Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-16 / 12. szám

1925 január 14. SZEGBD 31 A belügyminiszter betiltotta a Szeged utcai árusítását a polgárság és munkásság fizessen elő rá! Az uj birodalmi kormány összeállítása. Birodalmi kancellár: dr. Luther. Külügyminiszter: dr. Stresemann. Berlin, január 15. A lapok értesülése szerint az uj birodalmi kabinéi összeállítása vdószinüen igy alakul: birodalmi kancellár dr. Luther, külügy dr. Stresemann (néppán), belügy Schlele (német nemzeti), pénzügy Saemisch (néppárt), gazdasági miniszter Neuhaus ryug. minisztériumi igazgató (német nemzet'), közmunkfügy Broun (centrum), igazságügy és megszállott területek minisztériuma Schollen düsseldorfi főtörvényszéki elnök (centrum), „Az ébredők embervadászatán mindenki megbotránkozott" Hárommillió korona pénzbüntetésre télték a meghurcolt szentesi tanácsnokot. honvédelem dr. Gessler, postaügy Stingl (bajor néppfcrt), közélelmezési és földmivelésűgyi gróf Kanitz. A közlekedésügyi minisztérium tekintetében a Ixpok még nem említenek jelöltet. Az egyes pártoknak a kabinethez való állásfoglalását illetően a lapok azt jelentik, hogy a kormány feltétlenül számithat a német nemzetiek, a német néppárt éB a bajor néppárt támogatására. Szeged, január 15. (Sajdt tudósítónktól.) A Szeged többszöri tudósításaiból ismeretes az az embervadászattá tornyosult hajsza, amelyet a szentesi ébredők indítottak meg Gyulavári Géza szentesi tanácsnok tlien. Nspról-napra cikkek jelenlek meg az ébredők lapjában, a Csongrádmegyei Hirlop-btn, amelyek mind képtelen vádakat tartalmaztak a zsidó vallású tanácsnok ellen. Az ébredő hajszának az lett a következménye, hogy Gyulavárit láncraverve vitték be a Csillagbörtönbe. Egy hónap múlva kiderült, hogy Gyulavári se nem lopott, se nem rabolt, se nem gyilkolt, mire megszüntették az eljárást ellene és az ébredők harminckét vádpontjának mindegyike alól fölmentették. Ezután rehabilitálták a városi tinácsnokot és visszahelyezték állásába. Gyulavári ekkor elég* tételt akart magának szerezni az ébredők hajszája miatt és ezért sajtópört akart inditani. Felettes hatósága, az alispánt hivatal azonban nem adott felhatalmazást a sajtópör megindítására és ezért Gyulavári végső elkeseredésében cikket irt a Szentesi Kisgazdá-ban. A cikkben azt állitotis, hogy egy bizonyos társaság hamis hírekkel izgalomban tartja a várost. Össze-vissza hazudoznak, csakhogy kiszekirozzanak egyeseket állásukból és igy maguk üljenek helyűire. A cikk miatt két szentesi ébredő, Mann Vilmos és Domonkos László tanár sajtó ulján elkövetett rágalmazás miatt följelentést tettek Gyulavári ellen azzal az indokolássá', hogy ök nem voltak tagjai annak a bizonyos szükebbkörü társaságnak. Ebben az ügyben a szegedi törvénysiék Pókay-tanácea hónapok előtt kezdte meg a főtárgyalás?. A törvényszék a legszélesebb mederben elrendelte a valóság bizonyítását, amelynek során kihallgatták Szentes vezető tisztviselőinek javarészét, akik mind azt igazol- | ták, hogy Gyulavári ellen valóságos embervadászatot rendeztek az ébredők. A bizonyítási eljárást szombaton fejeite be a törvényszék, majd a pötbestédek után az esti órákban ítélethozatalra vonult vissza. A nagy anyug miatt a tanács azonban nem tudott elkészülni az ítélettel és síért csütörtök délelőttre tűzték ki az ítélethirdetés idejét. Csütörtökön reggel Pókay elnök ki is hirdette az Ítéletet, amely szerint a törvényszék bűnösnek mondotta ki kétrendbeli rágalmazás vétségében és ezért Gyulavári Gézát kétmillió korona Jő- és egymillió korona mellékbüntetésre ítélte. Az itélet igen érdekes indokolása elsősorban megállapítja, hogy a szentesi ébredők a csongrádi Hitlapban olyan hajszát, sőt embervadaszatot indítottak Gyulavári ellen, amelyet mindenki elliélt és amelyen mindenki megbotránkozott. Ezért a tanácsnok jogos fölháboroddsban irta meg cikkét. jgA tanácsnok az eljárás során — mondja az indokolás — bebizonyította, hogy a szentesi ébredők meghurcolták, de az nem nyert beigazolást, hogy ebben az embervadászatban aktív részt vettek volna Mann Vilmos és Domonkos Sándor. Ezt különben Schuplter Elemér — a szentesi ébredő vezér igazolta azzal, amikor kijelen ette, hogy a hajsza cikkeit ő egymaga irta. Schupiter bejelentette a hajszát az ébredők választmányának, amely ezt tudomásul vette. A tanuk csupán azt mondották, hogy a közhit szerint a szűkebb bizottságban szerepe volt Mannnak és domonkosnak ts. Hogy ezeknek szerepük lenne, azt a tanuk alaposan nem igazolták. A törvényszéknek ezeknek a körülményeknek figyelembevételével alkalmaznia kellett az enyhítő szakaszokat és ezért enyhe pénzbüntetést szabott ki. Az ítéletben a főmagánvádlók.megnyugodtak, mig Gyulavári fölebbezéssel élt. Egyre több adat gyül Lédererék ellen a lágymányosi hulla és Boros igazgató meggyilkolása ügyében. (Budapesti tudósítónk jelenti telefonon.) A budapesti főkapitányságon most már a borzalmas Kudelka-fele gyilkosság minden részletének tisztázása után fokozott erővel feküdtek bel; azoknak a tömeges bűncselekményeknek tisztázásába, amelyekkei ujabb és ujabb adatok aiapján Lédererékst gyanúsítják. Elsősorban a lágymányosi feldarabolt holttest öt éves rejtélyét igyekeznek tisztázni a deektivek és már is olyan adatok kerültek napfényre, amelyek alapjan a borzalmas, rejtélyes gyilkosság megoldását lehet várni Lédererékkel kapcsolatban. A Léderer-hizaspárnak elsősorban Kudelka meggyilkolásánál az volt a legfontosabb, hogy eltűntesse a szerencsétlen hentesmester fejét, amelyet a legszorgosabb kutatás etienére még máig sem találtak meg a detektívek. Ez az oka annak, hogy az orvosszakértök nem tudták pontosan megállapítani, hogy mi okozta Kudelka halálát, ennek ellenére a rendőrségen kétségbevonták Lederer előadását, amely szerint revolverrel gyilkolta meg Kudeifcát és inkább azt hiszik, hogy baltával végeztek Lédererék a szerencsétlen áldozattal. A lágymányosi hullán ugyanis kétségtelenül megállapították, hogy a gyilkosok bárddal dolgoztak is a feldarabolás is teljesen azonos módon tartént, mint ahogy Kadelkdt feldarabolták. A detektívek azt is megállapították, hogy az a hely, ahol a lágymányosi hullát megtalá'iák, azon az útirányon fekszik, amelyen Ltderer a kelenfö di laktanyába közlekedett. Ezenkivül a detektívek Boros István bútorgyáros ret'ene'es tragédiájának részleteit is igyekeznek kideríteni Lédererékkel kapcsolatban és ebben az ügyben máris jelentős adni>k állanak rendelkezésre. Azt a levelet, amelyt ennél a hullánál találtak, össze fogják hasonlítani Léderer Írásával, ami jelentősen előbbre fogja vinni a rejtélyes gyiko^ság ügyét. Megállapították azt, hogy Boro< Is ván ha>ála előtt j rendkívül sokszor fordult meg a Budán lévő j Margit körúti Seifjert-káviházban, ahol igen ; sokszor megjelent Léderer főhadnagy is. Ez a kávéház egyébként igen körei van Lédererék ' Tölgyfa-utcai lakásához. Vonnak egyes tanúvallomások, amelyek szerint a gyilkosság e'ötti napon Lédercéküel látták beszélgetni, ;najd ; elmenni. Ezenkivül más jelentős dolgokat is konsta; táltak, ame'y a dolgot most már sokkal közelebb viszi a megoldáshoz. | Megállapítottak, hogy a Boros Islván eltűnését követő estén a nagycsarnoknál levő stég felett gyanús jelenetek játszódtak le. A stégnél ; dolgozó halászok bejelentése szerint három uriasnak látszó ember kötött ki azon az estén a nagycsarnoki stégnél. Éifél után 2 óra tájban i feltűnt nekik, hogy a három uriasan öltözött férfi visszatért a csónakhoz, ponyvával gonl dosan letakargatták a csónakot, amelybe va| lamit elrejtettek. A halászok azt nem látták, hogy mi volt az a tárgy, a<rit elrejtettek, mert az egészet cBak akkor vették észre, amikor > már a csónak egy részét ponyvával befödték. > A három Ismeretlen férfi ezután a csónakot " ismét leeresztette a Dunára, mindhárman beszálltak a csónakba és evezni kezdtek Nagy\ tétény irányába. ) Mint ismeretes, Boros István holttestét azután I Nagytétény közelében a Duna partján találták I

meg. A rendőrség azl következteti, hogy a kelenföldi laktanyától jöhetett át a vásárcsarnoki stéghez a csónak és innen vitték el azután a I meggyilkolt Boros István holttestét Nagytétény ! felé A Gelb és Fiai Bútorgyár R.-t. levelet küldött kihordójával a főkapitányságra Radocsay jenő rendőrkapitányhoz. Ebben a bizalmas levélben a főkapitányság figyelmét egy nagyon fontos körülményre hívták fel, amely kipcsolafos Boros István bútorgyáros meggyilkolásával és Léderer Gusztáv szereplésével is kapcsolatban áll. Hagy ebben a fontos bejeleatésben tulajdonképen mi van, azt a rendőrség a legszigorúbban titkolja, úgyannyira, hogy az u| fordulatra való tekintettel Katona Rezső főtanácsos, a bűnügyi osztály vezetője az üggyel foglalkozó referenseknek és detektiveknek a legszigorúbb utasítást adta ki, bogy a sajtónak I

' felvilágosítást a Léderer-üggyel kapcsolatban ne adjanak. , Egyébként ma délelőtt megérkeztek a főkapitányságra a pozsonyi rendőrség bűnjelei és iratai. Megküldték Schwarcz Maria bejelentőlapját, amelyen a kaszirnö olykor grófnőként szerepel. A bűnjelek között van négy levél is, amelyben Schwarcz Mária rengeteg pénzről beszél és bizonyos vagyoni intézkedéseket tesz. Ez egészen feltűnő doiog és a pozsonyi rendőrség valami mérgezést ügyet vél a nagy „örökölt vagyon" mögött. A pozsonyi rendőriét: iratai egyébként amellett szólnak, hogy 1918 ban Lédererék még más bűncselekményeket is elkövettek. Délután egy órakor hallgatta ki a törvényszéken a vizsgálóbíró Léderer Sándort, akit bűnpártolás miatt vádolnak. Lédererné kihallgatására csak pénteken délelőtt kerülhet sor. A rendörségen ptdig Prónay Pál alezredest hallgatták ki. Prónay vallomása arra terjedt ki, hogy Boros igazgató meggyilkolása idején milyen beosztása volt Léderer főhadnagynak. Az osztrák-magyar háboruelőtti adósságok rendezése. Budapest, január 15. Mint ismeretes, 1923. év juliusában Innsbruckban megegyezés jött létre Ausztria és Magyarország között a háború előtti államadósságok rendezése kérdésében. A megegyezés végrehajtását egy központi szervre bízták, amely a jóvátétel bizottság hozzájárulásával most alakutt meg Párisban. Az egyezmény értelmében gondoskodni fog a bizottság arról, hogy az utódállamok a befizetéseket az arányszámok szerint teljesítsék. A szervezet hatáskörébe tartozik a négy százalékos magyar aranyjáradék, a négy és fél százalékos 1923. évi és az 1914. évi magyar járadék, a négy százalékos osztrák aranyjáradék és a négy és fél százalékos 1914. évi osztrák állampénztári utalvány tőke- és kamattörlesztése A jóvátételi bizottság döntése szerint arról is fog történni gondoskodás, hogy a bizottság későbbi tevékenységét kiterjessze más osztrák és magyar államadóssági kötvényre is.