Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)
1924-12-25 / 296. szám
2 SZBQBD 1294 december 23. tartalmaznák és ez bizonyára nagyban előmozdítaná, hogy itt is gondosabb és logikusabb szabályozás érvényesüljön. Bizonyára nem történne meg az az anomália, amely ma fennáll, hogy az adóalap kiszámítása az egyes adón nmeknél egymástól teljesen eltérő szabályok szerint történik. A jövedelemadó-törvény pl. egészen máskép szabályozza a tiszta jövedelem kiszámítását, mint a kereseti adótörvény, aminek azután az a következménye, hogy ugyanannál az adózónál két különféle tiszta jövedelem mutatkozik eredmény gyanánt, aszerint, hogy a jövedelemadó-törvény, vagy pedig a kereseti adótörvény szerint számítót* tuk-e a jövedelmet. Még nagyobb azután a különbség, ha ugyanezen adatok alapján a társulati adótörvény szabályai szerint számítjuk ki a tiszta jövedelmet. Ez a helyzet éppen az adómorál szempontjából teljesen tarthatatlan, meri az ilyen rendszer mellett az adó nagysága végeredményében a kereseti tevékenység külső formájától függ és az egyéni cég jövedelmét egész máskép számítják ki, mint a társas cég jövedelmét. Ezenkívül elméletileg is nehéz indokolni, hogy a bruttó bevételből levonható lételek miért nem azoA munkások harmincöt munkásgyermeket ruháztak föl karácsonyra. Megakadályozzák a munkások kulturális előadásainak megtartását. Szeged, december 24. (Saját tudósítónktól.) Nem ismeretlen az olvasó elölt az a nagyjelentőségű kulturális és szociális munka, atnenosak a jövedelem, kereseti és társulali ad»nal. Ezen a téren tehát szintén fontos reformok szükségesek, mert igy nemcsak áttekinthetőbbek lesznek az anyagi jog szabályai, hanem az adóteher igazságos és arányos elosztása is könnyebben megvalósítható. Mindez, amit felsoroltam, csupán azokat a főpontokat jelöli meg, ahol a reformálás szükségét gyakorlati okok támogatják. Egész különálló probléma ezenkívül az adókezelés egyszerűsítése, mert a mai kezelés mellett teljesen lehetetlen a adózóktól pontos fizetést kívánni, hiszen a legtöbb esetben még az év végén sem lehet az összes adókat előírni a főkönyvekben és igy az adózók arról sem szerezhetnek pontos tudomást, hogy tulajdonképen mennyi tartozásuk van. Ez a rendszer egyenesen rászoktatja az adózókat a kés'.ddmes fizetésre. Ennek a visszás helyzetnek a megszüntetése egyformán érdeke a államkincstárnak, mint az adófizetőknek. Végeredményében pedig leszögezhetjük, hogy ennek a reformnak is csak akkor látják hasznát az adózók, ha elsősorban a gyakorlati élet követelményeit tartják szem előtt. Dr. Szekerke Lajos kek iránt, hanem az egyesület még határozott akadályokkal is találkozik munkájában. lyet a szegedi szervezett munkások az úgynevezett ,Munkások Gyermekbarát Egyesületén" belül kifejtenek. Minden hatósági támogatás Két év óta ugyanis ac egyesület délutánonként mesedélutánokat rendez, amelyeken nagy siámmmal jelennek meg az elhagyott kisgyernélküi, pusztái a saját erejükből már a nyá- < raek,ek- .A v*ros ,an?"a két év etőtt méltáron külön strandfürdőt létesítetted és mintegy \ "V®11? 18 ezt a "eve,10 munkát és az eiöadánegyven fővárosi és szegedi beteges munkás- ; »ok és mesedélutánok céljaira engedélyezte a gyermeket nyaraltattak a nyári hónapokon át. ? Szent György-u'cii elemi iskola tornatermét. Körülbelül egy hónappal ezelőtt erélyes mui- I to tágas, timxta helyiségöerm "var atanul és káva! uj akció ta kezdtek a szervezett mu tká- t eredménnyel működhetett az egyesület. sok, illetve a Gyermekbarát Egyesület. Fölhívták a szegedi polgárságot, hogy a munkáiság mellett — amely amúgy is mindig teljesíti kötelességét az áldozatkészség legmesizibb határáig — járuljon hozzá ahhoz, karácsonyra fel tudják ruházni a teljesen szegény, beteges is elhagyott munkásgyermekeket. . -. . - . . . , . Ennek az akciónak meg is lett az eredméiye, "koJ hangozta ták hogy udomásuk szerűt - - 8 két év elölt a tanács korlátlan Időre adott en Most azután ezeket a mesedélutánokat az idei szezonban is meg akarta kezdeni az egyesület. Jelentkeztek is az iskola vezetőségénél, ahol ahol azonban azt a meglepő választ kspták, hogy a mesedélutánok céljaira nem vehetik igénybe a tornatermet, hanem előbb a tanács ujabb engedélyét kell kikérniök. A munkások a munkások és a polgárok adakozásából a karácsony előtti napokban mintegy harmincöt ^dilyt. \i tn^yben aztÍ8 benne volt, hogy elhagyatott gyermeket ruházott fel a Gyermek- jj TÍdd!* használhatják a termei mig műköbarát Egyesület. Mindenik gyermek teljesen désflJ "en? k,'J£?s alá' „MlutS" P5dig uj ruhát kapott, de voltak olyanok is, akik a : egyetlen hatóság részéről sem hangzó t el edtermészetbeni adományokból ezen felül raég ; dig kifogás működésűk, a gyermeknevelés ellen, használt, de jókarban lévő ruhákat kaptak. Az egyesület természetesen cipővel is ellátta azokat a gyermekeket, akik még a decemberi hidegben is mezítláb, vagy legfeljebb gyönge nyári siandálban kénytelenek járni. Érdekes egyébként, hogy a harmincöt gyermek felruházásához nem kellett olyan nigy összegű készpénz, mint azt gondolni lehetne. A munkátok, söt az egyes gyárosok áldozatkésza tanács engedélye ma is érvényben van. A nevelő hatású előadásokat azonban ennek ellenére sem kezdhették meg a munkások az iskola mgytermében, hanem az anugy is sápadt, beteges gyermekeket be kellett vinni az egészségtelen levegőjű, szűk és sőtit Munkásotthonba. A város tanácsálak kötelessége gondoskodni ezekről a nagyjelentőségű kulturális elő:dásokról és — ha mást nem ad — legalább adja vissza a tágas is tiszta tornaBige lehetővé tette azt, hogy a készpénzen vá- tprmpt sárolt ruhák nex kerültek többe tizenötmillió- •! nál. Ei az aránylag kicsi összeg ugy állott f Karácsony másodnapján egyébként szép ünelő, hogy az egyesület kedvezményes áron szerezhette be az any got, a munkások pedig tel népség lesz az Munkásotthonban. Megtartjuk a szokásos karácsonyfa-ünnepet, amely alkalomjesen ingyen varrták meg is kiszitettik el a í mai minden kisgyermek ajándékban részesül, kis ruhákat. A munkások tehát erejük és erszényük teljes megfeszítésével dolgoznak saját, lerongyolódott gyermekeik föntarlésán és mindent elkövetnek, hogy az elhagyott kisgyermekeket kulturális nevelisbea is részesítsék. Ezzel szemben a szegedi hatóságok nem csak hogy nemtörődömsiggel viseltetnek a munkásgyermemig a gyermekik különböző kis darabokat, játékokat adnak elö. Az ünnepségen fog bemutatkozni a munkások „Gyermekdalárdája amely ugyancsak az egyesület nevelő munkája közben alakult és fejlCdölt ki annyira, hogy ma már a kis 6—10 éve* gyermekek énekükkel a nyilvánosság elé lépnek. Karácsonyi intervju a polgármesterrel. Szeged, december 24. (Sóját tudósilónktól.) Szerdán mindenkinek mosolygós volt arca és minden szemben a várakozás öröme kacérkodott. Mindenki a közeledő estére gondott, amely a legszentebb az év valamennyi estéje között, mert a téli éjszakán fehérszárnyú angyalok szállingóznak és a szeretet csillogó, cs lingelö karácsonyfáit hordják szét a nagy világban. A kar ezonyi csilingelés beiölti «zt a nyöszörgő, zakatoló világot és egészen mosolygósra változik a legelkényszeredetiebb arc is. Mert ígéret a karácsony, a megvá tás gyönyörűséges Ígérete és örömet ajándékoz talán még annak is, aki nem hisz benne. A városházán is ünnepélyes volt a hangulat. A munka csak ugy immel-ámmal folyt, az akták pihentek az asztalokon és a tisztviselők pedig arról ábrándoztak, hogy kinek mit hoz a Jézuska ? Az első csalódás fölött nehéz szívvel bár, de napirendre tértek. Nem kaptak semmi karácsonyi jutalmat munkaadó gazdájuktól, a nemes várostól. Pedig volt szó róla, bogy kapnak, ha mást nem, hát előleget. De hát az állam nem adott az állam cselédjeinek és a város mindenben követi az állam pél] dáiát. i Ettől elfekintve, a városi tisztviselők mégis • örülnek a karácsonynak, szokásból éi ösztönösen örülnek. A polgármester is örül. Ünnepi hangulatban intézi ei a hozzá bekopogtató felek ügyes! bajos dolgait és szabad perceiben szivarjának ! kék füstjét szemlélgeti. Talán azt akarja kiolvasni belőle, hogy mit hoz számára a kis Jézus ? De azért nem nagyon haragszik, amikorkérdéseinkkel megzavarjuk szivarfflst-álmait, söt a megelégedettség hangján válaszol rájuk, mondván: —• Az elmúlt évben elért közigazgatási eredményekkel eléggé meg vagyok elégedve, mert nem túlzok, ba azt mondom, hogy többet csináltunk ebben az esztendőben, mint akármelyik békeévben. Csupán az fáj, bogy a végzett munka legnagyobb részét felemésztették a háborús idők rongálódásai, de azért a város szociális kötelezettségének is igyekezett eleget tenni és mondhatom, bogy Szeged városa többet segitett a lakásínségen, mint bármely más magyar város, a fővárost is beleszámítva, pedig sz állam minden pénzét úgyszólván a budapesti lakásínség megszűntetésére fordítja. A szegedi lakáshiányon uj lakótelepek létesítésével segiiet ünk leginkább és kiderült, hogy az örökbérletbe kiadott telkekből álló telepek célszerűbbek a földbirtok törvény örökváltság telkeinél is, mert a város kieszközöli*, hogy a | telekbérlők építési hielt is kapjanak telkeikre. A telepek termeföldeken teiülnek el, igy a lakók udvaruk mezőgazdasági jövedelméből is megélhetnek. Ereken a telepeken nyolcszáz szegedi család jutott hajlékhoz. i — A város kulturális téren is megtette kötelességét. A szinház épületét rendbe ozattuk, megfelelő anyagi seatséget adtunk az igazgatónak, megtettük a szükséges lépéseket az egyei tem végleges építkezései érdekében, jelentékeny mértékben támogattuk ugy az egyetemi intézeteket, mint az egyetem ifjúságát. — Mást nem mondhatok hirtelen az elmúlt évről, talán nincs is több mondanivaló róla, | hiszen rendben folytak a dolgok, a városi hivatalok és intézmények általában kif gástalanul ! működlek. — Hát a jövő évről mi a véleménye? — kérdeztük. 1 — A jövő évben három súlyos városi kérdés vár megold srr: A gázgyár, egyeiera végleges elhelyezése és a tanyai kisvasút. A három közül nem tudom, melyik a legfontosabb? A : tnnyai vasuttervek teljes megvalósítására a jövő évben természetesen! nem lehel gondolni, mert a város nem vehet fel kü földi kölcsönt, anélkül pedig lehetetlen egy év alatt felépíteni a í vasutat. A külfö di kölcsön felvételének pedig | az az akadálya, hogy a külföldi pénzcsoportok csak ugy adnak pénzt, ha azt betáblázhatják a város ingatlan földbirtokba. A földbirtokreformj törvény azo.iban ezt lehetetlenné teszi. Igy tehát kénytelenek leszünk erőink határain belül fokozatosan építeni, de igy leg.Iább megme' nekülünk a kamatos pénz ől. " — A gázgyár sorsát illetőleg majd meglátjuk, hogy mit rejt méhében a jövő. — Az egyetem végleges elhelyezését biztosítottnak látom. A miniszterelnök határozott igéretét birjuk. Rövidesen megalakul majd az egyetemi építkezési bizottság a kormány, a vá• ros és az egyetem képviselőiből. Ez a bizott< ság készíti el az építési programot, t — Milyen politikai változásokat vár a polgármester ur a jövő évben? — kérdeztük. — Éi kérem nem politizálok. Ebben a tekintetben osztom Anatole Francé véleményét, ] amely szerint lényegbeli változás még a rendszerváltozástól sem várható. — Mit kiván polgármester ur a város kö* zönségének a jövő évre? ; — Jobb gazdasági körülményeket. Ebben minden ió b'nnfoiílaltatik. M—r.