Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-21 / 293. szám

1924 december 14. SZEGED 3 Díszes ülés keretében ünnepelték meg Szegeden az Ítélőtáblák 200 éves évfordulóját. „A magyar birói lélek érintetlen maradt a jelen nagy megpróbáltatásai között.' Szeged, november 20. (Saját tudósítónktól.) Szervezeti reformjuk 200 éves évforcu'ójét ünnepelték meg ma a birói funkcióban jelentó a szerepet betöltö Ítélőtáblák és ezt a napot az egész szegedi jogászi társadalom egységes és diszes ünneppé emelte. A szegedi ítélőtábla szombaton délelőtt az évforduló alkalmából teljes ülést tartott, amelyen megjelentek a szegedi ügyészi, birói és ügyvédi kar reprezentánsai. As ünnepi teljes ülést Hamza Géza táblai elnök nyitotta meg és vázolta az 1723. évi XXIV. törvénycikk jelentőségét, amitől számítódik a tábla élete. Ezután dr. Muntyán István táblai tanácselnök mondotta el hatalmas, nagy koncepciójú ünnepi beszédét, amelyben részletesen foglalkozott az ítélőtáblák történetével, jelentőségével és a birói kar mai nehéz funkciójával. A konstrukcióban is fényesen fölépített beszédben először azzal a lassú demokratizálódási folyamattal foglalkozott, ami Zsigmond, Hunyadi János és Ulászló uralkodása alatt kezdődött meg. Vázolta, hogy az idők folyamán a főpapok csupán a főbenjáró ügyek • é jelennek meg a királyi udvarban, hogy igaztágot tegyenek. Ezután egyszerű nemesek foghíjak el helyüket, akik immár rendes fizetést kaptak. A XV. századbán az arisztokratikus bíráskodás lassún helyt kezd adni a szegények ügyének is. A tábla ekkor még első é* másodfokon itélt és a király szűkebb tanácsához kellett fetebbezni. Tabula Rigia Judica volt a neve ennek a táblának. Majd foglalkozik ezután a mohácsi katasztrófa utáni idővel, amuor a u agyar igazságszolgáltatás tengődik, vergődik. Hol Pozsonyban, hol Eperjesen kell felütnie tanyáját. Csak a 18. század elején kezdett kicsit jobbra fordulni i magyar igazságszolgáitstás ügye. III. Károly — a még nem eléggé neliányolt uralkodó — három országgyűlésen át ki vau ja megalkotni a magyar igazságszolgáltatás remissanceát. As- 1715-i országgyűlést a pestis miatt fel kellett oszlatni és igy nem lehetett befejezni ezt a munkát. 1733 bm végre Iklddl Szluha Ferenc felszólalására a 25. t.-c.-ben megalkották a táblák modernebb formáját és fölrubázzák teljes bíráskodási hatalommal. Ami ezen a törvényen változott azóta, azck között a legfontosabb, hogy a folytonosságot tették az igazságszolgáltatás alapelvévé. Dr. Muntyán ezután a kialakulás stádiumát vázolta. A 19. században kétszer is megbénítják működésében a táblákat, II. József alatt, majd a szabadságharc leveretése után. 1861-ben ismét modernizálódik a tábla intézménye. A — Lásd, Uram, mégis csak jószivüek az emberek, — muzsikált a szava, ahogy kifordította a tányérkát. Az angyal aztán visszatette a tányért az oltárra, a jó Isten pedig fölszedte a pénzeket és egyenként visszadobálta őket a tányérra. Csak azt csudáltam, hogy egyik se csengett, mikor leesett. — Bizonyosan azért van ez, hogy Gáspár apó föl ne ébredjen, — gondoltam magamban. És szórta, szórta az Istenke a pénzeket és nézett szomorúan maga elé és csak akkor kezdett el mosolyogni, mikor az én gyémántom a kezébe került. És attól a mosolytól egyszerre szivárványszine lett az éjszakának, egészen olyan, mint amilyent a gyémánt szokott mutatni. — Ezt elteszem, — mondta mosolyogva az Ur és elrejtette az én ajándékomat a palástja alá. És ezen elmosolyodott az egész templom, a faragott kőszobrok is és láttam, hogy még Gáspár apó is mosolyog álmában. És mosolyogtak az angyalok is, mikor megszólaltak: — Hiszen hitvány üveg ez, Urunk! — De gyémántsziv adtai — csengett az Isten szava és egyszerre olyan világos lett az egész templom az Ur kebelén nyugvó üvegdarabtól, hogy be kellett hunyni a szememet. Mikor fölnyitottam, bepiroslott a hajnal az ablakon, imádkoztak odakint a fülemilék és Gáspár apó simogatta a hajamat. — Ejnye, de elaludtunk, te üveges kis gyerek, — mondta olyan szelíden, amilyen szelíden ez a mogorva vén ember sohase szokott a gyerekekhez beszélni. Kidörzsöltem az álmot a szememből és ijedten pillantottam oda az oltárra. De mindjárt megnyugodtam, mert a pénzek ott voltak a tányéron, de a gyémántom nem volt ott. rendiség még megvan ugyan, még a szemilynök áll az élén, még a főpapok is helyet foglalnak, még megvannak az itélőmcs'erek, — ae már 42 kinevezett kiváló tuddsu biró is helyet foglal a táblán. A birák még díszben, mentében, kardosait, sarkantyúval jelennek meg az üléseken, még a 30 tagu tanács tárgyal minden ügyet, de mér kezd kialakulni a modern tábla. Ekkor már a jogegyenlőség elvivel mondanak itileieket. 1868. és 69-ben pedig szétomlansk a hétszemélyes tábla kapcsolatai is. 1870-ben eltűnnek az itélf mesterek, az iléiö bárók és helyükre jönnek az itilő bírók. Itt áll készen 02 itilőtdblo, a másodblróság. Ezután a decentralizálásról emlékezik meg dr. Munlyán, majd rátér a birák mai helyzetére. — Nincsen orszíg — mondotta —, ahol anuyira kellene indokolni a bírónak ítéletét, mint a magyar bírónak, aki mindig a jogkérdés; k élén mozog. Háromezer birót kell ennek az országnak foglalkoztatni, nert a sokat csalóik budapesti Eudopest, december 20. A tud*pesti kir. itéKtábia ünnepe impozáns volt. Dr. Juhdsz Ardcr, a tábla elnöle ünnepi beszédben üdvözölte a megjelenteket és méltatta az 1723. évi reform jelentői égét, megemlékezve a Kúria és a tfbia fejlődéseitek történetéről. Három határozati javaslatot terjeszt elö: 1. Az 1723 évi izervezeii és perjcgi reform megörökítését; 2. Horthy Miklós kormányzónak feliratilag történő üdvözlését; végül 3. Csathó •MMAMMMMWWMMMMMMWMMMMMMfD 5 dott ország mindent a bíróval akar elvégeztetni. 1 És mégis nincs meg a teljes bizalom a birói | karban. Hiába fakadnak fel a rotbadások sebei j a bíróságok elölt, a bürokratizmus elakasztja a j bíráskodás lényegét és ezért vueli ezt a felfo! gást a mai közélet. Hatalmas beszédét a következő emelt szaj vakkal fejezte be: j — Elmondhatjuk bátran, bogy a magyar birói kar mindenkor magasztos kőtelességinek színvonalán áll ezekben a nagy erkölcsi kataklizmákban, a magyar birói lilék irintetlen maradt, lelkiismerete tiszta volt is a jelen nagy megpróbáltatásai között is megtartotta ősi tradícióit. Mi nem változtunk és meggyőződésem, hogy jönni fog egy jobb korszok, amelyben igazságszolgáltatásukat újra felépíthetjük és régi tekintélyét érintetlenül élvezheti a birói kar, mert mindig igaz marad az a mondás: Justitla regnorum fundamentum. A megjelent diszes közönség meleg (apssal ünnepelte beszéde után Muntyán Istvánt, majd Hamza Géza köszönte meg az előadást. A • teljes ülés ezu'án elhatárczta, hogy a beszédet j teljes egészében fölveszi az ünnepi ülés jegyzö1 könyvébe. tábla ünnepe. Ferencet, a kir. ítélőtábla korábbi elnökét a gyűlés változatlan nagyrabecsüléséről biztositja. Ezután az Cdvözíö beszédek hangzottak el. Pesthy Pál igazságügyminiszter üdvözlő beszéde, msjd dr. Papp Józsefnek, az ügyvédi kamara elnökének s dr. Halász Miklós kir. főügyésznek üdvözlő beszédei. Juhász Endre meleg szavakkal köszönte meg az elhangzott üdvözléseket és ezzel befejeződött a lélekemelő ünnepség. MMMMMMMMMMMMMMMMMMMI Az import-áruk forgalmi adója. Szeged, december 20. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben suiyos sérelem éri azokat a kereskedőket, akik nem döbbennek vissz* a horribilis behozatali vámok rémségétől és arra vállalkoznak, hogy az úgynevezett vámküíföldről bizonyos árukat importáljanak. A pénzügyminiszter november huszonötödikén ugyanis a következő rendeletet léptette életbe: ,A posta- és utasforgalomban behozott áruk általános forgalmi adójának beszedése kOrűl felmeiült panaszok megszűntetése és a vámkezelés zavartalanságának biztosítása végett az 1921. évi XXXIX, t.-c. 46. § ának 1. bekezdésében ryert felhatalmazás biapján elrendelem, hogy a vámköteles áruk behozatala alkalmával a törvény 38. § a értelmében fizetendő általános forgalmi adót — addig is, mig az árunemenkmt a vám bizonyos százalékéban való megállapítás általánosságban életbe nem léptethető — a posta- is utasforgalomban mindenkor az áruirt fizetett vám 25 százalikában kell megállnpitant és a vámmal együtt befizetni." A rendeletet a vámhivatalok anmk rendje é? módja szerint végre is hajtották és a rendelet következményeképen azok a kereskedők, akik még nam kapták meg a vámkülföldről rendelt áruikat, táviratilag vonták vissza megrendelételket, mert az uj rendszerű forgalmi adó sok esetben meghaladta az áru értékének tiz-tizenkét százalékát is. Azok, akiknek sikerült a távirati lerende.'éi, még jól jártak, azok azonban, akik elkésve infézkediek csak, mert megrendelt át ujuk már útban volt, nagyon ráfizettek a pénügyminiszter rendeletére. Ismerünk Szegeden olyan kereskedőt, aki egy import-tételnél huszonötmillió koronával fizetett több forgalmi adót a szabályszerű három százaléknál. Teljesen indokolt tebát az a fe'zudulás, amely nyomon követte a pérzügyminiszter rendeletét és érthető az is, hogy máról-holnapra megszűnt minden olyan külföldi áru importja, amely után jelentékenyebb behozatali vám fizetendő. Az általános felzudulás következtében a pénzügyminiszter december 10-én kibocsájtott rendeletében némileg módosította minden oldalról sérelmezett korábbi rendeletét. Elrendelte, hogy azokban az esetekben, amikor a vámkülföldről posta-, vagy utasforgalomban behozott áruk értékét a megrendeö a vámhivatalban azonnal tudja hiteles számlákkal igazolni, a forgalmi adót az áru igazolt értéke után szedjék be a vámhivatalok és ne a behozatali vám alapján, , abban az esetben azonban, amikor a megren; delö nem tudja felmutatni a behozott áruk számláit, továbbra is a behozatali vám huszonöt százaléka rovandó ki forgalmi adó cimén. A pénzügyminiszter egyébként feljogosítja azokat a kereskedőket, akik az áru megérkezésekor nem tudták felmutatni a számlákat és igy a behozatali vám huszonöt százalékát fizették be forgalmi adó cimén, hegy a befizetett többletet a hiteles számlák felmutatásával visszakérhessék a fövámigazgatóságtól. Ez a komplikált engedékenység azonban — eltekintve stíól, hogy végeredményben nagy kamatveszteséggel károsítja meg az érdekelt kereskedőket —, rendkívül sok fölösleges munkát ró az illetékes hivatalokra, ami kissé különösnek látazik ebben a szanált és B-listás világban. Az érdekelt kereskedők természetesen mindent elkövetnek, kogy az áru megérkezése alkalmával tölűk beszedett forgalmi adó-többletel visszakapják és igy mihelyt kezükbe kerül az áru hiteles számlája, azonnal beadják a budapesti fövámigazgatósághoz címzett és a 2 többlet visszatérítése iránti kérelmüket a pénz' ügyigazgatóaághoz. A szegedi pénzügyigazgatásig kellőképen méltányolja a kereskedők helyzetét és mindent elkövet, hogy a lehető legrövidebb időn belül kiutalhassa számukra az igazolt többletet. A kérvényeket soron kivül intézik el, ami abból áll, hogy beérkezésük napján már felküldik a budapesti fövámigazgatósághoz. Olt is elég gyorsan elintézik, egy hónap azonban a legjobb esetben is eltelik a kézzelfogható elintézésig. A fővámigazgatóság ugyanis pontosan megállapítja a visszatérítendő többlet nagyságat, aztán az iratokat visszaküldi a pénzügyigazgatósághoz azzal, bogy a kiszámított összeget utalja ki az állampénztárból a kérelmező fél részére. A pénzügyigazgalóság a kiutalást ismét toronkivül intézi el, mert jól tudja, hogy a kereskedők nem nélkülözhetik sokáig pénzüket. Értesülésünk szerint a pénzügyigazgatósághoz özönivel érkeznek az ilyen kérvények, mert alig van kereskedő Szegeden, aki a vámkülföldröl rendelt áru számláját az áru megérkezésekor fel tudja mutatni a vámhivatalban és igy a pénzügyminiszter legutóbbi rendelete értelmében a behozatali vám huszonöt százalikát kénytelen forgalmi adóként lefizetni.