Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-17 / 38. szám

Egya »iám ára 2^00 korona •nrkentOitg d kiadóhlvaali Deák Perenc-alca 2. (F6náUikoláral szemben.) Teletat 13-83. A .Szeged" megjele•ft MIM kivételével minden •np. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy Maapra helyben 40CCÜ, Budal ts vidéken 45G00 kor. Hirdetési árak: FéJhasábon 1 mm. 50C, l hasábon 1C00 kor. Szővegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyllttér és gyász jelentés 100»/(-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 17, KEDD. 38-ik szám. A szapora bűnök. Mintha nagyon elszaporodtak volna a peszszimísta filozófusok! Rémületes már régen, hogy milyen sokan vannak azok a fölényes szellemek, akik lekicsinylik, semmibe veszik az emberi életet, akik mintha valami végtelen magaslatról tekintenének le a parányi emberbacillusra, szinte tán izgalmak nélkül öldökölnek, gyilkolnak. De persze, csak a más embert nézik paránynak, magukat valami külön felségnek érzik, akinek vele születelt joga, hogy a saját előnyeiért, jobblétéért más életet kiirtson. A háború óta csak ugy ontják az újságok a legváltozatosabb formáit ban borzongató gyilkosságok hireit, mindenütt a müveit Európában, ahol a népek részesei voltak a véres éveknek. De igy volt, állítják, minden nagy hadjáratok után. Tömegek szoktak hozzá a vérontáshoz és ahhoz a másik erkölcthöz, amely a háborúé. Visszatérve a békéhez, nehéz, ugy látszik, visszatérni a béke moráljához, a jogrendhez, amelyet sohasem emlegettek annyiszor, mint a hadiévek óta, sőt amit a békében nem is emlegettek, mert akkor, amikor a legteljesebb mértékben volt meg, mintha a fogalmát sem ismerték volna. Most néhány éve divatos szó lett, amit sokan mondanak ki, hol sóvárogva, hol gúnyolódva. Nagyobb jogrend iránt — ha talán nem is emlegették olyan gyakran, mint ma — a német-francia háború után is epekedtek a háború részesei 6s Németországban megszigorították az erOszakos büntettek büntetéseit. A szigorúság inkább már akkor használt, amikor hoiszabb békében megint hozzászoktak a hadierkölcsökben tapasztalt tömegek a béke moráljához. De ugyancsak a hírlapok tanúskodnak róla, hogy manapság ijesztően meggyarapodott azoknak a pesszimistáknak száma is, akik nem a más életének lek csiny'ésében kevélyek, hanem a magukét vetik meg. Budi pesten vasárnap egy hir szerint tizenkilenc öngyilkosság történt. Mindennapra akad különben az újságokban bőven öngyilkossági hir. S az ember eltűnődik rajta, bogy nem valami veazedelmes járvány-e ez. Nem az idegek szörnyű megbomlásának járványa-e a sok gyilkosság, öngyilkosság, háborúés forradalmak szenvedései, lélekrázó átélései, meglepetései után? Egyik budapesti lap neves ideggyógyásznak adta fel ezt a kérdést. Azt felelte rá, bogy bár a sok idegizgalom, amelyek ezekben a történelmi évekten fejünk fölött elviharozlak, talán hajlamosabbakká (ették az embereket az idegbajokra, a büntetlek megdöbbentő statisztikájának nyitját nem ebben kell keresnünk, hanem az erkölcsi alapok megrendülésében. Szaporítja a bűneseteket az orvos véleménye szerint azoknak egyre növekvő csoportja, akiket a felfordult társadalmi rend a magasba dobott és most nem tudnak belehelyezkedni a régi rendbe. S itt iskolás fiukról beszél, akik rangos katonák voltak már a háborúban, akikről nehéz elképzelni, hogy engedelmesen és türelmesen tovább tanuljanak, vagy talán Írnokok legyenek. Aztán a konjcnkturásokról szól, akiket tisztán csak a jószerencse emelt jólétre s hogy i konjunktura megszűnt, borzongva fordulnak el a munkától. Ezekből kerülnek ki a bQntevők és gyilkosok. „A központi hatalmak, mondja végül az orvos, elvesztették a háborujukat, az ántánt elvesztette a békéjét és az egész világ elvesztette az erkölcseit." Hát ezeket el lehet fogadni igazságoknak, ha nem is adják a teljes igazságot. Az erőszakos bűntettesek között igen sokan vannak, akiket a háború, a hadi konjunktura nem telt hatalmasabbakká, vagy könnyen élő duskálódókká, akiket csak vadakká tett a háború, amelynek erkölcsnemesilő hatásáról valamikor olyan szép magasztalások beszéltek szónoklatok ban és vezércikkekben. A háborút a kezdetén minden férfias erény virágcs termőföldjének dicsőítették, mindaddig, amig általános erényképző hálását szomorú valóságok annyira meg nem cáfolták — és ez meg'eheiős hamar következett be —, hogy senkisem tudott már hinni a magasztaló himnuszoknak. De a hftboru régen volt s ba sok bűne maradt is meg egész Európában, kezdik elfelejteni ét nagyon sok sóvár kebel kiván már uj háborút. Pedig ba az még oly elkerülhetetlen is, mint ahogy jövendölő! állítják, igazán nem sürgős. Olyan rettentő sebeket okozott az elmúlt az egész emberiségnek, hogy nagy idő kell még a gyógyulásra. Itt vannak még a romok, azokat tellene előbb eltakarítani. Az ujabb háború hősi temperamenlumu szóvivői hagyjanak még időt a népeknek, hogy jobban felejthessenek, hogy betegségükből, aminek még mindig a mult háború az elsődleges oka, föllábbadjanak. Most még békés munka, szelídebb, { békésebb erkölcsök pihentető csöndje, a hasztalan gúnyolt, a gyógyító, békebeli jogrend teljes helyreállítása a kívánatosabb szűkség. WMWWMMtMMMWWMWM A román kormány megkezdte a Németországgal való gazdasági háborút. Bukat esi, február 16. A Dlminicce jói értet ült pénzügyi forrásra hivatkozva azt írja, hogy a Németországgal támadt viszály egyáltalán nem fordult jobbra, sót a legutóbbi napokban tett intézkedések rgyenesen arra mutatnak, hogy a kormdny meg is kezdte a gazdasági háborút. A pénsCgyminisztérium értesítette az összes hatóságokat, bogy a német birodalom alattvalóival és képviselőivel szüntessenek be minden tárgyalás). Ezt az intézkedést kiterjesztik a megrendelésekre Is. A pénzügyminisztérium intézkedett aziránt is, hogy a lehető legrövidebb idő alatt fejezzék be a nimet alattvalók Románia területin lévő vegyonának likvidálására Uányuló munkálatokat. Berlin, február 16. A birodalmi gyűlés költségvetési bizottságában dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter válaszolva azokra a kijelentésekre, amelyeket Bratianu román pénzügyminiszter a bukaresti képviselőházban tett, többek közt a kővetkezőket mondta: — A tulí jdonképeni vitás kérdés a romániai megszállás ideje alatt kiadott Banca Generalabartkjegyek szükségfedezele. A versaillesi békekötés semmifile kötelezettséget nem ró Németországra a tekinletben, hogy e bankjegyeket beváltsa. Mindig visszautasítottuk azt, hogy Németország a maga általános jóvátiteli kötelezettségein kívül ebben a pontban mig külön kötelezettsiget is vállaljon. A munkahiány esetére vonatkozó biztosítás. nélküliség problémáinak a megoldását. A miniszterelnök már áttanulmányozta a memorandumot és ezen a héten összehívják az első ankdot a munkanélküliséggel kapcsolatos kérdések megtárgyalására. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint a népjóléti minisztériumban már teljesen elkészült a munkahiány esetire vonatkozó biztosításról szóló törvényjavaiiltt, amelyet a pénteki minisztertanács fog letárgyalni Budopest, február 16. Bethlen István gróf miniszterelnök mielőtt Genfbe utazott, íudvElévően frgadla a szikszervezeti tarács küldöttségét, amely a munkané külitég problémájának megoldására vonatkozóan memorandumot terjesztett elő. A beadvány konkrét tervezeteket tartalmazott a megoldásról. A miniszterelnök azt ígérte a küldöttségnek, hogy áttanulmányozza a memorandumot és Genfből va'ó visszatérése után módot fog találni arra, hogy sorozatos ankéteken kísérelje meg a munka- j MIMMMMMMMMM^^ A Máv. dijait újból papirkoronában állapítják meg. Budapest, február 16. A Máv.-on és a magánvasutakon a mult év julius 1-én életbeléptetett reforrrdijszabás egyik kiindulási pontja az volt, hogy az uj díjszabás stabil tételeivel lehetővé tegye a forgalmi éleiben a szállítási dijak biztos kalkulálását. A magyar korona stabilitása immár végleg biztosítottnak tekinthető és ezért a kormány ugy intézkedik, hogy a dijak újból papírkorona értékben állapíttassanak meg, még pedig a jelenlegi aranykoronában kifejezett díjtételeket az eddig alapul szolgált 17.000-szeres szorzószámmal fogják átszámítani papirkoronára. Ezzé1 a díjszabás állandósága éppúgy biztositható lesz, mint az aranykorona alapon számított dijakkal és kielégíthető lesz egyúttal a szállitóközönségnek az a jogos követelése, hogy a díjszabások mindenkivel szemben egyenlő mértékben alkalmaztassanak. A papirkoronára való viszatérés csak annyit jelent., hogy számítási alapul a tényleges, mindenki számára hozzáférhető fizetési eszköz szolgál. Cick a dijszabásváltozások március elsején lépnek életbe. A hét végén befejeződik a költségvetés vitája. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés holnap folytalja a költségvetés tárgyalását. Valószínű, hogy holnap mindjárt az ülés elején Mayer János földmivelésűgyi rriniszler beszél, akinek felszólalása után a földmivelési tárca részletes vitája következik. Kormánypárti körOkből ugy halljuk, hogy ennek torán ki fognak terjeszkedni azokra a támadásokra, amelyek szerint Mayer János a 16 pont kérdésiben nem képviseli elég erőteljesen a kisgazdák követeléseit. Előreláthatólag még a keddi napon sor kerülhet a népjóléti tárca vi ájára is, amelyet Vass József miniszter beszéde fog megnyi'ri. A miniszter részletesen nyilatkozik beszédéten az építkezések, a rokkantkérdés, valamint a munkanélküliség ügyéről. A népjóléti tárca után már csak a honvcdelmi és igazságügyi tárca költségvetése van hátra, ugy hogy a kormánypárt körében ugy számítják, hogy a hét végével be is fejeződik a költségvetés tárgyalása. A további létszámcsökkentés. Budapest, február 16. A takarékossági bizottság vizsgálóbiztosai ma délelőtt már ki is mentele az egyes minisztériumokba és megkezdték ellenőrző tevékenységűket. Először a miniszterekkel tanácskoztak és megvitatták velük azokat ai irányelveket, amelyek alapján az egye< hivatalokban folytatják munkájukat a vizsgálóbiztosok. A vizsgálóbiztosok munkája előreláthatóan hosszabb időt fog igénybevenni, annak befejezése u'án a biztosok a takarékossági bizottság főtitkárához terjesztik be írásbeli jelentésűket, amelyeket azután a főtitkár referál a