Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-20 / 41. szám

Egyes szám ára 2000 korona tierkeszföség és kiadóhiva­tal i Deák Ferenc-utca 2. (F6­riállskoláral szemben.) Tele­lni 13-83. A .Szeged' megjele­lik hétfő kivitelivel minden aap. Egret szám ára 2000 korosa. Előfizetési árak: Egy lönapra helyben 40000, Buda­testen és vidéken 45(00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 500, I hasábon 1100 kor. Szövegközt 90 százalékkal drágább. - Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100»/o-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 20, PENTEK. 41-ik szám. „Cselekvők." Sok mirdenféle kitünö és jeles magyarokról van emlékezet a hazai históriában. Ezek között is az elsők elsői valának a hét magyarok, vagy ahogy Toldy Ferenc korában és Szinnyei József előtt irták és mondották: a heumogetek. Az é dicső nevüket mindet följegyezte a régi krónikás és minden jóravaló iskolás gyerek vígan fújja őket. A nagy magyarok mellett persze minden korban akadtak kis magyarok is, akiknek nevét már régesrégen elfútta az idők szele éi el­temette a mulandóság homokja. Ott voltak például mindjárt az uj haza megszerzése u'án a gyászmagyarok, vagy gazmagyarok, akik megfutamodtak a hősi halál elől és később könyöradományokból tengették nyomorult életü­ket. De azért az árny mellett mindig nagyobb volt a fény és a magyar dicsőségről az idő bércei, a századok, a legszebb visszhangot verték vissza keletre, nyugatra, északfele, dél­nek. Most azonban olyan időket és olyan világot élünk, amely valahogy sehogyse kedvez a nagy magyarok eljövetelének. Kis magyarok hemzsegnek és zsibonganak a dicstelen jelen közéletében és az elbusult krónikás minduntalan kénytelen visszamenni vagy száz esztendőre, hogy a magyari és emberi nagyság valóságos alakjaival és képviselőivel találkozzék. Szomorú biz ez, Diogenes, ha ma élne, éjjel-nappal hiába szaladgálhatna a fórumon, térdig elkop­hatna a lába, megvakulhatna a szeme a nagy keresésben és még sem le'ne arra, akit keres, akit akar, aki tetőtől-talpig, fejtől-bokáig meg­felel az ö ideáljának. Hiszen vannak, jönnek néba magyarok, akik gondolnak merészet és nagyot és fel is teszik rá, no nem a maguk, hanem csak a mások életét. (Hős még csak szívesen leszek, ba koc­kázat és felelősség nélkül lebeltk, gondolják magukban, de márlir, az nem.) Valahogyan igy vélekedhetett az a két bires férfiú is, iki most álldogál birái elölt, gyáva gyilkossággal és a mar ilyenkor szokásos egyéb gaztágokkal és komiszságokkal vádoltan. A Cselekvő Magyarok egyesületét alapították meg ezek az úrfiak, skik összesen ketten valá­nak. Az egyik, a vezér, bizonyosan bánnak érezte magát, amikor leült a sötét szövetség gyásxssztaláboz, amely különben sörbombákkai és spriccerekkel volt tele. Mert a spriccer nem­zeti itala ezeknek a Cselekvő Magyaroknak, amiért mi természetesen egyáltalában nem rój­juk meg őket, nem Is irigyeljük tőlük, hiszen van náluk a rováson úgyis elég, sőt sckkalta több a kelleténél. Hogy mit akarlak ezek a két Cse­lekvő Magyarok ? Hát persze a hazát akarták megmenteni, hiszen már évek óta minden jótét lélek ebben fáradozik e csonka országban, ki azzal, hogy becsületesen dolgozik, alkot, teremt, a gazdacági és kulturális nivót igyekszik emelni legjobb hite, ereje és belátása szerint, ki pedig gummibotokkal és egyéb bikacsökkel próbál ke­zére járni Bethlen Istvánnak a szinálásban és a konszolidációban. Ezek a két Cselekvő Magyarok, a gyilkos <s a rabló, azonban határozottan Bethlen ellenére akarták dűlőre vinni a dolgot. Mint Filedrich István tanítványai, mert ettől a magyar Crom­velilöl tanulták meg, mf a puccs és merre van hazája, egyszerűen ki akarták emelni Bethlent és egész kormányát a bársonyszékekből és Bethlen István helyére pont Csilléri Andrást aksrták ültetni. Ez az operáció valószínűleg nem ment volna minden fájdalom nilkül és köbben megöltek és kiraboltak egy magával tehetetlen, öreg ékszerészt, ami kezdetnek min­denesetre eléggé britannia-stilszerű és a foly­tatását még a legnagyobb romantikus kép­zelete se tudná kitalálni. — Hivatottnak éreztük magunkat errtl — jelentette ki büszkén, mellét verve a Cselekvő Mrgyarok bánja. A puccsra értelte ezt a hiva­tott* ágef, nem a gyilkosságra, az uj ország­lásra, hatalomra és dicsőségre és nem a kö­zönséges rablásra. Hiszen olyan sokoldalú szellem ez a cse­lekvő magyar, még verses könyvet is adott ki, bizonyosan tele fenkölt eszmékkel, nemes ér­zelmekkel, bár azt se lehet tagadni és ö maga se tagadja, hogy gazdag zsidóknak óhaj'otta elsózni a köteteit. Miután a költészet nem ment és még a gazdag zsidók se nagyon ijedtek meg a Cselekvő Költő fenyegetéseitől, elhatá­rozta, hogy valutázik, majd, hogy áruforgalmi irodát nyit, majd, hogy tőzsdeirodát. Végül mégis csak a gyilkosságban állapodott meg és | — Csilléri András miniszterelnökségében. Ha nem volnának olyan nagyon veszedelmesek ' ezek a cselekvő dúvadak, akkor igen mulatsá­gosak lennének. Még azt sem lehet mondani, a hogy csupán kettő van belőlük. Mi magunk is • igen gyorsan és könnyen megtudnánk ezeken I kivül még egy tucatot nevezni... A katonai ellenőrző bizottság még jobban le akarja szerelni Németországot. Párls, február 19. A katonai ellenőri ő bizott­ság jelentése 350 gépirásos oldalra terjed. A jelentés a reggeli lapok egyhangú beszá­molása szerint a német mulasztásokat a követ­kező öt pontba foglalja össze: 1. Újjászervezése a nagy vezérkarnak. 2. Ka­tonai kiképzése az ifjúságnak. 3 A rendőrség­nek katonai alapon való megszervezése. 4. Fegy­verraktárak tartása. 5. A hadianyagnak hiányos kiszolgáltatása. lönösen a rendőrségnek katonai szellemben való megszervezése és nevelése volt hatással. Egyhangúan ir egállapitották, hogy a német rendőrség elsőrangú katonai erőt képvisel. A német ifjúságot minden titkolódzás ellenére is százezrével képezik ki a birodalmi védörségben és a különböző hazafias egyletekben, kizáróan katonai szellemben. A szövetséges kormányok ezek után nem szüntetik meg az ellenőrző­bizottságot és nem rendelik el Köln kiürítését. Ehelyett uj módot keresnek Németország teljes Az ellenCrzőbizottságnak angol tagjaira kü- I leszerelésére. BIMMWWMMIIWMMMMMMMMMMMMAMMMMMMM^^ 3 A minisztertanács határozatára titokban tartják a választójogi javaslatot. Meglepetések készülnek a titkosság kérdésébea? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Poli­tikai körökben feltűnőnek tartják, hogy a kor­mány a válaiztójogi és a főrendiházi törvény­javaslatok szövegét szigorúan titokban tartja és vigyáznak arra, bogy a javaslatok részleteiről bármi is a nyilvánosság elé kerüljön. Ezt a jelerséget azzal igyekeznek egyesek magya­rázni, bogy a választójogi javaslat bizonyos meglepetéseket tartalmaz a titkosság kérdésé­ben. Erről a dologról ma este megkérdeztük a belügyminisztert, aki a következőket mondotta: — A javaslatok szövegét csupán az a tizen­két képviielö, akik tagjai az egységes párt választójogi bizottságának, valamint az állami nyomdáuak azon alkalmazottai, aVik a javas­latot kiszedték és azok a belügyminiszteri tiszt­viselők ismerik, akik a javaslat kidolgozásában részt vetlek. Semmiféle titokzatosságról, vagy meglepetésről nincsen szó. Az, bogy a javas­latok még sem* kerülnek nyilvánosságra, a mi­nisztertanácsnak a határozata. Arra a kérdésünkre, hogy nem állana-e mód­jában, a kérdés fontosságára való tekintettel, a m niszterelnöknek nyilvánosságra hozni a javaslatokat, a belügyminiszter ezt felelte: — Erről szó sem lehet. A miniszterelnök nem több, mint a minisziertanács és igy nem is áll módjában megváltoztatni. Ezután még közölte a belügyminiszter, hogy ' amennyiben valamelyik lap Időelőtt megismerné a tervezet szövegét és azt a nyilvánosságra hozná, ugy nemcsak a lap ellen indit eljárást, hanem szigorú vizsgálatot Indit meg mindazon képviselők, tisztviselők és az állami nyomda al­kalmazottat ellen, akik ismerték a tervezetet. A miniszterelnök holnap nyilatkozik a választójogi törvényről. Budapest, február 19. A választójogi és a főrendiházról szóló törvényjavaslat előzetes meg­vitatására az egységes párt ludralévően két bizottságot küldött ki Kenéz Béla és Ráday Qedeon gróf elnöklete alatt. A választójogi bi­zottság pénteken 11 órakor tartla eltő ülését a parlament épQletéten Kenéz Béla elnöklete alatt. Ez az értekezlet fos ja megválasztani a javaslat előadóját, értesülésünk szerint Puky Endre személyében. A bizottság ülésén felszólal Bethlen István gróf miniszterelnök is, aki rész­letesen foglalkozik majd a javaslat politikai vonatkozásaival. A miniszterelnök felszólalása és az előadó megválasztásán kivül más nem is szerepel a holnapi ülés napirendjén, a bi­zottság azonban holnaptól fogva már állandó permanenciában tárgyalja a javaslatot. A főrendiházi törvényjavaslat tárgyalására ki­küldött bizottság összehívása iránt mindezideig nem törtéqt intézkedés. Az egységes párt egyébként, mint már jelentettük, ma este érte­kezletei tart, melyet pártvacsora követ. Rakovszky Iván belügyminiszter a követke­zőket mondotta a választójogi törvényjavas­latról : — A választójogi törvényjavaslat most már a legrövidebb időn belül a nemzetgyűlés elé kerü'. A közvélemény szempontjából azonban ennek nincs nagy jelentősége, mert hiszen a javaslat részletei már ismeretesek, meglepeté­sek tehát senkit sem fognak érni. Hogy a vá­ll sztójogi javaslat tárgyalásának elhalasztásáról nincsen szó, azt bizonyítja az is, hogy a kor­mánypárt választójogi bizottsága holnap dél­előtt ll-kor már hozzá is fog a javaslat tár­gyalásához. A választójogi kérdés megoldásá­val kapcsolatban felmerült a kerületek uj be­osztásának a kérdése is. Ki kell jelentenem, bogy szó sincs a választókerületek mai kereté­nek a Elforgatásáról, mindössze jelentéktelen kiigazításokról van szó. Cáfolják Csáky miniszter távozását. Budapest, február 19. Illetékes helyen a hon­védelemügyi miniszter távozásáról szóló fairek­kel kapcsolatban a következőket mondották munkatársunknak: — A leghatározottabban meg kell cáfolnunk azon hireket, amelyek Csáky Károly gróf mi­niszter távozásáról szól. Csáky Károly gróf nemcsak a miniszterelnöknek, hanem i kor­mány összes tagjainak teljes bizalmát birja és minisztersége folyemán ezideig soha a leg­kisebb ok sem merült fel arra, hogy a kor­mánynak a miniszter távozása gondolatával kellett volna foglalkozni Tény az, hogy Algya Papp Sándor tábornok több hónappal ezelőtt távozott József főherceg oldaláról és a had-

Next

/
Oldalképek
Tartalom