Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-10 / 7. szám

w SZEGED 1925 január 10. A belügyminiszter betiltotta a „Szeged" utcai árusítását. Mindenki fizessen elő ! Az olasz ellenzék támadása Mussolini ellen. Rima, január 9. Az ellenzéki képviselők emlékiratát Ugnap az ellenzék valamennyi kép­viselője „Éljen Olaszország, éijena szabadság" kiáltással fogadia. Az emlékirat a következő szavakkal kezdődik: „A fascista p rl és az ország a viszálynak utolsó fejezetéhez éri. A kormány lábbal tapodja az állam alaptételeit és hallatlan önkénnyel elnyomja a saj ó szabad­ságát. Saját pár jának fegyveres erejével üldözi a polgárokat és egyesüleleiket, ezzel szemben megtari azt, hogy gyilkossággal, gyujtogatássai | Obstrukció az osztrák parlamentben síppal, trombitával. és rombolással sújtsák ellenségeit." Az emlék­irat u'al atra, hogy az eddig ismeretes vádlot­tak a miniszterelnök legközelebbi környezetéhez és bizalmas embereihez tartoznak és ebből azt a következtetést vonja le, hogy maga a mi­nisztere nök is gyanúba van keverve es köteles lemondani, mert áthidalhatatlan szakadék tátong az ország törvényeinek védelmezői között és az olyan ember között, aki a törvények megsérté­sének gyanúja alatt áll. Bécs, január 9. Péntek délben ült ös$ie a nemzeti tanács igazságügyi bizottsága, hogy tárgyalja a kormány javaslatát a lakók védel­méről szóló törvény módosítása fölölt. Ex a törvény tudvalevőleg a békebeli h\zbéreke! tartotta érvényben minden valorizáció nélkül s most a kormány a valorizáció elvére tér át. A szociáldemokrata párt elhatározta, hogy min­den erejével meg fogja akadályozni a törvény létrejöttét és a hadüzenet után az első össze­ütközés már ma a bizottsági ülésen megtörtént. Az első szónok a javaslat ellen Austerlllz szociáldemokrata nemzeti tanácsom volt, de alig beszélt öt perci*, a bizottság elnöke, Wjíss, keresztényszocialista képviselő azzal szakilolta félbe, hogy az ügy.end értelmében minden szónokra csak öt percnyi idő telik, tehát abba kell hagynia felszólalását. Hirtelen lárma tört ki erre. Az elnök hiába csengetett, a nsgy zajban elveszett a szava, különösen, mikor a szocialista bizottsági tagok fütyülni kezdtek és a pidokat verdesték. A szociáldemokrata bi­zottsági tagok elhatározták, hogy nem engedik Februárban kötelezővé válik az arany mérleg folytatni sz ülést, ha Austerlitz nem beszélhet tovább. Mikor az eln3k egy percre szótioz jutott, kijelentette, hogy ragaszkodik az ügy­rendhez es öt percnél tovább seikiiem bssxél­het. Erre újból kitölt a lárma, de most már szervezetten. Egy szociáldemokrata képviselő ugyanis elsietett, autóba ült és a városban sípokat, autótülköket és más rézfúvó hang­szereket vásárolt, amelyeket aztán kiosztott. Közben megérkezett a bizotaági ülésre Sever szociáldemokrata képviselő, volt ausztriai tarto­mányfőnök és a hangszergyüjtemény kiegészí­tésére dobot, kereplöt és cintányért hozatott. Délután 1 órakor S:itz szociáldemokrata kép­viselő, bécsi polgármester és Fink keresztény* szocialista párti helyettes elnök közvetitőleg léptek föl, próbálták az elnököt engedékeny­ségre bírni, de nem sikerült. A bizottság szo­ciáldemokrata tagjai fogadkoznak, hogy akár éjfélig is együtt miradnak és ki fogják erősza­kolni, hogy a szónokok kifejthessék vélemé­nyüket. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nem­zetgyűlés pénzügyi bizottsága pénteken megkezdte Kenéz Béla elnöklésével az aranyköltségvetés rész­letes tárgyalását. A pénzUgyi tárca költségvetését Temesváry Imre ismertette és kiemelte, hogy a szanálási törvényhez mellékelt öt féléves arany­költségvetéssel szemben az ezévi költségvetés 376000 aranykorona kiadási csökkenést mutat. A javulást az okozta, hogy a korona stabilizálódása folytán fokozódtak a bevételek, másrészt a tiszt­viselői létszámcsökkentés is éreztette hatását. Bá­nyászati kutatások céljaira 100.000 aranykoronát irányzott elő a költségvetés és a földgáz és pet­róleumkutatásokat folytatják. Az állami pénzverde felállítására 200.000 koronát irányoznak elő. A köz­szolgáltatási bevételek az előadó véleménye sze­rint az előirányzatnál magasabbak lesznek, ami azt bizonyítja, hogy a szanálási akció első része sikerült. Beck Lajos kifejtette, hogy a gazdasági élet ed­dig csalódott azokban a várakozásokban, amelye­ket a külföldi hitelhez fűzött. A hitelkrizis krónikus, a töke legnagyobb része kosztjövedelemhez folya­modik. A külföldi hitelnek főakadálya még mindig a magas kamatláb és a súlyos váltóilleték, továbbá az, hogy az ingó jelzálogot jogi konstrukciók hiá­nyában még nem lehetett bevezetni. Törvényes intézkedésekkel kell elősegíteni a beruházási köl­csönöket. Hermann Miksa üdvözli a pénzügyminisztert a beszédében megnyilatkozott optimizmusért. Ahhoz, hogy valaki alkothasson, tényleg optimizmus kell. Főként bányakérdésekkel foglalkozik. Örömmel hallja, hogy a pénzügyminiszter folytatja a kuta­tásokat. Az olaj- és földgázkutatásokat is fejlesz­teni kell. Nem helyeselné, ha az állam a komlói bányát kiadná a kezéből. A bányászati és erdé­szeti főiskolát fejleszteni kell s a főiskola tanárait egyetemi rangra kell emelni. Ernszt Sándor szerint az előadó nagyon ked­vezően Ítélte meg a szanálás sikerét. Habár még elején vagyunk a szanálásnak, a terhek szinte el­viselhetetlenül nehezednek mindenkire. Még nem lehet előre látni, hogyan fog végződni a szaná­lás. Az esetleges csalódás borzalmas lenne. Az adminisztrációban zűrzavart lát, a kisiparosság túlontúl meg van terhelve. Bud János pénzügyminiszter válaszolt a fel­szólalásokra. A külföldi hitel szempontjából nem festett rózsás képet, csak azt mondotta, hogy ked­vező jeleket lát a külföldi tőke bejövetele tekinte­tében. Látja a nehézségeket is, különösen a jel­záloghitel kérdésében. Azzal is tisztában van, hogy mekkora a földbirtok hitelszükséglete. Ez olyan óriási nagy szám, hogy ezen az alapon csak meg­indítani lehet a kérdést. Németországban a kül­földi tőke sokkal jobban érdeklődik az ipar iránt. Reméli, ha rossz termés, vagy más katSsztrófa nem éri az országot, akkor végeredményben talpra lehet állítani az országot a saját maga erejéből és akkor súlyos adóterheket bizonyos vonatkozá­sokban mérsékelni lehet. Az aranymérleg ügyét rendezni kell. Ha január végére, vagy február elejére sikerül megoldani az aranymérleget, akkor a vállalatok még ebben az évben be tudnak ren­dezkedni az uj könyvvezetésre. A bányászat kérdését is szintén nagyfontossá­gunak tartják. Helyesli Hermann megjegyzését a kutatások egységesítése tekintetében. Súlyt helyez a bányászati és erdészeti főiskola fejlesztésére. Az üresedésben levő tanszékeket be fogják tölteni. Nehezebb kérdés a főiskolának egyetemi rangra való emelése. A kisiparosokra kivetett adókat or­szágos átlagban nem tartja nagyon súlyosaknak, a helyszíni bajokat ki fogja küszöbölni A pénzügyminiszter felszólalása után a bizott­ság általánosságban elfogadta a pénzügyi tárca költségvetését és rátért a részletekre. Hoyos Miksa gróf szerint a bányászati és erdé­szeti főiskolát kívánatos lenne a kultuszminiszter fennhatósága alá helyezni. Bíró Pál a mai állapot fenntartását kivánja. A bizottság ezután a pénzügyi tárca költségve­tését részleteiben is elfogadta. Utána az állami üzemek közül a pénzügyminisz­ter fennhatósága alá tartozó kőszénbányászati üzem költségvetését tárgyalták, amelynél Hoyos Miksa szólalt fel. Felhívta a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy nem lenne-e célszerű a szénértékesi­tést magánérdekeltségre bízni? Wolff Károly ezt ellenzi. Ha már erről szó j lenne, akkor felhívja a figyelmet a székesfővá­: rosnak ezzel kapcsolatos kívánságaira. A teljes | monopolizálást az energiaforrások terén veszedel­mesnek tartja. Platthy György az elektromos centrálé ügyének rendezését kivánja. Temesváry Imre előadó bejelenti, hogy erről már törvényjavaslat is készül a kereskedelemügyi mi­nisztériumban. Mándy Samu azt kivánja, hogy a komlói szén í az állam kezében maradjon. i Bud János pénzügyminiszter kijelentette, hogy a í kőszénbányászati üzemek magánkézbe juttatását ellenzi és ahhoz hozzá nem járulna. A földmivelésűgyi tárca költségvetése. Most áttérnek a földmivelésűgyi tárca költség­vetésének tárgyalására. Erdélyi Aladár ismerteti a költségvetést. Beszéde elején hivatkozik arra, hogy a pénzügyminiszter maga is kevésnek tartja azt az összeget, amelyet a földmivelésűgyi tárca rendelkezésére bocsáthat. Rámutat arra, hogy a költségvetési előirányzatban nagy mértékben érvényesül a takarékosság, sőt a takarékosság rovására is rendeltek el egyes dol­gokat, de ezeknek a látszólagos ellentmondások­nak van magyarázata. Az egyes intézmények prosperálásának ugyanis akadálya az, hogy nem bocsátanak rendelkezésükre olyan összegeket, ame­lyek segítségével megfelelő működést tudnának ki­fejteni. Igy van ez az állattenyésztési felügyelőség esetében is. A pénzügyminiszter álláspontja sze­rint minden gazdasági ágban az úgynevezett üzemesitésre kell áttérni, hogy az államnak meg­felelő jövedelmet hozzon. Ezen a téren legszebb eredményt a földmivelésűgyi kormány értei. Meg­említi, hogy a kormány rendezte a kisbéri és bá­bolnai ménestelepek ügyét. Ezeket a románok kifosztották és mégis teljes mértékben sikerült helyreállítani a fundus instruktust és a kormány erdőgazdaságai, még pedig a diósgyőri, a gödöllői és bajai, a nagy befektetések ellenére is feleslege­ket tudnak felmutatni. A szakoktatásról szólva, sajnálattal állapítja meg, hogy a debreceni és magyaróvári iskolákat még mindig kevés számmal látogatják a kisgazdák fiai. A kormány lótenyésztő intézetei nagyon súlyos helyzetben vannak, a legértékesebb anyagot a románok elrabolták. Megállapítja, hogy a föld­mivelésűgyi kormányzat a takarékosság elvét min­den vonalon a legmesszebbmenőig keresztülvitte, reméli, hogy a pénzügyminiszter, amint lehet, az egyes ágazatokat jobban fogja dotálni. Kéri a bi­zottságot, hogy a földmivelésűgyi tárca költség­vetési előirányzatát általánosságban fogadja el. Ezzel az ülés délután két órakor véget ért. A pénzügyi bizottság legközelebb szombaton délelőtt 11 órakor ül össze. Tisztviselők és munkások kedvezményt kapnak a „Szeged" előfizetési árából. Az angol kormány nem kiván válaszolni a német jegyzékre, i London, január 9. Az angol kormány nem • kiván válaszolni a német jegyzékre s valóBzinü­* leg ez a felfogás fog érvényesülni általában, amelyet az angol kormány vall, hogy tudniillik j a német válaszjegyzék nem teremtett uj helyze­tet a kölni zóna kiürítésének elhalasztása óta. A szövetségesek most megvárjak a németországi katonai ellenőrző bizottságok végleges jelenté­sét, amelyen azok január 3 a óta dolgoznak s amely remélhetőleg már nemsokára elkészül. A Daily Telegraph szerint arról még nem hatá­i roztak a szövetségesek, hogy a katonai ellen­; őrző bizottságok összefoglaló jelentését a nagy­követek tanácsa vitassa-e meg, vagy pedig a \ szövetséges államok külügyminisztereinek egy í összehívandó konferenciája. Az ántánt pénzügy miniszterek értekezlete. Párls, január 9. A szakértői bizottság, amely a pénzügyminiszterek értekezletét előkészítette, technikai tekintetben többek közt meghallgatta azon hatalmak megjegyzéseit is, amelyek kor­látozott mértékben vannak érdekelve a tárgya­lásokon és a közvetlen munkálatokban nem vesznek részt. Azon kérdések közt, amelyekről ! az értekezletnek dönteni kell, a legfontosabbak és igy behatóbb vizsgálatot igénylök a követ­ik kezös: 1 1. A ruhrvidéki számlák kiigazítása. 2. Bel­; gium prioritása és százalékai. 3. Általános kár­térítés. 4. Megszállási költségek. 5. Amerika részesedése a Dawesféle annuitásokból. Telmányi-Filharmonikus kedden 6 Órakor a Tiszában. jegyek Harmóniánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom