Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-16 / 12. szám

Ne légy bizalmas! Lapunk barátja, aki minden nagyobb szenzáció alkalmával jelentkezik a szerkesztőségben, — most sem maradt el. — Látják, kezdte, már megint nekem volt igazam, mikor izoláltam magam. Az októberi forradalom óta nem ismerkedek, sőt akkor is visszahúzódom, ha véletlenül társaságban vagyok s valaki idegennek be akarnak mutatni. Nem vagyok rá kivártcsi, hiába beszéli, hogy kicsoda ő és honnan jött. — Szóval, önnek mindenki gyanús. — Akinek nem tudom a teljes nacionáléját, az minden esetre. Tiz és fél súlyos esztendő van a hátunk mögött, a népek sok furcsaságon mentek át, homályos idők homályos körülményei rengeteg dolgot takarhatnak, amikből nem látunk, nem tudunk semmit. Amig emberekről hallok, akik látható munka nélkül vagyont szereztek, milliókba kártyáznak, habár a kimutatható legális jövedelmük havonta nem több két-három milliónál, addig jogosnak tartom a bizalmatlanságot. — Tévedhet is. — Nézzék, kérem, nem tévedhetek, mert bele se megyek a boncolgatásba. Nem mondom, hogy az utamba vetődő idegen gazember, végtére ez határos volna az elmebajjal, csak azon az állásponton vagyok, hogy nem törődöm vele. Statisztikai adatnak nézem a város, az ország számtengerében, de még köszönő viszonyba sem óhajtok vele jutni. Egyszerűen nem érdekel, mert kinos volna a tapasztalat, ha majd kipattan a botrány. Tessenek elhinni, minden kipattan egyszer. Elmultak már azok az idők, mikor Pesten fölfedezés nélkül gyilkolhatták meg a rác disznókereskedőket. Az óvatosságom eddig is a hasznomra volt. Nem vagyok éppen detektív, de elég nyitott szemmel járok a világban, hogy észrevegyek egyetmást. Tudom, mennyi a jövedelmem, hogyan lehet abból megélni és költekezni s épp ugy tudom, mennyiből futja a mindennapi dorbézolás. Igy aztán vannak alakjaim, akiket figyelemmel kisérek, mert bizonyos, hogy lopnak, vagy sikkasztanak. Nézzük ezeket többen is, csak idő kérdése, hogy mikor pattan ki a dolguk. Határozottan látnivaló, hogy egész kis légió jár a világ szeme előtt a tisztességtelenség utján. — Miért nem szól? — Kinek? — Annak, akinek kárára megy a dolog. — Már engedjenek meg, mi vagyok én ? Spicli? Vigyázzon mindenki a maga vagyonára. Azt hiszik, tavaly is nem néztük heteken át azt a kis magánhivatalnokot, meg a táncosnőt? Olyan mulatságos volt ez, hogy néhányan, jó ismerősök, ezzel köszöntöttük egymást: „Ül már ? . — Még nem. — Adok neki még egy hetet. — Én annyit se." Az utóbbi nyert, mert három nap múlva kipattant. Ez nem tudomány, nem éles szemüség, a világ legegyszerűbb dolga, hiszen a szemünk előtt játszódik le az egész. Most ujabb alakok a fogadásaink tárgyai, itt se csalódunk, olyan szépen, szabályosan bonyolódnak, mint a gombolyag pamut, amelynek végén van a följelentés, meg a letartóztatás. A hitványság sem jár mindig együtt az éleselméjüséggel s ez a szerencse, külömben nagyon sok bün maradna felfedezetlenül. A legnagyobb gonosztevő is apróságon csúszik el, mint a Léderer-esetben. Kiderül-e a bün, ha nincs ott az a páratlanul derék gyári kapus, akit nem szédített el a főhadnagy ur névjegye sem ? — Azt hisszük, el volt ez a dolog máshol is vétve, azért csak kiderült volna. — Mindegy. Esetleg egérutat kapnak, idejük marad, de igy azonnal megindult a nyomozás. Ismerik ezeket a Léderereket? — Nem kívánjuk. — Szerepeltek 1919 ben Szegeden is. Gusztáv a SzAK első csoportjában rúgta a labdát, öccse a másodikban. Sose szerettem azt a bandzsal alakot, olyan volt, mint a sanda mészáros, sose tudni, hová üt, azaz rug. A feleségére nem emlékszem s bár nem vagyok kíváncsi természet, mégis szeretnék egyet-mást tisztán látni a dolgukban. Ugyan, maguk ráérnek, derítsék ki. — Például . . . — Ahány riporter, annyifélét ir. Először is ott a lakás, amely az egyik szerint valóságos muzeuma az értékes holmiknak. Milliárdokra becsüli — már mint Móricka, aki ezt igy képzeli el. Mert jön utána a másik és megállapítja, hogy biz ez minden szakértelem nélkül összeharácsolt bóvli, olajlenyomat. A főhadnagy persze, délceg. Naná, majd nem lesz az. Mi lehetne más? De szedjék csak le róla az uniformist! Továbbá ott az asszony. Páros napokon azt olvasom róla, hogy elragadó démon, páratlanon pedig, hogy nem is molett, hanem vastag és viz-szemü. Rettenetes sértés; lesajnálása még egy hullatrancsirozó nőnek is. Muzsikus cigányok szoktak néha veszekedni: Mit akarsz te girhes, ide nézz, milyen kövér vagyok I A másik azzal tromfol rá: Nem vagy te kevir, csák dágádt I — Ebből aztán rendszerint bicskázás származik. — Itt a bicskázást már előbb elintézték Lédererék. gasigqgp — Föltétlenül értenek hozzá. De elérkezettnek látom annak is az idejét, hogy tisztázódjék az asszony származása. Először löldbirlokos családból került elő, aztán főmérnök lánya lett, mára | pláne kaszirnő Pozsonyban. Ha sokáig igy tart, mit gondolnak, kérem, honnan váltotta ki Léderer a kisasszonyt ? Nem is volnék olyan nagyon meglepődve, hiszen a koponyaállását tekintve tisztára makro cefalus ember benyomását teszi a főhadnagy ur, aki miatt most annyi becsületes embernek kelt szégyenkeznie. Hallgassanak rám uraim, spóroljanak azzal a kis bizalommal és ne ismerkedjenek derűre-borura. Nézzenek rám, én az angol példát követem és kényszerű bemutatkozásoknál is szivesebben emelek kalapot, mintsem IMMMMMMMMMM^^ 1915 január lé hogy kezet fogjak. Annyi titkos vérnyom bujkál a világon, hogy sose tudni, mikor koccintottam gyilkossal. Azt már nem. Inkább maradok magamnak. Ambiciózus volontörünk szájtátva hallgatta a beszélgetést, a végén ő is közbeszólt. — Azt tetszett mondani, hogy most is folyamatban vannak bizonyos sikkasztások, amiket eddig nem fedeztek föl. — Föltétlenül hiszem és érzem. — Áruljon el egy ilyen tippet. — Azt már nem tehetem, fiatalember. Még megírja és baj lesz belőle. — Eszemben sincs, hogy megírjam, inkább sikkasztani próbálnék ott magam is. Ha egyszer lehet . . . (Sz.) Kid a Tisza algyői szakaszán. Egy kommün fegyelmi itéiet korrigálása. — A közigazgatási bizottság üiése. Szeged, január 15. (Saját tadósitónktól.) A közigazgatási bizottság csütörtökön délután tartotta meg a polgármester elnökletével januári rendes ülését. A polgármester jelentése szerint az elmúlt év utolsó hónapjában a városi főpénztárnak százbarmincmilliárd korona volt a bevétele. Taschler Endre főjegyző néhány fegyelmi ügyet ismertetett, köztük Bózsó Antalé', aki minden rossz szándék nélkül, csupán vigyázatlansága és hiszékenysége következtében egész kellemetlen helyzetbe keveredett. Az ügyészség vádat emelt ellene, mint tettestárs ellen közokirathamisitás miatt. Bózsó Antal volt városi rendőrkapitány a város közrendésieli ügyosztályában teljesít szolgálatot. Hónapokkal eze ött fölkereste egy volt kartársa és egy olyan hatósági bizonyítvány kiállítását kérte tőle, amely iga tolná, hogy feleségével nem él együtt. Bózsó Antal volt kartársa bemondását készpénznek vette, nem tartotta szükségesnek a tényállás hivatalos megállapítását és igy kiállította a kért igazolványt. Később kiderült, hogy a hatósági bizonyítvány valótlan tényt bizonyít. Bózsó Antal bartársát felfüggesztették állásától és megindult ellene közosirathamiiitás cimén a bűnvádi eljárás, de ezzel egyidejűleg Bózsó Antal ellen is megindították az eljárást. Az ügyészség már el is készült a vádirattal, vádat emelt Bózsó Antal ellen és erről hivatalosan értesítette a polgármestert. A polgármester az ügyet áttette a közigazgatási bizottsághoz azzal, hogy a fegyelmi szabalyzat értelmében azt a tisztvise'őt, akit jogerősen vád alá belyeieít az ügyészség, fel kell függeszteni állásától. A közigazgatási bizottság megálltpilotla, hogy a vádinditvány még nem tekinthető jogerősnek, tehát Bótsó Antalt nem függesztette fel állásától, hanem kimondta, hogp intézkedését a törvényszék ítéletének kihirdetéséig felfüggeszti. Taschler Endre javaslatára ezután egyhangúiig elhatározta a bizottság, hogy az elhunyt Regdon Geyza helyére a fegyelmi választmányba Kolb Árpád pénzügyigazgatói rendes tagként, póttagként pedig Villányt Armar.d műszaki főtanácsost, Regdon Geyza hivatali utódát küldi ki. A főjegyző eiután ismertette a belügyminiszter döntését Kolozsváry Sándor adóhivatali iktató fegyelmi ügyében. Kolozsváry Sándort a fegyelmi választmány a kommün alatti magatartása miatt hivatalvesztésre ítélte. A rendkívül súlyos fegyelmi ítéletet Kolozsváry megfelebbezte a belügyminiszterbe*, aki most megváltoztatta az ítéletet és Kolozsváry Sándort mindössze egymillió korona pénzbüntetésre ítélte. A döntést büntetlen előéletével, kifogástalan hivatalt működésével és harctéri érdemeivel indokolta meg a belügyminiszter. A tiszti főorvos jelentése szerint a kanyarójárvány az elmúlt hónapban még mindig emelkedő tendenciát mutatott. A betegség leginkább «z óvodás gyermekek között lépett fel, általában enyhe- lefolyású volt, halállal egy esetben sem végződött. Más járványos betegségek alul maradtak r normális átlagon. A népesedési statisztika elég kedvező képet mutat Élve született 119 fiu és 95 lány, összesen 214, meghalt 81 férfi és 84 r.ő, összesen 165, a szaporuM tehát 49. Az árvaszéki elnök és a rendőrkapitányság vezetőjének jelentése után — az utóbbiról lapunk más helyén részletesen beszámolunk — a pénzügyigazgató terjesztette elő jelentését. Megállapította, hogy * kivetett adók hatvannyolc stázaléka még mindig adóhátralék. Éppen ezért utasítani kérte a polgármestert az adóbehajtások megszigorítására. Fodor Jenő adóügyi tanácsnok a pínzügyigazgütó előterjesztésére kijelentelte, hogy az adóbehajtások a lehető legnagyobb szigorral folynak. Elmondotta, hogy legutóbb a pénzügyminiszter kategórikusan megtiltotta a kiveteti, de felebbezés alatt álló adók behajtását, illetve végrehajtását. Az adóügyi tanácsnok nyilatkozatát tudomásul vette a bizottság. Ezután Villányt Armand 'erjesztet'e e é jelentését az ál amépitésze'i hivatal elmúlt hónapi működéséről, majd érdekes javaslatot terjesztett a bizottság elé. Bevezetőül elmondotta, hogy Csongrád és Szeged között egyetlen közüli hid sincs a Tiszán, a közúti forgalmat a kompok bonyolítják le, de a kompok már nem igen tudnak megbirkózni a közlekedés modern eszköztivei, különösen az autóval nem. Fontos meiőgazdasági, közgazdasági és állami érdekből nagy szükség lenne az algyői közúti hid felépítésére, amely nélkül a szeged—bajai autó-ut elkészítése ugy is lehetetlen. Villányi ;Armand azt javasolta, hogy a bizottság irjon fel ebben az ügyben a kereskedelmi miniszterhez és kérje a hídépítés sürgCs elrendelését és a fedezet költségvetési biztosítását; irjon ezenkivül át Csongrádmegye és Hódmezővásárhely közigazgatási bizottságához hasonló tárgyú fölirat szerkesztése végett. Keresse meg végül a bizottság Szeged, Vásárhely városok és Csongrádmegye törvényhatósági bizottságát, hogy hajlandó e részt vállalni a hidépi'és költségeiből. Villányi Armand javasltát a bizottság egyhangúlag elfogadta. Az ülés az állategészségügyi jelen'és elfogadása után véget ért. Az INGYEN-NAP keretében a 100 éve világhírű WÍVfipaSSBVlfJ gyártmányú HÓCIPŐK női 300, leányka 255 és gyermek 205 ezer korona. Minden forma és minden nagyság. 534 Qummi és Bőripar I Linoleumipar Széchenyi-tér 9. Telefon 16—94. I Kárász-utca 6. Telefon 8—12.