Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-15 / 37. szám

1 SZEQBD 1925 február 8. / Szinház./* / Maihészeiű A szinház heti mflsora. Vasárnap délután: Postás Katica, operett. Vasárnap, 7 órai kezdettel: Peer Gynt, drámai köl­temény. Bérletszünet. Vasárnap, fél 11 órai kezdetlel, éjszakai előadásul: Fügefalevél, operett. Hétfő: Peer Gynt, drámai költemény. Bérletszünet. Kedd: Peer Gynt, drámai költemény. Bérletszünet. Szerda: Jókai-ünnepély. I. A Dugonics-Társaság dlszülése. II. A Filharmonikus Társaság hangversenye. III. Cigánybáró operett II. lel vonása. Zabler Magda fel­léptével. Bérletszünet. Csütörtök: Peer Gynt, drámii költemény. Bérletszünet. Péntek: Peer Gynt, drámai költemény. Bérletszünet. Szombat, 7 órai kezdettel: Környei Béla, a m. kir. Operaház művészének vendégfelléptével, felemelt hely­árakkal: Tosca, opera. Operabérlet 10. Szombat, fél 11 órai kezdettel éjszakai előadásul, először: Nem csalom meg az uramat, bohózat. Vasárnap délután: Peer Gynt, drámai költemény, rendes helyárakkal. Vasárnap este, 7 órai kezdettel: Postás Katica, ope­rett. Bérletszünet. Vasárnap este, fél 11 órai kezdettel éjszakai elő­adásul: Nem csalom meg az uramat, bohózat. * Szende Ferenc és Bihóy Zóra, a budapesti Operaház művészei február 17-én adják ária és áalestélyüket gyönyörű és változatos műsorral. Jegyek 15-60.000 korona. (Harmónia.) * Bartók Béla, a magyar zeneélet ragyogó büszkesége február 25 én zongoraestet ad, mely­nek műsorán Liszt, Beethoven, Chopin, Debussy és Bartók-művek. Jegyek Harmóniánál. * Rendkívüli Filharmonikus hangverseny február 22 én fél 11 órakor. Műsoron: Beethoven I. szimfónia. Közkívánatra Debussy óriási sikert aratott Suitéje és Tsaikovszky szimfonikus költe­ménye. Népszerű helyárak 10-35.000 korona. * Földessy Arnold világhírű gordonkaművész hangversenye március 4. Jegyek Harmóniánál. ' Vasárnap e>te Peer Gynt előadása 7 órakor kezdődik. - Fél II órai kezdettel kerül szinre éjjeli előadásul a szombaton este nagy sikerrel bemutatott Fügefalevél operett, mely az évad egyetlen éjszakai operettelőadása lesz. * Körnvel Béla Sceseden. Szombaton lép fel Környei Béla, Operaházunk világhírű hősteaorja Tosca : Cavaradossi szerepében. Az ío százalékkal felemelt jegyek már kaphatók. VASÁRNAP DÉLUTÁN: Poatáa Katica. Operett 3 felvonásban. Irta: Htrmath Imre. Zenéjét szerzette: Zerkovitz Béla. Rendező: Rátkai Sáodor. Karnagy: Bethlen László. Személyek: ld. Aghy János — — — — — Herczeg Vilmos Mária, a felesége— — — — — Herczegné Janika, a fiuk — — — — — Fenyves Sándor Katica, postáskisasszony — — — Kovács Kató özv. Csele Kristófné - — - — A. Faith Giza Málika, a leánya — — — — — Gábor Mara Csillag Péter, patikus— — — — Virágh Ferenc Réthy Laci, állatorvos — — — Delly Ferenc Kuka Marci, cigányprímás— — — Berki József Tanító — — — — — — Ardai Árpád Tanitónő —— — — — — — Scarry Margit Wajsz, boltos — — — — — Berengh József Wajszné — — — — — — — Kurusa Margit öreg plébános — — — — — Rátkai Sándor Dengeleghy, színigazgató — — — Polgár Gyula Partaghy, jellemszinész — — — Molnár Rezső Boháthy. hősszerelmes — — — Csordás György Virágh Micike, primadonna — — Baán Klári Z«uz6u, cseléd — — — — — Salvó Éva VASÁRNAP ESTE: Paer Gynt. Ibsen Henrik drámai költeménye 3 felvonásban, 12 képben. Dietrich Eckart szabad átdolgozását dr. Se­bestyén Károly fordításának felhasználásával mtgyar szinre alkalmazta : Andor Zsigmond. Zenéjét szerzette : E. Grieg. Rendező: Baróthy József. Karnagy : Andor Zs. Személyek: Aase, özvegy parasztasszony — — Uti Giza Peer Gynt, a fia — — — — — Baróthy József Solveig — — — — — — — Véghelyi Iza m.v. Ingrid — — — — — — — Veér Judith Olat, a vőlegény — — — — — Falus István Anitra, egy beduin törzsfő leánya — Zabler Magda mv Dovre véne — — — — — — Herczeg Vilmos A zöldruhás leány — — — — Lengyel Gizi Az idegen utas — — — — — Harsányi Miklós Dr. Begnffenfeldt, az örültek háza igazgatója — — — — — — Virágh Ferenc Gomböntő — — — — — — Oláh Ferenc A sovány — — — — — — Szabó István A nagy sánta — — — — — Molnár Rezső 1 t-ső » — — — — Kendtcsi Aranka j 2-ik } pásztorleány — — — — Eöry Erzsébet ( 3-ik I — — — — Zilta Emma Kari, takarítónő — — — — — Tarján Nóra A délutáni előadás fél 4, az esti 7 órakor kezdődik. ' * Peer Gynt. Ibsen és Grieg remekmüve hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken, azonkívül vasárnap délután kerül szinre, mindannyiszor rendes helyérak* kai. A közönség áhítattal figyeli a gyönyörű jeleneteket és elragadtatással tapsol a kiváló szereplőknek. A darab, emelve a gyönyörű kiállítás és zene által, bizton tartja magát a műsoron. * Jókai ünnep a színházban. 18 án, szerdán váro­sunk három leghatalmasabb kulturlestülete, a Dugonics­Társaság, a Filharmonikus Egyesület és színházunk tartja együttes ünnepét Jókai halhatatlan emlékének szentelve. A Dugonics-Társaság diszgyülést nyitja meg az ünnepélyt, utána a filharmonikusok adják elő Fichtner Sándor: 1648 cimü szimfonikus költeményét a szerző személyes vezetése alatt. Az est befejezéséül a színház testülete adja elö a Cigánybáró II ik felvo­nását Szász Edith, Kendecsy Aranka, Kertész, Fenyves, Herczeg és Berkyvel a főszerepekben. Színházunk jelenleg itt időző vendége, Zahler Magda egy gyönyörű magyar tánccal vesz részt az ünnepélyen, amelyet Brahms zenéjére táncol. Egy gyönyörű palotás tánc is szerepel a műsoron Szabó Gizi. Kendecsy Aranka, Salvb Éva, Rajz Irén, Delly, Kristóf és Gruber előadá­sában. Az előadást végignézi a Vöröskereszt előadá­sára lejövő Albrecht főherceg kíséretével és Petri Pál közoktatásügyi államtitkár is, akik ez ünnepély meg­tekintése miatt egy nappal előbb érkeznek szegedre. IMMMMMMMMMMMMMWMAMMMVli RÁDIÓ. ROVATVEZETŐ: SZÖLLÓ8 KÁROLY. Antenna-épités. 2 A szoba antenna. A srabad-antenna és a keret-antenna között a középút az úgynevezett sziba antenna. Előnye a szabad-antennával szemben, hogy légköri zavarokra nem reagál, hátránya természetesen kisebb érzékenysége. Kiviteli médja nagyon sokféle lehet, használ­hatjuk földvezetékkel és anélkül. Németországban eddig legjobban elterjedt forna az úgynevezett legyező-antenna, ame­lyet néhány szál szigetelt drótból, szobánk mennyezetétől 20—25 centiméter távolságban legyezőalakban f szilünk ki. Ott, ahol a dró­tok összt futnak, a végeket összeforrasztjuk és innen vezetjük le készülékünk szorító-kapcsá­hoz. Földdel is használhatjuk. Egy másik nagyon elterjedt antenna forma, amikor egy ajtóra erősítjük meg csigavonalban a szigetelt dróto*. A készülékből kiinduló dró­tot a csigavonal közepére vezetjük, ehonnan mind nagyobb és nagyobb köröket irva le, ismét visszamegy a készülékbe. Az ajtóra sze­relt antennánál nem használunk földet. A szoba-an'ennának egyéb számtalan módja is áll rendelkezésünkre. Igy például ágyunk vas­sodrony be'étje, vagy a padlásunkon kifeszített ruhaszárító drót síb. Es bár ezek a szabad­antennához tartoznak, itt eml tjük meg. hogy az esövizlevezető csatorna és a villámhárító sokszor szintén jó hatással dolgozik. 3. A keret-antenna. Ha megfelelő erősi ésünk van, a keret-antennát is használhatjuk. Előnyei, mint a szoba-antennáé, hozzájá ul azonban még sz is, h gy a keret antennát irányíthatjuk is. E> ugyanis azokra a hullámokra reagál leg­jobban, ameyek a keret síkjába esnek. Készi­té-énél legyünk figyelemmel arra, hogy ez az anlennt azokat a hullámokat veszi legjobban, amelyeknek hossza körülbelül háromszor na­gyobb a keretünkre csévélt drót hosszánál. A A keret-antenna számtalan más előnje mellett ki kell még emelnünk könnyű kezelhetőségét, szál­li haóságát, egyszerű eszközökkel elérhető összecsukhatóságát, olcsfsigát és végül — ez különösen „visszacsatolás ana'.őr" barátainkat fogja érdekelni — a keret-antennával f lszerelt visszacsatolás gép nem zavarja, rossz, vagy ügyetlen kezelés mellett sem, a szomszédos á lomások üzemét. Amer kában és Argliában nsgyon elterjedt, — különösen rz kon a helyeken, ahol egyen­áram van — még egy antenna-mód : a villa­mosvilágitási vezeték felhasználása antennának. A rádiótelefon ismertetése. A dróttalan telefon tulajdonképeni fejlődése a világ­háborúval van összekötve. Ezt az egész fejlődést az elektróncső jellemzi. Az elektróncsővet 19 6 ban ac oszlrák Lieben először telefoná'amerősitőne* hasz­nálta, de igazi térfoglalása 1917-ben, a háborúban kezdődött. Lényegéber. ma sem mu'at nagy elváltozást az első telcfonerösitö csőtől. Az elektróncsőben három elektród van. L gritkitott üvegedényben egy fémszál nzik (katód), eltíl kis távol­ságra fémlapocska van megerősítve (anid), a kettő között egy rácsalakban kiképzett segédelektród vin. Az izzó katódból negatív töltésű elektromos részecskék indulnak ki az anód felé (ionizálás). Mivel az üveg­edényben számottevő mennyiségű levegő nincs, ezeket az úgynevezett elektrónok továbbítják a katódtói az . az anóJ felé. Ez az elektrónáramlás a katód és az 1 anód közölt temészetesen csak abban at esetben fog megtörténni, ha közöttük elektromos potenciálkülönbség van és ha a katód negativ, az anód pedig pozitív töl­tést kap. Ha ugyanis áramforrásunk sarkait megcserél­jük, áramcirkulációt aem tapasztalunk, vagyis az elektron­cső egyenirányítóként is szerepel. Tudjuk, bogy elektromos áramlás csak zárt vezető­ben létesül. Az e'ektróncső esetében az anód és katód között levő áramkörmegszakitás csak látszólagos, mert a katódtói az anód felé az elektrónok továbbítják az áramot. Nem kell tehát m»st tennünk, mint két elektród közé helyezett úgynevezett ráccsal ezt az elektrón­íramlást szabályozni, befolyásolni. Nem térhetünk ki itt a részletek tárgyalására, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a leadóállomásnál a rács áramkörébe van be­iktatva a mikrofén (természetesen nem ily egyszerű módon, mint ahogy azt itt leírjuk) és ezáttal úgyszólván kor­mányozni tudjuk a két eletród között áramló elektró­nok mennyiségét, ezzel összefüggően pedig az antenna által kisugárzott elektromos energiát. Az elektróccsönek ugyanez a szerepe a felvevő­állomásoknál is, azzal a különbséggel, bogy itt a rács áramkörét az antenna által felvett elektromos rezgések befolyásolják, illetve szabályozzák. (Folytatjuk) A fejhallgató kipróbálása. Rádió amatőrjeink nagyon sűrűn kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy fej­hallgatójukba más tekercset kell beletenni, akár azért, mert kísérletezés közben elégett, akár pedig azért, mert egy más ellenállású tekerccsel más eredményt gondolnak elérni. A tekercsek felrakásánál ügyelnünk kell azok irányára, hogy megkétszerezett hatással mű­ködjenek a mágnesre. Ezt megállapítani a legegysze­rűbb mód, ha a hallgató fedelét lecsavarjuk, a membránt eltávolítjuk és az egész hallgatónak most már nyitott részével lefelé fordítva a mágnes sarkaira annyi apró vasdarabkát rakunk, amennyit csak elbírnak. Ha most a hallgató érintkező csavarjait egy kis száraz elemmel összekötjük és a tekercsek iránya helyes, a vasdarab­kák eredeti helyzetükben maradnak, mig ellenkező esetben leesnek. A nau.nl leadóállomás idéjelei. Azok az időjelek, amelyek Európa legnagyobb leadóállomásából, u Naenböl érkeznek, 12-52 órakor kezdődnek (x betű) Morse-jellel, amelyet hétszer egymásután ismételnek. Utána rögtön a (o betű) következik. Az utolsó vonás elhangzásával kezdődik az 58. perc. Utána kö­vetkezik ötször — - (n betű), majd megint — (o betű) jön. Az utolsó vonal elhangzása után követ­kezik az 59 ik perc, ami ötször egymásután adott (g betűvel) lesz jelezve. Ezután még egyszer a (o betű) jön. Az utolsó vonás elhangzása után van pontosan 1 óra. Utána jön még egy záró­jel :+)• HARMÓNIA HA M8VEH SEMTBEWPEZO VAUAtAT. JEDYPÉHZTÁR: BELVÁROSI MOZI. ISAZMTÓTELEFON 12-38. Február 17., este 8 óra, Tisza-szálló SZENDE ti BIHOY FKBINC ZÓRA ÁRIA- ÉS DALESTJE MUsor: Schubert: Der Doppelganger, der Greise Kopf. — Mozart: Ária a Varázsfuvolából és a Figaro házis­ságából. — Loeve: Balladák. — Puccini: Ária Pil­langó kisasszonyból és Toscából. — Goldmark: Ária Sába királynőből. — Leoncavallo: Prológ Bajazzoból. — Strauss, Weingartner, Lavotta dalok. Február 22 , délelőtt fél 11, Belvárosi Mozi Rendkívüli Filharmonikus Hangverseny FICHTNER SÁNDOR karnagy vezetésével. Műsor: Gluck: Alceste nyitány. — Beethoven: I. Szimfónia. — Debussy: Kis Suite. — Tsaikovszky: Fátum, szimfonikus költemény. Február 25., este 8 óra, Kass-szálló BARTÓK BÉLA zongoraestje. Műsor: Liszt: Variációk egy Bach témára. — Beethoven: Es-dur Szonáta. — Bartók: Gyermekeknek III. és IV. füzet. — Debussy: 4 Prelűd. — Bartók: Suite, Román tánc. - Chopin: C-moll Ballada. Március 4., délután 6 óra, Tisza-szálló Földes! Arnold • Filharmonikus zenekar kíséretével FICHTNER Sénder karnagy vezetése alatt. MUsor: Mozart: Figaro lakodalma, nyitány — Haydn: Cello koncert. — Volkmann: Vonós Szerenád, d-moll. — Bruch: Kol nidré és Popper: Tarantella G-dur. földet, földbérl.tet, f fi?letet, lakást mindéikor előnyösen közvetit és alkalmi vitelhez juthat osszágos irodája álta 751 ••• • Bástya-utca 19. (Kulíurnalotánál.) FARKA8KÜTyT 6 hónnpoa pledfíl nőstény ^ * ^ ííocskay u. 6. 11. em., 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom