Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-22 / 43. szám

4 SZEQBD 1925 február 22. Mi van a valorizációs törvényjavaslatokkal ? A háborút és a forradalmakat követő időknek egyre súlyosbodó gazdasági viszonyai között a magyar korona fokozatosan, maid zuhunásszerüen vesztette el belső ériékét és vásárlóerejét, amely körülmény okszerűen azt eredményezte, hogy a koronának törvényben biztosított kényszerárfolyamát a gazdasági élet mindinkább figyelmen kivül hagyta és a koronát — mint értékmérőt — nem akceptálta. A korona állandósága elvének szilárd bástyája a jogkereső közönség kitarió ostromának hatása alatt végre megdőlt, bíróságaink megértették az eleven élet harsogó szavát és az 1922. év végefeié n:pvilá£ot láttak ez első u. n. valorizációs birói határozatok. Eleinte csak a dologszolgáltatást tárgyazó ügyleteknél valorizáltak a bircslgok és pedig akként, hogy pl. azt az adóst, aki a megvett arut lejáratkor ki nem fizette, a kikötöit vételáron felül kártérítés címén annak a különbözetnek a megfizetésére kötelezték, amely a koroninak zürichi jegyzéshez viszonyított értékében a lejárattól a tényteges fizetés napjáig előállott. Ettől kezdve a valorizáció térfoglalása úgyszólván naptól-napra haladt előre. Csakhamar elismerést nyert a valorizáció a stornóval kspcsolatban is; a hatálytalanná vált, vagy bár t ely okból nem perfektuált ügyleteknél az előre kifizetett vételárat (előleget, foglalói) az eladó a kifizetéskori értekben, tehát átértekelve tartozott visszafizetni még akkor is, ha a visszafizetéssel egyébként nem is késedelmeskedett. Bíróságaink szociális érzékét dicséri, hjgy lassankint helyt adtak a magánnyugdijaknak a korona romlásához és a gazdasági viszonyok változásához viszonyított mérsékeltebb felemelése iránti kereseti kérelmeknek is. Ma már ott fariunk, hogy a valorizáció kérdésében bizonyos egységes elvek kezdenek kialakulni a bírói ítélkezésekben. ami gazdasági, szociológiai és jogpolitikai szempontból egyaránt konszolidálótag hat. Vannak azonban bizonyos jogterületek, amelyekre a valorizáció nem tudott behatolni, mert hiába voll minden méltányos belátás, a változott viszonyokhoz való alkalmazkodni akarás, a bírói hitalom szemben ta'álta magát a legfőbb állami akaratot kifejező törvénynek gazdaságilag immár holt betűivel. A biró jószándékát lenyűgözte és ma is lenyűgözi az, hogy csak a törvény alkalmazása és nem a törvénynek haiályon kivül helyezéie, vagy pláne uj törvény alkotása vág az ö ha áskörébe. Ezért van az — sajtos —, hogy a pénzre szóló tartozások tulnyonórészét még ma sem valorizálja a bíróság. Ezért tudott a magyar rgrártársadalom tizenegymilliárd békekorona jeizáloiternet a lajbizsebböl kifizelni, de ez az oka annak is, h?gy ezer él ezer munkáskéz által évtizededen át az öreg napokra gyűjtött kisebb-nagyobb vagyonok váltak semmivé az élet- és járadékbiztositási kötvényekben ugyanakkor, amikor a biztosító vállalatok jól gyümölcsöző, tőkfkonzerváló befektetésekbe helyezték el ügyfeleik összekupargatotl pénzeit. A legszánalomraméltóbb azonban azon szerencsé len rokkantaknak helyzete, akik részére a bíróság havi 20, 50, 100 koronás baleseti jiradékot Ítélt mez és akik a Kúriának egy 1923 juniusában hozott teljesülési határozata folytán még ma ík csak a megi élt, de valóságos értekének 1/23000-ed részére sülyedt koronaösszegű járadéxot kaphatják. Az említett döntvényben maga a Kúria is kifejezést ad annak, hogy bármennyire a járadékok jelemelése mellett szólnak is a gazdasági is szociális okok, az e részben hatályban levő 1874. évi XVIII. t.-c. nem ad lehetőséget a legcsekélyebb mérvű átirtikelisre sem; egyben nyomatékosan kiemelte a Karín, hogy ebben a kérdésben csakis a törvinyhozás segíthet. Nem akarunk pörbe szállani a döntvény indokai fölött a kir. Kúriával, ezt több igen kiváló jogászunk — köztük magának a Kúriának egy ma is aktiv jeles tanácselnöke — még annak idején megtet'e. MI a kérdést ezúttal csak a szociális oldaláról és a törvényhozási pDlitika szempontjából vizsgáljuk és elszomorodva állapítjuk meg, hogy a legfőbb magyar birói testület súlyos szava az illetékes fórumokon süket fülekre talált. Nem lehet tagadni: az akkori igazságügyminiszter, dr. Nagy Emil megértéit tanúsított a valorizációs kérdésekkel szemben és már 1923 novemberében négy valorizációs törvényjavaslattal állt elö. Az egyikből csakhamar törvény lett és már 1923 december 16-ái életbelépett a pénztartozások késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártértéiről szóló törvény, amely legalizálta az úgynevezett kowtkamatot. Azóta eltelt teljes 14 hónap és a három valorizációs törvényjavaslat — köz'ük az időszakos pénzbeli szolgáltatások felemeléséről és a baleseti járadékok összegének megállapításáról szóló javaslatok — mai napig is az Igazságügyminiszíer íróasztalának fiókjában bevernek. Néhány héttel ezelőtt a költségvetési vita során tartott expozéjában kijelen'ette az igazságügyminisz er ur, hogy tárgyalás alá kívánja bocsájtani a főrendiház reformjáról szóló javaslatot, a bünte őnovellát és mé* néhány igazán nem sürgős javaslatot és csak a felsorolás végén emlékezett meg az emiitett valorizációs javaslatokról, mint amelyek idővel szintén sorra kerülhetnek, ha ugyan nem vág majd elébük egy olyan égetően sürgős törvényjavaslat, mint például a mult év tavaszán a szállodások és fogadósok kártérítési felelősségének mérsékléséről szóló javaslat, amelynek töJvénnyé válásához elég volt egy-két viharos közgyűlés a budapesti szállodások ipar estületi szakosztályában. no meg eg/ kis depulációzás. Szegény szállodások, annyira tönkrementek ezekben a lakásmizériás esztendőkben, hogy még a portásaik is háztulajdonosok lettek, hát ciak természetes, hogy könnyíteni kell az elviselhetetlen terheiken. A magyar polgári törvénykönyv tervezete immár három é'iizede vajúdik az igazságügyminisztérium kodifikációs osztályában és pont a szállodások kártérítési kötelezettségének szabályozása kivinkozott előre — koraszülöttnek. Meg is látszott rajta 1 A féllábuak, a félkaruak és egyéb nyomorékok csak koplaljanak toválb, hiszen ők már úgyis hozzászoktak a nyomorusághoz. Érthetetlen a kormánynak ez az antiszociális jogpolitikája. Tagadhatatlan ugyan, hogf a baleseti járadékok felemelése nagy megterhelést jelentene a közieked isi váillatokra, par excellence a MÁV ra, de talán mégis c<ak legelemibb követelménye az osztó igazságnak, hogy az a MÁV, amelynek éveken át passzív mé: legét egy csapásra helyreállította az aranytarifa és amely a díjtételeit 100 százalékig, söt helyenkint azon felül valo izálja, ne egy silány cigarettára való öszszegecskét dobjon oda minden elsején a rokkantjainak. Hiszen ezek a szerencsétlenek nem is kérnek aranykoronás járadékot, csak egy valamennyire méltányos felemelést, a mindennapi szárazkenyérre valót kérik. És hogy végre maga, a sok könnyet fakasztott döntvényt alkotó Kúria is megsokalta a a törvényhozásnak e kérdésben tanúsított paszszivitásat, annak legeklatánsabb bizonyítékát ryujtotta néhány hét előtt a Kúria egyik polgári tanácsa, amennyiben egy balesei kártérítési pörben kimondotta, hogy az említett döntvénytől eltérni kíván és a Kúria teljes ülésének ujabb határozatát provokálandó, az ügy elintézését felfüggeizte te. Az igazságot kereső irzikeny birói lelkiismeret tehát mig arra Is hajlandó, hogy az erkölcsi Igazság irdekiben önmagái dezivuálja (amire a Kúria életében eddig csak egyszer volt példa), mert maga sem gondolt aira, hogy a törvényhozáshoz másfél évvel ezelőtt intézett segély kiáltása igy el fog hangzani a pusztában. A kir. Kúria hagyományos bölcsessége meg fogja találni ezen égető pr,bléma üdvös megoldásánakutját, mert maga is érzi, hogy proximus iam ardet Ucalegon". Dr. Böhm lózsef. Férfi és női divatcikkek gazdag raktára Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17 m Csekonics-utca 6. HANGVERSENY-NAPTÁR Február 22 Ma vasárnap Fi 1 harmonikus rendkívüli hangverseny délelőtt fél 11-kor a Moziban. Február 25 BARTÓK BÉLA ZONGORAESTJE a Kass dísztermében. Március 4 Földessy Arnold gordonkaművész zenekari hangversenye a Tiszában. Március 12 A budapesti Filharmonikus Társaság kazre4nneak hangversenye Tittel Bernát karnagy vezénylete alatt a Belvárosi Moziban Március 14 Fehér Artor * Glaiy Wells szavalómiivész zongoraművésznő egyUttes hangversenye. Jegyeket fenti hangversenyekre HARMÓNIA pénztára (Belvárosi Mozi) árusítja. Csak pár napig rendkívüli olcsó árak: m Félamerikai erőa atrapaclp »k. Nöi box, fél fűzős UO.ooo K Női box, spanglis UO.ooo K Nöi bux, magasszáru 180.ooo K CSIPE1NÉG, ISKOCn-UTCTI IS. Vegye meg A REGGEL-t minden hétfőn. Szerkeszti: LÁZÁR MIKLÓS. »