Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-22 / 17. szám

Egyes szám ára 2000 korona lierkeiztöség ts kiadóhivatal l Deák Ferenc-utca 2. (F6reáliskolára] szemben.) Telelőn 19-33. A .Szeged* megjelelik hétfő kivételével minden np. Egyes szám ára aWO Vjrona. Előfizetési árak: Egy «ör,apra helyben 40(00, Budapesten es vidéken 4X00 t*. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, i hasábon K00 kor. Szövegközi 50 százalékkal drác^bb. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor. Szftvcgközti közlemények soronként 10.000. csa'ádi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelenlés HK • -al or^gább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 január 22, CSÜTÖRTÖK. 17-ik szám. fiatszázezer. Péter-Pál napián, mikor Magyarországon meg szokták kezdeni az arafást, kétszáznyolcvaneter korona volt egy métermázsa buia ára. Azóta a korona értéke nem rosszabbodott, sót talán még egy árnyalat javulást is tűntet fel, a tisztviselők fizetése nem emelkedett, a buza ára ellenbea felszökött hatszázezerre. Tudjuk, hogy ennek az áremelkedésnek objektív okai vannak, — megmagyarázta őket tegnapi nemzetgyűlési beszédében nagyon szépen Mayer János földművelésügyi miniszter. Az összes dunai államokban az 1924. évi termés katasztrofálisan rossz volt, az amerikai és kanadai termés, valamint at éppen most betakarilott argentinéi termés pedig szintén a várakozáson alul maradt. Junius végén a magyarországi búzaárak alatta voltak a világparitásnak, a szabadforgalom helyreállítása természetszerűleg kiegyenlítette a differenciákat és a magyar búzaárak — a világpiaci színvonal fölé emelkedtek. Elismerjük mindezeknek az állításoknak az igaiságát, az u'olsónak a kivételével. Magyarország tényleg nem vonhatja ki magát a gabona áralakulásának nemzetközi törvényei alól Ha rossz a gabonatermés Amerikában, azt meg kell érezni a magyar fogyasztónak is. Nem ismerhetjük el azonban anüak a jogosságát, hogy Magyarorsiágon drágább is legyen a gabona és kényéi, mint olyan szomszédos országokban, amelyek gabonabtvitelre vannak utalva s amelyekben a gabonának az árát még a termelő országokból való szállítási költség és vám is súlyosbítja. Ez az a pont, amelynél perbe kell szállanunk Mayer János földművelésügyi miniszterrel és kissé bonckés alá kell vennünk további megállapításait, okfejtéseit és ezekből levont következtetéseit. A hatszázezer papirkoronás búzaár aranykoronára átszámítva pontosan a kétszerese az 1914. évi búzaárnak. Ez száz százalékos emelkedést jelent a kenyér árán 1, amely kűlönöten a munkások és alióbb kategóriájú közalkalmazottak legfőbb tápálékát képezi. A buza és kenyér tehát élére szökkent a drágulásnak. Ezzel szemben nagyon jól tudjuk, hogy a fizetések és egyéb javadalmazások névleg még mindig csak az aranyparitás ötven-nyolcvan százaléka között ingadoznak. Tényleges váaárló értékben még júval kevesebbet képviselnek. I yen viszonyok között teljesen érthető, ha a legnagyobb érdekeltség, a fogyasztók érdekeltsége intézkedést kér és intézkedést vár a kenyérdrágulásnak mindenkit elnytlétsel fenyegető hullámával szemben. Ez az intézkedés nem lehet mist, mint o buza- és lisztvámok felfüggesztése. Amennyire a nemzetgyűlés űlétéröl szóló tudósításokból meg lehet itélni, Mayer János földművelésügyi miniszter szivesebben vette volna, ha a buzadrágaságról szóló interpellációra nem mondják ki a sürgősséget és módjában lett volna a válaszadás előtt statisztikai adatok tömegét felsorakoztatni és — amint maga is megmondotta — az ügyet előzetesen az érdekeltségekkel megbeszélni. Nem mi mondjuk, kormánypárti újság irta szórói-szóra a miniszternek erről a kijelentésétől: „De a miniszter uruak előbb beszélni kell az étdekeltségekkel. A többit már tudjuk.' Mi egyelőre nem tudunk semmit. Mi csak regisztráljuk a miniszter urnák többi kijelentéseit. Szerinte sem a kisgazda, sem a fogyasztó, sem a termelés érdeke nem kivánja eit az áremelkedéit. Tudomásul vesszük azt is, hogy a kormány, ha látja, hogy más segítség nincs, a közrend és közmegnyugvás érdekében javaslatot fog tenni a buza- és lisztvámok felfüggesztése iránt. Bizonyára ez az a pont, melyet a földművelésügyi miniszter előzetesen meg akar tárgyalni az érdekeltségekkel és amelyet a kormánypárti újság azzal a kijelentéssel vélt elintézhetnek, hogy a — többit már tudjuk. Mayer János a földművelés ügyének minisztere, tehát hivatalból tartozik a gazdák érdekeit védelmébe venni. De a gazdák érdekeit hivatalból védelmező Mayer János azt is mondotta beszédében, hegy a gazdáknál már alig van buza és nem igaz, hogy a gazda tartja vissza a búzát. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a gazdaközönség érdektelenül áll a buza vára ok esetleges felfüggesztésével szemben és csak az árut felhalmozó kereskedő lehet az, aki a t uzavámok felfCggesz ése esetén károsodik. Mi, akiket talán még merkantilis szimpátiákkal is meg lehet gyanúsítani, ezúttal hajlandók vagyunk felá'dozni a kereskedelemnek az érdekeit és azt a kérést intézzük Mayer Jánoshoz, aki megállapította, hogy a gazdáknál már alig van buza, hogy egy pillanatig te törődjék a kereskedelemnek az érdekeive), hanem az érdekeltségek véleményének a bevárása nélkül terjessze be a gabona- és lisztvámok ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó javaslatát. Ha ugyanis tárgyalni kezd az érdekeüsígekkel, esetleg nagyon furcsa meglepetések állhatnák elő. Megeshetik, hogy az érdektelen gazdák fognak a vámok felfüggesztése ellen tiltakozni s a kereskedők és malmok lesznek azok, akik tiltakozás né kül belenyugszanak ebbe az intézkedésbe. Mindenesetre is akármilyen alakulások is következnek be, megnyugtathatjuk Mayer Jánost és az ő személyén keresztül az egész kormányt, hogy ez az intézkedés, politikai párt• állásra való tekintet nélkül, a legnagyobb érdekelte égnek, a fogyasztók érdekeltségének osztatlan hálájával fog találkozni. MlMMWWMMMII^^ A szegedi szabadelvű polgárság állásfoglalása. A szegedi szabadelvű polgári pírt löbb vezetője lapunkat az alábti nyilatkozat közzétételére kérte fel: Dr. Kelemen Béla nyug. ttinisz'er vasárnapi nyilt levele, melyben az egész polgári társadalmat egyesülésre hivja fel a siociáldemokrata párttal szemben, lulajdonkípen elintéztetett, mikor az a szélsőjobtoldali újság, melyet békepldiumnak választott, a helyi kurzus nevében meg'agadott vele minden közösséget. Hiányozván a fél, tkinek békejobbot lehetne nyújtani, a szabadelvűség képviselői felmentve éreztetnék magukat a válaszadás kötelezettsége alól. Minthogy azonban a szabadelvűség r em a gyűlölködés és izgatás, hanem a magasabb etika alapján áll, a szabadelvű polgárság vezetői szükségesnek látják, hogy álláspontjukat leszögezzék és megindokolják és ezzel egyben a politikai udvariasság szabályai szerint a nyilt levélnek a szegedi szabadelvű po'gársághoz intézett részére is válaszoljanak. Mindenekelőtt léves dr. Kelemen Béla nyilt levelének az a beállítása, hogy a szegedi liberális párt egyes vezetői a szociáldemokraták pártösszejövetelén jelentek meg. Szegeden a szövetkezett ellenzéki pártok tartoltak egy ülést, amelyen elveik fenntartása mellett vetlek részt szociáldemokrata és liberális politikusok, munkások és polgárok egyaránt . A szociáldemokráciát és a liberálizmust elvi I ellentétek választják el egymástól. Politikai berendezkedés és társzdalmi szervezés dolgában eltérők az ideáljaik. Amiben ma találkoznak és ami ma az ellenzéki pártok szövetségét létrehozta: a közszabadságok helyreállítása, a becsületes választójog és az Igazi parlamentarizmus megteremtése s a politikai és társadalmi jogegyenlőség biztosítása a magyar állam mindenxpolgára részére. A szabadelvű polgári pártnak belpolitikai programja az, hogy a magyar államnak minden polgára megtalálja elhelyezkedését, biztonságban és jól érezhet se magát a határokon belül. Külpolitikai programja az, hogy jogrenddel, konszolidációval és gazdaság szabadsággal kívánatossá tegye a magyar államhoz való tartozást a határokon kivül maradtak számára is. Aki ezt akarja, az a szabadelvű polgárságban kéiz szövetségest talál. Ezekben egyúttal adva van azonban az is, hogy a szabadelvű polgárság kivel nem szivetkezhetlk. Nem szövetkezhetik azzal, aki megtagadja, vagy meghamisítja Kossuth Lajos és Deák Ferenc tiszta hagyományait, aki másokat emteri és politikai jogaikból ki akar rekeszteni, aki gyűlöletet hirdet és a visszavonás csóváit lebogtaija a krisztusi szeretet nevében. A szegedi szabadelvű polgári párt vezetőinek ez a válasza dr. Kelemen Béla nyilt levelére. „A numerus clausus ikertestvére a botbüntetésnek.a Lukács György beszéde a nemzetgyűlésen. Budapest, január 21. A nemzetgyűlés mai ülését, miután a képviselők nagyon kevesen jelentek meg, tiz óra helyett csak háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök s ekkor is a jobboldalon mindössze hat képviselő ült. A költségvetési vita mai első szónoka Lukács György volt, aki kifogásolja, hogy a népjóléti tárcára olyan keveset fordítanak, majd az adózási politikát bírálja. A forgalmi adó egyenesen közgazdaságellenes, tisztán finánctermészet ü s ellene van a józan termelésnek, megakadályozza a javak helyes közvetítését és súlyos terhe a fogyasztásnak. Mégis kénytelenek vagyunk ezt igénybe venni, mert nem nélkülözheti államháztartásunk a forgalmi adóból származó bevételt. A zaklatástól azoDban megkell óvni a közönséget, ugy a kivetésnél, mint a behajtásnál. — A külföldi tökére szükségünk van, de ez nem találja meg itt azt a biztonságot, amelyre szüksége van. Kiáltó szüksége van például a mezőgazdaságnak tökére, de nagy akadály itt, hogy a földreform még ma sincsen végrehajtva. A kérdőjelek egész tömege lóg a levegőben. A birtokváltozásokhoz még ma is hatósági engedély kell, hatósági hozzájárulásra van szükség. Olyan gyámkodások tapasztalhatók, amelyeket a külföldi töke nem tud 'elviselni. A megkötöttséget meg kell szüntetni, meg kell szüntetni mindenekelőtt azokat az akadályokat, amelyeket mi magunk emeltünk a külföldi tőke beözönlése elé. — Nemcsak a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem forgalmi akadályait kell elhárítani, de el kell hárítani azokat az akadályokat is, melyek szellemi téren vannak. Ha vegyes érzelmeket kelt is, kötelességem a numerus clausus kérdésével foglalkozni. Nem tehetek róla, de meg kell mondanom, hogy a numerus clausus ikertestvére a botbüntetésnek. — Ez a két törvény, mint ikertestvérek, húzódik meg pgymás mellett törvénytárunkban, kétségtelen, hogy mind a két törvény visszaesést jelent. — A botbüntetés egész barbár dolog volt, de szerencsére ennek hatálya már lejárt anélkül, hogy a bíróságok egyetlenegyszer is alkalmazták volna. Törvényhozásunk szégyene volt a botbüntetés. — A numerus clausus törvény is nagymértékű visszaesést jelent. Ez a törvény mindenekelőtt nem őszinte. Tudjuk, az volt az intenció, hogy a zsidó felekezetű ifjúság a főiskolákból lehetőleg távoltartassék, a törvényben azonban hiába keressük ezt, ott nincs szó vallásról, felekezetről, a népfaj kifejezés alá burkolja tulajdonképeni rendeltetését a törvény. Azt kellett volna tehát a törvényben kimondani, hogy szállittassék le azon ifjak száma az egyetemeken, akik olyan felekezet, vagy népfaj tagjai, amely országos arányszámmal nagyobb számban látogatja a főiskolákat. Az őszinteség hiányzik e törvényből, ehelyett elvi fejtegetéseket