Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-10 / 7. szám

8 Z E a ® D 1925 január 10H Dunába ugrott Budapest, január 9. Megrendítő családi dráma egyik jelenete játszódott le ma délelőtt a Dunán az Irányi-utca előtt. Körülbelül 35 év körüli jól öltözött úriasszony karján két kis gyermekével a Duna hullámaiba vetette magát és csak egy derék fiatalember önfeláldozó bátorságának köszönból. Az öngyilkossági kísérlet részletei a következők : Az Irányi-utca előtt, a dunaparti végállomásnál A név kötelez. { '— Szeged krónikáiból. — A fogadalmi templom a mostani ideiglenességében is ezrivel fogadja be a híveket. Arányai monumentálisak lesznek, bár moit is megszédül a tekintet, ha fölnéz a magasba, ahol egyelőre festetlen falakat köszönt a tömjénfüst. Rendkívüli haladást jelent, hogy idáig is jutott az építkezés, ahol most tart, de legalább [ dupla lesz a templomhoz fűződő megemléke- , zés. A fogidalmon kivül hosszú időkön át hir- ( deti a nagy áldozatkészséget, amely súlyos időkben valósította meg a tervet, miután tovább várni már nem lehetett vele. I^azi S2épsége azonban majd csak jóval később domborodik ki, ha egészen eikészül s egymaga uralja a teret, egyben pedig elmúlik a környékéről az ittfelejtett SOK árviz előtti emlék. Szegeden aránylag gyorsan csak a rókusi templom épült fel, váletleiül szerencséi időben, de mindenesetre Jászai Géza páratlan szívós és energikus buzgolkodásáttü. A filigrám ujszegedi templommal már sok baj volt, azt egy külön, ez:n célra alakult társaság, az Ujszegedi S:ent Erzsébet-Egyesület emelte, szintén rendkívüli körülmények között. A hatósági — szerény — íámogatáson kivül mulatságokból, népünnepélyekből gyűltek a garasok, nemkülönben egyesületi tagdijakból. Akit csak lehetett, beléptettek tagnak s a dijakat a legszigorúbban hajtották be. Belépési nyilatkozatot szívesen aláír mindenki, de fizetni sokkal kevésbé szeret. Itt nem teketóriáztak sokat, hanem pöröltek. A pörös viszont végtelenül egyszerűek voltak, rendesen elmakscaolással végződtek, mert a tárgyaláson nem jelent meg senki. De az uj3zegediek türelmetlenkedtek, rossz időben hosszú volt az ut a hidon át, ha eleget akartak tenni vallási buzgalmuknak. Maga a templom 76.000 békebeli koronába került s valóságos csoda, mint lehetett összeszedni ezt a pénzt, amely ma lényegtelen semmi, de akkor je'entős vagyont jelentett. De minden sikerült, a jó szándék egyesült az erős akarattal, a buzgósággal, főleg ott volt a derék Kohn Náci, a fiatalon elhalt szegedi : Szeged január 9% (Sajdt tudósítónktól) Az téglagyáros. A népszerű ember, akinek mindenki [ dmidt Muaka viharos es szokatlan botrány a barátja volt, később ugyan Ivánra magyaro- ,álg2Ódo,t ie a Keiercen-ulCci Párisién Grill sitotta a nevét, de abban az időben még Kohn mulat6ban. a muhtó működése ellen a légszívóit es ő száUüotia a téglákat hitelbe. ubb hatóíágck sem tuJIak kifogást emelni, 19 0. év Erzsébet napjára volt kitűzve a j *ert annak el|enére( hogy aGrül lálogalói job_ templom konszekrációja Kobnnak is fizetési : bára az éjazaká8 és éjfílutáni kösönsé^ből kekötele zeítségei voltak járt neki még tízezer , rflIn<5k ki> „ ?gégz idei szezonban a jazsbínd korona, de csak járt. Az egyesület képtelen volt me!]elt 8zőn korik a jegcsöndesebben és a megamiből az következik, hogy beláthatatlan időkig f hátralékos tartozást. kénytelen várni a pénzére. 1 Kohn Nácinak pedig első dolga volt, hogy Sz»rencsére azonban ott volt Lázár György, megváltóztatta a nevét, nemcsak a város polgármes ere, de az egyesü- — Sose lehet tudni, mikor építenek Szegelet diszelnöke is s ő kifizettette a várossal a den megint temp'omo'. Aki ma fizet elö a „Szegedire, 15-éig ingyen kapja a lapot. gyermekévei. gát. Izgalmas percek következtek. A parton lévők látták, nogy a két gyermek görcsösen kapaszkodik anyjuk ruhájába és már-már elmerültek, amikor a bátor életmentő hatalmas karcsapásokkal pár pillanat alatt beérte őket. Először a két gyermeket kapta balkarjára, azhető, hogy élve menekültek ki a fagyos hullámok- ! után az asszony haját ragadta meg jobbjával, majd rutinos készséggel hátára fordulva, erős lábtempóval dobta magát a part felé. Sikerült is mind a három áldozatot szerencsésen kihozni. szolgálatot teljesítő villatnosalkalmazottak észre- j Mire kiért velük, már mind a hármat ájultan szedvették, hogy egy elegánsan öltözött 35 év körüli i ték ki a kezéből, de ő maga is az izgalomtól és a fagyos víztől félig aléltan tudott csak a szárazra kerülni. Az eszméletlenül fekvő szerencsétlen aszszonyt és két gyermekét a telefonon előhívott mentők vették ápolás alá egyik közeli vendéglőben, j A fiatalember hamarosan egészen magához tért és megnevezte magát a szolgálatot teljesítő rendőrőrszem előtt, Kemény Lászlónak, a Cementárugyár Részvénytársaság főtisztviselőjének. A parton összegyűlt nézők lelkesen megéljenezuriasszony mind a két kezén kicsi gyermekeket, kis fiút és kis leányt vezet és a szeméből patakzanak a könnyek. Viselkedése felkeltette a villamosalkalmazottak szánakozó érdeklődését és részvéttel figyelték minden mozdulatát. A asszony egyszerre hirtelen két karjára vette a gyermekeket, sirva összecsókolta őket és a következő pillanatban, mielőtt tettének megakadályozására gondolni lehetett volna, elszánt mozdulattal a lépcsőről a Dunába vetette magát A villamos alkalmazottak hamarosan csákányt kerítettek és azzal próbálták kimenteni a hullámokkal küzdő asszonyt és gyermekeket. A gyors viz azonban pár pillanat alatt olyan messzire sodorta mindháromukat, hogy a csákánnyal nem lehetett elérni őket. A parton hamarosan nagy tömeg néző futott össze a drámai ték a bátor és szerencsés életmentőt. j A szerencsétlen öngyilkosjelölt jegyzőkönyvbe mondotta, hogy Dobos Gyulánénak hívják, férje i jóforgalmu asztalosüzlet tulajdonosa. Az asszony néhány nappal ezelőtt összeveszett férjével, mire Dobos kijelentette, hogy el íog tőle válni és a gyermekeket magához veszi. Dobos Gyulánét jelenetre és lélekzet visszafojtva lesték a mentő- : annyira elkeserítette férjének válási szándéka, de kísérletek eredményét. ' Egyszerre a tömegből elegánsan öltözött harminc év körüli fiatalember vált ki, a partra dobta fetsőkabátját és nyomban, habozás nélkül a már fuldokló asszony és gyermekei után vetette mafőként az, hogy gyermekeit el akarta tőle venni, hogy öngyilkosságra határozta el magát. A men< tők Dobos Gyulánét és a két gyermeket, akiknek { néhánynapi kórházi ápolásra van szükségük, beI szállították a Rókus-kórházba. Egy kurzusujságiró és egy ügynök botrányt rendezett a Párisién Grill mulatóban a legcsekélyebb összeget is előteremteni, már kiapadt minden forrás. Nácit biztatták igétetekkel, szép szóval, majd hogy tovább lehessen a dolgot húzni, a csalafinta Paulovits Márton fölfedezett apró számadási eltéréseket, javításokat követelt. Kohn Náci mindent teljesi ett, de a refrén csak a régi maradt. — Pémt, uraim, pénzt, mert engem is fojtogatnak. A fölszentelés előtt különös idegesség fogta el a templom MaecenásáL Az egyesület élén álló urak végtére is kifogástalan gentleman-ek voltak, de mit ér a tisztesség, ha nem lehet rajluk semmit bevasalni, maga az egylet pedig koldus-szegény 1 Foglalja le a templomot, ajánlotta egy engedett kereteken belül, kifogástalanul viselkedtek, ugy hogy a rendőrség közegeinek egyetlen alkalommal sem kellett föllépni. Az etmult éjszaka aiután egy állítólagos kurzusujságiró és egy ügynök jóvoltából egészen szokatlan botrány játszódott ie, amelynek a bolrányokoxókra még folytatása is lesz. Körülbeiül túenegy óra után tértek be a varieté helyiségébe Göbl Mihály állítólagos hírlapíró, aki bemondása szerint egyik Szegedkörnyéki város kurzuslapjának szerkesztője és Dávid Gyula ügynök. Mindketten csupán egy napra jöttek be Szegedre a környéki városból és az egyetlen szegedi éjszakát fölhasználták arra, hogy „világvárosi élvezetekből" is kivegyék részüket. Alig foglaltak helyet a kis asz- 1 ^S^^^JTS^ [ Í^I'^ wmHSÜS*TS^wSSSk Héjjas 1 JrwtoiV tflmpcp nem v<mí * viWhaitási I Ji kurzusujságirónak és az ügynöknek különös ; Ivdnnall jó kedvük van és ennek titkolódzás nélkül ad- „ hangnemben folyiatta tak kifejezést. J - kerülgetni kezdte az asztalt, hogy kötelességéhez híven figyelmeztesse a já vendégeket a fizetésre. A kurzusujságiró és társa azonban egyre ujabb rendeléseket adtak föl és egyáltalán nem kívánták észrevenni a főpiacért, aki ekkor már száraolgatai kezdte az üvegeket. Négy óra előtt azután néhány perccel a főpincér udvariasan Göblék elé állott és kérdezte : — Mit fogyasztottak az urak ? Az eddig szelíd és udvarias ember impreszszióját keltő kurzusujságiró ekkor fölpattant és energtkus hangon jelentette ki, hogy ö nem szokott fizetni. A főpincér szinte tréfának vette ezt az energtkus kijelentést az első percekben, Göbl M hily azonban egészen komolyan fogta föl a do'got és egyre hangosabban viselkedett. Megkezdődött etután a botrány. A hangoskodás csak fokozódott, a főpincér most már komolyan kezdte mondani, hogy jó lesz kiegyenlíteni a számlát. A társaság ekkor durva hangok kíséretében szinte nekitámadt a főpincérnek, a társaság egyik tagja harsány hangon kiáltotta neki: — Majd én megmutatom, hogy nem fog Itt let, kövek tömege és nem védi a végrehajtási novella, mint fölszentelés után. Ha most nem siet, örökre elk:-sett. Kohn, aki megelégedett volna már hatezer koronával, Isten neki, feláldozza a hiányzó négyet, — kétségbeesetten vakargatta fejét az ügyvédi tanácsra. — Uram, föltétlenül megtenném, meg én, gondolkozás nélkül, hogyha ... — Mi az a hogvha? Joga van hozzá, mődja pedig csak most, Erzsébet napjáig. — Lehetetlen, tört ki Náciból a kétségbeesés. Ha Kovácsnak, vagy Tóthnak hívnának, egy pillanatig se tétováznék. De tessék elképzelni, mekkora botrány származik belőle, ha egy Kohn lefoglal egy katolikus templomot. A nevem az átkom. Igy történt aztán, hogy a fö'szentelésen ott volt Náci is, elborult tekintettel nézve, hogy az ő tőkéjének eredménye mint válik szent hellyé, Néhány üveg finom bort és sajtokat rendeltek, majd hangosan mulatozni kezdtek. A rendeléseket ezek után gyors egymásutánban folytatják s a boros üvegek egyre gyorsabban fogytak. A borokat később pezsgők követték és két óra felé már a varieté személyzetének egyrészét is szives szóval meginvitálták asztalukhoz. Fél órával ké.őbb már egy egész kis csoport gyűlt össze a kis asztal körül és a pincérek egymásután szolgálták fői a feketéket, sajtokat és likőröket. Közvetlen a négy órás záróra előtti időkig senkinek sem tünt fel semmi, csupán a főpincér figyelmeztette néhányszor udvariasan csöndesebb hangra a mulatozókat és ezt a figyelmeztetést tudomásul is vették. Négy óra előtt azután a köteledő záróra rémére a főpincér a kiáltozást a kurzusujságiró és társasága és a főpiacért állandóan Héjjas Ivánnal fenyegették. A helyzet kezdett egyre veszedelmesebbé válni. A társaság egyre fenyegetőbben lépett föl, de hallani sem akart a nagy számla kifizetéséről. Ekkor már közbelépett az ügyeletes rendőrfogalmazó is, de Göblék még mindig nem hagytak fel a kiáltozással. A rendörfogalmazó figyelmeztette a társaság tagjait a kellő modorra és fölszólította őket, hogy azonnal egyenlítsék ki számlájukat. A társaság azonban még mindig nem hallgatott el, sőt egyenesen nekitámadt a rendőrjogalmazónak, még mindig Héjjas Iván nevét emlegetve. A fogalmazó ekkor látva az egyre fokozódó botrányt, rendőrökért telefonált a központi ügyeletre. A társaság közben nem akarta magát igazolni a rendőrfogalmazó előtt, mire a klérke-