Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-31 / 25. szám

2 is kerQl. Mielőtt azonban a pari imént eié vinnémm a javaslatot, ugy a munkaadó, mint a munkavállaló érdekeltségekkel közölni fogom azt. Igyekezem népjólétet teremteni és a munka ügyét előbbre vinni. Eddig is ez volt minden igyekezetem. Munkaalkalmakat Igyekszem teremteni és ami az én tárcám keretén bslül tehetsége*, azt meg is teszem. Az építkezéseket és a javításokat még a télen sem hagyom abba, sőt arra igyekszem rábírni minisztertársaimat is, hogy a többi tárcák is így járjanak el. Mert csak így lehet a munkanélküliség rémével megküzdeni. A külföldi munkalkalmak kérdésére tér át ezután a miniszter: — Megkaptam a szakszerv szeli tanács beadványát — úgymond — és foglalkoztam is vele. Kissé veszélyes ez a kérdés, mert Magyarországon nincs oly sok ipari munkás, hogy abból külföldre is adhassunk. Mert mindiyájunkat az a veszedelem fenyeget, hogy elveszítjük az ipari szakmunkásokat. Természetes, hogy mégis foglalkozni fogunk etzel a kérdéssel. A miniszter ezután a szakszervezeti tanács másik kérésére tér át, amely szerint fizetési halasztást kell adni a lakbérekre vonatkozólag mindazoknak, akik munka nélkül vannak. A miniszter erre vonatkozólag a köve'kezőket mondotta: SZEGED — szakszervezeti tanácsnak ez a kérése máris ténnyé vált. Rendeletben nem adhattam ki az utasítást, hogy a munkanélkülieket lakbérnemfizetés miatt ne lehessen kilakoltatni, mert visszaélések fordulhatnak elő, de már magamhoz hivattam a háztulajdonosok egyesületének vezetőségét s velük ebben az irányban tárgyaltam. Gyakorlatilag most ugy áll a he'yzet, hogyha valaki nem tudja házbérét megfizetni, akkor a háztulajdonos legrosszabb esetben pört indít ellene. A p3r, mint tudjuk, hosszabb eljárás. A bíróság nem veheti tekintetbe a szociális szempontokat, ragaszkodnia kell a törvény paragrafusaihax és azok szerint Ítél. Ami ezután a végrehajtást, illetőleg a kilakoltatási eljárást illeti, ha ei jön és a munkanélküli fizetni nem tud, akkor megfordul a helyzet. Kijelenthetem, hogy ilyen elmen kilakoltatni senkit sem lehet. Az illetékes hatóságoknak kiadtam a rendeletet, hogy május elsejéig családos embert, munkanélkülit házbirnemfizetés miatt kilakoltatni nem lehet. Ezt minden hitóság meg is tartja. A miniszter külön válaszolt a tisztviselők előadására. Kifejtette, hogy a tisztviselői kérdés megoldását is különös figyelemben részesitendőnek tartja. A küldöttség egy óra után távozott a rai1 nfeztériumból. Holnap délelőtt tizeikét órakor I Bethlen István gróf miniszterelnök a miniszI terelnökségen fogadja a szaktanács küldöttségét. IMS január 31. éven keresztül egyedüli gondozója Prehoffer Berta volt —, 1922 ben pedig olyan végrendeletet írattak alá a „tisztára bemaszlagolt" haldoklóval, aki seramit sem tudott már magáról, amelyben Prehoffer Bertára testálta Dugonics-utcai házát, de egyéb vagyonáról nem rendelkezett. Szántó Ferenc ebből azt következteti, hogy Pillich Kálmánt megmérgezhették. Szántó Ferenc állításaival szemben özv. Pillich Kálmánné a következőket mondotta: — Szántó Ferenc nagyon haragudott rám, mert boldogult uram életében állandóan elleneztem, hogy meg nem szolgált bért kapjon. Én egyébként soha nem kértem az uramat arra, hogy végrendelkezzen, mert nem akartam a nyolcvanhétéves beteg öregembert a halállal megrémíteni. A végrendelkezés ugy történt, hogy egy délután, amikor jelen volt Temesváry Géza nyugalmazott főispán és Sz. Szigethy, volt temesvári pénzügyigazgató, az uram unokaöccse, dr. Fajka Lajos pendítette meg a végrendelkezés gondolatát. Én azonban nem engedtem meg. Később dr. Fajka Lajos ismét forszírozta és az uram tényleg et is készítette a végrendeletet. Az aktusnál dr. Kovács József is jelen volt. — Az uram halála után az oldalági rokonok megindították az örökségi háborút. Amikor a bíróságok elutasították a végrendelet ellen beadott kereseteket, Pillich István állandóan az ujszegedi nyaralót követelte tőlem. Amikor nem mutattam hajlandóságot kívánsága teljesítésére, azzal fenyegetőzött, hogy „akkor majd darabolás lesz." Arra gondoltam, hogy föld-darabolásra céloz, eszembe se volt, hogy exhumálásra gondoljak. — Nagyon szeretném, ha az exhumálást minél hamarább megtartanák, mert kimondhatatlanul szenvedek a burkolt gyanúsítások miatt. Az ügy másik szereplője Kriván Zoltán menekült községi jegyző, aki Pillich Kálmán életének utolsó évében együtt volt állandóan az elhunyttal és aki Szántó Ferenc állítása szerint résztvett a végrendelet körüli állítólagos mahinációkban, a következőket mondotta: — Pillich Kálmán helyzetét senki sem ismerheti jobban az utóbbi időben egész halála percéig, mint én, miután egy teljes évig mellette voltam. Végrendeletében kicsiny, még megmaradt vagyonának roncsait feleségére hagyta, aki harminc évig ápolta. Ezt a körülményt igen rossz szemmel nézte az oldalági rokonsága. A vagyont pör utján megtámadták. A pör a szegedi törvényszéknél a mult év október 16-án 8288—1923. P. szám alatt az özvegy javára dőlt el. De ezután valóságos hajsza indult ellenem, mint a pörben szereplő tanú ellen és valami Halász bácsi álnevű egyén fecsegése nyomán majdnem az egész ország sajtó1'át bejárta az a hir, hogy én az állítólagos gyilcosnak segítőtársa volnék. A szegedi kir. ügyészségtől 6—7 napja a holttest exhumálását, valamint a kísérteties Halász bátyánk kinyomozását kértem. A józan ész is ugy diktálja, hogy a titokzatos Halász bácsi mögött egy elkeseredett örökséget óhajtónak személye húzódik meg. Tudom, merről fuj a szél. Az igazság és néhány ember becsülete kívánja tehát Pillich Kálmán holttestének exhumálását, amit a törvényszék valószínűleg rövidesen el is rendel. így legalább tisztázódik majd a kérdés, máskép ugy sem lehetne tisztázni. MfMMWMWWMMVMMMMWWMÍWMI Chicago diktálja az egész világ gabonaárait. London, január 30. Az angol kormány erélyes mozgalmat indított a drágaság leküzdésére. Ezzel a feladattal külön bizottságot bízott meg, amely tegnapi ülésén a drágaság leküzdésére irányuló intézkedésekkel foglalkozott. Az ülésen a legnagyobb angol malmok tulajdonosa, William Nichol is részt vett, akinek szakvéleményét a bizottság kikérte. Nichol kijelentette, hogy a kenyér árának leszállításáról nem lehet szó, mert az angol kenyérár az amerikai gabonabörze szerint igazodott. Ma a helyzet az, hogy az egész világ gabonapiacának árait végelemzésben Chicago diktálja. Több gabonakereskedő, aki besszre spekulált, a minap a chicagói börzén óriási összegeket veszített el. Ezzel szemben tudomása van arról, hogy egy gabonakereskedő, aki idejében értesült a gabonaár emelkedéséről, egy-két nap alatt másfélmilliónyi dollár nyereséghez jutott. Hétfőn meg akarják drágítani a kenyeret Bécsben. Bécsben, január 30. A Neues Wiener Tagéblatt jelenti, hogy a liszt drágulása következtében küszöbön van a kenyér árának emelkedése. Valószínűleg már hétfőn sor kerül az emelésre. A jivő héttől kezdve egy k ló kenyér 8700, egy zsemlye pedig 700 koronába fog kerülni 8200, illetve 600 korona helyett. Budapest, január 30. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az ülésteremben ma is csekély az érdeklődés. Az ülés elején Hegymegi Kiss Pál esküt tett, mint a bírálóbizottság áltat báró Mirbach Antal mandátuma ügyében kiküldött vizsgálóbíró. Az eskü után Hegymegi Kiss Pál, mint a passzivitásban levő ellenzék egyik tagja, nyomban eltávozott az ütésteremből. Ezután Haller József kezdte meg a költségvetési beszédét, amelynek elején a keresztényszocialista párt nevében tiltakozását fejezte ki a szociáldemokraták bécsi tárgyalásai ellen. Tiltakozott azoknak a szocialistáknak beavatkozása ellen, akik mint népbiztosok, jóvátehetetlen károkat okoztak az országnak és akik ahelyett, hogy megbánták volna bűnüket, most is zsebükben hordják a ki végzendők listáját, élén a jelenlegi államfővel, arra az esetre, ha a sors ismét kezükbe adná a hatalmat. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a kormány hasonló erélyes séget fog tanúsítani az emigránsok ügyében, mint amilyet mutatott a fajvédőkkel és a horogkeresztesekkel szemben. Ezután a kormány ténykedéseit bírálja. A Bethlen-kormány uralma destruálódott. A költségvetést nem fogadja el. Utána Görgey István szólal fel. A konszolidáció terén nagy lépést tettünk előre, vannak azonban bajok, amelyeket orvosolni kell. Országos érdek, hogy a város és a falu között fennálló ellentéteket kiküszöböljük. Állandóan azt hangoztatják, hogy Magyarország agrárállam. Ennek folytonos hangoztatása a városi lakosságban azt az érzést kelti, hogy ők csak másodosztályú állampolgárok. Az ilyen kijelentések alkalmasak arra, hogy az úgyis elkeseredett városi lakosság körében még fokozzák ezt az ellentétet. Egy állam jellegét az adja meg, hogy az egyes foglalkozási ágak az állam fenntartásához milyen százalékban járulnak hozzá. Meg kell állapítania, hogy ipari termelésünk értéke Két kormánypárti mandátum — két peticiéHaller, Görgey és Strausz szónokoltak a parlamentben. felette van a mezőgazdasági termelésnek. — Szükségesnek tartja a forgalmi adó rendszerének, valamint a vámtarifa egyes tételeinek megváltoztatását. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány sürgősen módosítsa a vámtarifa azon tételeit, amelyeknek módosítására az ország f termelése szempontjából sürgős szükség van. A költségvetést elfogadja. Strausz István a következő felszólaló: A tanácskozóképesség megállapítását kéri. Zsitvay Tibor alelnök: Tekintettel arra, hogy a Ház nem tanácskozóképes, az ülést egy fél órára felfüggeszti. Ezután Strausz István beszédében kijelenti, hogy a legfőbb számvevőszék az egyetlen hatóság, amely igazán eredményes munkát fejtett ki a takarékosság terén. Kifogásolja, hogy mikor a létszáracsökkentés során a tisztviselők ezreit bocsátják el, ugyanakkor uj hivatalokat kreálnak. A költségvetést nem fogadja el. Mikovényi Jenő, az igazolási állandó bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését, amelynek alapján Huszár Károly alelnök Huska Vilmost végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelenti I ki. Bud János pénzügyminiszter mandátumát, 1 amelyet petícióval támadtak meg, sorsolás utján a IV. sz. bíráló bizottsághoz, Bárány Sándor ' mandátumát pedig az /. sz. bíráló bizottsághoz teszi át. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amelynek értelmében a nemzetgyűlés legközelebbi ülését február 3-án délelőtt 10 órakor tartja. Petrovácz Gyula megütközéssel látja, hogy a nemzetgyűlés pénztáránál ma olyan képviselők jelentek meg és vették fel illetményeiket, akik ' hdrom hónap óta nem látogatják a nemzetgyűlés üléseit és nem teljesítették kötelességeiket. Az ülés fél 7 órakor ért véget. A végrendelettől az — exhumálásig. Bonyodalmak Pillich Kálmán hagyatéka körül. már egyszer foglalkoztatta, az eljárás azonban megszűnt, mivel a vizsgálat egyetlen olyan pozltiv bizonyítékot sem produkált, amely valószínűsítette volna a rejtélyes „Halász bácsi" vádját. Most azonban, hogy a lezárt akták ismét a nyilvánosság elé kerültek, ismét megindult a hivatalos vizsgálat, amelynek során valószínűleg el fogják rendelni Pillich Kálmán exhumálását, mert csak így dönthető el, hogy lehet-e Pillich Kálmán erőszakos meggyilkolásáról beszélni. A hulla maradványaiból ugyanis föltétlenül ki lehet mutatni a halált okozó mérgei, ha valóban megmérgezték az elhunyt ügyvédet. Az exhumálás mindenesetre az egyetlen módja a kérdés tisztázásának. A titokzatos „Halász bácsi" koronatanuja Szántó Ferenc hajóács, aki hosszú ideig alkalmazottja volt Pillich Kálmánnak. Szántó Ferencet a vizsgálóbíró már ki is hallgatta. Vallomásában elmondotta Pillich Kálmán végrendelkezésének körülményeit. Szerinte az elhunyt először semmit sem akart hagyni feleségére —, ami nehezen érthető, hiszen a magával tehetetlen öreg urnák harminc Szeged, január 30. (Saját tudósítónktól.) Néhány nap óta sokat foglalkozik az egyik szegedi déli lap Pillich Kálmán öröksége, illetve végrendelete körül támadt bonyodalmakkal és nyilvánosságot ad annak a vádnak, hogy a nyolcvanhét esztendős, állandóan betegeskedő öreg ur nem természetes halállal halt meg, hanem megmérgezték, még pedig azok, akiknek öröklési szempontból szükségük volt Pillich Kálmán mielőbbi halálára. A titokzatos ügynek egy titokzatos, teljesen ismeretlen „Halász bácsi" a főszereplője, aki tatán nem is él, de mégis képes volt arra, hogy levelet irjon és levelében megpendítse a vádat. Pillich Kálmán halála után, amikor felbontották a végrendeletet, kiderült, hogy az elhunyt öreg ur minden vagyonát feleségére, Prehoffer Bertára testálta és vagyonából oldalági rokonait teljesen kizárta. Fantasztikusnak tetsző kincsekről is esik szó az ügy kapcsán, amelyek Pillich Kálmán halála után állítólag az özvegy birtokába kerültek. A mérgezési vád az igazságügyi hatóságokat