Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-03 / 278. szám

1924 december 3, SZ B Cl B D A Rockefeller-alap támogatja a magyar egészségügyet. Budapest, december 2. M. Guna, a Rocké feller-alap párisi igazgatója vasárnap reggel Budapesre érkezett. M. Qunn itt tartózkodása alatt a magyar egészségügy szempontjából je­lentős tárgyalásokat folytatolt Vass József nép­jóléti miniszterrel. A tárgyalások eredménye­képpen a Rockefeller-alap körülbelül negyed millió dollárt ad a magyar egészségügyi Intézet felállítására. Ez az intézet már régi terve az orvosi kiválóságokból alakított Országos Köz­egészségügyi Tanácsnak, de a háború mialt nem válhatott valósággá. Az egészségügyi in­tézet a bakteriológia, szerologia és a Beteg­ségek elleni immunizálás terén óriási munkát fejthet ki. A Rockefeller-alap a közel negyed­millió dollárt 1925—1927. évekre folyósítja. Az intézet költségeihez is hozzájárul az első öt évben s mindössze a nagyon csekély személyi kiadásokról kell gondoskodni. Ötezer dollár segítséget ad ezenkívül * Ri cUefeller-alap egészségügyi reform-iroda fel állítására. Es az iroda, mint a népjóléti mi­niszter mondja, megfelelő vezetés mellett köz­pontja lehet az egészségügy megjavítására irá­nyuló összes törekvéseknek és e hivatásának teljesítése után átalakulhat egészségügyi propa ganda-központtá. Végül 5000 dollárt ad a Rockefeller-alap az 1925. évre arra a célra, hogy a fiatal orvosok hivatásszerűen készülhessenek a hatósági orvosi pályára. A pénzből ösztöndijakat adnak, hogv néhány fiatal orvos valamely kiváló hatósági orvos melleit gyakorlatban sajátíthassa el a szükséges ismereteket, vagy olyan intézetben dolgozhasson rövidebb ide g, amely gyakorla'i hivatásával összefüggésben van. MMMWMMWMMMM A kormányt támogató pártok tárgyalják a házszabályreviziót. , Budapest, december 2. A nemzetgyűlés ülé­sét, amelyen ma először jelent meg a betrg­ségéből felgyógyult Scitovszky Tibor külügy­miniszter, [háromnegyed 11-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után a Ház kimondja a sürgősséget a házszabály­módositó javaslatra Az első szónok Ernszt Sándor. Rámutat arra, hogy az ellenzék azért vonult ki, mert állításuk szerint nem tejesithetik kötelességüket ugy, mint ahogy azt felfogják. Utal arra, hogy az ellenzék mindig más és más kifogát használ fel zárkózottságának indoko'átára. Lehetetlen azt mondani, hogy nálunk törvénytelen állapo­tok vannak. A házszabályrevizióra feltét énül szükség van. Majd rátérve a panamákra, kije­lenti, hogy a remzet minden becsületes embere fel akarja deríteni a panamákat, de azt a médot, ahogy ezt a kérdést akarják kezelni, lehetetlen­nek tartja. Ezután a demokrácia kérdéséről szól. Minden modern embernek a demokrácia álláspontjára kell helyezkedni, de csak becsü­letes, őszinte és tiszta demokráciáról lehet szó. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a nemzet érdekei*, mert óriási különbség van demokrácia és demokrác a közt. Nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy igen sok az idegen elem az országban. A demokráciának itt meg kell találni azon mértéket, amelyre a nemzetnek szüksége vsn. Végül magáról a választás kér­déséről szólva, tiszta választást követel. A javas­latot elfogadja. Mokcsay Zoltán: A házszabálymédositásoknak törvényes akadálya nincs. Ezzel karöltve jár a választójognak a nép szélesebb rétegeire való kiterjesztése. A parlament egyik legnagyobb hibája az időpazarlás, amelyet a szólásszabad­sággal való visszaélések okoznak. Amerikában pl. teljesen vita nélkül határoznak egy-egy kér­dés felett Végül kijelenti, hogy a Ház ősrégi magyar intézményt vesz át, ha a javaslalot el­fogadja. A javaslatot általános tárgyalás alap jául elfogadja. Petrovics György a következő felszólaló. Visszapillantást vet a régi pi'lamen'i időre, majd rátér a parlament élet elfajulására és az obstrukció idejére. A f'ktelenségek ellen a ház­szabályreviziót indokoltnak tartja és ezért a ja­vaslatot elfogadja. Csöngedy Gyula felszólalásában megemlíti, hogy nemcsak a kormányzópárt, de az ellen­zéki felszólalók is kívánták a házszabályok mó­dosítását. A javallat nem akarja á szólás­szabadságot korlátozni, vagy az egyéni véle­ményt elfojtani, ezért a javaslalot elfogadja. Iklódi Szabó János a következő felszólaló, magyarázza az ellenzék kivonulását és maga­tartását. A javaslatot elfogad|a. ' Perlaky György ugyancssk hangoztatja, hogy a házszabályrevizíóval a parlament munkáké pességét akarják biztosítani. A javaslatot elfo­gadja. Szabó József az idő előrehaladására való te­kintettel beszédének holnapra való halasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul, az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10-kor. Az ülés fél 2-kor ért véget. Az Alföldi Brigádról irt cikke miatt elitéltek egy hirlapirót. Vér György szegedi újságíró budapesti pöre. Budapest, december 2. Ez év február havá­ban a csongrádi bombamerénylet idején a ha­tóság k nemesik a letartóztatott, de azóta föl­mentett tettesek ügyében indította meg az eljá­rást, hanem külön nyomozás tárgyává telték az úgynevezett Alföldi Brigád és a titokzatos jó­barátok Köre ci i ü szervezet titokz tos műkö­dését is. A nyomozás során Vér György sze­gedi hírlapíró, a Szeged munkatársa, tudósítást küldött az Az £s'-nek, amelyben löbbek között azt írta, hogy az Alföldi Brigád azokkal a fegy­verekkel gyakorlatozott, amelyeket a csendőr­ségtől Purgely József tiszi helye tes adolt köl­csön nekik. Egy Kis3 Jenő Gábor re^ü ember szervezte meg a brigádot, amelynek Csongrá­don hetven, Szentesen pedig száz tagja volt. A brigád fölfegyverzett tagjainak célja az volt, hogy államcsínyt hajtson végre és a fővárosba bevonuljon és hogy hat csendőrségi lőfegyvert le is foglaltak náluk. Egy másik cikkben pedig Vér György azt állította, hogy Purgely csendőr­tiszthelyettesnél házkutatást tartottak, amely al­kalomból különböző kompromittáló iratokat fog­laltak le. A csendőrkerületi parancsnokság felbatal­sírzása alapján kétrendbeli rágaimazási pör indult meg Vér György ellen. Ezeket a pörö­ket kedden tárgyalta Schcdl Ernő elnöklése alatt a büntetOtörvényszék. Vér György ki­hallgatása során elmondotta, bogy mindazokat, jelentést készített az ügyben. Meg tudná mon­dani, hogy kiknél tartattak házkutatást is kik­nél foglaltak le iratokat ? — kérdezte Dió­szeghy tanáciost Vér György. — Mindez hivatali titok s igy a kérdésre nem felelhetek. Ezután dr. Wéber Árpád rendőrkapitányt hallgatták ki, aki kijelenti, hogy nem emlékszik arra, hogy Purgelynél házkutatást tartottak és nála iratokat foglallak le. Egyébként az ügyre vonatkozó kérdésekre nem adhat felvilá­gosítást, mert őt is köti a hivatali titoktartást. Annyit mondhat csupán, hogy kétszer Cson­grádon, egyszer pedig Szentesen tartottak ház­kutatásokat. Dr. Burger védő: Tény az, hogy az Alföldi Brigád ügyében is kiutaztak Csongrádra is Szentesre ? — Igen. Ezután dr. Borbola Jenő rendőrtanácsost hallgatják ki, aki az elnök kirdésére kijelenti, hogy Purgely csendőrtiszthelyettest ő hamis tanuzdsirt főijeitntette, de azért e fogulínak nem érzi magái. Vallomásában kijelenti, hogy nem lud arról, hogy a sértett ellen házkutatást foganatosítottak. Ezután Ur György szegedi hirlapirót hallgat­ták ki, aki szintén megerősíti a vádlott ama védekezését, hogy összes adataikat az ügyben Diószeghy miniszteri tanácsostól kapták. Dló­szeghy többek közölt azt az információt is le­adta, hogy Héjjas Iván ellen olyan kompromit­táló adatok kerültek birtokába, hogy bizonyosan le fogják őt tartóztatni. Ezt az információt a? ónban nem közöltük le, mert meg akartuk várni az ügy fejleményeit. — Kizárt dolog, hogy én Héjja-ról ilyen információt adtam volna önöknek, — szólt közbe Diószeghy miniszteri tanácsos. A vádlott megjegyzi erre, hogy soha egyetlen esetben sem tagadta meg tőlük a miniszteri tanácsos az információt és ha bizalmasan mon ­dott valamit, sose mondta, hogy ezt ne tegyük közzé. A biróság ezután kihallgatja Purgely csendőr­tiszthelyettest, aki kijelenti, hogy neki semmi szerepe ebben az ügyben és nála sohasem tartottak házkutatást. A védő kéri, hogy a bíró­ság szerezje be a Kiss Jenő ellen lázítás és jogtalan toborzás elmin megindult büntető­eljárás irataiból a tinymegállapitást is végül a belügyminisztertől szereztesse be Diószeghy­nek a hivatalos titoktartás alóli fölmentést. Mielőtt a biróság határozott volna az indítvány fölött, kihallgatja Jórend Gyula aendőrfőhad­nagyot, aki elmondja, hogy a hirlapi közlemé­| nyek nyomán ő vizsgálta ki Purgely ügyét és megállapította, hogy ellen: semmiféle házkuta­! tást nem foganatosítottak. A biróság e vallomás | alspján fölöslegesnek találta a büntetőiratsk és a felmentvény beszerzését s a pörbes édek el­I hangzása után meghozta ítéletét, amely szerint Vér Györgyöt felhatalmazásra üldözendő rágal­mazás miatt három hónapi fogházra és ötmiltő korona pénzbüntetésre itélte. A védő és a vádlott felebbezést jelentettek be az itélet ellen. Közvetlenül ezután tárgyalta a törvényszék Vér Györgynek másik sajtópörét, amely kinos amiket megirt, Diószeghy János miniszteri ta­nácsostól, a csongrádi bombaügy kormánybizto­sától hallotta. Elmondotta, hogy Diószeghy abban az időben mindennsp informálta a sajtót és ezekről a dolgokról, amikről tudósításában beszámolt, jelentést teti Nddossy Imre orszá- ! incidensek között folyt lé. gos főkjpitánynak és a belügyminiszternek is. ] Második inkriminált cikkében szóvátette Vér Diószeghy miniszteri tanácsos a keddi tár- j György, hogy az Alföldi Brigád tagjainak val­gyaláson tagadta, hogy a Purgely elleni ada­tokat ő adta volna az újságírónak. Tény az, — úgymond —, hogy egy tiszthelyettes ellen gyanú merült föl, azonban ő a hivatalos titok­tartás alól nincs felmentve s ezért riszletes felvilágosítást nem adhat, annál kevés bf, mert az iratok a belügyminisztériumba*! vannak s azok betekintése nélkül a kérdésekre nem is tud válaszolni. lomása szerint Purgely József csendőrtiszthelyet­tes kölcsönözte a hat darab fegyvert a gyakor­latozásokra s hogy ezért eljárást indítanak ellene. A tárgyalás megnyitása után dr. Burger Béla védő kijelenti, hogy a videlem tiltakozik a tár­gyalás megtartása ellen, mert a vádlott az idi­j zőt tegnap dilutdn kapta csak kézhez és igy a ' főlárgyalásra nem tudott előkészülni. A biróság I azonban elrendeli a főtárgyalás megtartását, A védő erre indítványt terjeszt eiő a törvény- - ami ellen a védő semmiségi okot jelent be és széknek, bogy keresse meg: a belügyminisztert f felkapta iratait azon kijelentés mellett, hogy a hivatali titoktartás alóli feloldásra. ? jelenlétivel nem szentesíti a törvény megsértését, Diószeghy miniszteri tanácsos: Az tény, \ elhagyta a védői széket. hogy mindennap beszéltem az ujságiróskal, de i Az elnök ismsr'ette ezután az iratodat. A én ugy tudom, hogy csak a csongrádi bomba- - hallgatóság soraiból közbeszóló dr. Burgert ügyről adtem információt nekik és a csendőr- | nyolc napi elzárással fenyegeti. Erre a védő tiszthelyettes személyét nem emlitetiem. \ ismét felmegy a védői emelvényre és bejelenti, — Emlékezetébe hozom Méltóságodnak, hogy j ho^y & hatósági tanuk kihallgatását ezen a dr. Wéber kopitány jelenlétében január 12 én } főtárgyaláson nem kívánja. A biróság kihaíl­beszilt velem az Alföldi Brigád ügyiről s az ga ezután Jórend Gyula csendőrfőhadtiágyo!, esetnil jelenvolt Borbola Jenő rendőrtanácsos is. \ aki kijelenti,, hogy ő közölte s vádlottal, hogy MeUófágod azt is mondotta, hogy gépírásos hadbírósági eljárás fog indulni. Egyéb bizonyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom