Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

1924 december 21. SZEGED 21 Ajándék a késedelmes adósnak. Irta: Dr. Kertész Béla. Edmond Rostand a Chantecler cimü, háború előtti, hangulatos színmüvében, melyten az állatvilágot vitte színpadra, be mulatja a szimboliku? gall kakast, amely azt képzeli önmagáról, hogy a hajnal cstk ízért kel fel minden reggel, mert 0 hangosan kukurékol. Önkéntelenül ez a kép jut eszünkbe, amikor a kormány egy ujabb balkezes intézkedését látjuk és előre tudjuk annak a gazdasági életünkre vészes következményeit. A pénzügyi kormány az utóbbi hónapokban kiadta a jelszót, hogy a bitelviszonyainkon segíteni kell és a hitelek általános kamatlábát minden rendelkezésre álló eszközzel le kell mérsékelni. Dicsére'es ez a törekvés, mert gazdasági konszolidáció a ná'unk ma uralkodó, elviselhetetlenül magas kamattételekkel, értékálló pénz mellett el sem képzelhető. Azonban a pénzügyi kormányzat a gall kakas példájára maga is hitt intézkedéseinek mineenhatóságában. Hitte, hogyha a kormány leszállítja egyszerű miniszteri rendelettel a késedelem (örvényes kamatlábát, már meg is oldotta a hitel általános problémáját és leszorította az egész vonalon a hitel kamatlábát is. A gazdasági élet azonban halad a maga saját törvényei által diktált uton, kevés ügyei vet a hivatalos lapra és még a mindenható miniszter rendelete sem lehet elég erős ahhoz, hogy a hitelviszonyok kialakulását szabályozza. Tudvalévő, hogy az 1923. évi 39. törvénycikk rendezte a pénztartozás késedelmes fizetése esetében a hitelezőt megillető kártéri ést és megszabta, hogy magasabb kártérítés jár, hisz adós vétkeien késedelmeskedik tartozásának megfizetésévei, viszont alacsonyabb kártérítés jár akkor, ha az adós bebizonyítja, hogy a késedelem nem vétkes, vagy igazolja, hogy a késedelem ideje alatt a tartozás összegével semmiképen sem nyerészkedett. Az elmúlt év december hó 15-én lépett életbe ez a törvény éi az ennek alapján kibocsátott kormányrendelet a vétkesen késedelme* adóst heti két százalékos kártérítésre kötelezte, mig a nem vétkes késedelem esetében az adós csak az állami jegyintézet hivatalos visszleszámitolási kamatlábát felével meghaladó kamatot tartozott a hitelezőnek megfizetni. Indokolt volt a heti két százalékos késedeimi kártérítés oly időben, amikor a legteljesebb gazdasági bizonytalanság közepette a lejlön rohamosan lefelé zuhanó korona értékcsökkenése ellen kellett valamely módon a hitelezőt m^gvétfeni. Koronánk azonban már stabil ez év junius hava óta, a gazdasági élet elviselhetetlennek tartotta stabil korona mellett a heti két száza,ékos késedelmi kamatot, hosszú hónapokon keresztül a heti pénz a hivatalosan megállapított késedelmi kamat egyharmadát sem érte el, mégis a kormány irigylésreméltó nyugalommal tűrte az érdekképviseletek ostromát és érvényben hagyta a heti két százalékos kártéri ést. De ime, egyszerre mintha megbánná eddigi mulasztását, vakmerő operatőr módjára az évi 104 százalékos kártérítést minden átmenet nélkül ez év december hó 10- tői kezdve, évi 18 százalékra szállija le. Debuisset pridem. Sokkal előbb kellett volna ezt a szükséges intéikedést megtenni, de ezzel a kormány egyúttal az ellenkező végletbe csapott át és még az eddigi állapotnál is roszszabb helyzetet teremtett. A törvény világosan előírja, hogy a késedelem utáni kártérítés siázalékos mérvét a kormány a mindenkori gazdasági és pénzügyi viszonyok változásához képest állapítja meg. Ha a kormány a törvény érte'mében jár el, ba figyelembe veszi az általános kamatviszonyokat, ha mérlegeli, hogy a mai gazdasági hely*etben ehőrsngu hitelkeresők tárcaváltóit elsőrendű intézetek 24—26 százalékért számitolják le, k'sebb hiteltkeresők kis intézeteknél személyes hitelek ulán 50 százalékig is emelkedő kamatterhet viselnek, akkor , a törvényes késedelmi kártérítés évi 18 száza- j zaléknál meg nem állba*. Ez az ab csony tör- I \ vényes kártéri'és ösztönzés arr?, hogy az ad' s a szükséges hitelt ne legális uton egy pénzintézettől, hanem bátmily más uton részére nem engedélyezett hitelt vegyen igénybe, ösztönöz a késedelmes fizetésre különösen ma, amikor az egész vonalon jelentkező pémszüke egyébként is nehéz helyze'et teremt minden adós számára. Ez az alacsony törvényes kártérítés az adós részére biztosított moratóriummal ér fel. A kérdésnek mélyreha'ó toiderejét mm lehet lekicsinyelnünk. Itt nincs szó a gazdasági élet egy különálló ctcportjáról, az adósokról, mint gazdaságilag gyengébbekről és nem lehet azzal érvelni, hojy a mai nehéz gazdasági helyze'ben legalább kormányintézkedés ne súlyosbítsa iz adósok helyzetét, mert hiszen a legtöbb adós egyúttal hi'elező is, minden ktretkidöés iparos hitelező és adós is egyszemélyben. Azzal, hogy az adósok ösztönzést nyentk a kéi ledelmes fizetésre, a hi'elezőjüket is irra kény| szeritik, hogy azok tar ozásuknak kést delmesen tegyenek eleget. Ezzel megbérul a hí ele let az egész országban, megakad a gazdasági forgalom s az eztel e'ősegiteit fizetésképtelenségek várható hosszú sorrzata fogja a b lkezes kormányrendelet pusztító ny mait jelezni. De megnehezíti a rendelet magár ak a hite re szoiuló adósnak helyzetét is, amikor számá a a hitel megszerzését is reheiebbé teszi, mert a hitelező nagyobb biztos itekot kövefel a várható késedelem ese'én. Bizalmatlanságot kelt minden adóssal szemben, ami az amúgy is ingabg hitelrendszerünk destrukciójára veze*. Gazdasági érdekképviseleteink már látják a kárcs rendelet végzetes következményeit és a közeljövőben készülnek eg>önteiüen követelni ennek orvoslását. Az orvoslás egyetlen méd;a: az ország gazdasági és pénzügyi viszonyai éi elszakadt, mintegy légüres térben megszabott 18 százalékos késedelmi kártérítés mérvét fel kell emelni leg lább is oly határig, amily kamatterhel hitelre stoiuló, csekély tőkeerő vei rendelkező kisebb gazdasági alanyok kény elenek még ma is a megszerzett hitelért fizetni. A kormány ped'g be fog a lá ni, hogy h sztalan jelezte hangos kakasszóval a normális hitelviszonyok híjnalát, ehhez az egyszerű kermánj rendeleten kivül egyéb is szükséges. Jójárt István jól járt. Szeged, december 24. (Saját tudósítónktól.) A precie hivatalos életet a pontosság és a lelkiis-^ere'esség jellemzi; a köz érdekében nir.es fáradsíg, amit föl lehetne bánytorgatni és nincs áldozatkészség, amit bárki is sajnálna. Most ha ezt teszi, nem rendes ember s méltatlanná válik polgártársai becsüléiére. Mind.n sorokban azonban 'egeiül állanak az árv k. Okét amúgy is meglátogatta a Végzet, illő hát, hogy a hivatalos hatalom pótolja veltk szemben azt, ami kárt nekik a földön lul okozott. Ezt a hivatást az árviszéirek töltik be, Isten látja a lelkünket, hogy őszintén beszélünk, mikor azt mondjuk, hogy feladatuk magaslatán i álló közintézmények. Semmi közük már a multakhoz, amikor a vármegyei árvatár C'áky? szalmája volt mindenkinek s a kártyázásban, ' dorbézolásban koldusbotra jutott középosztály abban a rögeszmében élt, hogy ez az ö fölsegélyezésére való. Azért van az árvakassza, Hogy a gentry elsikkassza, — Igy mondta a régi dal és bizonyára tudta, mit dalol. Hosszú munkára volt szükség, hogy megtörténjék az egészséges szelekció s elmultával s hivatalokba kegyeletből bedugott slakokn k, teljesen modern tudásu és lelkiismeretes hivatalnoki kar üljön a könnyelmű elődök székébe. Ma aztán a lelkiismeret a másik végletbe megy s mikor öregasszonyok paftogva erőíl ik, hogy: — Nem vész itt el, lelkem, egy gombos'ü sem, — elsősorban az árvaszékekre muszáj gondolnunk. Mert panamáznak ebben az országban sok mindenfelé, azonban az árvaszékek immúnisak még a könnyelműségtől is. Aminek bizonyítására adjuk az alábbi, véktlenül kezünkbe került dokumentumot: 15.215 . ~I924T82ám' Jójárt Sándor hagyatéka ügyében könyvvivői jelentés. H. Ezen jelentés folytán utasítjuk a gyámpénztárt és kezelő könyvvivői tisztséget, hogy árvaletét IV. kötet 233. lapon 31/1923. sorszám alatt kezelt postatakarékpénztári betétkönyvön fennálló 1 koronát (egy koronát) váltsa be és a nyerendő összeget néhai Jójárt Sándor és Biczók Rozál szülőkői 1901 december 16-án szü'etett Jójátt Is'ván kiskorú javára vegye rendes kezelés alá. Egyben, mivel dr. Heinrich István kjző a 31109/1920. számú határozatunkkal kezeihez kiutalt s ugyancsak árvaletét IV. kötet 233. lapon 31/1923. sorszám alatt kezelt 53 koronát föl nem vette, ezen 53 koronát és netáni kamatainak az 1887. évi XX. t.-c. 286. §-a alapján a kir. jérásbirósági leiétbehelyezését elrerdeljük s annak eszközlésével a gyámtári tisztséget negbizzuk s az összeg elfogadására a szegedi kir. járásbíróságot megkeressük. Miről a gyámtárt is kezelő könyvvivői tisztséget ezen végzés két példányban kiadásával, a szegedi kir. járásbíróságot és dr. Heinrich István kzjzőt ért. Szeged sz. kir. város árvaszéke, 1924. évi november hó 21. Ismerve a szigoiu szabályokat, blindre is bizonyosra vesszük, hogy a gyámpénztárt is keielő könyvv.vői tisztség nem mulasztja el rendes kezelés a'á venni az egy koronát, úgyis mint nyerendő összeget. Meg fogja keresni a postatakarékpénztárt Budapesten, utasítsa a szegedi postahivatalt, fcojy küldje meg neki a betétkönyv értékét, az egy koronát kamatostul. A betétkönyv sorsa felül ugyanis illetékesen csak a postatakarékpénztár intézkedhet. Az Írások föltétlenül ajánlott levelekben utazhatnak (lásd: Árvák érdeke) és munkadíjban, időben, papír- és irószeranyagban, bélyegben készségesen elkölt a Köz néhányszor tizezer koronát, de rövidséget ne szenvedjen Jójárt István, jójárt Sándornak és Biczók Roziinak elmaradott árvája, aki csak jövő ilyenkorra válik nagykorúvá. Ki tudja, mennyit bízik azalatt a koronája I Ob, emberek, ne legyetek hát kicsiny hitűek, mert van földi gondviselés is. Z A V I z A villanyvilágitási vállalata Szeged, Horváth Mihály-utca 7., telefon 11—94. Villamosvilágitási berendezések, motorok, dynamok tekercselése, szerelése és javítása jótállás mellett. Elsőrendű szakműhely 1 OLCSÓ ÁRAK! 25a UJEVIAJANDEKOK NAGY VALASZTEKBAN 90 a mar ismert szolid szabott árakon Szeged, Széchenyi-tér 2. Telefon 133. Saját óra és ékszer műhelyI Kun Jenő ékszerésznél