Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-08 / 5. szám

SZEGED 1925 január 8. kereskedelemben kívánja a mai állapotok megszületését, mert a be'földi kereskedők kedvezőtlen helyzetben vannak a külföldi kereskedőkkel szemben. A detail forgalomban is tul sok a visszáság. Azt hiszi, hogy ezek a kérdések azt eredményezik, hogy a rendszert meg kell szüntetni. A gyáriparosok részéről Fehér Miksa foglalt állást a mai adórendszer ellen. Az OMKE részérel Székdts Antal alelnök és Bodrogi József az osztrák rendszer behozatala mellett foglaltak állást a kereskedők szempontjából. A kereskedelmi és iparkamarák nevében Marton Qyula alelnök javaslatot tett olyan irányban, hogy a különböző érdekeltségeknek nyuj sanak módot az illetékes tényezők álláspontjuk részletes kifejtésére. A mezőgazdasági kamarák részéről Marschall Ferenc nemze gyűlési képviselő, az OMGE részéről pedig Mutschenbacher Ferenc igazgató szólalt fii. Örömmel állapítja meg, hogy az ipar és kereskedelem egyhangúan az uj rendszerre való áttérés mellett foglal állást, ugy azonban, hogy a mezőgazdaság nagyobb megterhelését nem kívánja. Elismeri, hogy sok kifogás emelhető a mai rendszer ellen és jogosult az ipar és kereskedelem részéről felhozott panss?, azonban a mezőgazdaságnak is megvannak a maga sérelmei. Többek hozzászólása ulán Bud minitzter összegezte a konferencia eredményét. Nagyon fontosnak tartja a kisipar helyzetének megvizsgálását. Figyelemmel kell lenni ezenkívül a városok részeltetésére is. A tárgyalást csoportosan fogja folytatni és ennek alapján fog részletes tervezetet kidolgoztatni, hogy módot adjon az érdekelteknek álláspontjuk kifejtésére. A szabadkai magyar párt vezetőségét letartóztatták. tali alkalmazottjának feljelentésére törléntek> aki ilyen módon akart a vállalattól végkielégítést kizsarolni. Már előzőleg, amikor eredménytelenül követelt pénzt a kiadótulajdonosoktól, megfenyegette őket, hogy börtönbe juttatja a párt vezetőit, ha nem teljesitik követelését. Tegnap este a letartóztatott pártvezetőség tagjainak egyrészét kihallgatásuk után elbocsátották, hetet közülök azonban az ügyészség fogházába kisértek. Etek sorában vannak a pártelnökség tagjai, továbbá a Szabadkai Hir lap főszerkesztője és felelős szerkesztője. A Szabadkai Hírlap továbbra is megjelenik Csuha János szerkesztésében. Szabadka, január 7. Hétfőn reggel letartóztatták a magyar párt egész vezetőségét, köztük dr. Sántha Györgyöt, a párt elnökét, Nagy Ödön ügyvezető elnököt, Szántó Róbert evangélikus lelkész főtitkárt, a Szabadkai Hírlap volt főszerkesztőjét, továbbá dr. Strelttzky Ödön ügyvédet, a Szabadkai Hírlap jelenlegi főszerkesztőjét, Havas Károlyt, ugyanennek a lapnak felelős szerkesztőlét, Szekely Á'ont, Nagy Samu bankigazgatót, Plukovlts Andort, Pőkay Antalt, \ dr. Ruby Gyulát és másokat, számszerint a párt 30 vezető tag/át. A letartóztatások Pürth Jenőnek, a Szabadkai Hírlap visszaélések miatt elbocsátott kiadóhivaMMMMMMMMWMMMWWMMAMMMWM'fMrtAAMMAAMrtArtAAAMMA MMMMMMMM A pénzügyi bizottság megkezdte a költségvetés tárgyalását. Budapest, január 7. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délelőtt tizenegy órakor ülésre gyűlt össze. Napirenden az állami költségvetés szerepelt. A bizottság kormánypárti tagjai közű* körülbelül tizenkét képviselő vett részt, az ellenzék részéről csupán hárman, névszerint Ugrón Gábor, Rassay Károly és Beck Lajos. Tizenkét óiakor kezdték az ülést, amelyen a kormány részéről a miniszterelnökön kivül Bud János és Pesthy Pál igazságügyminiszterek is résztvettek. A napirend előtt Beck Lajos indítványozta, hogy részben a politikai helyzetre, részben pedig arra való tekintettel, hogy a bizottság tagjai csak most kapták meg a költségvetés részletes füzeteit, halasszák el a bizottság tárgyalását, hogy időközben mód nyiljék arra, hogy a kitiltások is megszűnjenek és a bizottság minden tagja lehetőleg részt vehessen a tárgyalásban. Ugrón Gábor és Rassay Károly hasonló értelemben szólt. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelentette, hogy a bizottság tárgyalásának elhalasztásához nem járulhat hozzá, mert politikai szempontok nem indokolják, hogy a bizottság félbeszakítsa tárgyalásait. A pénzügyi bizottság nem tárgyalhat arról, hogy az ellenzék részt vesz-e egyáltalán a Ház ülésein, egyébként is a pénzügyi bizottságnak csak egy olyan tagja van, akit a Ház üléséről kitiltottak, nevezetesen Peyer Károly. A szociáldemokrata pártnak .módjában van részt venni a pénzügyi bizottság ülésén, mert két másik képviselő tagja (Farkas István és Vanczák János) tagjai a pénzügyi bizottságnak. Mivel sokan nem tanulmányozták át a költségvetést, mert későn kapták meg a részletes füzeteket, indítványozza, hogy ma csak az általános vita előadóját hallgassák meg, az érdemleges általános vitát azonban csak holnap kezdjék meg. A bizottság elfogadta a miniszterelnök indítványát és megválasztotta az egyes előadókat. A költségvetést a következő sorrendben tárgyalják és az egyes tárcák előadóiul a következőket választották meg: A költségvetés főelőadója s egyszersmind a pénzügyi tárca előadója: Temesváry Imre. Pénzügyi tárca: Erdélyi Aladár. Kereskedelemügy: Hermann Miksa. Népjóléti: Ernszt Sándor. Honvédelem: Rubinek István. Igazságügy: Orffy Imre. Kultusz: Egri Nagy János. Külügy: Hoyos Miksa gróf. Miniszterelnökség: Orffy Imre. A belügyi tárca előadóját egyelőre nem választották meg. A bizottság minden hétköznap délelőtt ülést tart. A tárgyalás rendjének elfogadása után Hermann Miksa szólalt fel az állami üzemekkel kapcsolatban, amelyeknek költségvetését külön füzetben közlik. Ezután Temesváry Imre főelőadó megkezdte előadói beszédét. Az előadó kiemelte azt a jóindulatot, amelyet a nemzetek szövetsége tanúsított a magyar kérdés megoldásával kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy a tisztviselői fizetésrendezést, tekintettel az ország nehéz gazdasági helyzetére, lehetetlen volt a békebeli állapot mértékéig eszközölni, amennyiben ennek a kísérlete is veszélyeztette volna a szanálás sikerét. Az előadó ezután ismertette a beruházásokat, amelyeket a költségvetésben 12 millió aranykorona összegig vettek fel. Ebből 3.6 millió a csepeli kikötő építkezésének folytatására szolgál. Egymillió a debreceni építkezések folytatására, 750.000 korona a pécsi egyetem befejezésére, 530.000 korona ajvizügyi beruházásokra szolgál. Ez utóbbiak közül különösen nagy jelentősége van a Sió szabályozására fordítandó összegnek. Kereken egymillió koronát irányoztak elő útügyi beruházásokra, kétmilliót pedig az állami kislakásépitő akció folytatására. Az előadás után Bud János pénzügyminiszter kérte a megjelent képviselőket, hogy akiket érdekel, jelenjenek meg a ma délután megtartandó forgalmi adó ankéton. A pénzügyi bizottság holnap délelőtt 11 órakor megkezdi a költségvetés általános vitáját. Az internacionale fölajánlja közbenjárását a magyar szociáldemokrata pártnak. Brüsszel, január 7. A Pouple szerint az internacionale végrehajtó bizottsága elfogadta azt a határozati javaslatol, amelyben az Olaszországban lejátszódott események miatt felháboioddsát fejezi ki. A gyűlés elhatározta továbbá, bogy az internacionale felajánlja a magyar pártnak jó szolgálatait a szervezetben fellépett bizonyos nehézségek megoldásában. A bizottság Shaw és Brouckere tagokat jelölte ki arra, hogy résztvegyenek az internacionale nevében abban az egyeztető bizottságban, amelyben a magyar központi bizottság és az ellenzék képviselőt is résztvesznek. Némileg enyhitik az amerikai bevándorlási törvényt. Newyork, január 7. A képviselőházban indítványt nyújtottak be, hogy azokat a bevándorlókat, akik 1924. év julius előtt kupink vizumot útlevelükre, de az amerikai bevándorlási törvény módosítása következtében nem léphetnek az Egyesült Államok terMeiére, utólag beengedjék, még pedig olyképen, bogy ezeket az egyes államok számára megállapított kvóta arányában engedjék be. Legalább 10.000 embert sújtott az amerikai kivándorlási törvény megszigorítása. Attila szállása és sirja. Hun-magyar temetkezés. IV. Irta: dr. Czlmer Károly. Télen, nagy hófúvások idején a halottakat a tanyaház padlásán egy hétig is eltartották s amikor a nagy hó megroggyant s az utak járhatókká váltak, akkor a csonttá fagyott tetemeket elszállították Kistelekre, vagy „haza" a városi temetőbe; de nyáron, dologidőben, aratáskor, amikor az ember, marokverő, kaszás pilymaiatkor búzába áll és esthajnalcsillag fényénél tér nyugvóra a buzakereszt oldalába, akkor, a szigorú időben bajos volt egész napot tölteni a halottnak Kistelekre, vagy a városba szállításával, azért alkonyat után nagyhirtelen „Jézus hírével" eltemették az Ásott halomba, vagy a szatymazi dombba és az iskolás gyerekek által meghívott öregebb Jablonszky János, Fekete Lázár, Ferenczi János és Sári Mátyás tanyai tanítók a halotti éneket is elénekelték és a magukkal hozott szentelt vízzel a sírt is meghintették. A hatóság az ilyen .dugott temetési" tiltotta ugyan, de nem valami nagyon, gondolván, hogy a bejelentetlen halottakat a rokonaik — ha »z örökösödési eljárás megindul — saját érdekükben anyakönyveztelni fogják, meri a „halotti levél" nélkül nem íródik át a juss a telekkönyvben. A szatymazi halmot utoljára 1880 ban láttam, f A hatalmas, nagy kerületű balomban tömérdek sir volt szegedi szokás szerint felhantolva és deszka-ládákkal körülvéve. Sűrűn, egymás hegyén-hátán feküdtek a koporsók, alig egy arasz föld választotta el a halottakat és amfiteatrális módon emelkedtek a sirkeresz'ek a terjedelmes halomban, amelynek a hegyéb: a hatóság fényes bádoggal fedett, messze látszó három 01 magas tölgyfakeresztet készíttetett és ezzel a szabálytalan temetéseket mintegy törvényesítette. Az előre bocsátottakból látható, bogy a halomba való temetkezés nemcsak a pusztalakó nomádoknál, hanen a települt keresztény népnél is szokásban volt a legújabb korig. Attila Krisztus után 453-ban halt meg és temetéséről is sok kiszínező hagyomány szól, de a temetés körülményeit nem tárgyalják hitelesen. Csupán egy monda van, amely a temetési eljárást részletezi, de ennek is valótlan előadása az alábbiakban ki fog tűnni. Attila halála előtt 43 esztendővel a nyugati gótok királya, a németek által égig magasztalt Alarich, előbb a keletrómai birodalmat dulh fel széltében-hosszában; különösen nagy paszszióval tördelték a kékszemű és lenhsju ger| mán óriások azok«t a görög szobrokat, amelyek aranyból és elefántcsontból készültek, az aranyat lefejelték róluk és üszköt vetettek a müemlík közé. A Dardanellákon átkeliek, KisÁzsiában, Epherusban Artemis templomát is, melyet Nagy Sándor állíttatott helyre, kirabolták és felgyújtották. Innen visszajövet Korinthusig mindent elpusztítottak. Magában Olympiában, aranyat keresve, a gimnázionokban és palesttrákban több ezer athleta-szobrot tördeltek össze. Azután KözépGörögországba tértek vissza. Vér és üszök jelölte ufj)kat. Mégis Attilát tették meg a világ pőiölyének. Athén városát ez alkalommal P'iidiász müve, az Athena Promachos 23 láb magas szobra mentette meg, amelytől Ala>ich megdöbbent és a babonás gót vezér hitt a jóslatnak, hogy halál fia az, aki a városvédő szoborra kezet emel és nem merte a várost megtámadni. Hellászból l'áliába vezette aranyra éhező bajtársait és 410 ben Rómát 14 napon át rabolta, azután felgyújtotta. Ezért a pogányok szerint megfogta a jóslat, amely szerint halállal lakol az, aki a „világ fejéi" kirabolja. A hirtelen elhalt Alarichot népe a Buzento folyó medrébe temette. A gótok a kényszermunkára hajtott rómaiakkil a folyót felszorították és a mederbe ásott sirra a vizet visszabocsátották és a sírásókat lemészárolták. (FotytatjukJ