Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-04 / 279. szám

± SZEOED 1924 december 2. | szorulva a pénztári ápolásra, mert betegségük ide­jén nem lennének képesek arra, hogy a legele­i mibb orvosi költségeket is kifizessék szegényes ; fizetésükből. A nagyfizelésü színészek pedig sa­ját maguk is képesek arra, hogy orvosaikat meg­felelően honorálják. kell járulékot fizetnie és igy ez a kérdés most nyugvópontra is jutott. A színigazgatók ugyanis eddig mindenféle járulék ellen tiltakoztak, azzal az indokolással, hogy azok súlyosan terhelik őket. A döntésnél szociális szempontok voltak a leg­felsőbb biróság szemei előtt, amikor kimondotta, hogy a kisfizetéses szinészek igenis rá vannak ' l Esküdt védője szerint Nagyatádinak tudnia kellett a gyűjtésekről. Esküdtet nem lehet közhivatalnoknak tekinteni. Budapest, december 3. Az Esküdt- pör mai foly­tatólagos főtárgyalását egynegyed 11 órakor nyi­totta meg a biróság. Töreky tanácselnök megállapítja, hogy a vádlottak és a védők mindannyian jelen vannak, majd felkéri dr. Weisz Ödönt, Esküdt vé­dőjét, védőbeszédének megtartására. — Fáradt testtel, meggyötört lélekkel, viharos izgalom és tizenöt napos főtárgyalás után végre eljutottunk oda, hogy elhangzott a vádak egész halmaza. A védő, ha valaha érezte feladatának nehézségét, amelynek eiviseléséhoz csakis hivatá­sának magasztosságába vetett hite kölcsönöz erőt, a jelen esetben kétszeresen érzi azt. Az érzések egész serege, a gondolatok egész tömege kergetik egymást bennem. Bárhová nézek, semmi biztatót, a reménynek még a felcsillanását sem tudom észrevenni. Mintha minden összeesküdött volna a vád és a védelem ellen. A vádlott személye nem tett jó benyomást, a vádlott modora visszatetsző és visszataszító volt. A célja, amelyet elért, ha csak rágondolunk, a szivünkbe markol, magyarok vagyunk, ez az ország szégyene, félünk tőle. A halott emléke. — A sértett rendes körülmények között hasonló pörben az államhatalom, illetve annak képviselője a királyi ügyészség egymaga. Ma emellett egy másik sértett is áll, egy magas közfunkcionárius, nem, még ennél is veszedelmesebb, egy halott emléke, egy halott árnyéka, egy frissen árkolt sir ezer és ezer virággal borított hantja, amelyben egy államférfiú alussza örök álmát, aki friss vért vitt az állami életbe és aki egy uj társadalmi ré­teget engedett be a parlamentbe politikai érvé­nyesülés céljából. Még mindig a fülembe cseng a szava, amelyet halála előtt mondott: „A kisgazda­párt nélkül és a kisgazdapárt ellen politikát ma már csinálni nem lehet." Egy államférfi, akinek a neve belevésődött a történelem könyvébe. Ezzel szálljak én szembe a védelemmel? — A jelen bünpörnek ki nem mondott, de álta­lánosan tudott célja az, hogy közéletünk testéről leégessünk egy fekélyt, amely dögleletes bűzével már-már megmérgezie a köztudatot. Mindenek­előtt a meglévő vádakat kell tisztáznunk, hogy visszatérjen a bizalom az állam felé, a legfonto­sabb adminisztrációkba, hogy tudja meg a világ, hogy a közhatóságok szolgálata nem vezethet máfra, mint a közérdekre. — Ezek azon nehézségek, amelyek magából az ügyből és annak várható következményeiből szár­maznak. Ámde ezeken kivül vannak még más nehézségek és akadályok is, amelyek maga az államhatalom képviselője, az ügyészség állított tévedésből, de mesterkélten a védelem elé. A pör­nek mindenre kiterjedőnek kell lenni, mert az adagolás csak részleges igazságot teremt, a rész­leges jgazság pedig teljes igazságtalanságot. — Én keresem azon ügyeket, amelyek a pörrel orgonikus összeköttetésben vannak és amelyek vele egy egészet képeznek. Hol vannak azon ügyek, amelyeket szintén el kellett volna bírálni? Mert csak igy lehetett volna megállapítani azt, hogy kik követték el a panamákat és milyen rész­ben. Ha azt nézzük, hogy a vádlottnak megadas­sák a védekezés joga, akkor az egész tényállást oda kell neki adni. A kir. ügyészség a jelen eset­ben tévesen teljesítette a kötelességét. Különben is hol vannak Mengele, Zákány és Reiter? Kere­sem a tanukat és ekkor rájövünk arra, hogy azóta már annyi idő mult el és a főtárgyalást még is csak most tűzték ki. Hol van a koronatanú? Nagyatádi földmivelési miniszter? A nehézségek tehát itt sem szűnnek meg. „A miniszternek tudnia kellett arról, mit csinál Esküdt az előszobában." — További keserves feladatai vannak a védelem­nek, amelyek az igazság kiderítését nagyon meg­nehezítik. Nagy nehézség az is, hogy nem enged­tek az iratok ba teli les betekintést. Hogy az iratokat nem hiába keresik, arra a másik Ház (és itt a t arlament épülete felé mutat) megadta a választ. gyeilenegy levél volt csak és láttuk, hogy milyen következményekre vezetett odaár. Ezen levélről a a védelemnek az utolsó pillanatig nem volt tudo­mása és nem is volt felvéve az iratok közé. A védelem azonban mégsem esett kétségbe. Nagyon nehéz a védelmet igy felépíteni és azon kevés adatra kell támaszkodnunk, amely nagynehezen a birtokunkba jutott. Már Esküdt és nagyatádi Szabó István összeköttetésének első percében is bizonyos sajátszerűségeket látunk. Esküdt előző szerepére vonatkozóan nem is merültek fel olyan vádak, mint ebben a bünperben, végzete azonban nagyatádi Szabó mellé juttatta és besodródott a miniszteri előszobába. Esküdt eltávolítására a mi­niszter mit sem tett, mi magyarázhatja meg ezt a görcsös ragaszkodást ? Itt mas mozzanatoknak kell szerepelni. Esküdtnek fejébe szállt az államhatalom gyakorlása, de lehetetlen, hogy a miniszter ne tu­dott volna arról, hogy mit csinál Esküdt az elő­szobában. Jöttek a panaszok, Mayer János állam­titkár, majd Meskó Zoltán értesítette a minisztert, Nagyatádi azonban konkrét bizonyítékokat kért. Bethlen István gróf miniszterelnök a Sommaruga­eset alkalmával felhívta nagyatádi Szabó figyelmét Esküdtnek a proletárdiktatúra alatt tanúsított maga­viseletére és szigorúan bizalmas levélben taná­csolta Esküdt eltávolítását. Ezt a szigorúan bi­zalmas levelet Esküdt iratai között találták meg, fel lehet tenni, hogy Esküdt ellopta a levelet, ezt azonban bizonyítani kellene. Isten és ember előtt meggyőződésem, hogy nagyatádi Szabónak ezek­ről a dolgokról tudnia kellett, tudta, hogy pénz folyik be a pártkasszába és az a pénz még ma is megvan. Ha pártkassza létezik, mirevaló akkor azt kétségbe vonni Mayer János miniszter részéről ugyanakkor, amikor egy másik tanu, Pasteiner tanácsos kijelentette, hogy igenis volt pártkassza. Én ugy emlékszem, hogy a védelem kérdésére — nem akarom mondani, hogy e'szólta magát — vallomásából mégis kiderült, hogy volt pártkassza. Esküdt „köztisztviselösége". — Vagy elfogadja a biróság, hogy Esküdt köz­tisztviselő vott, vagy pedig nem és akkor pálcát tör Nagyatádi felett és odaülteti őt Esküdt mellé. — Esküdt helyett a kauciót más tette le s a vádlottnak azt mondották, hogy a pénzt a kor­mány adja, de meg kell állapitanom, hogy Beth­len István grófnak ehhez semmi köze, kizártnak tartom, hogy Bethlen gróf a kaucióról tud 3tt volna. Bethlen tógájához nem férhet szenny! Kijelentem becsületemre és lelkiismeretemre, hogyha bármit is tudnék arról, hogy ő is tudott volna a dolgok­ról, épp ugy elmondtam volna, mint amit Nagy­atádiról tudtam. — Két momentumot kell még tisztáznom: Az egyik az, hogy Esküdt elleni följelentések, a So­maruga-eset és Mayer panasza nem egyedüli alapja a megindult vizsgálatnak, hanem Liptai tanu konkrét panasszal az Ébredő Magyarok Egyesületébe ment, ahol Horváth igazgatóhoz for­dult. Ott azután azt tanácsolták, hogy ajánlott levélben tegyen panaszt a belügyminisztériumban. Tisztelettel viseltetem a földmivelésügyi miniszté­rium vezető tisztviselőivel szemben, akik igyekez­tek megőrizni a miniszter személyének tisztaságát, de az igazság mégis győzni fog, minden ellen­kező és ezt tagadó vallomással szemben. — Hogy miért lett Esküdt oly későn vallomást Nagyatádi ellen s miért védte oly sokáig Nagy­atádit ? Azért, mert sokáig hitegették Esküdtet. Majd igy folytatja: — Ha a bíróságnak az Esküdt-ügyben nem lesz olyan Ítélete, amely megnyugvást és köz­megelégedést kelt, ezért 3enki ezt a bíróságot fe­lelőssé nem teszi. Az igazságot azonban a biró­ság meg fogja találni, inert a magyar biróság ezt mindig megtalálta. És most beszéljen a jogász a jogászról. — A Btk. 461. szakasza azt is közhivatalnok­nak mondja, aki közmegbizatásban jár el. Vájjon volt-e Esküdt köztisztviselő ? — Ő nem tekinti annak és itt kifejti ennek okait. Kérdés tehát, minisztériumi teendői hivatalosak voltak-e és ezek megszegéseért követelt-e pénzt és vájjon közmegbizatása volt-e? Itt látja a pör fordulópontját. Beszéde végén újból hangsúlyozza, hogy Esküdt utasításra járt el, hogy a pénzt átadta, hogy bűn­cselekményt fennforogni nem lát. Az ügyész fel­hívta Esküdtet, szálljon magába s mondja meg, hogy Nagyatádi nem tud semmit. — Magam is ezt követelem — folytatja emelt hangon —, mondja meg, igy van e, de ha nem, nem szabad mondania, mert az igazság tisztázása csak ugy lehetséges, ha Justicia szemeit nem kötik be. Szomorú időket élünk, bombapörök, vesztege­tési ügyek vannak napirenden, tacitusi sötét idő­ket élünk át, tisztaságra szomjúhozunk. — Fiai lux t ítéletet kérek I — fejezi be szavait Esküdt védője. Brezina Gyula védője. Dr. Rézler Kornél nyugalmazott Ítélőtáblai biró állott fel Weisz Ödön után, hogy védőbeszédét elmondja. — Védtelen embertársaik letiprásával a vagyon kihasználására kalózok gázoltak végig az országon. A konjunktura kalózai — kezdi a védő —, ezek­nek csak egy egyszerűbb példája Esküdt Lajos. A rög mellett született ember kitárta nyilt szivét Esküdt előtt s igy került Esküdt, a kis Máv. iroda­kezelő a miniszter előszobájába. Esküdt azonban azt a bizalmat, amelyet vezére tanúsított vele szem­ben, aprópénzre váltotta fel. Esküdt eladta azt a viszonyt, amely a miniszterhez kötötte. — Esküdtnek nem volt hatósági megbízása, köz­hivatalnok nem volt, ha ezt állította, akkor ő jog­talan hivatást uzurpált. — Az itt ülő többi vádlottaknak nem vádlottak­nak, de sértetteknek kellene lenni, igen tisztelt királyi ügyész ur. (Az ügyész mosolyog.) Igy van ez királyi ügyész ur, hiába tetszik mosolyogni. — Hogy Brezina elhitte — folytatja a védő —, hogy kell közcélra pénzt adni, azon nem lehet csodálkozni, ha tekintetbe vesszük az akkori időket. — Szükséges, hogy ez a bünügy végre letár­gyaltassék és a közvélemény megnyugodjon abban a tekintetben, hogy a kormánynak, amely igen nehéz időkben az ország hajóját vezeti, tiszta a keze és semmi köze nincs ehhez a bűnügyhöz. Kéri védence felmentését. A tárgyalás folytatását az elnök ezután holnap délelőtt 10 órára halasztotta. karácsonyfa diszlámpák, gyümölcsvirág, alakok stb. foglalattal és zsinórokkal egy teljes garnitúra készen 165 ezer korona eredeti „OSRAM" gyártmány FONYÓ SOMA Kölcsey-utca, Wagner-palota. 961 Jó napot szerez hozzátartozóinak, ha Mikulásra egy csekély összegért valami szép maradandó emlék­tárgyát úgymint: arany, ezüst, brilliáns ékszert, vsgy pontosan beszabályozott svájci órát rendkívül jutányos áron vásaról 41 Mülhoffer V. órás és ékszerésznél. Kárász-utca 2. SK** Megkezdődött a karácsonyi ocassió vásár K. Polczner Ilonka 5 női kaiapszalonjában, Iskola-utca 14., legszebb női kalapok mélyen leszállított árban SIS. Üzlet áthelyezés! Értesítem a t. vásárló közönséget, hogy Kölcsey-u'ca 3. szám elatti üzletem meg­szüntettem, illetve -u. 14. sz. alá Hungária cipőüzlit mellé helyeztem át. Komlósi Géza. 44 Ilíflwnnlrnlr kik a rőfös~ vagy UyynUKUKj részletszakmában jártasak, felvétetnek 25 WEISZ VILMOSNÁL, Mars-tér 17. szám. Eredeti angol téli kabátok és öltönyök ^SSt» SS Gombos uriszabónál ?I,r; Dr. Gróf-palota. 11-30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom