Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

1924 december 21. SZEGED 21 Ajándék a késedelmes adósnak. Irta: Dr. Kertész Béla. Edmond Rostand a Chantecler cimü, háború előtti, hangulatos színmüvében, melyten az állat­világot vitte színpadra, be mulatja a szimboliku? gall kakast, amely azt képzeli önmagáról, hogy a hajnal cstk ízért kel fel minden reggel, mert 0 hangosan kukurékol. Önkéntelenül ez a kép jut eszünkbe, amikor a kormány egy ujabb bal­kezes intézkedését látjuk és előre tudjuk annak a gazdasági életünkre vészes következményeit. A pénzügyi kormány az utóbbi hónapokban ki­adta a jelszót, hogy a bitelviszonyainkon segí­teni kell és a hitelek általános kamatlábát min­den rendelkezésre álló eszközzel le kell mérsé­kelni. Dicsére'es ez a törekvés, mert gazdasági konszolidáció a ná'unk ma uralkodó, elviselhe­tetlenül magas kamattételekkel, értékálló pénz mellett el sem képzelhető. Azonban a pénzügyi kormányzat a gall kakas példájára maga is hitt intézkedéseinek mineenhatóságában. Hitte, hogyha a kormány leszállítja egyszerű minisz­teri rendelettel a késedelem (örvényes kamat­lábát, már meg is oldotta a hitel általános problémáját és leszorította az egész vonalon a hitel kamatlábát is. A gazdasági élet azon­ban halad a maga saját törvényei által diktált uton, kevés ügyei vet a hivatalos lapra és még a mindenható miniszter rendelete sem lehet elég erős ahhoz, hogy a hitelviszonyok kiala­kulását szabályozza. Tudvalévő, hogy az 1923. évi 39. törvény­cikk rendezte a pénztartozás késedelmes fize­tése esetében a hitelezőt megillető kártéri ést és megszabta, hogy magasabb kártérítés jár, hisz adós vétkeien késedelmeskedik tartozásának megfizetésévei, viszont alacsonyabb kártérítés jár akkor, ha az adós bebizonyítja, hogy a ké­sedelem nem vétkes, vagy igazolja, hogy a ké­sedelem ideje alatt a tartozás összegével semmi­képen sem nyerészkedett. Az elmúlt év decem­ber hó 15-én lépett életbe ez a törvény éi az ennek alapján kibocsátott kormányrendelet a vétkesen késedelme* adóst heti két százalékos kártérítésre kötelezte, mig a nem vétkes kése­delem esetében az adós csak az állami jegy­intézet hivatalos visszleszámitolási kamatlábát felével meghaladó kamatot tartozott a hitelező­nek megfizetni. Indokolt volt a heti két száza­lékos késedeimi kártérítés oly időben, amikor a legteljesebb gazdasági bizonytalanság köze­pette a lejlön rohamosan lefelé zuhanó korona értékcsökkenése ellen kellett valamely módon a hitelezőt m^gvétfeni. Koronánk azonban már stabil ez év junius hava óta, a gazdasági élet elviselhetetlennek tartotta stabil korona mellett a heti két száza,ékos késedelmi kamatot, hosszú hónapokon keresztül a heti pénz a hivatalosan megállapított késedelmi kamat egyharmadát sem érte el, mégis a kormány irigylésreméltó nyu­galommal tűrte az érdekképviseletek ostromát és érvényben hagyta a heti két százalékos kár­téri ést. De ime, egyszerre mintha megbánná eddigi mulasztását, vakmerő operatőr módjára az évi 104 százalékos kártérítést minden átme­net nélkül ez év december hó 10- tői kezdve, évi 18 százalékra szállija le. Debuisset pridem. Sokkal előbb kellett volna ezt a szükséges intéikedést megtenni, de ezzel a kormány egyúttal az ellenkező végletbe csa­pott át és még az eddigi állapotnál is rosz­szabb helyzetet teremtett. A törvény világosan előírja, hogy a késedelem utáni kártérítés siá­zalékos mérvét a kormány a mindenkori gaz­dasági és pénzügyi viszonyok változásához ké­pest állapítja meg. Ha a kormány a törvény érte'mében jár el, ba figyelembe veszi az álta­lános kamatviszonyokat, ha mérlegeli, hogy a mai gazdasági hely*etben ehőrsngu hitelkere­sők tárcaváltóit elsőrendű intézetek 24—26 szá­zalékért számitolják le, k'sebb hiteltkeresők kis intézeteknél személyes hitelek ulán 50 szá­zalékig is emelkedő kamatterhet viselnek, akkor , a törvényes késedelmi kártérítés évi 18 száza- j zaléknál meg nem állba*. Ez az ab csony tör- I \ vényes kártéri'és ösztönzés arr?, hogy az ad' s a szükséges hitelt ne legális uton egy pénzin­tézettől, hanem bátmily más uton részére nem engedélyezett hitelt vegyen igénybe, ösztönöz a késedelmes fizetésre különösen ma, amikor az egész vonalon jelentkező pémszüke egyébként is nehéz helyze'et teremt minden adós számára. Ez az alacsony törvényes kártérítés az adós részére biztosított moratóriummal ér fel. A kérdésnek mélyreha'ó toiderejét mm lehet lekicsinyelnünk. Itt nincs szó a gazdasági élet egy különálló ctcportjáról, az adósokról, mint gazdaságilag gyengébbekről és nem lehet azzal érvelni, hojy a mai nehéz gazdasági helyze'­ben legalább kormányintézkedés ne súlyosbítsa iz adósok helyzetét, mert hiszen a legtöbb adós egyúttal hi'elező is, minden ktretkidöés iparos hitelező és adós is egyszemélyben. Az­zal, hogy az adósok ösztönzést nyentk a ké­i ledelmes fizetésre, a hi'elezőjüket is irra kény­| szeritik, hogy azok tar ozásuknak kést delmesen tegyenek eleget. Ezzel megbérul a hí ele let az egész országban, megakad a gazdasági forga­lom s az eztel e'ősegiteit fizetésképtelenségek várható hosszú sorrzata fogja a b lkezes kor­mányrendelet pusztító ny mait jelezni. De meg­nehezíti a rendelet magár ak a hite re szoiuló adósnak helyzetét is, amikor számá a a hitel megszerzését is reheiebbé teszi, mert a hite­lező nagyobb biztos itekot kövefel a várható késedelem ese'én. Bizalmatlanságot kelt minden adóssal szemben, ami az amúgy is ingabg hi­telrendszerünk destrukciójára veze*. Gazdasági érdekképviseleteink már látják a kárcs rendelet végzetes következményeit és a közeljövőben készülnek eg>önteiüen követelni ennek orvos­lását. Az orvoslás egyetlen méd;a: az ország gazdasági és pénzügyi viszonyai éi elszakadt, mintegy légüres térben megszabott 18 szá­zalékos késedelmi kártérítés mérvét fel kell emelni leg lább is oly határig, amily kamat­terhel hitelre stoiuló, csekély tőkeerő vei rendel­kező kisebb gazdasági alanyok kény elenek még ma is a megszerzett hitelért fizetni. A kormány ped'g be fog a lá ni, hogy h sztalan jelezte hangos kakasszóval a normális hitelviszonyok híjnalát, ehhez az egyszerű kermánj rendeleten kivül egyéb is szükséges. Jójárt István jól járt. Szeged, december 24. (Saját tudósítónktól.) A precie hivatalos életet a pontosság és a lelkiis-^ere'esség jellemzi; a köz érdekében nir.es fáradsíg, amit föl lehetne bánytorgatni és nincs áldozatkészség, amit bárki is saj­nálna. Most ha ezt teszi, nem rendes ember s méltatlanná válik polgártársai becsüléiére. Mind.n sorokban azonban 'egeiül állanak az árv k. Okét amúgy is meglátogatta a Végzet, illő hát, hogy a hivatalos hatalom pótolja veltk szemben azt, ami kárt nekik a földön lul okozott. Ezt a hivatást az árviszéirek töltik be, Isten látja a lelkünket, hogy őszintén beszélünk, mikor azt mondjuk, hogy feladatuk magaslatán i álló közintézmények. Semmi közük már a multakhoz, amikor a vármegyei árvatár C'áky­? szalmája volt mindenkinek s a kártyázásban, ' dorbézolásban koldusbotra jutott középosztály abban a rögeszmében élt, hogy ez az ö föl­segélyezésére való. Azért van az árvakassza, Hogy a gentry elsikkassza, — Igy mondta a régi dal és bizonyára tudta, mit dalol. Hosszú munkára volt szükség, hogy meg­történjék az egészséges szelekció s elmultával s hivatalokba kegyeletből bedugott slakokn k, teljesen modern tudásu és lelkiismeretes hiva­talnoki kar üljön a könnyelmű elődök székébe. Ma aztán a lelkiismeret a másik végletbe megy s mikor öregasszonyok paftogva erőíl ik, hogy: — Nem vész itt el, lelkem, egy gombos'ü sem, — elsősorban az árvaszékekre muszáj gondolnunk. Mert panamáznak ebben az országban sok mindenfelé, azonban az árvaszékek immúnisak még a könnyelműségtől is. Aminek bizonyítására adjuk az alábbi, vékt­lenül kezünkbe került dokumentumot: 15.215 . ~I924T82ám' Jójárt Sándor hagyatéka ügyében könyvvivői jelentés. H. Ezen jelentés folytán utasítjuk a gyám­pénztárt és kezelő könyvvivői tisztséget, hogy árvaletét IV. kötet 233. lapon 31/1923. sorszám alatt kezelt postatakarékpénztári be­tétkönyvön fennálló 1 koronát (egy koronát) váltsa be és a nyerendő összeget néhai Jójárt Sándor és Biczók Rozál szülőkői 1901 december 16-án szü'etett Jójátt Is'ván kiskorú javára vegye rendes kezelés alá. Egyben, mivel dr. Heinrich István kjző a 31109/1920. számú határozatunkkal kezei­hez kiutalt s ugyancsak árvaletét IV. kötet 233. lapon 31/1923. sorszám alatt kezelt 53 koronát föl nem vette, ezen 53 koronát és netáni kamatainak az 1887. évi XX. t.-c. 286. §-a alapján a kir. jérásbirósági leiétbe­helyezését elrerdeljük s annak eszközlésével a gyámtári tisztséget negbizzuk s az összeg elfogadására a szegedi kir. járásbíróságot megkeressük. Miről a gyámtárt is kezelő könyvvivői tisztséget ezen végzés két példányban kiadá­sával, a szegedi kir. járásbíróságot és dr. Heinrich István kzjzőt ért. Szeged sz. kir. város árvaszéke, 1924. évi november hó 21. Ismerve a szigoiu szabályokat, blindre is bizonyosra vesszük, hogy a gyámpénztárt is keielő könyvv.vői tisztség nem mulasztja el rendes kezelés a'á venni az egy koronát, úgyis mint nyerendő összeget. Meg fogja keresni a postatakarékpénztárt Budapesten, utasítsa a szegedi postahivatalt, fcojy küldje meg neki a betétkönyv értékét, az egy koronát kamatostul. A betétkönyv sorsa felül ugyanis illetékesen csak a postatakarékpénztár intézkedhet. Az Írások föltétlenül ajánlott levelekben utaz­hatnak (lásd: Árvák érdeke) és munkadíjban, időben, papír- és irószeranyagban, bélyegben készségesen elkölt a Köz néhányszor tizezer koronát, de rövidséget ne szenvedjen Jójárt István, jójárt Sándornak és Biczók Roziinak elmaradott árvája, aki csak jövő ilyenkorra válik nagykorúvá. Ki tudja, mennyit bízik az­alatt a koronája I Ob, emberek, ne legyetek hát kicsiny hitűek, mert van földi gondviselés is. Z A V I z A villanyvilágitási vállalata Szeged, Horváth Mihály-utca 7., telefon 11—94. Villamosvilágitási beren­dezések, motorok, dynamok teker­cselése, szerelése és javítása jót­állás mellett. Elsőrendű szakműhely 1 OLCSÓ ÁRAK! 25a UJEVIAJANDEKOK NAGY VALASZTEKBAN 90 a mar ismert szolid szabott árakon Szeged, Széchenyi-tér 2. Telefon 133. Saját óra és ékszer műhelyI Kun Jenő ékszerésznél

Next

/
Oldalképek
Tartalom