Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-03 / 278. szám

Egyes szánt ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (Fftreáliskoláral szemben.) Teleon IS-?3. A .Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4C( f 0, Budapesten és vidéken 45tC0 kor. SZEGED Hirdetési árak : Félhasábon 1 mm. ' hasábon II00 másfél hasábon ÍM 0 Szöveghűit 55 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kur. Szövegközti közlemények soronként 7C00, családi értesítés soronként 11*000 kor i. évfolyam. Szeged, 1924 december 3, SZERDA. 278-ik szám. Tudomány mindenki számára. Az utóbbi esztendők folyamán meglepő módon divatba jött a tudomány népszerűsítése. Szabad líceumok, szabad egyetemek, tudományos és irodalmi társaságok kilépve az elzárkózotfságn»k talán barátságos, de kissé porszagú légköréből, az eleven élettel, a nagyközönséggel keresnek kapcsolatot. Elmenvén tanitarak minden rangú és rendű népeket, feltéve, hogy a népek hajlandóságot mutatnak, hegy tanuljanak. Van szabadoktatási tanács megkötött marsrutávsl és van népfőiskola is, amely előtt hiányzik a középfokú népoktatás. Az elnevezések cimkórsága beütött még a tudomány hirdetésébe is, ahol a népfőiskola ugyanannyira van megtöl've főiskolai tartalommal, mint amennyi méltóságot reprezentál a méltóságos cimet viselőknek napról-napra szaporodók tömege. A tapasz alatok azt mutatják ugyan, hogy reakciós időkben mindig gyanúval kell fogadni, ha a hatalmon levő rendszernek a hívei nagyon kezdenek rajongani akár a népnek felvilágosításáért, akár pedig a magasabb osztályok körében a tudományos ismeretek terjesztéséért. A felvilágosi ásnak és ismeretterjesztésnek ugyanis rendszerint propagandisztikus mellékize van. Ilyenkor szüremkednek be az abszolút tudomány megállapításai közé a tekintélyek fel'étlen tiszteletét és a felsőbb hatalom rendeltetésébe v«ló belenyugvást hirdető elméletek. Minden ugy a legjobb, ahogy van. El kell fogadni a szent izövet8éget, el kell fogadni Mettemichet, mert minden hatalom felülről való. El kell fogadni még Zsirkay Jánost is, mert ő is bizonyára predesztinálva volt arra, hogy atyja legyen a hazának. A közönséges alattvalói észjárás nem lehet hivatott arra, hogy des rukfiv kritikával illesse az ilyen föléje helyezett jegesen hideg, vagy tüzesen forró tekintéyek államférfiúi működését. Mégis, ha a haledni akaró és a tudományi önmagáért tisztelő ember némi gyanakvással nézi is a tudományterjesztésnek ezt a zelotaszerü buzgalmát, nincs oka, hogy megrettenjen tőle. A tudománynak és az igazságnak ugyanis, még ha m g is spékelik, hamis vagy célzatos tanításokkal, önmagában rejlő eleven ereje van. A tudomány gondolkodásra késztet, kiváltja a kritikát és a kutatásnak mindnyájunkban lappangó szellemét. Aki belekóstolt a részleges igazságba, az egész igazságot keresi és elfordul onnét, ahol az igazságot színezett és házi használatra preparált formában akarják elébe tárni. Ezért fogadjuk örömmel, ha akárki, akármilyen formában, akár a szabad vizsgálódás szellemében, akár a túlsó parton, előre megállapított keretek között vállalkozik az ismereteknek 'erjesztésére és a tudomány igéinek hirdetésére. De mikor egy ilyen elvi megállapítást szögezünk le, ki kell tetj íz'enünk a figyelmünket bizonyos gyakorlati j lenségekre és helyi tapasztalatokra is. A napokban olvashattuk az egyelem egyik érdemes professzorának majdnem jajkiáltás számba is t eillő panaszos nyilatkozatát, hogy az ugyne ezett müveit középosztály meglepően cse ély é.deklödést tanusit az egyetembarátok egyesületének tudományos előadásai iránt, olyannyira, hogy felmerült még az a gondolat is, hogy részvé lenség folytán ezeket az előadásokat esetleg be kell szüntetni. Ugyanakkor a szakszervezet titkársága rendez tudományos előadás-sorozatot a munkások részére 8 a terem minden egyes előadásra rzinüliig megtelik s a hallgatóság, amely azokbót kertit ki, akik egész napjukat a zakatoló gép melle t, vagy a műhely nehéz levegőjében töltik, nemcsak példás fegyelmezettséget, de meglepő megértést tanusit. Bizonyára azok az előadók is, akik az egyetemről kerül'ek ki, tanúságot tehetnek róla, hogy lehetett esetleg hallI gatőséguk, ame'ynek több volt az előképzett sége, de hálásabb közönségflk alig. Ez a fajtlságos ellentét, mely a viszonylag jobb he'yzetben levők csekély érdeklődése és a munkásságnak határozottan erős tudományszomja közöd mutatkozik, egyszerű véletlennek nem tekinthető. Bizonyára vannak mélyebb okai is. Ezeknek az okoknak csupán az egyikére akarunk rámutatni. A kurzus huligánjai rávetették magukat a fudományra és művészeire, illetőleg nemzeti regenerálódás cimén el akarják marni a tudománytól és művészettől, amelyben ők nem produkálnak és amelyért ők nem áldozeak, azokat, akik az igazi tudományban és művészetben esetleg lelki gyönyörűséget keresnének. Tudományt mentenek, akiknek semmi közük a tudáshoz, müKélségtelennek tartjuk, hogy azok az egyetemi professzorok, akik az egye'embarátok egyesülete tudományos előadásainak tartására vállalkoztak, egyénileg nem keresik azt, hogy kik és milyen meggyőződésüek azok, akik az előadásaikat hallgatják. Azok azonbtm, akik máskülönben szívesen hallgatnák az előadásokat, esetleg némi érzékenységet tanúsítanak a légkör irányában, amelyben az előadások tartatnak. ók sem egyénileg nézik az előz dókat, akik között vannak szimpatikus és a tudomány terén érdemeket szerzett egyedek, hanem azt látják, hogy az egyetemeken kívülálló okok folytán nem a tudomány előtti egyenlőségnek a légköre honol. Azok a kívülállók, akik ezt a hingulatot s ítják, igazán a tudomány kedvéért előadásokra azelőtt sem mentek el, akik pedig > •»•«••«» " j uuuuugum. «««vmvi» w, urna vészetet ordítanak, akiknek művészi iskolá- ' azelőtt elmentek, ma ezért nem mennek el. zotlsága megállt a szinnyomatu képeknél és szinházi kulturát csinálnak a kritika szent jogán, akiksől éhen pusztulhatna a nemzeti játékszín minden apostola. Magyarán megmondva, ha a kurzusra akarna támaszkodni Szegeden a Ezért gyérek a középosztály részére rendezett tudományos előadisok és ezért vonulnak fel zárt torokban a munkások, mikor az ő otthonukban tartanak előadásokat. Szomorú igazságok ezek, amelyeket meg kell mondani, ha szinház, a muzeum, vagy tármely tudományos igazán tudást és tudományt akarunk terjeszteni vállalkozás, nagyon hamar bectukhatná a boltot, i mindenki számár*. •MMAMAMAMMAMAMAAAMMAMAMAMAAAMMMinMMAAMMMMMMMAMWMMWMMMMMMM* Magyar ügyekkel foglalkozott a jóvátételi bizottság. értékével csökkentsék. Magyarország döntés kért arra nézve is, vájjon ezek a szállítások beszüntetketők e akkor, ha a Nemzetek Szövetsége részéről kiküldött főbiztos kimondja, hogy a bizottságok számára nyújtott teljesítmények a szénszállítások meghatározott értékét túllépik. A jóvátételi bizo tság erre a kérdésre megengedte, bogy az emiitett teljesítményeket a szénszállítások számlájára számolják el, de ugyanekkor kimondta, hojy Magyarország minden ilyen esetben köteles beszerezni a jóvátételi bizottság külön beleegyezését. 4. Az állami birtokok felbecsülésének kérdésében szem előtt tartandó a következő: Ezzel a kérdéssel a jóvátételi bizottságnak külön bizottsága foglalkozott és először az osztrák államjavak felbecsülését hajtották végre. Belátható időn belül, valószínűleg január 1-én megkezdődik a magyar állami birtokok felbecsülése is. A jóvátételi bizottság mai döntése vonttkozik arra az eljárásra, amelyet a nevezeit bizottságnak további munkálataiban betartania keli. Páris, december 2. Az Agance Havas utján hivatalosan közlik, hogy a jóvátételi bizottság ma különböző Magyarorsiágra vonatkozó kérdésekkel foglalkozott. A bizottság mai üléséről a következő részlelek ker.öjtek nyilvánosságra: 1. A világháború előtii osztrák-magyar adósságok eredetileg forintra szóltak s az a döntés történt, hogy egy forint két papirkoronával egyenlő. Ennélfogva "nem az arany-, hanem a papirdevalváció elvét ismerték el. 2. A magyar jóvátétel kérdésében Magyarországnak a Nemzetek Szövetsége részéről Magyarország szanálására a jóvátételi bizottság 1924 február 24 én hozott döntése alapján megállapított terv érteimében moratóriumot adtak a jóvátételi fizetéseire. Ez alól a moratórium alól kivétel a pécsi bányából Jugoszláviának szóló szénannuilás (8800 tonna minden munkanapon). 3. Miután Magyarországot az ott időző különböző bizottságok (leszerelési bizottság stb.) költségei is terhelik, Magyarország azt kérte, hogy ezeket a teljesítményeket a szénszállítások Kérdés, hogy az ellenzék a kizárási idő után megjelenik-e a Házban. Budapest, december 2. (Saját tuáősiiőnk telefonjelentése.) A mai politikai életben az érdeklődés középpontjában a demokratikus ellenzék állásfoglalása áll. Egyes hirek szerint az ellenzék felfüggeszti passzivitását és a szerdai interpellációs napon már meg is jelenik a Házban. Ez a hir azonban nem telel meg a valóságnak. A demokrata pártszövetség pclgári tagjai ma este ugyanis értekezletet tartottak, amelyen kijelentették, hogy nem térnek el álláspontjuktól is nem hajlandók sem részlegesen, sem pedig teljesen feladni passzivitásukat is mig az is kérdés, hogy a kizárási idő letelte után meg fognak-e felenni a Házban. Végül még leszögezték azt a tényt is, hogy közöttük temmiféle ellentétek nem merüllek fel, sőt a legteljesebb egyetértéssel és összetartással veszik fel a harcot a kormány ellen. A kormánypárti vezetőkörök nem tartják helyesnek, hogy Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés alelnöke mereven visszautasította az ellenzik tegnopi egyezkedési ajánlatát. Éppen ezért Zsitvay ez ügyben Bethlennel tanácskozni fog. Annak is hire jár kormánypárti körökben, hogy Zsitvay ballépését ugy fogják korrigálni, hogy a házszabályrevizió elfogadása után a Ház üléseit berekesztik, de rögtön ezután újból megnyitják. Ezzel elérhetik azt, hogy az ellenzék kirekesztésének érvényességét a mult ülésszakra vonatkoztatják és igy az ellenzék az uj ülésszakon zavartalanul részt vehet. A fajvédő képviselők már tegnap megbeszélést folytattak arról, hogy a házszabályrevizió tárgyalásának idejében szintén passzivitásba mennek. A fajvédők körében megoszlottak a vélemények. Nevezetesen Gömbös Gyula ellenzett minden közös akciót a velük nem közös világnézleti alapon álló párfokkal. Gömböst azonban — mint egy fajvédő képviselő munkatársunk előtt kijelentette — leszavazták. A fajvédők ma a budapesti Iványi-utcai klubhelyiségükben értekezletet tartottak. A Ház egyik legközelebbi ülésén Eckhardt Tibor deklarációt olvas fel a fajvédők nevében és ezután a fajvédők Is kivonulnak az Ülésteremből. A dekleráciő azért késik, mert Ecklwdt f jntos poliiikai természetű ügyekben vidékre utazóit. A szociáldemokrata párt proklamációja. Az esti órákban a szociáldemokrata párt ülést tartott, amelyei a pénleki parlamenti eseményekkel foglalkozott. Az ülésen proklamációt