Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-14 / 287. szám

2 SZBQBD 1294 december 14. ellenzék a tárgyalásokban nem vesz részt, feltehető, hogy a nemzetgyűlés 1—2 nap ahtt végez a törvényjavaslattal. Hétfőn és kedden mentelmi ügyeket fog targyalni a Ház és a hét végén megkezdi a három hétre tervezett karácsonyi szünetet. A Kossuth-párt gyűlése. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Kossuth-párt józsefvárosi s?ervezete vacsorát rendezett, amelyen megjelentek Batthyány Tivadtr gróf, Nagy Vince és sok más politikus. Batthyány gróf emelkedett előszór szólásra és kijelentette, hogy most a fővárost is egységes pártivá akarja csinálni és meg aksrja alakítani i fővárosi kormánypártot. Nagy Vince felszólalásában azt bizonyltja, hogy as ellenzéket azért zárta ki a kormány, mert fél a kritikától és nem mer szembenézni a rázuduló súlyos vádakkal. A nemzetgyűlési bizottságok választása. Budapest, december 13. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A képviselőknek négy tanácskozási osztályba való sorsolása után az egyes bizottságok tagjait választják meg. A szavazatok összeszámlálásának az idejére a? elnök az ülést felfüggeszti. SzCnet után az elnök felolvassa a szavazás eredményét ts az egyes bizottságok tagjait megválasztottaknak jelenti ki. Miután a bizottságoknak a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni a működését, az elnök felkéri a bizottságokat, hogy az ülés felfüggesztésének az ideje alatt alakuljanak meg és méi; a mai Qlés folyamán tegyenek jelentést megalakulásukról. Az elnök ezután felolvasta, hogy az ej;yes bizottságok hol tartják meg alakuló üléseiket, majd az ülést felfüggesztette. Szünet után 12 órakor nyitotta meg az ülést Scitovszky elnök. Az ülés megnyitás. < urán Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra és bejelenti, hogy kormányzói kézirat érkezett és kéri az elnököt ennek közzétételére. A kézirat a következőkép szól: Kelt Budapesten, 1924 december 13. A magyar nemzetgyűlésnek kornu. ty 41 üdvözletem. Tisztelt Nemzetgyűlést A m. ki- m n erelnök a kihirdetés elrendelése kérdését* . való határozat végett elém terjesztette a nemzetgyűlés által a székesfővárosi törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről jzóíó törvényjavaslatot. A m. kir. belügyminiszter előterjesztése alapján ezt a törvénycikket törvényadó jogomnál fogva a 10. § 2. bekezdésében foglalt ellenmondó rendelkezések ujabb megfontolása végett a nemzetgyűlésnek visszaküldöm. A törvénycikk emiitett pontjának első mondata értelmében ugyanis a törvényhatósági bizottság megválasztásánál a 19. választókerület magába foglalja a 10. közigazgatási kerületnek eddig is a 10. választókerülethez tartozó, vagyis a tisztviselőtelepi részét. Ezzel szemben ugyanezen pont negyedik mondata kimondja, hogy a 19. választókerület tisztviselőtelepi része a 22. kerülethez csatoltatik. E rendelkezések, miután ugyanazon választókerületek hovatartozásáról ellentétesen intézkednek, egymásnak ellent mondanak. A törvény visszaküldésével tehát módot kivánok nyújtani a nemzetgyűlésnek arra, hogy a 10. §. második pontjának ellentétes rendelkezéseit újból megfontolás tárgyává tehesse. Isten áldása kisérje a nemzetgyűlés munkálkodását a haza javára és a nemzet dicsősségére. Bethlen István s. k. Horthy s. R. Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter emelkedik szólásra és szóvá teszi Eckhardt Tibornak a mult ülésen elhangzott vádjait. Minthogy Eckhardt állításait nem bizonyította be, arra kéri a nemzetgyűlést, hogy tekintsék ezt az állitásokat a valóságnak meg nem felelőknek. (Taps a kormánypárton.) Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn délelőtt tartsa és arra tűzzék ki több mentelmi ügy tárgyalását. Az elnök napirendi javaslatához a többség hozzájárul. Az ülés negyed 1-kor ért véget. A DMKE-nek ez évben nem volt személyi kiadása. A középiskolák szellemi versenyének terve. A DMKE igazgatótanácsának illése. Szeged, december 13. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület elnöki tanácsa szombaton este félhat órakor az egyesület székházának tanácstermében ülést tartott, amelyen a vezetőség részletesen beszámolt az egyesület elmúlt évi működéséről. Török Sándor tb. főtitkár jelentésében elmondotta, hogy az elnökség felhívást intézett a törvényhatóságokhoz, a községi elöljáróságokhoz, a testületekhez, az egyesületekhez és felszólította őket az egyesületbe való belépésre. A felhívásokra eddig mindössze Békéscsaba és Bácsbodrog vármegye törvényhatósági bizottsága válaszolt, értesítve az elnökséget, hogy 50—50 aranykoronával belép az egyesület alapító tagjai sorába. Bácsbodrogmegye törvényhalósága arról is értesítette az egyesület vezetőségét, hogy hivatalosan felhívta a törvényhatóság területén levő községeket és városokat az egyesüle be való belépésre. Klug Péter főtitkár javaslatára az elnöki taUtazása templomablak körül Irta: Móra Ferenc. Nem ugy van az, ahogy az újságok tudták. Nem a tápéi pap volt az oka az ablak-pörnek. Bogos esperes ur kedves, békességes, szelid ember, Isten szive szerint való pap, azt hiszem, még életében soha nem volt oka semminek. (Már ugy értem, hogy semmi kontrabontnak.) Hát akkor tán a tápéi nép ? Hohó, le a kalappal, tisztelt városi nép és tükörből fésülködő honhazai Ennek a kis falunak százhuszonegy hősi halottja van! Azért lett olyan nagy az emléktábla, amit a templom falába akarnak illeszteni, hogy alig találni hozzávaló templomfalat I Hát amelyik nép ennyit áldozott fel a jövendőjéből, azt semmi zokszó ne érje. Anyák ha a fiaiknak, akiket halálos holtukig már csak álmukban cirógatnak meg, apák ha a vérükből való vérnek, aki le nem veszi már vállukról az élet terhét, a szentélyben követelnének helyet, akkor se szabad volna rájuk haragudni. Akiknek lelke az Isten kebelében van, azoknak az emlékét is diszhely illeti meg az istenházában. Az egész dologban én vagyok a hibás. Ezt bizony tudhatták volna az újságok, ha én nem mondom is. Úgyis tudja azt itt minden rendes ember, hogy én mindenben benne vagyok, ami nem jó. Nono, de azért ne tessék elhamarkodni az Ítéletet, mert ebben a szentek is benne vannak. Még pedig a fő szentek, az apostolok, mind a tizenketten. Emberemlékezet óta nem beszélt itt senki se arról, hogy a tápéi kis templom műemlék. Hétnyolc évvel ezelőtt én találtam meg néhai Kovács Jánosnak, ennek a régi szegedi europeernek, aki- , nek még én is tartozom egy rnagamfaragta emlék- 1 l táblával, valami elfelejtett följegyzését elporosodott újságokban. Abból tudtam meg, hogy a tápéi templom szentélyében még a viz előtt látható volt a tizenkét apostolt ábrázoló freskó, amely az árpádházi királyok idejéből származott. A hetvenes években azonban az akkori tápéi pap bemeszeitette őket, ő tudja, miért. A dolog lehet, hogy Isten hirével történt, de semmi esetre se a város tudtával, pedig hát a kegyúrnak is lett volna szava a dologhoz. Legalább mikor az újságok kipattantották az ügyet — nem a helybéliek, a pestiek! — a torony alatt mindenki mosta a kezét. Ok nem tudtak róla, hogy eltűntek a tápéi templom faláról a régi szent királyok idejéből való apostolok, hiszen azt se tudták, hogy ott voltak. Nagyobb kavarodás aztán nem is lett az esetből. Hiszen ennél nevezetesebb dolgok is hamarosan eltűntek a világból az itélet esztendejében. (Például a Belvárosból minden mángorlót elvitt a viz a házak kapuja alól, sőt ahol nekidurálta magát, a kapukat is elvitte házastól.) Ha a freskót bemeszelték, tiszta lett a templom és ez is csak valami. Azóta azonban eltelt ötven év és a templom megint elfüstösödött egy kicsit. Aztán a műemlékekről való felfogás is megváltozott egy kicsit. A hivatalos emberek kezdték belátni, hogy van valami értelme a régiségek megbecsülésének, mert azok a bolond angolok, németek marékkal adják az aranyat egy-egy rossz pokrócért, amin búzát szeleztek a becsületes szittyák a faluháza udvarán. (Ki is vitték Amerikába még a Mátyás király trónjának a kárpitjait is.) Szóval, amikor én előterjesztést tettem városhoz, államhoz, hogy szeretném megkeresni Tápén a tizenkét apostolt, nagyon helyben hagyták a szándékomat mindenütt. A tápéi nép se ellenkezett, mikor elkezdtük a vako• latot bontogatni. Gondolták, hogy igy majd hamaI rabb rendbehozatja a kegyur-város a templomot. nács jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Török Sándornak, a sikeres tankönyvsegély-akció lebonyolítása körül kifejtett munkálkodásáért. Ezután Klug Péter tette meg előterjesztéseit, bejelentette, hogy az egyesület a megszállt területeken maradt könyvtáraiért kártérítési igényt jelentett be a jóvátételi bizottságnál, még pedig tizenötezer aranykorona erejéig Románia és húszezer aranykorona erejéig Jugoszlávia ellen. Kijelentette ezután a főtitkár, hogy a pénztári jelentés szerint az elmúlt évben személyi kiadása egyáltalában nem volt az egyesületnek, majd megtette az iskolák közötti szellemi versenyre vonatkozó javaslatát. A mul ban a DMKE pályadíjakat tűzött ki bizonyos meghatározott kérdés iskolai kidolgozására. Az eredmény azonban azt bizonyítja, hogy ez a módszer uem túlságosan alkalmas a cél elérésére, mert egyegy iskola növendékeinek dolgozatán meglátsiott a tanár előkészítésének hatása. A dolgozatok ugyan önálló jellegűek voltak, csupán irányuk volt azonos. Véleménye szerint sokkal helyesebb lenne, ha az egyesület szellemi versenyt rendezne az iskolák között, még pedig ugy, hogy felhívni a köelékébe tartozó középiskolák igazgatóságát, hogy az iskola legjobb növendékeit küldje egy meghatározandó napon Szegedre, a versenyen való részvételre. A diákok itt egy közös feladatot kapnának és minden versenyző azt dolgozná ki, a legjobb dolgozat készi öje a pénzjualom mellőzésével kitüntető oklevelet és valami értékes jutalomkönyvet kapna. Az egyesület azonban megtérítené minden versenyző u azási költségét és a verseny idejére biztosit*ná ellátását. A szellemi versenyt a középiskolákon kivül kiterjesztené az egyesület a város belterületén lévő elrmi iskolákra is — szavalóversenyek rendezésével, a polgári iskolák növendékei számára pedig ma* gyar dolgozat versenyeket tartans. Javasolta a főtitkár, hogy az egyesület szavazzon meg nagyobb összeget egy olyan egyetemi hallgatónak, vagy tanársegédnek a jutalmazására, aki valamilyen tudományos eredményt ért el, hogy eb* bői az összegből továbbképezhe se magát, vagy hogy külföldre mehessen tanulmányútra. Bejelentette ezulán Klug Péter, hogy az egyesület jövő évi közgyűlését március végén fogják megtartani ünnepélyes keretek között. A közgyűlést ugyanis Jókat Mór emlékének szentelik. Végül elmondotta, hogy ebben az évben kü'önböző kulturális célokra az egyesület minden jövedelmét elköltölte s vezetőség, mert • vagyongyűjtés nem célja az egyesületnek, jövöie azonban már fel kell venni a költségvetésbe egy nagyobb összeget az egyesületi széképűlet tatarozására. A főtitkár javaslatait egyhangúlag elfogadta az elnöki tanács. De hát a freskó nem került meg, pedig a kerületi főkapitány is ott volt, mikor kerestem. Azt se lehetne mondani, mintha az én személyem lett volna az oka, hogy a tizenkét apostol ugy elrejtőzött és még a júdás haja se vöröslött elő a vakolat alul. Hiszen a főtisztelendő ur is ott buzgott velem együtt, mert a váci egyházmegye schematizmusai is tudtak a templom régiségéről. Azért ha a freskót meg nem találtuk is, akadtunk az oltár mögött tipikus középkori ornamentumokra. Például megkerült az a körbe festett piros sárga kereszt, amely azt bizonyitja, hogy a templomot annak idején püspök szentelte fel. Inkább a Mátyás király, mint az Árpád-királyok idejében. Ami századok pusztításai és átépítései után megmaradt a régi templomból, az gótika, azt pedig az Árpádok idejében még nem ismerték. Ebből a korból való az az ablak is, amit most el akarnak takarni a hősök emléktáblájával. Laikus szemmel is látnivaló, hogy sok száz esztendők óta nem vágnak már ilyen ablakot. Nagy János és Kis Péter ugyan leteszik rá az esküt, hogy az ő gyerekkorukban, mikor csónakon jártak a templomba, még nem volt meg ez az ablak, de ha azt kérdezi tőlük az ember, hogy mióta van hát, akkor megtagadja a szolgálatot az emlőjük. (Tanulmányosabb beszédű magyarok igy mondják a memóriát.) De ilyen dolgokban a legjobbhiszemü tanúvallomásokra ss lehet adni semmit. Találtam én már olyan magyart is, aki arra is emlékezett, hogy az ötömösi dombon templom volt a csehek idejében. (Pedig ott a Nagy Lajos király idejében volt templom, a temetőjét én ásattam ki husz évvel ezelőtt, azt meg, amit a fundamentumából el nem hordtak káposztás-kőnek, most ásatta ki Várkonyi Jenő barátom, a város érdemes gazdasági intézője. Le is fotografálta, ki is állítjuk a képet a muzeumban az ötömösi emlékek közt. Ez a legrégibb