Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-14 / 10. szám

1925 január 14. SZEGBD 31 A belügyminiszter betiltotta a Szeged utcai árusítását a polgárság és munkásság fizessen elő rá! Labdajáték a Szeged kolpontázsjogával. Szeged, január 13. (Saját tudósítónktól.) A belügyminiszter öt nappal ezelőtt fosztotta meg a Szeged- et az utcán való árusítás jogától. Távirati rendeletében — amelynek dr. Somogyi Szilveszter polgármester haladéktalanul érvényt szerzett ugy, hogy a rendőrök már aznap délután elkobozták az újságárusoktól a lap náluk talált példányait — nem volt semmiféle indokolás. A táviratilag közölt ukáz utolsó mondata beígérte ugyan, hogy „írás megy", de az írás még mindig nem érkezett meg. Öt nap óta száműzték a Szeged-et az utcáról és öt nap óta érzi a száműzött Szeged Szeged város közönségének egyre fokozódó ragaszkodását, amely szinte tüntetőleg nyilvánul meg a város minden társadalmi rétegében. A száműzetés öt napja alatt mindenki belépett a lap előfizetői közé, aki eddig az utcán vásárolta a Szeged-11. A belügyminiszteri rendelet anyagi következményeit tehát csak azok az ártatlan ujságárusok érzik, akiket tekintélyes és napi biztos jövedelemtől fosztotta meg a lap ellen irányított rendelkezés. A Szeged-nek nem ártott a kolportázsjog megvonása, de nem ártott a polgármester sem, aki megtagadta a Szeged röpcéduláinak terjesztésére kért engedély megadását. Elhatározását, amely az eléje terjesztett kérés idejében még nem volt egészen kikristályosodott, még bizonytalan és ingadozó volt szombaton csak szóbelileg közölte a Szeged kiadóhivatalával, különös tekintettel arra, hogy a röpcédulák terjesztését éppen a kolportázsjog megvonása tette indokolttá és aktuálissá. Megígérte í házalás utján való terjesztésének azonban a polgármester, hogy vasárnap meggon- 1 miniszter ur által történt betiltás dolja még egyszer a dolgot és végleges elhatározását hétfőn írásban közli a kiadóhivatallal — szintén különös tekintettel a kérdés sürgősségére, mert — mint mondotta a polgármester — számára nincsen előírva, hogy mikor hozza meg határozatát. A polgármester ígéretéhez hiven hétfőn meg is hozta döntését, amely nem jelent meglepetést, hiszen hajszálig azonos a szombati, szóbelileg közölt álláspontjával. A röpcédulák terjesztését nem engedi meg. Ebben az aránylag elég szomorú közigazgatási históriában van azért némi humor, esetleg akasztófahumor is — a bürokratizmus dicsőségére. A Szeged kolportázsjoga — a belügyminisztertől függetlenül — december 31-én lejárt és a kiadóhivatal be- t adványban kérte a polgármestertől az utcai ter- j jesztés jogának egy évvel való meghosszabbítását. | Mert a kolportázsjogot még mindig evőkanalan- f kint kérik ebben a sajtószabadságos országban. \ A polgármester ötödikén kelt határozatát hétfőn, tizenkettedikén reggel kézbesítették, a belügyminiszter 9-én kelt kolportázsjogfosztó táviratának megérkezése után három nappal. A határozat szószerint a következő: 6911925. eln. ti. Pásztor József hírlapíró szegedi lakos felelős kiadó kérelmére az 1914. évi XIV. t.-cikk alapján engedélyt adok arra, hogy Frank József szegedi lakos felelős szerkesztésében és Pásztor József felelős kiadásában a Délmagyarországi Nyomdavállalat előállításában megjelenő Szeged cimü politikai napilap Szeged sz. kir. város törvényhatóságának egész területén 1925. évi január hó 1-töl december hó 31-ig bezárólag nyilvános helyen való szétosztással, vagy utcai házalás utján terjesztessék. Erről a szegedi kir. ügyészséget, a m. kir. államrendőrség szegedi kapitányságát, Pásztor József szegedi Kazinczy-utca 6-ik szám alatti lakost, valamint a Délmagyarországi Hirlap- és Nyomdavállalat R.-t. Igazgatóságát értesítem. Szeged, 1925. évi január hó 5. Dr. Somogyi Szilveszter. polgármester. A határozat kézbesítésekor már megkapta a Szeged a kolportázsjogfosztó határozatot is és kedden megkapta azt a határozatot, amely a röpcédulák terjesztését tiltja meg. Ez a határozat igy szól: 256/1925. eln. sz. H. A Szeged cimü politikai napilap kiadóhivatala engedélyt kér hivatalomtól, a Pásztor József szegedi Kazinczy-utca 6 ik szám alatti lakos felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő emiitett lap ulcai és a m. kir. Belügyminiszter ur által történt betiltását tárgyaló, a lap érdekében megjelenő röpiratoknak terjesztésére. Miután a m. kir. belügyminiszter ur folyó évi január 9-én kelt 255812/1924. sz. távirati rendelkezésével a Szeged cimü politikai napilapnak utcai és házalás utján való terjesztését az egész ország területére betiltotta, szóbanforgó röpiratok pedig ugy tárgyuknál, mint a kiadásért felelős személynek ugyanazon volta folytán a Szeged cimü politikai napilappal ugyanegy elbírálás alá eső sajtóterméknek tekintendő, ennélfogva a röpiratok terjesztésének engedélyezése iránt benyújtott kérelmet elutasítom. Erről a m. kir. államrendőrség szegedi kapitányságát, valamint Szeged cimü lap felelős kiadóját. Pásztor József szegedi Kazinczy-utca 6-ik szám alatti lakost értesítem. Szeged, 1925 január 12. Dr. Somogyi Szilveszter, polgármester. A Szeged kolportázsjogával tehát valóságos labdajátékot játszanak az illetékes hatóságok. A belügyminiszter pénteken megvonja, a polgármester hétfőn egy évre megadja és kedden ismét megvonja. Boldogabb időben tán nevetni is lehetett volna ezen a labdázáson, ami a sajtószabadság körül történik. Szerdán délben hirdetik ki az Ítéletet kiviteli panama ügyében. Kedden befejezték a bizonyítási eljárást. Szeged, január 13. (Saját tudósítónktól.) A tanúkihallgatások kezdődtek meg « szegedi háborús kiviteli engedélypanama főtárgyalásának második napján. Másodttc napon már nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a monstre-pör iránt, amelynek kapcsán kiderült, hogy mintegy hatszáz métermázsa tarhonyát és nyolcszáz métermázsa kölest csempésztek ki külföldre szabálytalan szállítási engedélyek alapján. Fajka János számtiszt ugyanazzal a csöndességge] és szomorúsággal ül a vádlottak padján, mint az első tárgyalási napon. Föltűnést keltett, hogy a másik vádlott, Mák Jőzsefné a két tárgyalási napon már harmadik ruhában jelenik meg a biróság előtt. A reggeli órákban elsősorban dr. Somogyi Szilveszter polgármestert hallgatták ki, akinek vallomásától sokat vártak. A polgármester kijelentette, hogy a kilenc év eíőiti dolgokra ma már nem emlékszik vissza, arra azonban ma is emlékszik, hogy a tiszti ügyészi hivatalban meg.'ehetös rendetlenség uralkodott a kiviteli engedélyek kiállításánál és kiadásánál. Danner János vallomása során előadta, hogy annak ellenére, hogy a hivatalban tartott házkutatásnál találtak nevére szóló szállítási engedélyeké, ö sohasem kért ilyet és sohasem szálíüou Klosierneuburgbs. A tarhonyát mindig Szegeden adSa el. „ Mátét Ármin kereskedő előadta, hogy azt sem ludjs, hol állították ki az engedélyeket, külföldre nem szállított és igy nem érti, hogyan került egyes engedélyekre az ő neve. Kiss Sándor kihallgatásánál az elnök elébe tárta a rendőrség elölt tett vallomását, amely szerint egyszer 50 koronát, m&jd tiz kiló dughagymát adott Fajkának. Kiss erre most nem emlékezik. Kertész Márk, Weinberger Mihályné és Dlamant Béla, akiknek nevéte ugyancsak engedélyek voltak kiállítva, egyöntetűen azi adiák elő, hogy sohasem kértek engedélyt. Ha volt nevükre kiállított igazolvány, az hamis volt. Dr. Szenttamássy Miklós, Fajka védője igazol vám okai nyújt te, amelyek azt mutatják, hogy Fajka János más irányban is el volt foglalva. Ugyancsak Fajka elfoglaltságáról tesznek tanúvallomást Kocsdrdy Bála városi főgápész, Pottyondy Miklós főfelügyelő és Schaffer Lajos • tan meghallgatva ugyan az" iparosok "panaszait, majd kijelenti, hogy a háborús időkben pénzért nem csak bogy szállítási igazolványokat szereztek, hanem még emberekel is kicsempésztek, — ha megfizették. $13 Tutajdonképen Pulitzer Qusztáv ügvnök működésének köszönhető, hogy mintegy 82 vagon kölest és 60 vagon tarhonyát csempésztek ki és ezzel Szegedet középpontjává telték a csempészésnek. Mllkó Sándor, miután a fővárosban nem tudóit engedélyt szerezni, egész vonatokat irányított Szegedre, mivel itt minden akadály nélkül megkapta az engedélyeket. Ezután vázolja Milkó Sándor öngyilkosságát, aki Kecskemét és Budapest között a vonaton mérget ivott, amikor a detektívek Budapesten elfogták is Szegedre akarták hozni. A vádbeszéd után a déli órákban a védők kezdték meg beszédeiket. Dr. Hűvös és dr. Barta Dezső Schiff és Áldor védelmében előadták, hogy a kereskedőknek fogalmuk sem volt arról, hogy Pulitzer milyen manipulációkat folytat az engedélyekkel. A Kereskedőket bűncselekmény hiányában föltétlenül föl kell menteni. Dr. Végman Béla Mák Lajosné fölmentését kéri, mivel az idegiem s napidíjas kisasszony csak fölötíeseinek utasítására cselekedeti. Egy órakor ezzel b.'zártík a főtárgyalás második napját. A szerdai tárgyalási napon dr. Szenttamásy mondja el védőbeszédét, majd előre láthatólag délben a bíróság már kihirdeti az ítéletet. -wwmMMMMmiWwiwvwimmmrtwwa Közelednek a kamarai választások. Irta: Wimmer Fülöp. Ha ezt máskülönben" nem tudnánk, figyelmeztet erre a déli lap „Ki elnökö het a kamarában" cimü cikke, amelyben az ipartestületi elöljáróság gyűlésén támadták eljárásomat, még pedig a támadónál még jobban azok, akik védelmükbe vetlek. E'őttem világos, hogy ez az igy „szervezett* támadás a kamarai választások, illetve a kamaraelnöki választásnak egy belső beharangozása akart lenni, 1. azok részéről, akik haragszanak reám azért, mivel a kamarát a „kézmüveskanrna" el en eredményeíen védiem, 2. azok részéről, akik az elnökségre aspirálnak és talán ez a legkézzelfoghatóbb indok és 3. talán azok részérő! is, akik a kamarai elnöki állás betöltését felekezeti szempontból kivánjlk intézni, amin nem változtat az, hogy Kiss Géza ur vállalta a támadó szerepét, mert hisz ez a becsületes és jelenleg kissé elkeseredett iparos nem volt figyelemmel arra, hogy mire kívánják felhasználni. Két konkrétum képezte a támadás alapját. Először az, hogy az ipari szakosztály elnökének, Kőrmendy Mátyás urnák nem engedek elég elnöki teret, amit egy, a városi üzemek tárgyában tartott ipari szakosztályi gyü ésen történtekkel indokolnak. A szemrehányás szándékossága nyilvánvaló, meri azon a gyűlésen tényleg Körmendy Mátyás ipari szakosztályi elnök elnökölt és ehhet képest a felszólalások sorrendjének megállapításával, valamint a tárgyalás eredményének összegezésével elnöki teendőit teljesen megfelelően és kimerítően végezte is. Igaz, hogy ezen a gyűlésen, — amelyen nemcsak mint a kamarának iparostagja veitem részt, de főleg azon jogon, hogy az elnök mindkét szakosztály gyűlésein szavazatával résztvehet, — én vitiem bizonyos tekintetben a szót oly irányban, hogy nyugodjárásbiró. A bisonyitási eljárást ezzel befejezték, ezután , Horánszky Miklós ügyész tartotta meg vádbeszédét. A vádiratban precizirozott összes vádakat fönntartja. Nyolcvanöt rendbeli közokirathamisítással vádolja ifjú Fajka Jánost, őt?en- ! három rendbelivel Mák Lajosnét, két rendbeli- f vei Schiff Qyulát és négyrendbeli közofcira?ha*?.i«i$ással, ilMőleg hamisított közokirat tel- * hsszmHsával Áldor Szigfridet. Terjsdcimes *>e- \ -tédécen másolja az egéez akkori helyzetet, ; akik a gyűlés majdnem 3 órai tartama alatt ezeket eléggé bőségesen és nyomatékosan előadták, azt az álláspontot képviseltem, hogy a kamara, amely a város, vezetőségének álláspontját az iparosok érdekében törtínt többszöri eljárás alapján ismeri, mily legszélsőbb mértékben teheti az iparosság kívánságait magáévá, illetve mily keretben küzdhet erélyesen és céltudatosan a panaszok orvoslásáért. Nekem nemcsak az volt a benyomásom ezen gyűlésről, hanem nagyon sokan ezt kifejezésre