Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-17 / 38. szám

SZBGED 1915 február 17. viz nagyobb károkat okoz a városháza berendezésén, mint maga a tüz. A tűz egyébként komoly veszedelemmel fenyegetett, mivel attól lehetett tartani, hogy a lángok átharapódznak a tetőszerkezet főtengelyére, amely maga után vonta volna a harang lezuhanását és esetleg több rész beomldsdt. Értesülésünk szerint a a katasztrófái kéménytüz okozta, ami ugy keletkezett, hogy a toronyban levő őrszobában erősen fűtöttek és a vascső, amely a kéményhez vezet, áttüzesedett. Egy szikra pattanhatott ki, amelytől azonnal lángot fogott a régi, száraz gerenda. A tűzoltók energikus munkassdgdnak köszönhető, hogy a tetőszerkezet épségben maradt, igy katasztrófa nem következeit be, csupdn néhány gerenda szenesedett meg. Az oltásnál teljesen tönkrement a torony hatalmas órája, amelyet a délután folyamán már le is szerellek. A tüzvizsgálatot — értesülésünk szerint — kedden reggel tartják meg. Mindenesetre az illetékes faktoroknak nemcsak a maiiánkároknál, de a középületeknél is fokozott gondot kell fordítania a tüzrendészeti szabályok [ betartására és különösen a kémények és a föl- ? vezető csővek építésére. Megfelelő ellenőrzés I me lett nem következhetett volna be a hétfői \ komoly veszedelemmel fenyegető tüz. hogy a raüértést és az önálló ítélőképesség fejlesztését ilyen gyakorlati eszközökkel is elősegítsük, ahogyan ez a zenei érzék fejlesztésénél gyakorlati zenetanitással már rég szokásban van és bevált. Angliában és Németországban az amatőrkurzusok jelentőségét a művészeti nevelés szempontjából már régen felismerték, bőségesen és eredményesen kultiválják is. Röviden: művészeti életünk vérszegénységének és a müpártolás siralmasan gyenge voltának egyedüli oka a közönség müérzékének fejletlenségé- ! ben keresendő. A műélvezet nálunk még nem belső lelkiszükségletből fakadó valami; müpártolás pedig ennek következtében vagy egyáltalán nincs, vagy pedig nem lelkiszükségletből fakad, hanem külső motívumokból: feltűnési vágy, anyagi hivalkodás, szmokkság stb. Meg kell végre kezdeni a művészetek népszerűsítésének munkáját, itt nem elég a teória, hanem tenni kell. Először kulurális és erkölcsi integritás kell, ez majd közelebb hozza a területileg is intéger szép, nagy, boldog Magyarországot. Művészet és közönség. Irta: Pfeifer Etek. (Folytatás.) A másik oka a társadalmi önképzőszervek hiányossága. Ha már az iskola hézagos, akkor ezt a hiányt legalább pótolni kellene társadalmi uton. Itt azután a középiskolai tanárságra várnak fontos feladatok. Azok a tanárok, akik művészeti kérdésekben kellő képzettséggel birnak, vigyék ki tudásukat és lelkesedésüket az eleven társadalomba. Minél több előadást kell rendezni, lehetőleg díjtalanul, de mindig csak tárlatokkal kapcsolatban, mert itt a lényeges az, hogy a közönség látását neveljük, irányítsuk. A lelkeket kell fogékonnyá tenni, nem annyira az értelemre, mint inkább az érzékekre és az érzelmekre kell hatni. A lényeges a jó mű bemutatása, a magyarázat csak a látás irányítására szolgál, eszköz a célhoz és nem öncél. Itt azután már hallom az oivaső ellenvetéseit: könnyű ezt mondani, de tessék megcsinálni! Honnét elővenni a demonstráló anyagot, a jó müveket? De legfóképen honnét előteremieni az érdeklődő közönséget? Erre válaszom a következő: elég jó demonstráló anyag van a muzeum képtárában. Ha pedig az nem volna, magántulajdonban lévő műtárgyakból lehetne itt sok értékes tárlatot rendezni. Elszórva egyes családoknál található sok értékes holmi. A tulajdonosok egy két hétre szívesen ideadják, ha biztosítékot kapnak tüz és betörés elleni biztosítás formájában, hogy anyagi károsodásuk nem lesz. De még a jó diapozitivek vetítése is jobb a semminél, habár az eredetit sohasem pótolják. Különben hazai művészeink megkeresésre szívesen kölcsön adják müveiket, ez nevük és müveik népszerűsítésének csak előnyére válik. Ami pedig a közönséget illeti, tudom tapasztalatból, hogy annak érdeklődésé meglehetősen gyenge. De hiszen mi ilyen önzetlen vállalkozások által éppen a közönséget akarjuk támogatni, benne az érdeklődést felkelteni. A közönnyel megküzdeni nehéz dolog, de kitartással, rátermettséggel és egy jókora adag önzetlenséggel lehet itt is eredményeket elérni. A közönség különben csak addig idegenkedik, amig a látása odáig nem nevelődik, hogy meglátásai esztétikai gyönyört okoznak. Ha odáig elvittük a közönséget, akkor a művészet már telki szükségletévé vált. Az ismeretterjesztő és demonstráló előadások és kiállítások mellett azonban nagyon célravezető, ha a közönség műkedvelő festészeti és iparművészeti tanfolyamokon vesz részt. Mert hiszen önálló véleménye műalkotásokról csak annak lehet, aki technikai próbálkozásokban, műhelyfogásokban és a természeti formákat műformákká változtató szellemi procedúrában nemcsak passziv, hanem aktiv tevékenységgel is próbára tette képességeit. Nagy félreértésre vall az, hogy az ilyen amatőr-tanfolyamok a kontárságot és a sarlatanizmust nevelik. Hiszen ezeknek célja nem az, hogy dilettáns festőket, vagy iparművészeket képezzünk, hanem WIMMMMMMMMI^^ Fényes keretek között ünnepelték meg a Szegedi lfivó-Egylet 25 éves Szeged, február 16. (Saját tudósítónktól.) Gjönyörü ünnep keretében ülte meg nemcsak Szeged társadalma, hanem az egész magyar sportlárBadalotn vásárnap a Szegedi Vivó Egylet 25 éves jubileumát. Az egész ország vivótársadalma tisztában volt azzal, ho^y az elmúlt 25 esztendő alatt milyen jelentői munkát fejtett ki a S.VE és ezért a legjobb magyar vívók vasárnap olyan akadémiai rendeztek, amely valóban feledhetetlenné teszik ezt a jelentős ünnepet. Mint már jelentettük, a magyar vivó-sport reprezentánsai érkeztek le Szegedre Pallavicini Qyörgy őrgrff vezetésével az ünnepségre. Az ünnep első etappeja a színházban játszódott le egy felejthetetlen vivó akadémia keretében. Az akadémiát dr. Márky Imre siavaíata vezette be, aki saját alkalmi költeményét adta elő. Majd koós ezredes vezeu;aével gyönyörű iskolavtvást mut)toit b« a levents-csapat. A következő rész volt maga az akadémia, amelyben szebbnél-szebb asszók következtek egymásután. A vivás rrugas iskoláját mutatták be a következők: Beck—Urbanek kard, Ráday—ifj. Armentano tör, Kéczy—Kalap s kard, Hollójy—Rády íőr, d'. Kovács—Koós kard, Krencsey—v téz dr. Uhlyarik kard, Garay—dr. Fischer kard, Gönczy—dr. Kovács kard és Santelli—Armentano mesterek tőr, majd később Armentano—;fj. Armentano kardiskola, Santelli—Rády spéebemutató, Kiss—Gönczy, Heller—vitéz dr. Uhlyarik, Krencsey—-Urbanek, Kóczy—Beck, Hollósy—Armentano mester, Garay—Koós, dr. Kovács—dr. Fischer és Santelli—Armentano mesterek kard. A gyönyörű asszókat jól sikerűit élőkép fejezte be, a szimbólikus, szép jelenetben Gál Melinda ábrázolta Hungáriát. Az akadémia közben meleg ünneplésben részesítették Armentano Eduárd vívómester!, aki ugyancsak 25 éve dolgozik a szegedi vivásért. Koós ezredes EZ egylet nevében ezüst koszorút nyújtott át a mesternek. Délután díszközgyűlés volt a városháza közgyűlési termiben. Dr. Aigner Károly megnyitója után Hézer terjesztette be a titkári jelentést, majd Bokor Pál helyettes polgármester a város nevében üdvözölte a jubiláló egyesületet, ezután Pallavicini őrgróf, Kóczy, Uhlyartk, Kovács György, Tűrt Aladár, Kiss Lázár és Pongrácz Albert üdvözölték a különböző testületek nevében. Végül a Szegedi Munkás TE stafétája hozta el a munkátok üdvözletét. Este nagyszabású bankettel fejezték be a nagy napot, amelyen résztvett a társadalom színe-java. Megkezdték a budapesti gyilkos kalaposnö bünpörének tárgyalását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A buda- 1 pesti bűntetőtörvényszék hétfőn délelőtt kezdte ! meg Oreskovits Bogumilné kalaposnö bűnügyé- < nek fötárgyalását. Oreskovitsnét azzal vádoíják, hogy Raffersberg Irma nevü unokanővérét meggyilkolta és holttestét napokig az ágyban rejtegette. A főtárgyalásra 45 tanút idéztek be. A tárgyalást 10 órakor nyitotta meg Kraysel Miklós elnök. Oreskovits Bogumilné kihallgatása alkalmá- j val kijelentette, hogy a gyilkosságban nem érzi ma- i gát bűnösnek, nem volt szándekában unokahugát s megölni, gázzal megmérgezni. Az emlékezetes es- ' tén nem ö, hanem unokahuga oltotta el a gázt. í Reggel gázszagot érzeit, kiszaladt a konyhába és Raffersberg Irmát n ár holtan találta. Hisztérikusan kiáltozta a tárgyaláson Oreskovitsné, hogy a rendőrségen kicsikarták tőle a beismerő vallomást. Kijelenti, hogy a szerencsétlenség felfedezése után öngyilkos akart lenni. Az elnök ismerteti Oreskovitsnénak a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett kijelentéseit. Oreskovitsné kijelenti, hogy a vizsgálóbíró előtt azért tett beismerő vallomást, mert az volt a célja, hogy minél hamarabb felkössék. Jahu József országos fővegyészt hallgatták ki [ ezután, aki megállapította, hogy Raffersberg Irmát gáz ölte meg. Az első tanu dr. Vogel József rendőrkapitány, aki Oreskovitsné bünügyének rendőri referense volt. Vallomásában kijelenti, hogy Oreskovitsné beismert vallomását nem csikarták ki a rendőrségen, hanem önként vallott. Hasonlóképpen nyilatkoznak Reidl Rezső rendőrtanácsos, dr. Sándor Jenő és Futó Imre detektivfelügyelő, Kiss János, Bardócz Lipót, Laudon Nándor detektívek. Ezután Czernovátz Katalint, Oreskovitsné házmesterének tizenegy éves kislányát hallgatták ki, aki elmondotta, hogy a nagyságos asszony egyszer behívta takarítani, rossz szagot érzett a lakásban. Megkérdezte, hogy mi az a szag, választ nem kapott rá, de többet nem engedte a lakásba Oreskovitsné. Zieland Margit, Oroskovitsé fiának menyasszonya elmondja, hogy ő is érezte azt a kellemetlen bűzt. Oreskovitsné többször mondta, hogy unokahuga terhére van, mert szűk a lakás. Grosz Piri kalaposleány vallomása szerint, amikor már nagyon érezhető volt a hullabűz, Oreskovitsné kölnivízzel fecskendezte be a szobát. Tóth Géza házmester kihallgatása után Ferber Jánost szólítja tanuságtételre a tanácselnök, kihallgatására azonban nem került sor, mert dr. Kulmann Sándor királyi ügyész Ferber kihallgatásának tartamára zárt tárgyalást kér. A biróság ugy határoz, hogy a tanu kihallgatását későbbre halasztja. Dávid Sándor és Tóth Gézáné kihallgatása után dr. Kenyeres Balázs egyetemi tanár, orvosszakértő terjeszti elő véleményét: — A nagyfokú rothadás miatt nem tudtuk megállapítani, hogy a sérülések okor.ták e a halált. Ezért vált szükségessé a kiegészítő vizsgálat. A fővegyész vizsgálta meg Raffersberg Irma holttestét és az ő vizsgálata után megállapították, hogy minden valószínűség szerint gazmérgezés történt. Az egyik szavazóbíró kérdésére azt feleli az orvostanár, hogy ha a konyhából az éléskamrába vezető ajtó nyitva is volt, nem kellett Raffersberg Irmának okvetlenül meghalnia. A gázra való reagálás azonban minden embernél különböző. Elmondja Zola szenzációt keltő esetét. Zola Emil feleségével egyazon helyiségben tartózkodott Reggel holtan találták Zolát, mig az asszony csak kissé rosszul érezte magát. Dr. Német Ödön törvényszéki orvosszakértőt hallgatták ki ezután. Elmondotta, hogy Oreskovitsné többször változtatta vallomását. Sem jelenleg, sem a bűncselekmény elkövetése idején elmezavarban nem szenvedett, degenerált és hisztériás egyén. Minden kényszerítő körülmény nélkül vallotta be, hogyan gyilkolta meg Raffersberg Irmát. Dr. Minich Károly törvényszéki orvosszakértő meghallgatása után Kraysel elnök a tárgyalás folytatását szerda reggel 9 órára halasztotta. A FRANCIA RARA MAE MURRAYval #1 I llflSlWln 10 Hi V fi (a „Divatcsászárnő" főszereplőjével; péntektől a Belvárosi Moziban^ í