Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

SZB Q B D 1925 január 1. közül Nledermayer Antal. Az év halottjai között sok volt az öreg em­ber, a legöregebbek mégis ezek: Fogas I'ona 90 é^es Özv. Korom Síndorné Dugász Anna 100 éves. özv. Kispéter Gergelyné Kószó Anna 91 é/es. Özv. Fekete Káro'yné 95 éves. Özv. Blczók Mihályné 90 éves. Mind rgg-korban, végelgyengülésben. És mind asszony, ami itt is azt bizonyija, hogy a nök tovább élnek, mert nem ők cipelik az élet terhei'. Azért van két ki'encvenen felüli férfi is a soraikban, Berta István n'pszámo3, aki 92 évet élt és Kocsis Vince magánzó, 90 éves. Az utóbbi gégerákban halt meg. Elég sokáig birkózott vele. A kölni zóna kiürítésének kérdése. pontokat állit fel, amely szerint Németország leszerelési kötelezettségének nem felel meg, véglegesen feladták. London, december 31. A francia hivatalos cáfolatokkal szemben bizonyosra vehető, hogy az amerikai Egyesült Államok kormánya sietve igyekszik diplomáciai uton még január 10-ike előtt B:rlinben és az ántánt fóvírosaiban olyan légkört teremteni, amelyben a siker minden reményével b&kéten lehessen elsimítani a kölni konflklus'. A nagykövetek tanácsa mai ülésén sem fogja még véglegesen megszövegezni a Németországhoz intézendő jegyzéket, mert még nem foglalhatott állást és nem mondhat Ítéle­tet a német leszerelés mostani állásáról. A mai Ispok értesülése szerint a kormány kizárólag annak megállapítására fog szorítkozni, hogy lehetséges-e a kölni zónát január 10 re kiürí­teni. A jegy zéktervrz etet még egyszer megkül­dik a szövetséges kormányoknak, mert szQk­sége mutatkozik annak, hogy a megejtendő Pdris, december 31. Von Hoesch német nagykövet a Journal jelentése szerint arra kérte Herriot miniszterelnököt, hogy legyen tekin­tettel Németország jóindula ára és vessen szá­mot azon visszahatással, amelyet a kötni zóna kiüri ésének elhalasztása a német politikai hely­zetben maga után vonna. A nagykövetek érte­kezletének tervezete egyébként a bpok értesü­lése szerint lényegében megegyezik a francia felfogással, azonban hangsúlyozottan ígéri, hogy a kérdést nyomban előveszi, mihelyt az ellen­őrzi zottság lényeges jelentését megkapják. London, december 31. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója szerint a német kormány­hoz a katonai ellenőrzés és Köln kiürítési tekin'etében intézendő jegyzék előzetes szöve­gét tegnap Londonban a külügyi és a hadügy­mini íztérium megtárgyalta. A tervezett jegy­zék feltűnően rövid és ebből a:ra lehet követ­kezieni, hogy azt a javas ato*, amely szerint a jegyzékhez listát csatolnak, amely az ellenőrző ' „, _ bizoíiöág időszaki jelentésén ahpul és bizonyos I módosításokat újból megvitassák egymás közt. Emlékezés á régi iskola romjai fölött Szeged, december 31. (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt megkezdték a régi gimná­zium utolsó épületmaradványainak is a lebontá­sát. A kőművesek csákánya gyorsan bontja az omladozó, évszázados falakat és nemsokára eltű­nik a régi iskola utolsó téglája is az uj templom, a fogadumi templom tövéböl. A korhadó gerendák, a szétinálló téglák rom­halmaza mellett meg kell állni a mai rohanó idők­ben is egy-két röpke pillanatra, meg kell nézni még egyszer a hajdani büszke falakat, mert azok — taian utolsó tanúi — a régi Szeged kulturális törekvéseinek, álmainak. Az öreg iskola végleg eltűnik most a föld színéről. Közel másfél évszá­zadig teljesítette becsülettel, emberséggel hivatá­sát, ériékes generációkat nevelt a város és a polgárság javára, falai között hiven őrizte azt a szellemet, amely megteremtette a szebb, az uj, de taián nem boldogabb mostani Szegedet. Az öreg iskola sorsa most betelt. Évtizedek előtt nyuga­lomba helyezték már, amikor körütötte megujult a világ és nem tudott megfelelni a modern élet kö­vetelményeinek. Falai megrokkantak, gerendái meghajollak az elviselt évszazad súlya alatt. Most pedig végleg eltakarítják az iskola itifelejtett utolsó inarcdványait is. A tizennyolcadik század nyolcvanas éveiben kü­lönös, uj szelek mozgatták meg a szegedi Tisza­part füzeseit. Az álmos viz és az álmosító parti lombok fölött az elkövetkező nagy század nagy forradalmai álmodták már meg születésük előtti álmaikat. Valami nyugtalanság töltötte be a leve­gőt, az elmaradottság érzése és a haladás öntu­datlanul vajúdó vágya bizsergett mindenfelé. Szeged Nemes Városának volt már gimnáziuma. A piarista rendház úttörői már néhány évtizede oltogatták a latin tudományok magvait a begyöpö­södött szegedi koponyákba. A Nemes Város pe­dig megérezte, hogy áldozattal tartozik a jöven­dőnek, amely a kulturális haladás jegyében föl­tartóztathatatlanul közeledik. Mivel pedig a kul­turális haladás alapja az iskola, nagy költséggel, áldozatos sziwel rendbehozták a piaristák társ­házát. A társház rendbehozatala után uj mozgalom in­dult Szegeden. Megkezdődött az az évszázados harc, amelynek eredménye még ma sem tekint­hető teljesnek, harc a szegedi egyetemért. A sze­gediek akkori gimnáziumukat líceummá akarták emelni. Dugonich Ádám volt a polgármester. Litterátu3 ember lehetett, hiszen abból a famíliából való volt, amely Dugonics Andrást ajándékozta a városnak. A tanács 1790 ben megbízta két tagját, Miiller Sebestyént és Klempay Tamást, hogy a líceumért tegyék meg Budán a szükséges lépéseket. A két ambiciózus tanácsbeli el is intézte a kérdést. Min­den rendben volt már, a szegedi liceum engedé­lyezéséhez már csak a király jóváhagyása volt szükséges. De II. Lipót akkor váratlanul elhunyt és trónját /. Ferenc foglalta el. A szegediek most hozzáfordultak kívánságukkal. Az uj király 1792­ben jóváhagyta a szegedi főiskola engedélyezését és megengedte Tokody György piarista főigazga­tónak, hogy még ugyanabban az évben megkezd­hesse filozófiai tanfolyamát. A liceum két osztály­lyal, négy tanárral és tizenhat diákkal meg is kezdte szegedi működését először a piarista társ­ház ebédlótermében. ' Mivel azonban a régi (a legrégebbi) gimnázium épületét plébániáikká alakították át, uj iskola , építése vált szükségessé. A Nemes Város előljáró­í ságát akkor a gyors elhatározás és cselekvés jel­lemezte. Hamar kijelölték az uj iskolaépület he­lyét ott, az Iskola-utcában, a Szent Demetsr-temp lom mellett, kisajátították a szükséges telkeket és az Ur 1793. esztendejében, Böjt Más hava negye­dik napján kelt elhatározással megbízták Schvörz János kőművesmestert, hogy „a Pianum szerint, nemkülönben a bemutatott Überschlag szerint" épitse fel a gymnasium és a lyceum számára al­kalmatos oskolaépületet — még pedig még azon a nyáron. „Ebbeli kész munka véghezviteléért pedig 15.400 frtokat alku szerint Nemes Város Cassájából felvenni" is felhatalmaztatott Schvörz János kőművesmester. 1793 május 25-én tették le ünnepélyesen az uj g imnázium alapkövét és Szent Iván-havának hete­ik napján a tanács már át is vette „a tudomá­nyokhoz vonzó különös szeretetéből felemelt épü­letet" . Az épület homlokfalában helyezték el azt a bádogszelencét, amelybe a „Város Elöljáróinak nevei deák Versekben zárattak ily móddal: Nomina Perillustrium Dominorum Urbis Szegediensis Imatrum, dum Scholae Szege­diensis lnsigni Urbis Munificentia consur­rexerunt Anno 1793. Index Miller erat, Con­sul Ougonichius Urbis Clempalus, Pálfy, Balogh, Hódy, Rósa, Csavojszky, Kernyi, Graff Vékes, Szilber, supremi senatus Lu­mina eraut Urbe hac Domus haec enim structa Scholarum. Az épület toronyzattyára pedig a Nemes Város majd hatszáz esztendővel ezelőtt kimetszett Bá­rány címerét helyezték el. Ugy a bádogszelence, mint a kőbárány elve­szett. Pedig a kőbárányra emlékeznek még azok, akik a múlt század nyolcvanas éveiben alatta szívták magukba a gimnáziumi tudományokat. A bádogszelence a forradalmi időkben kallódhatott el. A hatóság ugyanis a régi gimnázium Iskola­utcai szárnyának nagyrészét, igy a középhomlok­zatot is 1919 tavaszán bontatta le, hogy munkát adjon az elégedetlenkedő munkanélkülieknek. A bontást két városi tisztviselő ellenőrizte, de a bádogszelence nem került elő a faltörmelék közül. Az öreg iskolát az árviz után helyezték nyu­galomba, amikor felépült az uj kegyesrendi fő­gimnázium. Néhány évig még tanítottak benne a paptanárok — az uj iskola felszerelése és beren­dezése ugyanis évekig tartott —, de az árviz, ha nem is érte közvetlenül, még is elpusztította a régi épületet. A nedves talajtól falai teljesen át­nedvesedtek. A viz felszívódott a tetőgerendákig ugy, hogy megroggyantak a falak és meghajoltak a mennyezetek. Akik még ebben az iskolában ma­turáltak, emlékeznek rá, hogy néhány tanterem közepén oszlopokkal kellett megtámasztani a meg­roggyant plafont. A levegő is egészségtelenné vált a nedves falak között, igy a múzsák átköltöz­tek belőle uj palotájukba. Az elárvult iskola fölött pedig kiteregette szár­nyait az enyészet. Egyik-másik részét gyorsan le kellett bontani. Most, amikor a büszkén égnek szökő fogadalmi templomban felhangzott először az ünnepi orgona­szó, már csak a hajdani plébánia állt belőle. Ne­vezetes hely azért ez is. Itt álltak mérték alá azok a szegedi fiuk, akik fiatal életüket különböző haszontalan harcmezőkön pazarolták el. • A kőművesek fa'bontó csákánya szorgalmasan szedi szét az öreg iskola málladozó, omladozó falait. Kön yü dolga van a csákánynak. Az el­röppent másfél század alaposan előkészítette a talajt számára. Magyar László. XWWWWWWWWWWWWWWAWWWWWW* Mennyibe kerül Bulgáriának a kommunista bandák megfékezése. Szófia, december 31. A képviselőházban teg­nap Russev belügyminiszt hosszabb beszéddel okolta meg a kormánynak 188 millió leva ösz­szegre szóló póthi'e kérését. A törvényjavaslatot első olvasásban elfogad ák. Kifejtette a belügy­miniszter, hogy a póthitelböl 15 millió leva kell a rablóbandák megfékezésére és okmá­nyokkal bizonyította, hogy a kommunisták szer­vezték a rablóbandákat, amelyek égési Bulgá­riát rettegésben tartják. A falud n'pet foszto­gatják a fegyházakból kiszabadult, a kommu­nisták által bandákba szervezett rablók, akik a szószoros érelmében havi fizetést kapnak, át­lagban 5000 Ievát, amit a kommunista pírt fo­lyósít. Arra is bi onyitékot mutatott fel a bel­ügyminiszter, h)gy orosz bolsevis'a ügynökök Bulguiában ti kos szervezeteket alakítottak és a szükséges pénzt rendszeresen kapják Mosz­kvából. Nöi kalaptanfolyamot nyitok urileányek és asszonyok ré­szére háromhónapos tanidóre KLEIN MARISKA KÖtCSEY-U. 7 Prófétával szerabt Royal-Kávéház Január 1-én délután és es;e JAZZ-BAND 365 hangverseny. Záróra reggel 4 órakor I Nyúl és prémbőröket klkfsíitésre elfogad Cserép Sándor nzűctmetler 17p Református palota JT | a m • ^ W ^ M „ttt Mielőtt bármit vásárolna, vételkényszer nélkül okvetlen tenntse meg kirakataimat és üzletemet, I AllB llSl^ril! aho1 a tegiobb csemege- és fűszeráruk vannak fJlha'mozva, u. m.: különféle karácsonyi %• VI V 09CXI ••• cukorkák és teasütemények, összes déligyümölcsök: narancs, mandarin, datolajüge, malaga stb, w válogatott dióbél, mazsola, mandula, mogyoró, kakaó, csokoládé, vanília, karlsbadi tortalapok «.den nagyságban, üres és töltött, csemege vajak: Sárvári, Soproni, Mecseki, mindennemű sajtok: Ementhdli, Rokfort, TrappUta, Dőry (stb., valamint összes halkonzervek (kaviár) és pácolt halak. Különféle teák: Horniman, Pekarek, Rigvay stb. csomagokban és kimérve, rumok óriási választékban, szintén mindennemű likőrök, cognacok, csemege és asztali borok, különösen ajánló n a már ösmert 1922. évi valódi tokaji szomoroduit literenként .000 korona. Áruim ez alkalomra mélyen leszállított árakon lesz árusítva. Hnri/áth Dátlipl fiílmhrÍnilCw fűszer-és csemegeháza Megrendeléseket házhoz szállítok. 238 Telefon 5-40. nUlVíUIl LSdlUCl „VJcllllUt II1UÖ Feketmi-ntca 16. u,

Next

/
Oldalképek
Tartalom