Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-23 / 294. szám

1924 december 23 SZBQBD Elkobozták a Hétfői Szeged, december 22. (Saját tudósítónktól) A Hitjői Rendkivűii Újság ma regge'i számában „Megváltják az összes háborús szerzeményű földbirtokokat" cimmel cikk jelent me?, amely foglalkozott a földbirtokrendezö biróság i eljárásával és ahhoz kritikai megjegyzésebet \ fűzött. A cikknek egy kitétele miatt ax ügyész- ; ség osztályellenes izgatás és rágalmazás miatt j megindította az eljárást a lap ellen, maid axonnal értesítette erröi a vizsgálóbírót is. Zombory 1 Jenö vizsgálóbiró 9467/924 szám alatt azonntl l végzést adott ki, amely szerint elrendelte t Hit- ? üli Újságot. fői Rendkivűii Újság pildányalnak lefoglalását is elkobzását. A végzés után nyomban rendőri bizottság jelent meg a lap kiadóhivatalában és nyomdájában és foganatosította a lefoglalást elrendelő végzést. Elkobozták a lapot az utcai rikkancsoktól, sőt a kávéházékból és más nyilvános helyekről is. A rendőrségen ezután azonnal megindították az eljárást a cikk szerzője ellen. A lap munkatárs* kihallgatása során elvállalta a ciks szerzőségét. Hosszú idő óta egyébként ez az első eset, hogy elkoboztat egy szegedi újságot. Előkészületek az 1926. évi választói névjegyzék összeállítására. Dr. Kószó István a választójogi javaslatról. Szeged, december 22. (Saját tudósítónktól.) A központi választmány hétfőn délben ülést tartott a j városháza tanácstermében a polgármester elnökle- ? tével. Az ülés iránt nem volt valami nagy érdeklő- ; dés, mivel a választmány tagjai nem tudták, hogy mi lesz az ülés tárgya. Az ülés megnyitása után Taschler Endre főjegyző, a választmány előadója bejelentette, hogy már most meg kell kezdenie a választmánynak az 1926. évi képviselőválasztói névjegyzék összeállítására vonatkozó előkészületeket. A választójogi rendelet értelmében ugyanis január elsejétől tizedikéig osztja ki az összeíró lapokat a főjegyzői hivatal, azok között az önként jelentkező választók között, akiknek 1926-ban nyilik meg a választójoguk. Javasolta a főjegyző, hogy ezt a tíznapos terminust, mivel a választmány már a mult évben is tulrövidnek tartotta és egy hónapra kerekítette ki és mivel az országos statisztikai hivatal még nem küldte el a szükséges blankeltákat, most is kerekítsék ki egy hónapra, január 31-éig. A központi választmány a főjegyző javaslatát elfogadta. Taschler Endre ezután az összeíró küldöttségek megalakítására vonatkozó javaslatát terjesztette elő. Elmondotta, hogy ezek a küldöttségek március elején kezdik meg a működésüket, azonban ajánlatos, ha a válaszmány már most gondoskodik összeállításukról. Mivel a bizottsági tagságra tavaly sem volt elegendő önkéntes jelentkező, aki díjtalanul vállalkozott volna az egy hónapig tartó összeírásra, a polgármester a választmány előterjesztésére városi alkalmozottakból alakította meg a küldöttségeket. A helyzet az idén sem változott meg, nem igen remélhető, hogy az ' idén akad önkéntes jeientkező, ezért javasolja, : hogy a választmány már most alakítsa meg városi alkalmazottakból a küldöttségeket. Négy küi- I döttség megalakítására van szükség. Minden vá- ; lasztókerület ügyeit egy-egy négytagú küldöttség intézi, kivéve a harmadik kerületét, amelyben két ; küldöttségre van szükség. Az egyik a harmadik j kerület belterületi, a másik a külterületi választókat imá össze. A központi választmány Wimmer Fülöp indítványára ugy határozott, hogy felhívja mégis a választópolgárságot az önkéntes jelentkezésre és | csak abban az esetben alakítja meg a küldöttsé- j geket városi tisztviselőkből, ha nem jelentkezik i önként elegendő olyan választó, aki díjtalanul vállalkozik a munkára. A vállalkozók a főjegyzői hivatalban jelentkezhetnek. Wimmer Fülöp ezután megkérdezte a polgármestert, hogy nem végez-e fölösleges munkát a névjegyzék összeállítására vonatkozó előkészületekkei a választmány, mert — mint köztudomásu — a kormány elnöke a nemzetgyűlés előtt kötelezőleg kijelentette, hogy a kormány három hónapon belül a nemzetgyűlés elé terjeszti választójogi javaslatát. Abban az esetben tehát, ha a javaslatból ilyen rövid időn belül törvény lesz és a törvény lényegesen eltér a jelenleg alkalmazott választójogi rendelettől, teljesen uj névjegyzéket kell majd összeállítani. A polgármester kijelentette, hogy a kormány maga sürgeti a névjegyzékek összeállítását és igy a választmány nem számolhat a bizonytalan eshetőségekkel, mert nem kockáztathatja azt, hogy az 1926. évi névjegyzék összeállításával elkessen. * ^ A központi választmány ülése ezzel véget ért. Az ülés után alkalmunk volt a választójogi törvényjavaslat ügyében kérdést intézni dr. Kószó István belügyi államtitkárhoz, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta: — A miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt valóban kötelezte magát arra, hogy a választójogi törvényjavaslatot három hónap alatt benyújtja. Tudomásom szerint nem is lesz ennek semmi akadálya, mert a javaslat már régóta készen fekszik a minisztériumban. Az igazat megvallva nem is egy javaslat készült, hanem négy. Ha csak nemzetgyűlési képviselő lennék és nem belügyi államtitkár is, akkor beszélhetnék a javaslatról is, igy azonban nem mondhatok róluk semmit, legfeljebb azt, hogy aki figyelemmel kisérte a fővárosi községi választójogra vonatkozó javaslatot, az következtethet belőle a képviselőválasztójogi javaslatra is. Hogy mi lesz a javaslat sorsa, az egyelőre teljesen bizonytalan, ma még nem mondhatja meg senki, éppen ugy nem, mint 1914 augusztusában senki sem tudta, hogy egy kis pattanástól két hét múlva egy négy esztendős világháború óriás kelevénye fejlődik ki. Nem hiszem egyébként, hogy a lövidesen beterjesztendő javaslat tárgyalása sokáig elhúzódna, mert a házszabályrevizió értelmében egy-egy képviselő félóránál tovább nem beszélhet és igy egy ülésen lagalább nyolc képviselő mondhatja el véleményét. Szeged, december 22. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék V/'W-ianácsa elé került ma az az ügy, amelynek középpontjában a szegedi kurzusujság főszerkesztőjének Nikoláj cimü darabja, a főszerkesztő tevékenysége a szegedi szinház igazgatói állása kürül, valamint Ur György hírlapíró áll. Ur György ugyanis 1923 őszén hosszabb cikket irt azokról a harcokról és körülményeiről, amely Palágyl Lajos lemondása után Andor Zsigmond és Faragó Ödön között kitört. A cikk egyes állításait sértőnek találta magára nézve dr. Dobay Gyula és igy került ez az ügy a törvényszók elé, ahol érdekes dolgok kerültek napfényre. Vild elnök a tárgyalás megnyitása előtt a közelgő karácsonyi ünnepekre való tekintettel békűlésre szólítja fel a feleket. Dr. Dobay : Nem bikűlőkl Dr. Burger Béla védő kijelenti, hogy a vádlott hajlandó elégtéelt adni, de szavait nem fejezheti be, mivel az e'nök kategőrikusan kijeítn i, hogy most már szó sem lehet békülísről. A vád ismertetésénél kiderül, hogy dr. Dobay vádat emelt kétrendbeli rágalmazás és kétrendbeli becsű etsértés miatt árért a cikkért, amelyet Ur György 1923 szeptember 10 én irt a „A kurzuslap főszerkesztője nem azonosítja magát lapjának Egy hónapra Ítélték Ur Györgyöt. Hitfőt Rendkivűii Újságban „A város közönj sége ms dönt a színházról" cim alatt. Ur György többek között azt irta, hogy a város közönsége tiltakozott a tanács döntése ellen, amely Andor Zsigmendot jelölte színigazgatónak Faragó Ödönnel szemben. Ur György kijelentette, hogy atyafiságos protekciók, érvényesültek. A város kulturája inkább Faragót kívánná, mint a vásárhelyi direktort. Majd azzal foglalkozik, hogv jó ügyvéd dr. Dobay Gyula, pedig Andor Zsigmond nevü kliense zsidó. Dobay lapjánál pedig azt tartják, hogy a zsidó pinznek szoga van. Kijelenti továbbá, hogy az intranzigens lap főszerkesztőjinek, akt egyúttal ügyvéd is, meg kellett volna kérdeznie a főszerkesztőt, amikor | Andor Zsigmond mellé áliott, azt a főszerkesztőt, aki a zsidót Palesztinában szere né látni, de az ügyvid nem tiltakozott a zsidószugu pénztől. A cikk ezután Dobay Nikoláj cimü Írásával foglalkozott és kijelenti, hogy aki ezt előadja, j az már eleve levizsgázott. Ilyen szörnyszülöttel — irta — nem lehet merényletet elkövetni a város közönsige ellen. Ur Gyötgy kijelentette, hogy közérdekből irta ! cikkét. Akkor a szinházért két párt küzdött. Faragó Ödön Kassén küzdött a magyar kultúráért eredményesen, ahonnan a csehek ki is üldözték, Andor pedig egy kis vidéki színházat vezetett. Önkénytelenül mindenki Faragó mellé állott az első percben, mert hiszen Faragó múltja biztosította, hogy milyen nivóban fogja vezetni a szegedi színházat. Ezután a szinügyi bizottság működését, majd a tanácsét ismerteti. Később Palágyi megegyezett Ando ral és igy 6 is kapta meg a színházat. — Kö elességem itt kijelenteni — mondotta Ur, hogy Andor Zsigmond két év alatt megcáfolta az akkori bizalmatlanságot és valóban nivós előadásokkal szolgálja a kulturát. Ezu'án kijelenti, hogy mig dr. Dobay olyan újság főszerkesztője, amely üti a zsidót, ó maga, pedig zsidó színigazgató mellett tört lándzsát. A Nikolájról kije'enti, hogy tudomása volt arról, hogy Andor megigirte a Nikoláj előadását arra az esetre, ha megkapja a színházat. Néhány nap múlva Vásárhelyen elő is adta. — A Nikoláj nem irodalom — mondotia —, alig ért meg egyetlen telt házas előadást. Levették mindjárt a műsorról, pedig a sikernek a sorozatos előadás a jele. Hogy nem irodalom, hogy rossz darab a Nikoláj, kérem kihallgatni Hevesi Sándort és Ambrus Zoltánt, aki vissza is utasította a darab előadását. Aki közpá'yán van, az készü jön el a kritikára. Mikor dr. Dobay kormánybiztos volt, olyan kijelentéseket tett, ameiyekkel homlokegyenest ellenkező volt a szinház körűi kifejtett munkája. Dr. Dobay ezután kijelenti, hogy nem ellenzi a bizonyítást, de mellékvágányra nem engedi terelni az ügyet. It arról van szó, hogy zaidópénat fogadott el. Kijelenti, hegy Palágyi és Andor jött hozzá a szerződés megkötése ügyében, ö egy fülért sem fogadott el. Faragót is Palágyi vitte el hozzá, mert Paiágyi két oldalról akarta biztosítani magát. Tőlük sem fogadott el pénzt. Kijelenti, hogy ma sem tudja, hogy melyik igazgató zsidó. Neki egészen mindegy ti. Késöbo a felsővárosi parókiának egy másik szerződés megkötéséén az ö felszólítására tizeitek 5—5 mázsa búzát. Ezután ezeket mondotta: — Az én számból senkisem hallotta bántó tendenciával a zsidó szót, én sohasem beszéltem a zsidók ellen, ezt a szót ki sem ejtettem a számon. Kijelenti, hogy ő nem kérte a Nikoláj előadását. Tanukat nevez meg, hogy nem fogadott ei pénzt. Dr. Burger tanukat kér kihal'gatni a tényekre. Ur jóhiszeműen irta, bogy dr. Dobay pénzt fogadott el, ezt akkor az egész város beszélte. Uton-útfélen hangoztatták, hogy megfizették Dobayt. Dobay egy olyan lap élén ál), amely nap-nap utín izgat a zsidóság ellen, erre vonatkozólag kéri fölolvasni a lap egyes példányait. A Nikoláj-agyre térve kijelenti, hogy a város legelterjedtebb és legtekintélyesebb lapja, a Szeged hasábjain Balla Jenő kritikájában elmondotta véleményét erről az írásról. "Dr. Dobay ezután kijelenti, hogy ő lapjában sohasem irt zsidóellenes cikkeket. A törvényszék erntán mellőzi a bizonyítást, mivel nem látja fennforogni sem a közérdeket. sem a jogos magánérdeket. A cikk durva hangja amúgy is büntetendő. Dobay vádbeseédében a legszigorúbb büntetis kimondását kirí. Kijelenti, hogy sohasem zsidózott és aoha nem jött ellentétbe vallásával. A cikk öt, mint hitközségi elnököt, városatyát és mint szinügyi bizottsági tagot állította pellengérre. Még egyszer kijelenti, hogy lapjának hasábjain sohasem zsidózott. Dr. Burger Béla nem lát a cikkben rágalmazást. Az ügyvédnek kötelessége ellátni a zsidó ember ügyeit is. Dobay a nevit adta a kurzusujságnak, amely állandóan tendenciózus cikkeket ir és Palesztinában szeretné látni a zsidókat. Dobay nem icó és igy, ha rossz darabot irt, az nem teszi őt ki a közmegvetésnek. Ur jóhiszeműen irta meg cikkét, hiszen az egész város beszélt akkor erről az ügyről. Ur György: Dr. Dobay a kurcmlap főszerkesztője, már pedig egy lap politikai irányát a fő- is felelősszerkesztő szabja meg. A kurzuslap elten pedig az ügyiszsig nem egyszer Indította meg az eljárást. Dobay kijelentéstől azt bizonyította, hogy nem azonosítja magát lapjának szellemivel, azzal a lapéval, amely nep-nap után izgat. Hogy honoráriumot fogadóit eí, az egész