Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-21 / 16. szám

SZBQBD 1935 január 21. hattok. Különben is mindig az a lényeges, hogyan fogja fel a beszédet az a közönség, amely előtt a kijelentések elhangzanak és hogyan értelmezik azt maguk a sértettek. A bitóság valóságnak fogadja el azt, hogy az általános kibocsátási áron jut'a'tak egyesekhez ilyen papírokat, ebben azonban kedvezést látni nem lehet. Bz csak előzékenység, vagy üzleti élelmesség. Foglalkozik az indokolás azzal, hogy miért kellett Ulaint a köztisztviselők sérelmére elkövetett rága'mazás alól fölmenteni Azért, mivel nem az egész köztisztviselő társadalmat sértette meg, tehát cselekménye csak magáninditványra volna üldözhető, ez a magáninditvány azonban h'ányzik. A felebbezéssk. Ezzel véget is ért az itélet indokolásának felolvasása. A teremben nagy mozgolódás támadt, morajlás hallatszik, ugy hogy az elnök erélyesen néz végig a hallgatóságon. Az elnök felhívására feláll az ügyész és felebbezést jelent be az itélet ellen azért, mivel Ulaint felmentették a köztisztviselők sérelmére elkövetett rágalmazás alól. Most feláll Ulain. Meglehetősen idegesen rágja az ajkát és szakadozottan mondja: .A marasztaló itélet ellen felebbezek". A közönség éljenzi Ulaint. Az ébredők azt I kiáltják: „Majd máskép lesz Budapesten". Szeged, január 20. (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt részletesen beszámolt arról a Szeged, hogy a borzalmas és bestiális gyilkosságot végrehajtó Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy, mint a szegedi Prónay-törzsszázad tagja milyen ellenforradalmi és „hazafias fölbuzdulásu" atrocitásokban és más hasonló esetekben, gyilkosságokban. akasztásoknál, összedrótozott hulláknál vett részt. Pontról pontra igyekezett a Szeged munkatársa nyomon követni Léderer szegedi szereplését és ennél a munkánál érdekes és jelentős dolgok kerültek napfényre, amelyek azt tanúsították, hogy Léderer már Szegeden, még Siófok és a Britannia előtt alaposan elvégezte előtanulmányait Kudelka hentesmester meggyilkolásához és feldarabolásához. Most ismét néhány érdekes dolgot hozhat a Szeged nyilvánosságra Léderer szegedi szereplése ügyében. Dr. Kelemen Béla volt szegedi miniszter a szegedi ellenforradalomról írott „történeti" munkájában ugyanis a különböző szubjektív lirizálások és Béla-napi uzsonnákon kivül néhány érdekesés jelentós okmányt és hiteles iratot is leközöl. Ezekben az iratokban többször is előfordul Léderer neve. Dr. Kelemen Béla elsősorban ugyanis hiteles jegyzetek alapján leközli a különböző különítmények hiteles névsorát. A Prónay-törzsszázad a tiszaparti Ónozó féle vendéglőben kezdett szervezkedni, mig hivatalosan 1919 junius 4-én délután 2 órakor alakult meg a Tisza-szálló 44-es szobájában. A megalakulásnál jelenvoltak Prónay Pál, Ranzenberger őrnagy, Magasházy százados és még néhányan. A megalakulásnál a törzsszázad élére azonnal Prónay Pál került, akinek hazaszeretete, bátorsága és hősiessége a megjelentek előtt kétségen felül állott. A században ezután egymásután , Februártól kezdve Szegeden csak Taschler Endre főjegyző kötheti meg a házasságokat. Klekner Lajos anyakönyvvezető-helyettessé degradálódik. Szeged, január 20. (Saját tudósítónktól.) A Belügyi Közlöny legutóbbi száma rendeletet közöl az állami anyakönyvi kerületek szervezetének és személyi ügyeitek ujabb szabályozáIyozásáiól. Tegyük mindjárt elöljárójában hozzá, hegy ez a rendelet még sok tárgyalásnak lesz alapja, — Szegeden mindenesetre megbolygatja a közigazgatást. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény, amely az állami feladatok intézésének lehető leegyszerűsítését célozza, felhatalmazza a kormányt, hogy intézkedést tegyen az irányban, hogy az eddig magasabbfok u hatóságok, vagy hivatalok által ellátott eendőkalsöbbfoku hatóságokra, vagy hivatalokra bízassanak. Ennek alapján a miniszter az állami anyakönyvi tennivalók tlátását még tavaly — minden vátosban kivétel nélkül — a város rendes közigazgatási lennivalói közé sorozta és kijelentette azt is, hogy az állami anyakönyvi teendők ellátására az államtól sem fizei/st, sem tiszteletdijat, vagy államsegélyt igénybevenni nem lehet. „Továbbfejleszlésképen" a belügyminisz'er most megerősíti ezt a rendeletét, kimondva, hogy az dllami anyakönyvvezetés a rendes városi közigazgatás kiegészítő része s azért az állam aem ad semmi cimen hozzájárulást. A nagy ágyú azonban a 6. pont fedezékében van, ame'y kimond.a, hogy törvényhatósági joggal felruházott városokban a főjegyző, rendezett tanácsú városokban a polgármester az A Prónay-gárda két tagja: Léderer^Gusztáv főhadnagy, Léderer Sándor alhadnagy. Néhány okirat és hivatalos névsor. jelentkeztek a tisztek. Junius végén már többek között a következők dolgoztak együtt a Madáchutcai Szent Gellért- konviktusban : Héjjas Aurél, Denk Ágoston, Léderer Gusztáv, Marossy Tibor, gróf Salm Hermann, Léderer Sándor (akit a Kudelka ügyben bünsegédséggel vádolnak), Sefcsik György, Taby Árpád, Zichy János, Stépán György, K. Pethes Antai, Lukachics hadnagy, Sréter István, Bibó Dénes és még számosan, akiknek neve az ellenforradalmi események során lett nevezetes. Léderer Gusztáv főhadnagyi ranggal szolgált a Prónay-különítményben, mig Léderer Sándor csak alhadnagy volt. Dr. Kelemen Béla ezután megállapitja, hogy a Prónay-különitmény Gömbös Gyula befolyásolása alatt maradt és külön testőrséget alkotott. Ezután a könyv részletesen foglalkozik a többi különítményekkel, Ostenburg, Bárdos alakulataival, a Simonyi- huszárokkal. Megemlíti ezután, hogy a különítmények tagjait csak gyenge ruhákkal tudták ellátni. A Prónayszázad valamennyi tagja — tekintet nélkül rangjára — saját maga söpörte szobáját, talán még saját maga főzte meg ebédjét is, hogy „példát adjanak a megmételyezett legénységnek". Gömbös Gyula kijelenti ebben a könyvben, hogy állandó intrikák folytak Horthy Miklós és az ő személye ellen és ezért gárdái szolgálatra alakitolták meg a Prónay törzsszázadot. Ebbe a gárdaszázadba került be Léderer Gusztáv főhadnagy és gyilkos, abba a gárdába, amelyről Kelemen, a volt miniszter kijelenti, hogy igazi munkája csak a szegedi szereplés után, augusztus negyedikén kezdődött meg, amikor átvonultak a Dunántulra. Siófokra ... A gárdában készült elő Léderer főhadnagy a továbbiakra. anyakönyvvezető. Helyetteseiket a városi köz igazgatásnál alkalmazottak közül a városi tanács jelöli ki, a kijelölést azonban hozzájárulás célábói a belügyminiszternek be kell jelenteni. Helyettes teljes hatáskörrel csakis nagykorú, jogi mlnősitésü, (államvizsgával rendelkező) városi tisztviselő lehet. Rendezett tanácsú vátosban és városi külterületeken kivételesen a régi kvalifikáció is elég. Csak születést és halálesetet négy k^z piskolás végzettségű is anyakönyvezhet. Az átmeneti intézkedések szerint a városokban jelenleg működő anya könyvvezetők anya| könyvvezetőt minőségű megbízatását haladék• ' talonul meg kell szüntetni. Mint helyettesek azonban továbbra is alkalmazhatók. A rendelet azonnal életbelép és ezzel minden anyakönnyvi törvénynek, vdamint uasitásnak és rendeletnek ettől eltérő rendelkezése hatályát vesz i. i Ez az intézkedés a legnagyobb meglepetést kelte te Szegeden, de nyilván az ország más városában is A szanálási törvény ugyanis c*ak arra hatalmazza fel a kormányt, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében a törvénytől eltérő intézkedésekel is lehet. Ugyanezen törvény későbbi szakaszaiban egyenkint felsúrolja azokat az eseteket, s mikor az egyes szakminiszterek rendeletekkel intézkedhetnek. Ebből az következik, i hogy a föl nem sorolt esetekben nem á;l fenn a kormány iörvénypótló-rendelet kiadási joga, hanem a törvényhozáihoz kell fordulnia megfel .lő lő.vények hozása végett. A szükségtörvény 5. fejezete szól a törvényhatóságok és a községek háztartási egyensúlyának helyreállításáról. Itt azután maga a törvény kifejezetten kimondja, hogy a belügyminiszter az önkormányzat kötelező meghallgatása mellett a háztartásra vonatkozó „szabályok" tekintetében adhat ki intézkedést. Semmi joga sincs tehát a miniszternek arra, hogy ezeken a háztartási szabályokon tul akár a törvényhatósági törvényt, i a*ár a törvényhatóság jogerős szabályrendeletét megbolygassa. Ugy a törvényhatósági törvény, mint a szervezeti szabályendelet értelmében a lisztviselőkkel csakis a polgármester rendelkezik. Következőleg világos, hogy a miniszter nem rendelheti ki a a főjegyzőt anyakönyvvezetőnek, legfeljebb az autonómia megsértésével. A főjegyző ugyanis a törvény és a szabályrendelet szerint vezeti és szerkeszti a közgyűlés és a törvény által alkotott bizottságok jegyzőkönyveit. Ez azt jelenti, hogy nagyon jó, ha az egyik közgyűléstől a másikig el lehet készülni a munkával, a felterjesztésekkel. De ha a közgyűlések közötti idő valami okon megrövidül egy héltel, már beáll a torlódás. Vezetője és előadóji a főjegyző a polgármesteri hivatalnak. Mint a tanács tagja (VII. ügyosztály) előadója a közjogi és a szervezeti kérdéseknek s e minőségben vezetője az összes tanácsi segédhivata'oknak. Az országos és a he'yi politikai összes vezetési ügyeknek (nemzetgyűlési és városi választások, névjegyzékek) egyedüli és kizárólagos előadójs. Az üzemi tárgyalásoknak jegyzőkönyvezetője. Viszont az anyakönyvvezető gyakorlott keze is csak fél óri alatt képes egy házassági eset anyakönyvelégére, amit természetesen, hosszas teendők előznek meg. (Okmányok beszerzése, felek informálása, kutaások). Lehetetlen hát fizikai szempontból is, hogy a két hatáskört egy és ugyanazon személy ellátni kípes legyen. Sándorfalván ez megy, de Szegeden nem, már pedig mind a két hely külön anyakönyvi kerület. A rendelet szóba jött már a hélfői <*nácsülésen, de nem foglalkoztak vele részletesen, szinte ugy tűnt föl, hogy nem is veszik komolyan. — Nagy tata házasságokat köt, mondták mosolyogva, a főjegyzőnek azonban ezúttal nem volt tréfás kedve. ! A polgármester egyébként még d-lután fel1 utazott a városok kongresszusára s az a vélemény alakult ki, hogy meg kell várni a viszszajö vetelét. Odafenn bizonyára szóba hozzák a kérdést, esetleg állásfoglalás is 'örténik benne, i Egyelőre csupa feszütség, várakozás minden, i az eddig elmondottakkal csak a helyzet első vonásait ismertettük, de lesz még bőséges alkalmunk rá, hogy a kérdéssel foglalkozzunk. A rendelet mai állása szerint Szegeden február elsejétől kezdve házasságot csak Taschler Endre hivatali közbenjárásával lehet kötni, mert ő a főjegyző és jogvégzettsége is van. Klekner Líjos megbízatása vistor.f megszűnik, ő maga helyettessé válik s csak születést és halálozást jegyezhet be. Februárban megnyílik a SZEGED kölcsönkönyvtára. KÖZISMERT asassat ÉKSZERIPAR ^;kkit8Zit'|avit' SZEGEDEN gSír bril,ián8' GRÓF-PALOTA Takaréktár-utca. Kérem kirakatom me0teklnté»#t. 977 UJ TELEFONSZÁM 12 86 Nagy Eichner KWcscy-utca 3, hudapasU (utáni és húscsemege lerakat a. 604 Cégtulajdonos: Kramer ).