Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-21 / 42. szám

Egyes siám ára 2OO0 korona ImkesstMt H kiadóhiva­tal i Deák Ferenc-utca 2. (Fö­ratliskoliral izemben.) Tele­tel 9-83. A .Szeged" megjele­lik hétló kivételivel minden •a*. Egyei szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy ttaapra helyben 40CC0, Buda­tetten és vidéken 45100 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. i hasábon íroo kor. Szövegközt f.0 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés I00»e-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 21, SZOMBAT. 42-ik szám. A csoda* A magyar nemzetgyűlés is ünnepelte a száz­esztendős Jókait, Meglehetősen és meglepően űres padsorok meredtek az ünnepi szóno­kokra, pedig Jókai Mór nem csupán a nemzet egyik legnagyobb költője, nem csupán a ma­gyar nagyság és dicsőség egyik legfőbb ténye­zője, de egyúttal maga is kepviselö volt. Már csak ezért is illett volna, hogy legalább a kor­mánypárt és a kormányt támogató pártek min­den egyes tagja oltlegyen a hódolatnál, ame­lyet a halandó és mulandó hivatalosak adtak a halhatatlan választottnak. A napirendelötti ünnepség egyik szónoka, Pékár gyula egy igen szerencsés hasonlatot ta­lált arra, hogyan kell egynek lenni minden magyarnak Júkai kultuszában. Elmondotta, hogy a velfek és gibellinek csatája közben egyszer csak föltűnt a harcmező látóhatárán Petrarca koszorús alakja és a két e lenséges párt ádáz haragját félretéve, „a költő, a költő" kiáltással abbahagyta a háborúságot és lehajtott fővel, ábitatos lélekkel üdvözölte a poétát, a szivek és elmék fejedelmét, a békesség és szeretet hirdetőjét. Ezt kellene tenni mindenkiaek ma is. Hát hiszen az allegória valóban poétikus, de mi valahogy attól tartunk, hogy a mi vilá­gunkban mégis csak fllagórla lesz belőle. A távol középkorban megesbetiek ilyen csodák, ma azonban a középkortól inkább a sötétséget és a kegyetlenséget szokás eltanulni, az inkvi­zíciót és a virbosszul, de nem az ilyen petrarcai romantikát. Pedig, ha valaki, hát éppen a nagy Jókai Mór szelleme volna a legjobb és leg­hatékonyabb tanítómestere korunknak a szeretet és a megértés gyakorlásában. Igaz, hogy akad­nak még mindig, sőt ma kiváltképpen, akik az Onnepi harangok zengése közben is arra gon­dolnak, hogy A magyar nábob, Az uj fíldesur, az Arany ember, a Sárga rózsa és a többi, i egy egész könyvtárra menő bűbájos alkotás j mestere szabadelvű volt, aki nem ismert fele­kezeti elfogultságot és nem ismert sok egyéb elogullságot, amely ma éltető lelke, pro­gramja, kenyere és mestersége |azoknak, akik abból élnek és annak élnek, bogy válasz­falakat emeljenek, hogy békét bontsanak, de hát Jókai Mór egy olyan korszaknak szülötte és egy olyan v.lágnak egyik legfőbb értéke volt, amelyik a szabadság és haladás jegyében naggyá és boldoggá tette Magyarországot és amely korszak a márciusi ifjúság eszményeit tette magáévá, fölszabadítva a jobbágyságot, megteremtve a polgári egyenlőséget. Hogy mostanában más időket élünk, más csillagok járnak? Hogy ez az egész ma már csak régi dal, régi dal régi dicsőségről ? Mi ugy gondoljuk, hogy mégis Jókainak éi a többi nagy magyaroknak volt igaza. Mi ugy hisszük, hogy azok a tiszta és nemes ideálok, amelyek­nek Kárpáthy Zoitár. és Be:end Iván, Giram­szeghy Aladár es Timá~ Mihály megálmodója egy hosszú, gazdag ÉS örök időkre maradandó élelen keresztül áldozott, amelyek ifjúságát be­vitették, férfikorát megaranyozták és öregségét bevilágították, talán mégsem egészen roman­tikus délibábok, hogy a magyar nemzet nagy tanítómesterére, számos nemzedéknek rajongva áldott nevelőjére mégis csak hallgatni illenék ma is. Talán mégsem elég csupán ünnepelni öt és nem követni ? Bizony nagyon szép volna és nagyon jó volna, ha a nemzetgyűlési szónok középkori hasonlatát azok is megszívlelnék és elsősorban azok szívlelnék meg, akiké most ebben az országban a hatalom és dicsőség és akik éveken keresztül legalább is hallgatagon türíék, hogy a szenvedélyek és ellentétek, a válaszfalak és a különblégek nőjjenek és hogy az egység és egyesség Jókai-országából Gyü­löletországot akarjanak csinálni tudatlan és felelőtlen demagógok. Mint valami csodálatos, meleg golfáramlat véres vizeken, ugy vonul át napjainkon a száz­éves Jókai emléke. Adja Iiten, bogy ei a csodalatos meleg ne tűnjék el a szálló napok­kal. Adja Isten, a magyarok Istene, akibsn Jókai hitt, aki Jókait adta nekünk, bogy ettől a csodálatos meleg golfáramlattól mégis csak fölengedjenek a síivek és az elmék és egy­másra találjanak minden magyarok. És hogy végre önmagukra leljenek a lelkek ebben a lelketlen világban. •IWMMMMMMMMÍMMMÍMMÍMM A porosz kormány lemondott. Bertln, február 20. A porosz országgyűlés mai ülésén a kormánypártok bizalmi ajánlata egyében 439-en szavaztak le. Igennel szavazott 218 képviselő, nemmel 221. Ezzel a bizalmi javaslatot elutasitotlák. Marx miniszterelnök ez­után az egész kormány nevében bejelentette le­mondását. Caillaux a nacionalistákhoz. Páris, február 20. Caillaux azon a lakomán, smelyet az ö és Malvy liszteletére ad ak, a politikába való visszaiéréiét nagy politikai be­széddel nyitotta meg. Beszédének e'ső részé­ben Franciaország pénzügyi helyi elével foglal­kozott és he'yeselte Herriot politikáját. Herriot — mondotta — Lendonban kedvező légkört teremtett és ezzel megakadályoz a az ujabb bonyodalmat. Caillaux ezután szembeszállt a nacionalista kormányokkal, amelyek nem tud­ták sem a háborút megakadályozni, sem az j országot a romlástól megóvni. Ez a politika j képtelen volt arra, bogy ura legyen a győze- | Stresemann Németország és Ausztria gazdasági közösségéről. lemnek, amely meglepte. Azon emberek — folytatta tovább Caillaux —, akik bennünket kormányoztak, egy pillanatig sem gondoltak arra a helyes poli ikára, hogy a legyőzőkkel a megértést keressék. Gyűlölettel nem lehet maradandót alkotni. Nincs más választás, vagy megsemmisítjük a szomszédokat, vagy meg­értésre jutunk velük. De ezen gondolatot nem tudták tettekre váltari, hanem olyan politikát folylatiak, amelynek nem volt célja. A katonai győzelem pénzügyi vereséggel fog végződni — ezt mondom én a nacionalistáknak. Berlin, február 20. Sresetf.ann külügyministerz ma bejelentette a birodalmi gyűlésnek, hogy a jövő héten a német és az osztrák kormány között tár­gyalások indulnak meg, amelyeknek az a céljuk, hogy az utlevélláttamozás kötelezettségéi a két állam polgárai részére minden korlátozás nélkül eltöröljék. A birodalmi gyQIés élénk helyesléssel fogadta a külügyminiszter bejelentését és a tetszés zaja még fokozódott, amikor Stresemann a kővetkező ki­jelentéseket tette: — Mindazoknak az akadályoknak az ellenére, amelyekkel a versaillesi és a saint-germaini béke­szerződések bennünket sújtanak, el vagyunk hatá­rozva mindent elkövetni, hogy a Németország és Auszria közötti kapcsolatot szorossá és bensővé tegyük. Azt akarjuk, hogy a két ország közötti határok elzárását ledöntsük és akarjuk, hogy a két ország egy országgá és egy gazdasági közösséggé legyen. Berlin, február 20. Ma döntő napja van a po­rosz országgyűlésnek. A mai ülésen szavaznak a Marx-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági in­dítványokról és e szavazás el fogja dönteni az uj kormány sorsát. A birodalmi gyűlésnek is rendkívül mozgalmas napja lesz. Ma kezdik meg a vitát arról az emlék­iratról, amelyet a szociáldemokrata képviselők a ruhr-vidéki nagyiparosok állami támogatása ügyé­ben a birodalmi gyűlés elé terjesztett. MfMMWMIMMMÍ^^ A választójogi javaslat rendelkezéseit a nyilvánosság kizárásával tárgyalják. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az eiységespárt választójogi bizottsága tegnap ülést tartott és megkezdte a kormány által hivatalos titoknak minősített választójogi tör­vényjavaslat tárgyalását Az értekezleten Bethlen miniszterelnök és Rakovszky belügyminiszter is megjelentek. A választójogi törvényjavaslat előadóiul Puki András és Rublnek István kép­viselőket választot'ák meg. A tegnapi ülésen Rakovszky belügyminiszter részletesen ismertette a javaslatot, amelynek érdemi tárgyalását a jövő héten tartandó ülésre halasztották. A tegnapi ülé­sen azt a körülményt, hogy a választójogi törvény­javaslatot nem hozzák még nyilvánosságra, azzal magyarázták, hogy a szöveg még nem végleges, tehát nem volna értelme annak, hogy egy hiá­nyos szövegű javaslatot publikáljanak. Ez az eljárás még az úgynevezett aktiv ellenzék sorai­ban is éles kritikával találkozott és megállapí­tották, hogy a választójogi javaslat csak abban nem lesz nyilvános, hogy rendelkezéseit mint szigorú titkot kezelik. A Polgári is Munkásszövetség megelakulása. (Budo pesti tudósilónk telefon jelentése) A demokratikus ellenzéki pártok szövetségének intézőbizottsága tegnap este a szövetség Mérleg­utcai helyilégében ülést tartott, amelyen a kö­vetkezők jelentek meg: Peidl Gyula, Vázsonyi Vilmos, Baross János, Drózdy Győző, Hegy­megl Kiss Pál, Lélay Ernő, Peyer Károly és Szakács Andor. Az intéiöbizott8ág a legutóbb beterjesztett és később visszavont kémkedési törvényjavaslat kérdésében mindenekelőtt leszögezte annak szükségességét, hogy a polgári egyének felett a katonai bíráskodást sürgősen meg kell szün­tetni. Mihelyt a kémkedési törvényjavaslatot beterjesztik, az intézőbizottság azonnal állást foglal. Kimondotta az intézőbizottság, hogy az összeférhetetlenségi biiottság legközelebbi ülé­sén, amelyen a szocialisták ügyét tárgyalják, nem fognak megjelenni, mert az ügy oly je­lentéktelen, hogy ezért nem lenne érdemes fel­adni a passzivitást. Elfogadták továbbá Hegymegt Kiss Pál azon indítványát, hogy az Interparlamentáris Unió holnapi ülésén, amelyen Póka-Pivny Béli ügyét tárgyalják, Póka-Pivny megjelenjen ét indítványt tegyen. Elhatározták még, hogy az ellenzéki szövet­ség rövidesen plenáris ülést tart, amelyen az aktuális politikai kérdésekkel fognak foglal­kozni. Végül kimondották, hogy addig, amig megalakul a Polgári és Munkásszövetség, Szilágyi Lajost kérik föl, hogy a megalakulandó szövetség ügyeit intézze. Megsemmisítik Nagy Vince mandátnmát. (?) Budapest, február 20. Nagy Vince mandá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom