Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-08 / 5. szám

1025 januír 8. SZEGED 3 Tömegesen letartóztatják Radics párt fa iveit. Belgrád, január 7. Radics btván híveinek le­tartóztatása tovább tart. A letartóztatottak száma olyan nagy, hogv pontos adatokat még nem lehet összeállítani. Az eddigi jelentésekből követ­keztetve, már néhány ezren vannak őrizetbe véve. Egyedül a sebenikói törvényszék kerületi fogházába 600 letartóztatottat szállítottak be, akik közül 300 fogva maradt, a többieket pedig rend&ri felügyelet alatt tartják a hkssukon. Nem csupán Radics biveit fogdosták Cs»ze, hanem általában az ellenzéki pártok tagjait, szinte válogatás nélkül. A kormányhoz közel­álló körök ízt mondják, hogy Radics búvó­helyén talált iratok bőségesen elegendők a paraszt-párt vezérének és az egész vezetőség­nek elítélésére, mert megdönthetetlen tény az, bogy Radics István nemcsak a III internacicna­lévai, hanem a külföldi államokkal is Összeköt­tetésben állt és a délszláv állam lestének fel­darabolására törekedett, a hazaárulás tehát bi­zonyítva van. A pártvezetőség pedig tudott Radics minden tervéről, tehát szintén részes a hazaárulásban. A kormány legsürgősebben akarja végrehajtani a bünügyi eljárást, hogy az utolsó tárgyalást még február 8 ika előtt meg lehes­sen tartani és igy Radics és hivei az elitéltetés folytán politikai tevékenységet ne fejthessenek ki. Radics és a magyar ébredők. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bel­grádból érkező tudósi'ások legérdekesebb, főleg magyar vonatkozású ré*ze a Neue Freie Presse tudósítójának Belgrádból küldött jelentése, amely ugyanakkor, amikor közli a Radics-féta tiikos levéltár iratai kösül iz orosz szovjet ve zetőségével köiött szerződéseket és megállapo­dásokat, egyúttal röviden megemlíti azt is, bogy Radics titkos levéltárában többek között állitó­Az olasz fascizmus visszatér régi módszereihez. log megtalálták azt a szerződést, amelyet Radics a budapesti Ébredő Magyarok Egyesületével kötött. A fzerződés pontjaiból a tudósttás sem­mit sem küzöl és nem magyrrázza meg, hogy miféle össreköttetésre volt szüksíge Radics Ist­vánnak, aki a szovjettel szerződött, az Ébredő Magyarok Egyesületével. A főkapitányság politikai osztályának e pil­lanatban már tudomására jutott a Neue Frete Presse tudósítása és meg is indult ez ügyben a nyomozás. A budapesti főkapitányság átira­tot fog intézni a belgrádi rendőrigazgatóság­hoz és mindenekelőtt kérdést fog intézni a jugoszláv rendőrséghez az iránt, hogy valóban találtak-e szerződést, amelyet Radicsek az Éb­redő Magyarok Egyesületével kötöttek ? Ha igen, ugy a budapesti áilamrendőrségnek az a kérése, hogy annak a szerződésnek másolatát küldjék meg a főkapitányságnak, ahol szüksé­gesnek tartják ennek a kérdésnek a tisztázását. Egyelőre el sem lehet képzelni, hogy micsoda szálak fűzhették Radicsot és a vezérkarához tartozó, köztársasági érzelmű parasztvezéreket az Ébredő Magyarok Egyesültének valamelyik frakciójához. A magyar kormány nem volt össze­köttetésben Retdicscsal. Budapest, január 7. A Belgrádban megjelenő Vreme cimü lap közlése szerint Radxs István­nak, a horvát paraszt-párt vezérének irattárában egy 1923. évből való, állítólag a magyar kor­mánnyal kötött olyan szerződésre akadtak volna, , amelyben Radics Horvátországnak Jugoszláviá­" tói való elszakítása ellenében a magyar kor­á mánjrnak területi engedményeket helyezne kilá­látásba a vajdaságban. Eit a hirt a félhiva­talos MTI. a leghatározottabban cáfolja. Róma, január 7. Minden jel arra vall, hogy a fascismus most visszatér azoknak az eszkö­zöknek alkalmazására, amelyeket történetének első napjaiban és a Róma ellen való vonulás után használt. Az ellenzéki sajtót olyan szigo­rúan kezelik, hogy voltaképen már nincs is ellenzéki újság. Az egységes szocialisták lapja, a milanói Giusttzia kijelenti, hogy megszünteti megjelenését, ha nem változik meg az idők sora. Az Avanti és az Unlta cimü újságokat már kétszer megrótták fascisfaellenes msguk­tartása miatt. A harmadik úgynevezett figyel­meztetés után rögtön megszüntetik a két újsá­got. A Republlcana, a Mondo, a Voce del Popolo, valamint egész sereg ellenzéki vidéki újság állandóan olyan hangon ir, hogy rend­szeresen el kell kobozni. Valamennyi városban házkutatást tartanak az antifascista elemeknél. Itt-ott a házkutatás alkalmából letartóztatásra is sor kerül. A kormány a politikai egyesületek és szö­vetségek munkáját éber figyelemmel kiséri. A legnyugtalanabb tartományokban, igy Romagná­ban, ahol Ancona mindig központja volt a re­publikánus gondolatnak, továbbá Toscanában, Emiliában és Lombardiában feloszlatták akom­i munista, maximalista, továbbá az egységes szo­• ciatista és a köztársasági párt szervezeteit. | A legszigorúbban a kormány a Szabid Halta Egyesülete ellen járt el. Siámolni kell azzal is, hogy Mussolini mozgósítja a fascistákat. Egyes tartományokban, elsősorban Lombardiában már megtörtént a részletes mozgósítás. Róma, január 6. A Messagero bresciai jelen­tése szerint a város egész területén a szétső baloldal számos hívénél a mult éjszaka ház­kutatás volt. A nem szabályszerűen bejelentett fegyvereket lefoglalták. Számos vendéglőstől a város környékén is, megvonták az iparűzés jogá*. Minden gyülekezés is tüntetés a további intézkedésig tilos. A fegyverviselési engedélye­ket mind visszavonták. A vendéglőket este hét órakor be kell zárni. A Tribuna szerint a bresciai fascisták meg akarták támadni a néppárt ottani lapjának he­lyiségét, de vezéreiknek sikerült őket e szándék végrehajtásától visszatartani. A helyi demokrata lap szerkesztőségi és géptermébe azonban be­nyomultak, az előszobát és a szerkesztőséget ! felgyújtották és a nyomdagépeket megrongáltak. í A bresciai munkáskamarát be kellett zárni. IMÍMIMMMMMMIM^ a Héjjas Iván, Francia Kiss üihály és — Bottka Sándor főkapitány . . ­„ft szegedi főkapitányhoz még a gyanú árnyéka sem férhet." Szeged, január 7. (Saját tudósítónktól.) A Nép­szava szilveszteri számában Fényes László mindenütt feltűnést keltő cikkben foglalkozott azzal a megszüntető végzéssel, amelyet a kecs­keméti, orgoványi és izsáki 64-szeres gyilkos­ságok és rablások ügyében Héjjas Iván, Francia Ktss Mihály, Zbona János, tíibó Dénes és társaik ellen hozott december 18 án a csendőr­ség főfelügyelőjének ügyésze. Ez az amnesztia ma már mindenki előtt ismeretei, Fényes László pedig lapjában szórói-szóra közli Ju­hásznak, a csendőrség főfe ügyelőjének ügyésze által hozott Határozatot. A 64-szeres gyil­kosok megkegyelmezésének aktájában azon­ban az egyes esetek felsorolásánál volt egy igen nagy figyelmet érdemeit és különösen Szegeden nagy feltűnést keltett szakasz is. A Határozat XIX. bekezdése ugyanis dr. Bottka Sándor főtanácsosról, a szegedi állam­rendőrség kapitányságának vezetőjéről szól, arról a főkapitányról, aki rövid idő alatt szinte általánosan ál! Szeged egész társadalmának sze­retetében és akiről köztudomásu, hogy egyetlen cé ja van : Szeged rendjének feltétlen biztosítása. Dr. Bottka Sándor áll annak a rendőrtisztikar­nak élén, amelynek tagjai világosságot derítettek sorrendben az utolsó bombamerénylet minden részletére, de akik elsők voltak, akik valójában nyomoztak és eredményesen nyomoztak az ellenforradalmi bombametényletekben. Ennek a határazatnak idevonatkozó passzusa ezeket mondja: „Dr. Bottka rendőrkapitány szegedi lakos és ismeretlen társai ellen Irányuló azon feljelentést, hogy Héjjas Iván volt tartalékos főhadnaggyal együtt a Kecskeméten és környékén 1919. évi augusztus havától december hó végéig elkövetett gyilkosságok rendezői és orgaiizátor i voltak, a Kbp. 139 § 1. bekezdése alapján illetékességi okokból eljárás végett az összes bünpörlratok kapcsán a kecskeméll'kir. ügyészséghez áttenni rendelte." v . Az alábbi sorokból kell levonni az olvaáónsk véleményét, hogy Igaz lehet-e az, hogy Bottka Sándor dr. részese lenne-e az orgoványi, izsáki és kecskeméli 64 szeres gyilkosságnak, vagy nem. Dr. Bottka Sándor ugyanis 1919. őszéig Kolozsvár főkapitánya volt, ahonnan októberben ugy kellett elmenekülnie családjával együtt, hogy a románoknál maradt minden berendezése, bútora és ingósága. Menekülése után a pest­vidéki főkapitánysághoz rendelték bs, majd is­merve képessegeit, fölkínálták neki a szegedi, vogy a kecskeméti főkapitányságot. Botlka Sze­gedet választotta. Kinevezésével kezében már éppen indulóban volt Szegedre, amikor fánossy tanácsos helyett ideiglenesen kirendelték — Kecs­kemétre. Tizenhat napot töltött összesen Bottka Sándor Kecskeméten, november 5-étől 21-ikéig és erre az időre esik a Héjjas féle gyilkosságok egy része. Minden lokális ismeret nélkai érkezett meg a románoktól megszállott Kecskemétre, amikor még arrói sem tudott — hiszen Kolojsvárott dolgozott —, hogy léteznek-e a Héjjasok és a Francia Kiss Mihályok. Csupán a gyilkosságok után értesült a Szent Bertalan éjszakákról, anélkül, hogy ezekben a napokban valójában a kecskeméti rendőrség élén állott volna. A rend­őrség vezetését ugyanis ekkor Barna Tibor főfelügyelő látta e! és ezekben a napokban Bottka azon igyekezett, hogy megismerkedjen a lokális viszonyokkal és sejtelme sem volt arról, hogy Héjjas Ivánok és Francia Kiss Mihályok rendeletére az éjszaka sürü leple alatt ártatlaH embereket hurcolnak és gyilkolnak meg. Barna Tibor főfelügyelő, Bottka Sándor Kecskeméti szerepéről ezt az igen érdekes nyi­latkozatott tette: — Tulajdonképpen én voltam a kecskeméti rend­őrség vezetője, Bottka főtanácsosnak semmiféle ingerenciája nem volt a dolgokra. Bottka kecske­méti szereplésének még szépséghibája sincs. — 1919 novemberig 16—17-ikére virradó éjjel 17 embert hurcoltak el anélkül, hogy ezek elő­kerültek volna. A kétségbeesett hozzátartozók az eltűnések után Bottkát keresték föl, aki nyugalomra intette őket. Amikor tudomást szerzett Bottka az elhurcolásokról, azjnnal levelet irt Zsitvay Tibor kormánybiztos főispánhoz, amelyben bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem vállalhatja el tovább állását. — Amikor a románok kivonultak — folytatta Barna —, a kétségbeesett hozzátartozók Bottkán és rajtam követelték apjukat, férieiket, gyermekeiket és a nyilt utcán letérdeltek előttünk, hogy adjuk vissza őket. Bottkához még a gyanú árnyéka sem férhet. Dr. Joódy Endre főtanácsos kijelentette, bogy légből kapottnak tartja, hogy Bottkának része volna a kecskeméti gyilkosságokban. Ugyanezt mondották a többi rendőrtisztek Js. Igen figyelcmreanéltó Zunay László kecske­méli polgármesternek föbétlenül érdekes nyilat­kozata, emelyben kijelentette, hogy Kecskemé­ten nem történtek gyilkosságok. — Itt atrocitások sem voltak — mondotta —, tehát annál kevésbé lehetett Bottka részese az atrocitásoknak. Semmiféle néven nevezendő atro­citás itt nem volt, csak amiről a lapok irnak, amelyeknek legnagyobb része azonban nem igaz. Gyilkosságokról meg egyáltalán nem tudok. Fölösleges volt vitatkozni ezután a polgár­mesterrel arró', hogv a csendőrügyész am­nesztiája is elismer bizonyos gyilkosságokat... Erdeke?, hogy Fay István kecskeméti fő­ispán ebben a* üpyben minden információ­adástól ridegen elzárkózott. Zsiivay Tibor, a Ház alelnöke, aki a gyilkos­ságok idíjébea főispánja volt Kecskemétnek, ugyancsak kijelentette, hogy BoítM Sá dorrót semmiféle törvényellenes dolgot még föl éte­leini sem lehet. Dr. Fritz Imié ügyvád nyilatkozata is igen érdekes, aki ahtoz á sze enc&éiten csajához Mrtoxik, amelyből elhurcolták és meggyilkolták Fritz Dezsőt. Dr. Fritz ezeket mondotta: — Kizártnak tartom, hogy Bottkának azokban a dolgokban, amelyek itt Kecskeméten történtek, része lett volna, miután éppen az én iniciativámra jött ő Kecskemétre Barna főfelügyelő helyett, akit

Next

/
Oldalképek
Tartalom