Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-22 / 43. szám

Egyes aiám ára 3000 korona ImtonUits ét kiadóhtvaWi Deák Ferenc-utca 2. (F6rstliskolirU szemben.) Teleli. B-33. A Szeged* megjele•k hétlö kivitelével minden Mp* Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy ttaapra helyben 40000, Budaaraten és vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, I hasábon 1000 kor. Szövegközi 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100«/g-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 22, VASÁRNAP. 43-ik szám. Az idegen faj. Nem tudjuk, ki az a Martin Ritter, aki egy nagy német lapban az idegen faj-ról cikkezik. De akárki légyen, igen nagy temperamentumu férfi, akinek ba akkora kard bicska voina a kezében, amely ilyen temperamentumot megillet, akkor jaj volna az idegen /o/'-nak a DunaTisza között, söt Kárpátoktól Adriáig. Mert ez a vitéz Ritter egy bicskasuhintással ugy lény isszentené az idegen fajú fejeket, mint a háborút játszó gyerek fakardja a mezei bógáncsok fejeit. Mivel azonban az ántánt elszedte a kardbicskát a németektől, egyelőre ez a Márton lovag csak a tollszárával hadonászhat, azzal pedig nem lehet miszlikbe vágni a Halbőr Förgeteg Jánosokat és a Szerencsés Fekete Qergöket. Nem is beszélve arró', hogy a bicska azoknak se ismeretlen fegyvernem és ba arra kerülne a sor, alighanem, kilyukasztanák vele ennek a dühös Rilternek a bőrét. Nem is kellene nekik hozzá valami különösebb biztatás, mert hiszen tetszik rá em'ékezni, bogy Jánoséknak és Gírgőéknek mi volt a haditaktikája már a háború kitörésekor: — Először mOgverjük a rácot, mög a muszkát, aztán helybenhagyjuk az angolt, mög n> franciát, utoljára pedig mögverjük a némötö', oszt azzal befejezzük a háborút. Mert, hogy félreértés ne legyen a dologból, Martín Ritter szemében nem a sziriai faj az idegen faj, h«nem a jagriai. Ez a Jugria ott volt valabol *z Ural körül, onnan szakadlak ki a jugorok, vagyis ugorok, vagyis ungarok, egyszóval a magyarok. Mink vagyunk az ázsiai barbárok, akik betörtünk ide Eutópábr, a civilizált árják közé, akiknek tudvalevően igen magas kullurája volt tbban az időben : bölénybőrben járlak, pumpernickert ettek, köleskásából possajtott mébtört ittak rá és a Kreuzzeitungot olvasták. Mi pedig behoztuk közéjük a szittya durvaságot és korlátoltságot, amely annyira ment, hogy ezer esztendőn keresztül útjába álltunk tatárnak, töröknek, mindenféle ázsiai atyánkfiának és ahelyett, hogy velük együtt mentünk volna a tisztelt árjákat meggázolni, összeverekedtünk velük és pocsékoltuk a vérünket, hogy az árják asszonyai nyugodtan szőhessenek, fonhassanak és az áriák férfiai fejbe vei hessék egymást a bibliával. Ez bizony elég nagy bolondság volt tőlünk és mivel még 1914-ben is olyan oktalanok maradtunk, hogy a Vilmos császár nevü árja bálvány kedveért Összevesztünk a világon mindenkivel, akivel nekünk semmi bajunk se volt, most megérdemelnénk a sorsunkat. Amit Martin Ritter ugy képzel, hogy takarodjunk vissza Ázsiába, ezt a kis maradék országunkat pedig adjuk vissza azoknak a kvádoknak, marinán oknak és egyéb cifra nevü uraságoknak, akik mi előttünk ették itt a békaleknőt, meg a nyers halat s akik, ha mi elmegyünk, bizonyosan előbújnak a homokból, ahová betaposták őket a hunok és az avarok, mint velünk egy vérből való idegen fajok. Hát ez volna a kivánsága Martin Ritternek, akinek azonban egyelőre nem vagyunk hajlandók ezt az örOmet megszerezni s akiben nem vsgyunk hajlandókegyebet látni, mintegy megkeveredett férfiút, mert az árja faj iránt való minden tisztelelünk mellett is meg kell vallanunk, hogy megfeplondult németet máskor is láttunk már. Nem is a Martin Ritter uri személye mint lettünk figyelmesek erre az árja bolondgombára, hanem — a mi itthonvaló árjáink miatt. Mert nekünk is vannak árjáink, szép fajtiszta árjáink. Példának okáért, hogy csak egy-két névvel szolgáljunk: Steptian Friedrich, Johann Mayer, Steptian Lebner, Tibsrius Eckhardt, Ksrl Wolff von Wolffenau, Altxinder Ernát, Ksrl Schandl... Senki kétségbe nem vonhatja, hogy e hét vezér nem azonos azzal a másik hét vezérre', aki „döntő karján eret vágott, hogy halálig védelmezik ezt a dictő szép országot." E hét vezér egyike se vádolja magát azzal, hogy .keleten nőtt törzsöke fámnak", mert ők mind az árja nyugatról jöttek és egyike se tagadta meg faját még ősi nevében sem. (Mindössze a wolffentui várúrhoz ver a sanda gyanú, hogy ősei keletről jöttek, söt délkeletről, nem Jugrián, hanem Szírián keresztül, de az régen volt és voltra nem ád a wolffenaui.) Valamint azt se vonhatja kétségbe senki, bogy ez a hét vezér és velük együtt még néhány tucat fajtiszta árja valóban vezére ma a Halbőr Förgetegek és Szerencsés Feketék nemzetének és ők azok, akik nyereg alatt pubilják a kemény szittyákat. Hát akkor mit akar tőlünk Martin Ritter? Ha a jó Isten tíz igaz kedveért megkegyelmezett volna Szodomának, ö is kegyelmezzen meg szegény Magyarországnak a hamisittatlan és keveretlen vérű árják, a germánok és szlávok kedveért, akik igazán nagyobb számban laláitatnak tíznél a vezéri polcokon. Azok pedig, akik keveslik a numerus klauzuszt és nem akarnak megnyugodni addig, mig a pogrom is a fíjvédelem bevett intézményei közé nem tartozik, azok figyeljenek Martin Ritterre. Akik i gyűlölet kénköves csóvájával gyújtogatnak az idegen faj ellen, azoknak j ásson eszébe, hogy van otyan faji őrület is, amely az Arany János és Jókai Mór nemj zetében ii idegen fajt lát, amely betolakodott I az európai népek családjába ... MMMIWWWMWMf^^ Kommunista forradalom fenyegeti Romániát Bukarest, február 21. Azok akik teljesen ismerik Románia mai belső viszonyul, komolyan számolnak egy esetleges forradalom kitörésivel. A kommunisták minden üldöztetés ellenére* tovább folyi alják szervezkedésüket és táboruk ma már igen számottevő. A rendőrség teljesen tehetetlen, mert a kommunisták főfészke Besszarábiában van, ahonnan igen sokszor Oroszországba átszöknek, t honnét szervezkedésüket pénzzel támogatják. A kommunisták beférkőztek már a Besszarábtfban elhelyezett katonaság soraiba is, még tiszteket is sikerült megnyerniök. A siguranca az eddigi nyomozás során megállapította, hogy a román kommunista szervezkedés nem elszigetelt jelenség, hanem szerves összeköttetisben áll a kommunisták balkánt terjeszkedisivel. Mit akar a szovjet a római román követ szerint? Róma, február 21. A római szovjet követ nyilatkozatára Lehováty római román követ erélyes hangú választ adott. Leleplezi a szovjet imperialista céljait és meglepetve állapítja meg, hogy Oroszország még mindig nyilt kirdisnek tekinti a besszardbiat kirdist, holott ezt már viglegesen rendeztik, még pedig ugy népszavazással, mint szerződéesel. A szerződésben formálisan elismerték Románia jogát Besszarábia snnektálására. Oroszország — mondja a román követ — azért ragaszkodik továbbra is Bessza rábiához és azért emel hasonló igényt az elszakított lengyel és egyéb területekre, mert Besszarábiából kiván felvonulni Konstantinápoly is a Földközi-tenger meghódítására. Ez a főoka annak, hogy miért szeretné Besszarábiát ismét kézhez kapni. Románia hajlandó békés szellemben megoldani mindazokat a kérdéseket, amelyek közte és Oroszország között felmerültek, de nem engedheti meg, hogy természetes határait vita tárgyává tegyék. MMMMMMMMNMMMM^ Magyarország katonai ellenőrzése a Népszövetség előtt. Genf, február 21. A Népszövetség tanácsa március 9 én kezdi ülésezését, amelynek munkaprogramját most tették közzé. Magyarországot több pont érdekli közelebbről. Az egyik Magyarország, Nimetország, Ausztria is Bulgária katonai etlenőrzisinek kirdise, amelyet szintén most tárgyal a Népszövetség tanácsa. Tárgyalni fognak Magyarország szanálási ügyéről is. A szakszervezeti tanács kiáltványa a munkanélküliségről (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A szakszervezeti tanács ma kiáltványt bocsájtott ki, amelyben főleg a munkanélküliséggel foglalkozik. Megállapítja a szakszervezeti tanács, hogy a munkanélküliség veszedelmének megszüntetésére a kormány mindeddig semmiféle lépést nem foganatosított. Mikor a főváros vezetése a kurzisták kezébe került, Slpőcz Jenő polgármester ugy nyilatkozott, hogy a munkássérelmeket nem lehet ugy orvosolni, mint ahogy ők akarják, mert az a nemzet veszedelmét je• lentené. A kiáltványban végül felhívja a szakszervezet tagjait a fegyelmezettségre és a szakszervezet támogatására. Az ellenzéki szövetség passzivitásban marad. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Az ellenzék tisztában van azzal, hogy a választójog kérdésében nem az egységes párt hangulata irányadó, hanem a párt hangulata kizárólag a miniszterelnök szándéka szerint irányozódik. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a szociáldemokraták részéről a Szeged budapesti munkatáriának a következőket mondották: — Egyá talán nem kell megállapítani, hogy a kormány az egész vonalon a nyílt szavazás mellett foglal állást. Azt is jól tudjuk, hogy Wolffék a nyilt szavazással azokat a veszteségeket akarják pótolni, amelyek érték őket az 1922-iki választásoknál. Az országos választásoknál sem lesz különb eljárás, mint a mult fővárosi választások alkalmával. Mindamellett Bethlen miniszterelnök majd ugy akarja magát feltüntetni, mintha ő lenne a demokrácia hőse. A passzív ellenzék részéről ezt a felvilágosítást kaptuk: — Minden jel arra mutat, hogy az aktív ellenzék nem élvez mást, minthogy szónokolhat a parlamentben. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy hiába akarnánk mi bármit is megszavaztatni a mostani Házban, nem sikerülne. Éppen ezért elhatároztuk, hogy még akkor sem megyünk be a Házba, még akkor sem fogjuk feladni passzivitásunkat, ha a parlamentben a választójogi javaslat kerül tárgyalás alá. Az emigránsok ellen indult sajtópőrök. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az emigránsok nagyrésze ellen sajló utján elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás. A Kúria azonban kimondotta, hogy az esetben,