Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-19 / 291. szám

1924 december 19. S I s Tizennégy napi fogházra Ítélték izgatásért az orosházi Parasztujság földmives-szerkesztőit. Szeged, december 18. (Saját tudósítónktól.) Kopott, megtépett ruhában, csizmával és tarisznyával állottak ma a szegedi törvényszék elé Áchim L. András orosházi utódjai, akik nem tartják jónak a mai társadalmi rendszert, akik nem hunynak szemet, hogy egyesek százezer holdakon vadásznak, mig mások rongyosan és éhesen túrják a földet, ami nem is az övéké. Újságot alapítottak, maguk j földet birtokukban. akinek valamelyik őse egy szerencsés róka-, vagy sólyomvadászatért 80-100.000 holdat kapott a királytól? Vagy pedig az, aki száz éve is vérével locsolta, aki reá ezer éve könnyét hullatja, hogy termékennyé legyen..." Az ügyészség szerint ezek az állitások azt vitatják, hogy a birtokosok nem jogosan tartják a az egyszerű parasztemberek írták minden sorát és ennek a hasábjain küzdöttek Áchim András eszméiért. Sajtó utján elkövetett izgatás miatt vádolták meg az orosházi „Testvériség" parasztujság szerkesztőjét, Kincses Ferencet és munkatársát, ifj. Mari Istvánt. Amikor az elnök Kincses Ferenc személyi adatait veszi föl, az egyszerű földmives ember ezeket mondja: — Kincses Ferenc vagyok, földmives és lapszerkesztő! A vád szerint ifj. Mari István 1923 december 23-án Áchim András zászlaja cimmel cikket irt, amelyben többek között ezeket mondotta: „Nemcsak tiz, de százezer holdak vannak egy tagban, melyeken Árpád, hős munkásai a hazáért vérüket és életüket is bármikor föláldozni kész, jó magyar parasztok úgyszólván rabszolga sorba van • nak sülyesztve." „Szolgák vagytok Árpád hős fiai azon a földön, amelyen véretek folyik, rabok vagvtok azon a földön, amely egyedül titeket illet. Vagy kit? Azt-e, Ifj. Mari István: Nem vagyok bűnös. Amit írtam, azután irtam, amit láttam. Az Alföldön élek a százezer holdak kőzött és látom a nyomort, a szegénységet. Kincses Ferenc kijelenti., hogy a cikkben semmiféle izgatást nem látott. 0 jayitott rajla egyes kitételeket. Nem mond semmit védelmére, mind ugy van az, amint a cikkben Mari megirta. Elnök: Netn kívánnak védőt? Kincses: Nem köll nekünk. Itt vagyunk magunk! Hubay ügyészségi alelnök vádbeszéde után ítélethozatalra vonul vissza a biróság. Pókay elnök hosszas tanácskozás után kihirdeti az ítéletet: A törvényszék bűnösnek mondta ki Mari Istvánt és Kincses Ferencet az osztályellenes izgatás vétségében és ezért 14—14 napi fogházra itélte a vádlottakat. Kincses: Nem vagyok bünö?. Apellálok. Mari István is felebbezett. A két földmives szerkesztő veszi a tarisznyáját, elmenőben ezt mondja Kincses : — Elkobozták, betiltották a Testvériséget. Vagyunk azért otthon néhányan a tanyák között... Titokzatos letartóztatások Bukarestben és Brassóban. Bakarest, december 18. Bukarestben az utóbbi 24 órában a lapok jelentései szerint titokzatos letartóztatások folynak. Az elmúlt napokban számos jelentés érkezett a bukaresti , hatóságokhoz, amelyekből ujabb kommunista összeesküvésre következtetnek. A nyomozást teljes erővel megindiiották, de a hatóságok mélyen tilkolódznak s csak annyit lehetett meg- • tudni, hogy számoB egyént letartóztattak. A házkutatások során kompromittáló iratokat találtak. Egyébként a brassói sziguranca is több brassói munkásnál házkutatást tartott, amely után hét munkást letartőztaltatott, köztük a munkásság egyik vezetőjéi. Letartóztatásuk a legutóbb megj*!ent plakátok ügyével vanösszefflggésben. Gyuláváry Géza szentesi tanácsnok^pörében elrendelték a legszélesebbkörii bizonyitást. Szeged, december 18. (Saját tudósítónktól.) As elmúlt év elején a szentesi ébredők újonnan alakitott lapjukban, a Csongrádmegyei Hirlapban szervezeit és koncentrációs támadást intéztek Gyulavdry Qéza szenteri városi tanácsnok ellen, aki történetesen nem 'artozik a .konstruktív* vallásfelekezethez. Az ébredők tiz napon át szinte mindennap képle'en vádakat sorakoztattak fel Qyulaváry ellen, mert szerintük nem volt tűrhető, hogy a „nemzeti megújhodás* idejében zsidó tanácsnok intés ze a város gazdasági ügyeit. A vádak heteken át izgalomban tartották a váróit, majd a tanácsnokot letartóztatták és vastaverve vittek be a Csillagbörtönbe, hiszen sikkasztással, csalással vádolták meg a legkomolyabb formában. A nyomozást azonban az alaptalan vádak ügyében nemsokára meg kellett szüntetni és Oyulaváryt visszahelyezték állásába, EŐt köszönetet mondottak munkásságáért. Gyulává! y Qéza egyébként ma is gazdasági tanácsnoka Szentesnek. Az elképzelhetetlen vádak mialt Qyulaváry sajtópört akart indítani az ébredők ellen, de fölöttes halósága, az alispáni hivatal ismeretlen okból nem adta meg a felhatalmazást... Qyulaváry ekkor kétségbeesésében — mivel minden ut el volt zárva előle — cikket tett közzé a Szentesi Kisgazdá-ban, hogy védekezzen és ezért a cikkért — az ébredők Indítottak ellene sajtópört. Ezt az éidekes pört csütörtökön délelőtt tárgyalta a szegedi törvényszék Pókaytanácsa. Az elnök először ismertette a vádat, amely szerint Mann Vilmos és Domokos Sándor szentesi ébredők rágalmazásért följelentést tellek a tanácsnok eilen, mivel Qyulaváry 1923 junius 24 én többek között „Már megint birkát lopott Gyulaváry" cimü cikkében azi állította, hogy az ébredők ártaiian embeteket hurcolnak meg. Néhány menekült — mondotta — .alávaló, hamis hirekkel izgalomban tartják a városi, össze-vissza hazudoznak. Céljuk ezeknek az embereknek, hogy zavart csináljanak, ki akarják sieliiozni sz emitereket állásukból és az állásokba ők mr^uk akarnak beleölni. Gyulaváry Qéza kihallgatásakor kijelentette, hogy egyáltalán nem bűnös. Az igazat irta meg közérdekből. Ezután fölolvasták az inkriminált cikket, amelyben Qyu'aváry azt irta, hogy az ébredő sajtóbizottságnak, amelynek tagjii Schupiter Elemér, Kiss Gábor Jenő, Mann Vilmos, Domokos és mások, nincs más cé'ja, minthogy emberre vadásszanak. Gyulaváry ezután kijelenti, hogy cikke előtt hadjáratot vezettek ellene az ébredők. Király László volt a szerkesztő, de a sajtóbizottság vezette tulajdonképen a hadjáratot. N«p-n;p után rágalmazták a városi tisztviselőké'. Ellene meg is indították a vizsgálatot, de nemsokára megszüntették a vádak tarthatatlansága miatt. — Börtönbe vetettek — mondotta —, az ébredők miatt vasraverve vittek a Csillagbörtönbe. Az alispántól nem kaptam felhatalmazást a pör megindítására, ismeretlen okból... Kétségbeesésemben az újság volt az egyetlen ut. A rettenetes hajszában egészen tehetetlenül állottam. Fölöttes hatóságom nem adolt felhatalmazást. Dr. Széli Gyula védő terjeszti elő ezután a valóság bizonyítására vonatkozó indítványát. Bizonyítani kiván minden állítást. A bizottság tagjai ártatlanul hu'colwk meg tisztviselőket. Kibillgatni kéri Bugyi Antal képviselőt, Zsoldos László igazgatót, ur. Szlttner Imre ügyvédet, Gáiffy István iapszerkesztőt, Cseui Béla városi főmérnököt, Berényi Antal főszámvevőt éj még többeket. Az ébredőknek az volt a céljuk, hogy nem lehet tanácsnok Gyulaváry, akármilyen érdemei vannak, mert — zsidó. Dr. Széli beterjeszti az ébredők lappéldányait, amelyeken a hajszát lefolytatták. Kéri azoknak az iratoknak a beszerzését is, amelyek igazolják, hogy Gyulaváry ellen a 34 vádpont, sikkasztás, okirathamisitás mind halomra dűlt össze. Az ébredők azt is megtették, hogy nagy, nyilvános hirdetményben hivtak fel mindenkit, hogy jelentkezzenek azok, akik bármit is tudnak Gyulaváry ellen. Börtönbe hurcolták a tanácsnokot és Gyulaváry rehabilitálva ma is tanácsnoka Szentesnek. Dr. Dettre Pál, a főmagánvádlók képviselője nem ellenzi a bizonyítást. A biróság elrendeli a bizonyitást a legszélesebb mederben. A tárgyalást ezután délután három órakor folytatták tovább. Elsőnek dr. Szittner Imre ügyvédet hallgatták ki, aki elmondotta, hogy Szentesen mindenki terrorizálva volt az ébredőktől. Ö ott volt annál a jelenetnél, amikor a sajtóbizottság elvállalta a felelősséget a hadjárat cikkeiért. Az elnök ezután azt konstatálja, hogy az ébredők tagadják egyáltalán, hogy volt ilyen sajtóbizottság. Kurcz Gyula hírlapíró arról tesz tanúvallomást, hogy az ébredők célja az volt, hogy a vezető állásokat maguknak biztosítsák. Ez a hadjárat teljesen fölborította Szentes syugalmát. Tudomása van arról, hogy a sajtóbizottság intézte a lap szerkesztésé'. Minden pozíciót ők akartak elfoglalni. Domokos tanár járt föl a városházára, hogy ada'okat gyűjtsön Gyulaváry ellen. Pókay elnök kijelenti, hogy olyan sok tanút kell kihallgatni, hogy erre a pörre valamelyik félnek rámegy a vagyona. Most még lehet kiegyezni. Az ébredők azonban nem hajlandók egyezni és igy tovább folyik a tárgyalás. Rónai Béla kijelenti, hogy a hajsza azért folyt, mert Gyulaváry zsidó. A nyomdászok mondották, hogy a sajtóbizottság befolyt a lap szerkesztésébe. Szentes kis város és az egész városban beszéltek erről. Mindenkit kirúgnak a városházáról, hangoztatták az ébredők. Fél év múlva Gyulavárynak köszöne'et mondott a város hatósága munkásságáért, a meghurcolás után. Voltak olyan ébredők, akik maguk között már fölosztották az egye? állásokat Gyulaváry letartóztatása után. Gyulaváry: Ki lelt volna a gazdasági tanácsnok? Rónai: Mann Vilmos! Dr. Dettre előterjesztésére a biróság kihallgatja Király László gimnáziumi tanárt, a szentesi ébredők elnökét. Kijelenti, hogy a szerkesztőbizottság sohasem működött. A védő kérdésére kijelenti, hogy Domokos és Mann tagjai az ébredőknek, a Csongrádmegyei Hirlap pedig az ébredőké. Amikor dr. Széli azt kérdezi, hogy a főmagánvádlók adtak e át cikkeket, vagy megbeszélték-e előre a támadásokat, az ébredőtanár kijelenti, hogy nem emlékszik semmire. Dr. Széli: Emlékszik-e arra, hogy hirdetményben szólították föl az embereket Gyulaváry ellen való tanúskodásra? Király: Nem emlékszem. Dr. Széli figyelmezte i a tanút, hogy meg kell esküdnie vallomására. A védő ezután ujabb tanukat jelent be, akik mind azt igazolják, hogy a bizottság befolyt a szerkesztésbe. A főmagánv'dló képviseiője ellenzi a bizonyítás további folytatását. A törvényszék ezután elrendeli az összes bejelentett tanuk kihallgatását, a főtárgy alást elnapolja. A folytatólagos tárgyalást pedig január lO ére tűzi ki. A nemzetgyűlés utolsó ülése a karácsonyi szünet előtt. Budapest, december 18. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések során bemutatja Janka Károly levelét, amelyben lemond a naplóbirálói és kérvényező bizottsági tagságáról, továbbá Erödi-Harrach Béláét, aki a gazdasági és dr. Alföldi Béla levelét, aki a naplóbiráló bizottsági tagságáról mond le. A megüresedett helyek betöltéséről később határoznak. Ezután napirend szerint következik az indemnitási javaslat harmadszori olvasása. A Ház harmadszori olvasásra egyhangúlag fogadja el a javaslatot. Egyhangúlag fogadja el a Ház a fővárosi törvényjavaslat 10. bekezdését is harmadszori olvasásban. A mentelmi bizottság előadója, Nikovényi Jenő terjeszti elő a bizottságnak Szakács Andor, Knaller Győző, Héjj Imre, Vanczák János, Rupert Re.'ső, Reisinger Ferenc, Grieger Miklós, Sándor Pál, Benárd Ágost és Görgey István mentelmi ügyéről szóló jelentését. Kéri a bizottság jelentésének kinyomatáaát és szétosztását. Hajós Kálmán, a második bizottság elnöke teszi meg jelentését ezután arról, hogy a második bizottság Mirbach Anial gróf választása elleni petíciót tárgyalás alá vette és a tárgyalás elnapolásával elrendelte a vizsgálat mesejtését. A vizsgálat megejtésével Hegymegi Kiss Pált bízta meg. Meg-