Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-23 / 18. szám

SZEGED A választási jog kérdésében igen nagy szerep jut az Ernszt—Huszár-pártra is. Ebben a pártban ugyanis nagyon sokan vannak olyanok, akiket politikai multjuk kötelez arra, bogy bivei maradjanak az általános titkos választói jognak. Betblen miniszterelnöknek tebát erre a pártra is figyelemmel kell lennie, mert ha az ellenzéknek a választói jog tekintetében nem tenne engedményeket, szembe találná magával az Ernszt—Huszár pártot is. Elhalasztják a bűntctönovellát ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ellenzéki oldalon nagy megfllköiéssel fogadták azt a birl, hogy Pesthy Pál igazságagyminiszter a büntetőnovella tárgyalását el akarja halasztani. Az ellenzék véleménye szériát Pesthy Pálnak állásfoglalása egyáltalán nem egyeztethető össze azzal a bíkaiékeny szeüenme', amely most a politikai életet áthatja. A javaslat elhilasitási esetleg illuzorikusokká tenné s választójogi engedményekel is. Ulain szerint a választójog jelentóktelen probléma. A fajvédők csütöriökön este fényesen berendezett klubjukban szokásos pártvacsorát tartottak. Elsőnek Kelcz Sándor szólalt fel a választói jog különféleségéröl, majd Kiss Menyhért a nép legszélesebb rétegeire kiterjedő választói jog mellett foglalt állást. •MMMMMMWÍMfMMM^ A forgalmi adó, a tanonckérdés és más sérelmek a kamara ipari gyűlésén. 1915 január 23. Surgoth Gyula nyugalmazott kúriai biró azzal kapcsolatban, hogy Uiaint a kecskeméti nők tapssal fldvöiöliék, kijelentette, hogy ez a taps Ulalnnak, a fajvédőnek szólt és ebből azt a következtetést vonji le, hogy a nők ővelük vannak. Javasolja, hogy a párt jelöljön ki 1—2 tagot, akik az oktobristák ellen tegyenek bűnvádi följelentést és ő eljár a pörbsti azok ellen, akiket amúgy is közmegvetéssel sújtanak. Ulain Ferenc kifejti, hogy a választójog olyan probléna, amelyet tökéletesen nem lehet mego'dani. Szerinte ez jelentéktelen probléma. Az általános választójogot n:m tartja keresztülvihetőnek ugy, ahogy a fajvédők azt programba Vitték, t. i. a nemzeti érdekek sérelme nélkü', viszont a ti kosságot kardinális alaptételnek tartja. Gömbös Gyula hibáztatja, hogy Magyarországon a választójogot célnak tekintik, holott az eszköz más program megvalósításához. Miután Magyarországon a konzervatív elem van túlsúlyban, nem kell félni az általános választójogtól. A mai választójog kiterjesztését nem tartja kívánatosnak, sz:rinte ez elegendő. Ellenben a titkosságot szigorúan követeli, hogy felszabaduljanak a tömegek és szabadon adhassanak kifejezést belső meggyőződésüknek. Magyarországon az ezer év jogán a vezetést csak a magyar pád követelheti magának. Ezután még számo3 beszéd hangzott el. Szeged, január 22. (Sóját tudósítónktól.) A kereskedelmi és iparkamara ipari osztálya csütörtökön délután Körmendy Mátyás elnökletével ülést tar ott, amelyen megvitatták a szegedi ipar egyes fontosabb kérdéseit. Wtmmer Fdöp kamarai elnök ismertette a forgalmi adó revíziójának az iparosokat érdeklő részét. Nézete szerint a forgalmi adó revízióját — a tervek szerint — az iparosokra nézve is a legkielégitőbben fogják megoldani. Erről a kérdésről egyébként Fenyő M*ksa előadásában részletesen be fog számolni. A forgalmi adó körül fölmerült leltározások ügyét dr. Landesberg Jenő kamarai titkár ismertette. Bejelentette, hogy a lel ározás ügyiben a kamara átirattal fordult a pénzügyigazgatósághoz, amelyben kimutatták, hogy a leltározás elrendelésének törvényes jogalapja nincs. A leltározta teljesen céltalanul terheli az iparosokat és kereskedőket, mivel a készülő reform ujyis meg fogja azt szüntetni. Ezután az ácsip rosok kérték az ipari osztályt, hogy hasson oda, hogy kőműves-mesterek az épületek ácsipiri munkálatalt mindig önálló ácstparossal végeztessék el. A jelenlévő kőműves mesterek megértéssel fogadták ezt a kérést és kilátásba helyezték, hogy ezentúl csak önálló iparosok fogják elvégezni a munkálatokat. A kö/etkező pont a husiparosok vasárnapi munkiszünetének kérdése volt. A szakosztály elhatározta, h gy a husiparosok ezentúl vasárnap is árusíthatnak hust, de az alkalmazottak igénybevételével. Az alkalmazottak igy a hét egyik napján kapnak muikaszünetet. A tanoncok előképzettsége kérdésénél kimondotta az ülés, hogy a tanoncoknak minimálisan négy elemi osztállyal kell blrnlok. Ez alól csak elháríthatatlan akadályoknál tehető kivétel. A magyarszabók sérelméről dr. Cserzy Mihály fogalmazó referált. A zsibpiacon ugyanis, ahol esik selejtes áru árusítható, uj ruhásat is árusítanak.-Az ülés elhatároz a, hogy ebben az ügyben a rendőrséggel együtt meglepetésszerű vizsgálatot fognak tartani a zsibpiacon. A sütőiparosok ezután szt kérték, hogy a péksüteményeket árulhassák vasárnap délután ts. A kamara ebben az irányban ir föl a miniszterhez. Végül dr. Tonelll Sándor fő itkár a lipcsei vásár ügyéi ismertette, ahová kellő jelentkezők esetésen jelentős kedvezményeket biztosit a vásár vezetőség* a magyar kereskedőknek és iparosoknak. Az ülés végén Körmendy M ily ás indítványára a k mara Chorin Ferenc elhunyta alkalmából részvétét fejezte ki. „Foglalkozni kell a titkos választójog gondolatával..— mondji az ellenzébmentes parlamentben egy egységespárti képviselő. Budapest, január 22. A nemzetgyűlés mai ülésének kezdetén is igen kevés képviselő volt jelen. Fél 11 órakor Scitovszky Béla elnök megnyitotta az ülést, mire nyomban rátértek a napirendre: a költségvetés általános vitájának folytatására. Dinlch Ödön: Mióta az ellenzék nincs itt, a tárgyalások a legkomolyabb mederben folynak. Felkéri a kormányt, hogy foglalkozzék a kártyajáték megadóztatásának ügyével és a gyermekvédelemmel. A költségvetést elfogadja. Láng János az adórendszert birálja. Förster Elek: Egészében nem bírálhatja a költségvetést, mert be kell vallania, hogy nem ért hozzá. Ennek a mai helyzetnek az lesz a következménye, hogy a súlyos terhek alatt összeroppan maga a társadalom és ezzel összeroppan az ország is. Majd birálja az állami birtokok gazdálkodását. Nagyon silánynak tartja az eredményt. Az állami birtokok kezelése alapos revízióra szorul. A költségvetést nem fogadja el. Pintér László azzal kezdi beszédét, hogy fáj neki, hogy a szemben lévő padok üresek. Szomorú tünete ez a magyar politikai életnek. Elfogadja a javaslatot. Tankovics János: A munkanélküliség kérdése nem olyan égető, mint amilyennek az ellenzék beáliitia. Programja volt a titkos választójog, a haza érdekében azonban ugy tartja jónak, ha most még nem valósítja meg az általános titkos választói jogot. Ezután a numerus claususról beszél. — A numerus clausust annak idején nem szavaztam meg — mondja —, mert akkor is és ma is az a véleményem, hogy a tanulást nem lehet senki elől sem elzárni. Inkább ott kellene védekezést rendszeresíteni, hogy kik foglalják el a hivatalokat. Itt kellene korlátokat alkalmazni. Abban a tekintetben azonban, hogy ki tanuljon, nem lehet és nem szabad korlátokat állítani. Kérem a kormányt, hogy találjon módot arra, hogy azt a sérelmesnek tartott törvényt, amely, ugy látszik, egyenesen bizonyos felekezet ellen készült, szüntesse meg. Óva inti a kormányt, hogy azt a po'itikát folytassa, amely a numerus clausus rendszerében nyilvánult meg. Ha bekövetkezne egy pogrom, az nem állna meg egy felekezetnél, nern állna meg a zsidóságnál, hanem más felekezetekre is kiterjedne, sőt kiterjedne társadalmi osztályokra is. Hibáztatja, hogy sok párt van, pedig minden magyar embernek csak egy felfogása lehet, olyan, amely a haza érdekeit szolgálja. Szálljanak magukba a politikai akarnokok és keressenek magukj nak más foglalkozást, ne kívánjon mindenki párt ! vezér lenni és a politikában érvényesülni. . — Sokan keresztény jelszavakat hangoztatnak, í — folytatja — és a keresztény jelszó alatt a népet megmérgezik. Szabó József valamit közbeszól. Tankovics: Elhiszem, hogy ez kellemetlen. Itt a Léderer-eset, ezek a maguk hittársát darabolják fel. Szerintem nincs hite annak, aki hitét belekeveri a politikába. Egy esetben sem a hit szánt érdeke vezeti az ilyen embereket. Ismert egy iparost, aki amikor segéd volt, nemzetközi agitátor volt. Amikor önálló lett, a demokrata körben vállalt tisztséget és alelnök lett, a kommunizmus alatt szocializálta üzemét és amikor elmúlt a kommunizmus, a legnagyobb ébredő lett, ma meg a Katholikus Kör elnöke. - Én mindig tiltakoztam ez ellen, mert meggyőződésem szerint a Katholikus Körbe semmiféle politika nem való. Annak élén nem állhatnak ilyen emberek, mert az ilyeneket a legpiszkosabb egyéni érdekek vezetik, ezenkivül a hit megcsúfolásáról | van szó. i — A zsidókérdéssel is foglalkozni kell. Vannak . egyes politikusok, akikftek programjában nincs is nyíltan, hogy üsd a zsidót, de a nép igy érti. Ezzel ártanak a keresztény társadalomnak is, mert a kérdésnek nem ez a megoldása. Meg kell figyelni a zsidókat és tanulni kell tőlük. A törvény és a tisztesség határain belül kell megoldani ezt a kérdést. Ó/a inti a falu népét és a főváros lakosságát azoktól, akik felekezeti jelszavakat hangoztatnak, mert ezek gyöngén állnak hit dolgában és mindig egyéni érdek van a háttérben. Azt kivánja, hogy a felekezeti izgatást a legszigorúbb mértékben torolják meg. Félháromkor kezdte meg beszédét nyolc képviselő jelenlétében Szabó Sándor, aki azt hangoztatta, hogy meg kell teremteni az együttérzés, az együttműködés előfeltételeit. Védelmébe veszi a választói jogot, amely lehetővé tette, hogy minden erőtényezőnek szószólója legyen a parlamentben. A költségvetés itt van — mondja —, de azok a férfiak, akik ezt éveken keresztül sürgették, most hiányoznak a költségvetés tárgyalásáról. Ki kell egyenlíteni a falu és a város közötti ellentéteket és be kell vinni a faluba a város kulturáját. Sürgeti a mezőgazdasági hitelélet fellendítését és egyes adózási visszásságok megszüntetését. Szóváteszi, hogy a vagyonváUságtörvényt még mindig nem hajtották végre. Általános hadkötelezettséget követel a mai zsoldos hadsereg kebelében. A szociális ismereteket el kell juttatni a nép legszélső rétegeihez, a mezőgazdasági szakoktatás tekintetében sok a tennivaló. Ha e téren nem történik változás, kénytelen lesz felvetni a bizalom kérdését. A legitimisták szerint visszatér a régi nagy Magyarország, ha mindenben a régihez térünk vissza. Ez olyan megállapítás, amelyen már tul van a falusi kisbíró is. Foglalkozik ezután az ipari és kereskedelmi kérdésekkel. Véleménye szerint semmi szükség a kézmüveskamarákra. Sürgeti a rokkantkérdés mielőbbi gyökeres megoldását. A kisgazdák a háborúból a legnagyobb mértékben kivették a részüket. A választójog kérdésével kapcsolatosan megjegyzi, hogy foglalkozni kell azzal a gondolattal, hogy az országot előkészítik a titkos választójog idejére. Ez kötelessége a kormánynak és a társadalomnak egyaránt. A titkos választójog kérdésében az a meggyőződése, hogy néhány választás után a magyar nép meg fogja találni a helyes utat és akkor nyugodtan lehet titkos választásokat tartani. Az elnök ezután a vitát megszakítja. Megemlékezik Eszterházy gróf elhunytáról. Az elnök javaslatára kimondja a Ház, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt, tartja s azon a költségvetés tárgyalását folytatják. Az ülés 6 órakor ért véget. Az utódállamok tanácskozása a volt közös vagyon szétosztásáról. Bécs, január 22. Mint a Neues Wiener Tag* blatt értesül, az u ódállamok jelenleg Rómában ; tanácskoznak a volt közös vagyon szétosztásá, ról. A szöve'ségi népjóléti minisztérium képI vise etében dr. Kraszntgg miniszteri tanácsos < tegnap Rómába utazott a tanácskozásokra. Bulgária és Románia szorosabb kapcsolatot keres. | Szófia, januír 22. A király ünnepélyes kii hallgatáson fog'dta Bilciurescul, az uj román követet, aki átnyújtotta megbízólevelét. A kihallgatás alkalmával mondoít beszédekben kölcsönösen hangoztatták a két államnak azt az óhaját, hogy a béke fenntartásán és megszilárdításán dolgozzanak és egymásközt a kapcsolatot még szorossabra fűzzék. Februárban megnyílik a SZEGED kölcsönkönyvtára.