Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-24 / 19. szám

8 SZEGED 1925 január 168. hogy Bud János pénzügyminiszternek a közel jövőben igen nagyfontosságú közgazdasági re­formterve kerül megvalósu ásra. Arról van szó, hogy az általános közgazdasági helyzet javí­tása és bizonyos fokig megiszlitása érdekében minél előbb meg akarja valósítani az arany­mérleg intézményes kötelező bevezetését. Infor­mációnk szerint a költségvetés le árgyalása után Bud János pénzügyminiszter teljes erejével neki­fog a kérdés rendezésének, amelyet eddig Kunz Ödön közgazd sági rgyetemi tanár tanulmányo­zott Kunz Ödön jelentése és javaslata már a pénzügyminiszter előtt fekszik s értesülésünk szerint a költségvetés után a pénzügyminiszter a legrövidebb időn belül kiadja az aranymérlegre vonatkozó rendetetet. A nagyfontosságú prob éma gyakorlati megoldása tetiát idöb;lileg a köl ség­vetés vitájának az időtartamául függ. WMMMWMMMMMMMMMMM^ Két beszéd a nemzetgyűlésen a numerus clausus ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nem­zetgyűlés mai ülése féltizenegy órakor kezdődött. Scitovszky Béla elnök nyitotta meg az ülést, a napirend szerint nyomban következelt a költség­vetés általános vitájának folytatása. Hoyos gróf is károsnak tartja a numerus olautust. Hoyos Miksa gróf az első felszólaló: A kormány javára kell irni a korona stabilizálódását. Ezután a földbirtok kérdésére tér át. Számadatokat ismer­tet arra vonatkozólag, hogy a nagybirtokokat ma milyen súlyos adó terheli. Ezek a súlyos terhek olymódon alakulnak ki, hogy az üzemköltség emellett az összjövedelem 89 százalékát felemészti. Sürgősnek tartja a külállamokkal, különösen pedig az utódállamokkal való szerződés mielőbbi meg­kötését és olyan vámtételek létesítését, amelyek a mezőgazdaság prosperitását biztosítják és a fo­gyasztók érdekeit is megvédik. Revizió alá kell venni a vasúti szállítási díjtételeket is. Szükséges nek tartja az 1920. évi XXV. tőrvénycikknek re­vízióját is, amely a numerus claususról szól. Min­denki tudja róla, hogy sohasem volt a numerus clausus hive, mindig ellene volt. — Ezt jogtalan beavatkozásnak tartottam az állam részéről. Mindenben csatlakozik Lukács Györgynek erre vonatkozó fejtegetéseihez és ma­gáévá teszi Tankovics János álláspontját is, aki színién a numerus clausus megszüntetését köve­telte. Több egyetemünk és egy műegyetemünk van. A nagy német nemzetnek összesen 14 egyeteme van. Érthetetlen, hogy miért kell ilyen körülmények között nálunk numerus clausus. A költségvetést általánosságban elfogadja. Beck Lajos: Nagyon sí/ár és szomorú a helyzet, hogy a költségvetést az ellenzék tekintélyes részé­nek távollétében kell letárgyalni. Az antiszemitiz­musról azt hiszi, hogy e politika szolgálatába na­gyon sokan azért szegődtek, mert a kommunizmus után ugy vélték, hogy csak a magyar fajiság ki­emelésével tudják megvalósítani a magyar politi­kai ideált. Ez az irányzat azonban valóban veszí­tett tényéből és erejéből az utolsó esztendőben. De már az első nemzetgyűlés után sokan csalódottan vonultak vissza, akik a legnagyobb lelkesedéssel szegődtek ennek az irányzatnak szolgálatába. Ott van a katolikus egyház egyik kiváló fejedelme, aki csalódottan vonult vissza ebből a teremből. Hegedűs György: Ma is ugyanazokat az elveket, hirdeti. Felkáltások a jobbközépen: Prohászka Ottokár. & demokrácia nem vörös és nem fekete". — Numerus clausussal nem lehet elintézni ezt a kérdést. A nemzet testéből nem lehet erőszakosan kioperálni egy darab hust, mert ezt az operációt a nemzet teste is megérzi. Ezután részletesen foglalkozik a zsidók asszi­mílálódásával és felemlíti azt, hogy a zsidóságot a mai politikusok között három négy generációra visszamenőleg meg lehet találni. — A demokrácia nem vörös és nem fekete, igaz, nem is fehér. Ha ezen az alapon akarja a miniszterelnök a nemzeti demokrácia gondolatát érvényesíteni, akkor minden jóhiszemű férfi segít­ségére számithat. Ha a miniszterelnöktől indult ki a iniciativa a kiegyenlítés megteremtésére a par­lamenti béke érdekében, akkor a közszabadságok biztosítására, a választások tisztaságára, a szavazó­polgárok szabad érvényesülésére kell törekedni. Ha ezt teszi, akkor már feleúton leszünk a meg­egyezés felé. (Helyeslés.) Östör József elfogadja a költségvetést, bár nem tartozik a kormánypárthoz, minden párttól függet­len, őt kormányzati hibák választják el a kor­mánypárttól. A valorizációs törvénynek már régen a nemzetgyűlés előtt kellene lenni. Ausztriában már 1923-ban megcsinálták. Farkas Tibor: A valorizációs törvény fölös­leges. Östör József: Nem fölösleges. Hibáztatja, hogy az elsőfokú biróság a háború óta különböző okok miatt nem végzi feladatát azzal a régi objektivi­tással, mint azelőtt, de a felsőbb bíróságok ma fs j ugyanazon a nivón állanak, mint régen. A fötd­I reformról szólva, hibásnak tartja az alaptörvényt. * Egy ébredővezér válasza. Beck Lajos: Sokan jónak látták az arany kö­zéputra térni, abból indulván ki, hogy az egységes konszolidációt nem lehet szélsőséges elvekkel meg­valósítani. — Nem kiván bővebben foglalkozni a zsidó­kérdéssel, de annyit bűnöztek már mindkét oldalon ebben a kérdésben, hogy helyesnek tartja, ha egyes megállapításokat olyan ember mond el, aki szár­mazása ellenére is a keresztény hitben nőt fel és magyarnak órzl és vallja magát. Az a meggyőző­désem, hogy csakis magyar nemzeti értelemben lehet ezt a nemzetet talpraállitani. Az első és a legfontosabb érv a fajiság gondolata. Abban a pillanatban, ha megállapítjuk, hogy a zsidóság különálló faj, abban a pillanatban az antiszemitiz­musnak jogosultsága van. Petrovácz Gyula: Ez igy is van. Beck Lajos: A fajiság problémája a politikai röpiratokban már eldöntött kérdés. A zsidó: — faj. De ha ezt nem a politika szemüvegén nézzük, hanem egy kissé a tudományhoz fordulunk... Hegedűs György: Méhely Lajos professzor. Beck Lajos: De nem ahhoz a tudományhoz, amely a tudományt is politikai alapon kezeli. A tudomány tagadja a fajiság gondolatát. A jelenlegi sémiták egyáltalában nem azok, akik az eredeti sémita fajt jelentették és hogyha egy régi zsidó ma felébredne és körülnézne, a zsidók, az úgy­nevezett fajrokonai között egyáltalában nem is­merné fel testvéreit. (Derültség a középen.) A sémi faj annyi kereszteződésen ment keresztül, hogy ma már egyáltalában semmi rokonság nem mutatható ki a jelenlegi zsidók és a tulajdonképpeni sémiták között. Hegedűs György: Lukács György, Tankovics és Hoyos a numerus clausus eltörlését kívánták. Nem tudja, megrendelésre történtek e ezek a fel­szólalások? A keresztény küzdelem mindig csak reagálás volt a különböző támadásokra. Az ellen­zék egy része az általános titkos választójogot szögezi a többség és a nemzet mellének. Ennek a választójognak halálos ellensége és küzdeni fog ellene miníiig. A titkos szavazás ellenkezik a ka­tolicizmussal. Hibáztatja, hogy a kormány kül­politikailag nem orientálódik, holott itt is bizo­nyos irányt kellene felvenni. A költségvetést el­fogadja. Maday Gyula: A mezőgazdaság súlypontja sze­rinte a jövöben az állattenyésztésre fog áthelye­ződni. A kormány igyekezzék a gazdasági szak­tanítók számát növelni. Uj vagyonrevizióra van szükség, hogy a háborús vagyonokat legalább az állammal osszák meg. A költségvetést elfogadja. Bud János pénzügyminiszter ezután benyújtja az osztrák köztársasággal 1924 november 8 án kötött adóügyi szerződések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Majd másik két törvényjavasla­tot nyújt be, amelyeket a mult ülésszak befejezté­vel a kormány visszavont. Szabó József a következő felszólaló. Suiyos felelősség terheli az ellenzéknek azt a részét, ame­lyik — haragszomrádot játszva — kivonta magát a kötelességteljesítés alól. A külügyi kiadásokkal foglalkozva, magasnak tartja a külképviselők sze­mélyi járandóságait. A tisztviselőkérdéssel kapcso­latosan határozati javaslatot nyújt be: utasítsa a kormányt a nemzetgyűlés, hogy haladéktalanul ter­jesszen az állami és vármegyei tisztviselők státus­rendezéséről a Ház elé javaslatot, terjessze elő a köztisztviselői pragmatikáról szóló javaslatot és harmadszor a kényszerkölcsönböl a pénzügyminisz­ter expozéja szerint még be nem folyt 200 milliár­dot fizetési előlegként utalja ki a köztisztviselők­nek olyan formában, hogy minden köztisztviselő legalább egy havi fizetésének megfelelő előleget kapjon, a mostani költségvetés keretén belül biz­tosítson a kormány a közkalmazottak számára január 1-i hatállyal 20 százalékos fizetésemelést. Foglalkozik ezután a nyugalmazási rendszerrel, amelyet feltétlenül megszüntetendőnek tart. Az elnök ezután félbeszakítja a vitát, napirendi javaslatot tesz, amely szerint a nemzetgyűlés leg­közelebbi ülését kedden délelőtt 11 órakor tartja a mai napirenddel. Forster Etek személyes kérdésben szólal fel, szóváteszi, hogy a Népszava ugy tüntette őt fel, mintha paktumot kötött volna a kormánnyal arra, hogy a költségvetést nem fogadja el. Kijelenti, hogy őt mindig mindenben az igazságosság vezeti és nem szokott paktumokat kötni. Ülés vége 6 órakor. Pörbeszédek a Roboz-pörben. Budapest, január 23. A Roboz-fivérek haza­árulási pőrének mai tárgyalása Mískolczy Ágoston királyi ügyész vádbeszédével kezdődött. Sötét és szomorú idők képét elevenítette fel az ügyész vádbeszédében. Arról a korról be­szélt, amikor megjelent a magyar fő /árosban a Balkán. Történelmi visszapillantást vet a Ká­rolyi-forradalomra, majd az ázsiai bolsevizmus idejére és az ezt követő román megszállásra. Kétségbeesetten hallgatolt mindenki a román megszállás idején. Es amikor mindenki meg­feszített erővel vett részt a talpraállás munká­jában, akkor Robozék társasága a nemzet tö­rekvései ellen fordult. Próbálták a románok erejét megindítani a nemzet összességél kép­viselő kormányzat ellen, a románok szolgála­tába szegődtek és az ő fen hitóságuk alatt fo'ytatták működésűket a kormány és a nem­zetet vezér ő férfiak ellen. Igaz, hogy szomorú, sajnálatos események történtek akkoriban, de történeti tény, miszerint Magyarország területén egyetlenegy pogrom vem volt. Ezután összehasonlítja az ügyész Románia történetét Magyarországéval és ebbül azt a következtetést vonja le, hogy már csak emiatt sem volt szabad a románokhoz csatlakozni, amit Robozék hirdettek. Az egyes bűncselek­mények tárgyalása során az ügyész lázadás, hűtlenség, felségsértés, izgatás, háromrendbeit kormányzósértés, súlyos testisértés, magánlak­sértés, csalás és sajtórendőrt kihágás vádját emeli Roboz Imre és Roboz Béla ellen. Enyhítő körülményt az üélet kiszabásánál nem lát. Roboz Imre és Roboz Béla megbüntetésével súlyos példát kell adnia a királyi törvény­széknek. Ezután dr. Beck Oszkár, Roboz Béla védője mondotta el védőbeszédét. Részletesen fejte­gette védencének ártatlanságát az összes vá­dakban. Az, amil a vád bünül ró fel Robozék­nak — mondj i a védd —, azt én hazafias ér­zésüknek tudom be. Követelni merték azt, amit Ráth Őkegyelmessége, a Kúria elnöke is meg­látott, nevezetesen, hogy a vörös terrort nem szabad a jehér terrornak követnie. Hogy volt fehér terror, azt dr. József és dr. Fekete ka­tonatisztekkel, akiknek kihallgatását kértem, igazolhattam, akiknek nyolc vitézségi érem de­korálja a mellét és akiket azért vittek be annak idején a Mária Terézia-laktanyába, egy hirte­len föllendült kerületi pogrom alkalmával, mert zsidók. Ezeket az eseteket meg merték irni Robozék és köveelni merték, hogy ilyen esetek ne for­duljanak elő. Sohasem anyagiakért, hanem min­dig ideálokért büzdö;tek. Rjbozék nem a nem­zetet támadtJk, hanem azokat, akik kisajátí­tották a maguk számára a nemzete'. Enyhítő szempontokat nem kívánok felhozni, ép ugy, mint az ügyész ur sem, — fejezi be védőbe­szédét dr. Beck — hazafas magyar ember magyar biróságtól mást, mint jölmentő Ítéletet nem kérhet. Roboz Béla mondotta el ezután védőbeszé­dét. Azok — úgymond —, akik nem tud ak velünk elbánni annak idején, mert elmenekül­tünk, idejöttek vallani ellenünk a biróság előtt, hogy a biróság révén töltsék ki rajtunk bosszu­szomjukat. Magyarországra nem juthattunk másként, csak a börtönön keresztül, de azért még­sem kérünk kegyelmet. Nem ke l, hogy megszán­jon engem a biróság, mert a tüdőm elpusztult a börtön levegőjében, hanem azt kérem, hogy ö: évi szenvedésemért adjon nekem a biróság elégtételt. A biróság ezu'án a tárgyalás folytatását holnap délelőttre halasztotta, amikor az utolsó szó jogán Roboz Imre fog védekezni. Februárban megnyílik a SZEGED kölcsönkönyvtára. Harisnyafejelés, harisnyakötés, szemszedés legolcsóbban, legjobban és leggyorsabban készül Stefánia kötöde, Batthyány-utca 2. Kass mögött 443

Next

/
Oldalképek
Tartalom