, hü utóda volt Cseinek. A katholikus egyházzal egybeforrottnak érezte házát, országait és hadseregét. A kitholikus egyház nagy ünnep :i nála állami aktus számba mmtek és a nagycsütöriöki lábmosást uralkodói kötelességei közé sorozta. Külpolitikájában a pápa világi hatalmának princípiumán állolt és köztudomásúlag sohasem lehetett rávenni, hogy a „szövetséges" o'asz királyi fővárosában meglátogassa. Ezért volt Viktor Emánuel egyetlen uralkodótársa, akii nem ismert. Mikor viszonoznia kellett Umberio bemutatkozó látogatását, hosszú diplomáciai tárgyalások után a látogatást nem Rómában, hanem Velencében adta vissza. Hitében buzgó vol, de ez a hit távol állott minden ro nanticizmustól és miszticizmustól. A katholicizmusnak ez a csaknem dinasitikus funkció gyanánt való felfogása eredményezte Ferenc Józsefnek a többi felekezelekhez való különö; viszonyát. Külsőleg ez a viszony teljesen korrekt volt, a vezető állások betöltésénél nem telt különbséget felekezet és felekezet között. Még a Zsöfia—Rauscher érában is volt protestáns minisztere a birodalmi német eredetű Bruck személyében. Mindig élt azonban benne bizonyos averzió a protestantizmus, mint elv ellenében, amely sokszor kétségessé tette csaladjának hatalmát. (Folytatjuk.) ^ <-•••>' F 0 G H U Z m A $ ngáP aranykoronák, Müfogak, levehető és rögzitett fogsorok, aranyhidak legjobban és legjutányosabban készülnek BARTA ÁGOSTON fogmütermében Szeged, Kigyó-utca 1. sz. F O G T •• O E S A nyomorgó gyermekek fölfakadó könnyeit törli le az, aki a Gyermekbarátok február 21-én tartandó farsangi mulatságán (Kass-vigadó) megjelenésével áldoz. Belépődíj 20000 K.