Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-26 / 272. szám

4 SZBORD ?924 november 26. rem, lessék elrendelni Györki Imre ügyvéd ur tanukénti kihallgatását. — Nem tartozik ide — szakítja meg ismét az elnök a védő szavait, de az tovább folytatja előterjesztését: — Ha ennek a kérelemnek a biróság nem ad helyet, akkor a főtárgyalás eddigi menete törvényellenes és semmis. Boronkay kir. ügyész ellenzi a védelem indítványait, a törvényszék Gaál Jenő előterjesztéseit b zonyíiás kiegészítési indítványának tekinti és felette a biróság most nem dönt. A védő semmiségi panaszt jelent be a bírósági végzés ellen. Ezután a biróság a Forbáth-Weisz Róbert esetet veszi tárgyalás alá. Esküdt a biróság elé áll és megkezdi a Forbátb esetre vonatkozó vallomását. Esküdt kijelenti, hogy ezt az üzletet is i Tömör Angéla közvetítette. A versenytárgyaláson történt, hogy az ajánlatokat kicserélték. A miniszter elbalározta ekkor, hogy amig le nem teszik a pénzt, addig nem adhat semmit. Forbáth Weisz vádlottat hallgatják ki. Nem érzi magát bűnösnek. Az engedélyt nem vette igénybe. Tömör Angéla kijelenti, bogy ezt az ügvet nem ö közvetítette, habár jól ismerte Forbátbékat. N Ezután ismét izgatott összetűzés támad Esküdt és Tömör között Esküdt vádolja az asszonyt, mire az visszavág: — Nem igaz semmit Ezután Esküdt ismét hangoztatja, hogy még sok mindent nem mondott el, ő csak abban bűnös, hogy miniszterekkel panamázott. Majd Esküdt böne ügyeire térnek át. Sokszor adott kölcsönt idegen neveken Forbáthnak. Forbátb apjának kih* Ugatása után A Mamuslch-ügyre térnek át. A vád szerint Esküdt négyszázezer koronát fogadott el Mamusich Mihálylól, bogy birtokigénylési ügyét a miniszternél kedvezően intézi el. A biriokügy iratait ismerteti a biróság, majd nagyatádi Szabó István vallomását, amely szerint Mamusich kérése nem volt teljesíthető és ez igy nem is történt meg. könyvek szerint amortizálva van. Ezenkívül öt évi hitelezés mellett átengedi a vállalat többmillió aranykoronára rugó készleteit és a szerződés szerint sem megváltás, sem háramlás tárgyát nem képezhető ingóságokat a piaci árnál jelentékenyen alacsonyabb áron. Továbbá mérsékelt kamat mellett forgótőkét bocsát az uj részvénytársaság rendelkezésére. Amellett, hogy a részvénytársaság tiszta nyereségének 45 százaléka mint részvényjutalék fogja illetni a várost, a légszesz- és villanyfogyasztás bruttó bevételei után egy százalékkal magasabb részesedés biztosíttatik a városnak, mint amennyi most megilleti. Végül az uj részvénytársaság 12 százalékos kamatozást meghaladó nyereségéből a város az osztalék megállapítása előtt külön tiz százalékot kap. Ezek olyan előnyök, amelyeket a város a fogyasztók még oly megterhelése mellett sem szerezhet meg megváltás, vagy az üzem ingyenes háramlása esetén. Ugyanis egyrészt Szeged városnak elsősorban az az érdeke, hogy a város közvilágítása, légszeszszel és villannyal leendő ellátása a kor követelményeinek és a közszükségletnek megfelelőleg kiterjesztessék és intenzivebbé tétessék. Ez a telepeknek mai állapotukban és a hálózatoknak mai terjedelmükben való átvétele esetén a megváltási ár magasságára és a fenti célra való tekintettel — a fejlesztés és kiterjesztés horribilis költségei mellett a város mai anyagi helyzete, illetve más, szintén elsőrendű szükségletei és a háború okozta uj terhei mellett — majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik, amely nehézségek a háramlási jog bevárásával szemben is fennállanak. De ha a város ilyen tőkeerős kontinentális társasággal lép közösségbe, mint a részvénytársaság alaptőkéjének 45 százalékig tulajdonosa részesedik a vállalatnak tervbe vett s Szegeden tul terjedő vállalkozásainak jövedelmeiben is, amit esetleg a város a fogyasztás és közvilágítás olcsóbbá tételére fordíthat. Miután a városi tanács és közgyűlés hat hónappal ezelőtt a jogügyi bizottság meghallgatása utan maga jött arra a meggyőződésre és hozott határozatot az iránt, hogy a mai gazdasági viszonyok mellett nem találja célszerűnek a megváltási pör folytatását, mert a vállalat teljesen felkészülve várta a pör folytatását és csak a polgármester kérésére egyezett bele annak szüneteltetésébe, ennélfogva teljes határozottsággal állithatom, hogy A gázgyár megváltási ügye tudvalevő'eg szőnyegre esztendeje van hátra. Elképzelhetetlen, hogy a gáz- j igenis meg kell találni azt az alapot, amelyen a kerül a novemberi közgyűlésen. Ismeretes, hogy a gyár, ha tudja, hogy neki telepét tizenegy év múlva ; gázgyárral közösen egy uj szerződést köthetünk, bizottság és annak a gázgyár ügyeivel hosszabb a város közönségének üzemképes állapotban, de { amelyben a város összes erölcsi és anyagi érdeidő óta intenziven foglalkozó több tagja a meg- i díjmentesen át kell engednie, még ujabb befekte- t kei szigorúan meg vannak védve, váltás mellett van s elutasít minden más, ettől el- j téseket létesitsen telepén, melyeket ily rövid idő ; Akik a gázgyár megváltását és városi kezelésbe térő megoldási módot, annyival inkább, mert a alatt már amortizálni sem tudna, tehát előáll az az i leendő vételét ajánlják, azt hiszik, hogy ez anyagi oázovárnak a bizottság előtt feküdt ajánlata az l pspt hocv a pázpvár ezen okoknál focva mec- ! előnnyel jár; de jóhiszeműségük nagy csalódással Esküdt hamis vallomásra akarta birni Zeőke Antalt. megelőzőleg az ügyész és a védő Dr. Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő vallomását azzal a bejelentéssé kezdi, hogy egy fél órával ezelőtt Esküdt az előszobában befolyásolni igyekezett őt. Az öreg — mondotta — se nem ball, ss nem lát. Ne beszélj összevissza, hanem ehhez tartsd msgad. Zeőke előadja, hogy midőn figyelmeztette Nagyatádit, hogy Esküd', mint nem kebelbeli ember, nem lehet mellelte. Esküdt öngyilkossággal fenyegetőzött, mert a mellőzést nem akarta túlélni. Esküdt hirtelen meggazdagodása mindenkinek feltűnő volt, majd megemlíti, hogy Gálfi titkár azéri távozott, mert Esküdttel nem tudott együtt működni. Délután fél 4 órakor a biróság Mamaslch Mihály kihallgatásával kezdte a tárgyalást. Ezt tesznek fel kérdéseket Zeőkéhez, hogy miljgn viszony volt Esküdt és nagyatádi Szabó-.között, bogy tudta végrehajtani Esküdt a csalásokat. Zeőke lehetségesnett tartja, hogy a maga favoritjait becsempészte az aktáK közé, vagy hamis ajánlókat mondott be, vagy pedig azokat zsarolta meg, akikről megtudta, bogy engedélyt kaptak. Öt hamis tanúvallomásra akarta birni, lakásán 65 oldalas jegyzőkönyvet adott át neki, hogy aszerint valljon, amint aibban elő van irva. Ezután több tanút hallgat ki a biróság, akik a Marnusich-ügyben dr. Benczétre vonatkozóan kedvező vallomást tettek. A tárgyalás délután 4 órakor ért véget. A gázgyár megváltási ügye. gázgyárnak a bizottság előtt feküdt ajánlata az összes bizottsági tagok szerint még ujabb tárgyalás megkísérlésére sem alkalmas. A jelen cikk ellenkezik a Szeged eddig vallott álláspontjával is, mégis közreadjuk, mert írójának illusztris személyénél fogva fokozottan figyelembe kell venni az „audiatur et altéra pars" elvet. A mult csütörtökön a polgármester által össze- j hívott ad hoc bizottság meglepetésszerűig elvetette a polgármesternek a közgyűlés megbízásában a gázgyártól bekért szerződéstervezet megbeszélésének ügyéi, avval, hogy kimondotta, miszerint ujabb szerződés megkötéséről jelen körülmények között beszélni^sem lehet.J Már a múltban tapasztaltam, hogy a polgármester, ha ily kérdésekben állást foglal, állásfoglalását körültekintő, hosszas tanulmány és munka alapján eszközli és két, a közelmúltban történt eset fényesen igazolta, hogy a polgármesternek ilyképen való állásfoglalása a köz érdekében célravezető és hasznos volt. Az egyik ily kérdés a fogadalmi templom, a másik az egyetem kérdése volt, mely utóbbi kérdésben különösen igen szenvedélyesen támadták meg a polgármester állásfoglalását egyesek ugy a bizottsági tárgyalások folyamán, mint a közgyűlésen és a sajtóban is és ezen támadások ellenére a polgármester jól átgondolt álláspontja mégis győzött és ma, azt hiszem, mindenki megnyugvással állapithatja meg, hogy szerencsének mondható Szeged város egész kulturális és gazdasági életére, hogy a polgármester álláspontja győzedelmeskedett. Megkisérlem, hogy behatoljak a polgármester gondolatvilágába, megállapítani ama okokat, amelyek a polgármestert arra késztették, hogy a jelen körülmények között a város érdekében levőnek találja, hogy a gázgyárral a közös részvénytársaságot megalakítsuk. eset, hogy a gázgyár ezen okoknál fogva meg szünteti telepének és hálózatának további fejlesztését és evvel épp a jelenlegi időben, midőn a szerencsétlen háború után a gazdasági egyensúly csakis ipari és gazdasági rekonstruálás utján állhat helyre, ezen rekonstruálást akaratlanul is Szegeden hátrányosan befolyásolja. Másrészt tudni kell azt, hogy a közvilágítás megfelelő kiterjesztése kérdésében a világítási vállalat az uj szerződéssel nagyobb befektetést igénylő kötelezettségeket vállalna magára, amely kötelezettségek teljesítéséhez főként londoni igazgatóságától szerezné meg közvetlenül a szükséges tőkét. A tőkét igy a vállalat sokkal olcsóbb kamatterhe mellett kápja meg, mint azt megkapná a város, amelynek külföldi kölcsön esetében szükségszerűig még valamely belföldi bankot is igénybe kell vennie a nyújtandó bankgarancia miatt s mivel a bankok az ily kérdést nem altruista alapon intézik el, a külföldi kölcsön kamatterhe ezen esetben lényegesen magasabb s igy természetesen a fof

yasztás is drágább lesz. JA gázgyár által a városnak benyújtott előleges megállapodás és végleges szerződéstervezetnek hosszú időt igénylő és beható tanulmányozása alapján ama meggyőződésre jutottam, hogy a vállalat egyezségajánlatával olyan helyzetet teremt, hogy tízmillió aranykoronát érő egész befektetését átadva az uj részvénytársaságnak, azt csak hárommillió aranykoronával kivánja értékelni, mint befektetést s abból is 45 százalékot ingyen enged át a városnak, ugy hogy mivel az uj szerződés szerint is annak lejártával az egész üzem és befektetés ingyen a városra száll, az egész tízmillió aranykorona befektetésből csak körülbelül 1,600.000 aranykoronát amortizálna az uj társaság a vállalkozó javára, mig hétmillió aranykorona befektetési járna a városra. Hiszen Németországban kezdődött az a mozgalom, amely a közszükségleti üzemek „községesitése" jelszavával indult s a tapasztalat megtanította 10—15 év alatt a németeket is arra, hogy most sietnek ezen közüzemeket átengedni a magángazdálkodásnak. Bécsben éppen most van folyamatban a magántőkegazdálkodásra való áttérés. Ripka budapesti kormánybiztos ezt is behatóan tanulmányozta; de a polgármester maga is hivatkozott arra, hogy látta más magyar városok ajánlatát, köztük Győr és Debrecen városét, melyek a városi világítási üzemeket bérbe, vagy átvételre ajánlották éppen a szegedi telepek tulajdonosának. Ugyan divatba jött szidni a gázgyárat, de ha igazságosak akarunk lenni és elgondoljuk a háború és a felfordulás időszakát, mikor a legtöbb vidéki város hónapokig teljesen világítás nélkül volt és Szegeden csak rövidesen üzemkorlátozás volt, meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy ezen vállalattal szerződjünk, mint sem elavult jelszavak után induljunk. Ottovay Károly. Legszebb oöl, férfi feh'rneműek^t gyári árban «?szit Soos Laios, Oro->zlán-utca 2. m Friedman a legkiválóbb CHOPIN előadó december 5-ki hangversenye a Tisza-száilóban. Harmónia | érték már a város javára amortizáltnak vétetik, Tudvalevőleg a gázgyár a fennálló szerződés 1,400.000 korona pedig még külön a város javára szerint 1935. évben díjmentesen mehet át a város ' amortizáltatik. Ezáltal kétszer akkora befektetést tulajdonába, tehát a gázgyárnak még tizenegy vesz a vállalat amortizáltnak, mint amennyi a November 28. a Belvárosi Mozi megnyitása. Egy fttszobás LAKÁS a Belvárosban kevés rátizetéssel belvárosi háromszobás elcserélhetőért. Értesítést ad az *66 INGATLANFORGALOM, Béke-utca 18. Telefon 345. alkalmi és nászajándékok, eredeti svájci órák nagy választékban, ismert szolid szabott árakon KUN JENŐ ÉK SZERÉSZ ÉS ÓRÁS L SZEGED Széchenyi-tér 2. sz. Telefon 133. Kérem a kirakataimban lévő áraim megtekintését 568