Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-13 / 261. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-ufca 2. (Főreáliskolával szemben.) Telefon 13-33. A „Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2C00 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4CCÍ0, Budapesten és vidéken 4510 kor. SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon mm. 400, 1 hasábon KOO másfél hasábon I5tO. Szöveg közt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés tiz szóig 600( kor. Szövegközti közlemények soronként 7000, család, értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 november 13, CSÜTÖRTÖK. 261-ik szám. Megállott vonatok. Ebben a cikkben minden várakozás ellenére nem Ausztriáról lesz szó, ahol megálltak a vonatok, mett az osztrák vasutasok nincsenek megelégedve a fizetésűkkel. A volt mtgyar vonalakról akarunk beszélni, melyeknek egységes hálózatát megbontotta a trianoni béke. Mindnyájunk szemeláttára csonka fejállomások lettek nagy vasúti csomópontokból és nagy városok veszítették el természetes vonzási és gazdasági körzetüket. Szeged is az olyan városok közé tartozik, amelyek megszenvedték és máig is szenvedik a trianoni békének a gazdasági hatásait. A várostól alig néhány kilométernyire vonul el a határ és akár Temesvár, akár pedig Sssbadka irányában megszűnt a régi lüktető élet, elhallgatott a mozdonyok füttye és nem dübörögnek a vonatok. Aki ma Szegedről Temesvárra akar utazni, annak óriási kerülőt kell tenni Békéscsabán és Aradon keresztü', mert a szegedtemesvári fővonalon, amely a békében egyik legfontosabb közlekedési utvonila volt Európának, egyáltalán nem közlekednek a vonatok. Szabadka felé közlekedik ugyan napjában egy vonatpár, szomorúan megmaradt roncsa annak az életnek, amely valaha elevenné telte az alföld—fiumei vonalit, a régi Magyarországnak egyik rngy, transzverzális ütőerét. Nyiltan meg kell mondanunk, hiszen nem titok és szomszédaink is nagyon jól tudják, hogy ez az állapot Szegedre nsgy veszteséget jelenget*. Szegedet mindig a töle délnek fekvő vidék alimentálta, mert ami Szegedtől északnak es k, az már a dolog természetéből foljólag Budapest felé gravitál. A szegedi pite nagyon erősen megérezte a bácskai és bánsági kereskedelem elmaradását és a tranzitó forgalom terén beállott veszteségeket. Élelmezését illetőleg is Szeged ezeknek a vidékeknek felhozatalára volt beállítva és kétségtelenül időbe tellett és sok nehézségeket kellett leküzdeni, mig ellátásának kérdését más forrásoknak az igénybevételével meg tudta oldani. Nem volt csoda, ha a szegedi érdekeltség köréből óhajok nyilvánultak meg, melyek az arra hivatott faktorok utján a kormány elé is eljutottak, hogy a temesvári és szabadkai forgalom rendes felvételének ügye az előzetes megbeszélések stádiumában levő román és jugoszláv kereskedelmi tárgyalásoknak az anyagéba felvétessék. Lehet, hogy a kivánság eddig egyoldalú volt. Most azonban a jelek arra utalna*, hogy a túlsó oldalon is kezdenek rájönni a mai helyzetnek a természetellenes voltára és kezdik tapasztalni annak a ténynek az igazságát, hogy egy é'ő szervezetnek bármely tagját nem lehet ugy megsebezni, hogy a többi tagok is ne szenvedjenek miatta. A bánsági kereskedelmi érdekeltség nevében a temesvári kereskedelmi és iparkamara felterjesztéssel fordult a bukaresti külügyminisztériumhoz, melyben román külkereskedelmi érdekekre való hivatkozással kéri a temeivár—szegedi vonalon a nemzetközi forgalom felvételét. Msjdnem egyidejűleg értesülünk arról is, hogy a szibadttai kereskedők és az elszakítás óta életre keltett újvidéki kereskedelmi és iparkamara is instanciáznak Belgrádban, hogy Szabadka megkapja a rendes vasúti összeköttetést Szeged és Baja irányában. Nem atarunk kárörvendők lenni, de a helyzet alkalmasint az, hogy ma már ezeknek az összeköttetéseknek az ujrafölvételéhez nagyobb érdekek fűződnek odaát, mint minálunk. A geográfiai helyzetnek vannak olyan következései, amelyeket politikai mesterkedésekkel megváltoztatni nem lehet. Ugy Romániám k, mint Jugoszláviának a forgalma a dolog természetébői folyólag főleg nyugat felé irányul és a nyugatra vezető ut Magyarországot szeli keresztül. Nekünk lehet kellemetlen, ha nincs meg az összeköttetésünk Temeivár felé, de Temesváron a mai körülményes és nehézkes utazási viszonyok mellel minden kereskedő érzi a rettenetes visszaesést a békeidőkkel szemben, mikor hat óra alatt Budapestre és tizenkét óra alatt Bécsbe eljuthatott. Érzi azonban ezt egész Románia is, amelynek ezen a vonalon közlekedett a nemzetközi expressvonata Párisból Constanzába és gyorshajó-csatlakozással Konstantinápolyba. A mostani express, amelyet Szegedről elvezettek a Szabadka—zentai vicinális vonalra, ahol a régi fővonal tehervonataival sem versenyezhetik gyorsaság dolgában, megcsúfolása minden komoly közlekedési politikának. Ugyanez az eset Jugoszláviát illetőleg is. Ha valaki ma Szegedről akar eljutni Bajára, annak kellemetlen lehet a hosszadalmas bumlizás Fé'egyházán, Kiskunmajsán, Halason, Bácsalmáson át, de gazdaságilag sokkal nehezebb helyzet elé állítja Szabadka kereskedelmét, hogy hiányzik az importjának közvetlen u'ja Erdély felől és nincs meg a legtermészetesebb export* utvonala a Duna felé, nyugati irányban. Olyan felismerések kezdenek már ma működni mindkét oldalén, melyeknek igazsága elöl aligha lehet sokáig elzárkózni. Addig lehetett ezt cselekedni, mig talán azt té'elezték fel, hogy a vonatok megállítása csak nekünk árt, mihelyt azonban rájöttek, hogy a füstölgő és dübörgő vonat mindkét félnek egyaránt hasinál, a józan ész parancsolja, hogy leüljenek a tárgyaló asztalhoz és lefektessék egy uj forgalmi egyezménynek az alapelveit, amely ismét megindítja a megállott vonatokat. Mi nem féltékenykedünk, mi csak örülünk, ha rajtunk kivül másn&k is haszna lesz belőle. Az interpellációs jog szabályozása. A házszabály revíziós bizottság ülése. interpelláció elmulasztását utólagosan írásbelileg lebet igazolni, de erről a Ház vita nélkül dönt. Ezzel szemben kihagyandó a Ház elnökének az a joga, hogy a zaklatás céljából beadott interpellációdat hivata'ból visszautasíthatja, de fennmarad az elnöknek az a jog», hogy a házszabályoknak meg nem felelő és sértő tartalmú interpellációkat visszautasíthassa. Apponyi Albert gróf arra figyelmezteti a többséget, ne felejtsék el azt, hogy a jövőben olyan többség alakulhat, amely a kisebbség jogát kevésbé tartja tiszteletben, mint a mostani, amely e tekintetben mindig lojálisán járt el. A 215. §-nál az a vélemény alakult ki, hogy a személyes megtámadtatás, a félreértett szavak megmagyarázására éi a házszabályok cimén való felszólalás jogát nem lehet ugyan elvitatni az egyes képviselőktől, de a Háznak meg kell adni a jogot arra, hogy a felszólalásokat a napirendre szánt időt követő időre halassza. A bizottság csütörtök délután folytatja tárgyalását. Budapest, november 12. A nemzetgyűlés házszabályreviziós bizottsága ma délután ülést tartott dr. Kenéz Béla elnök'ete alatt, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök is részt vett. A bizot<ság mai ülésén az előadónak az interpellációs jogra vonatkozó szövegezését tárgyalták, amelyet a tegnapi ülésen kapott megbízás alapján szerkesztett. A vita során, amelyben az ellenzék részéről Ápponyi Albert gróf, Farkas Tibor, Gaál Gaszton, Rassay Károly és Ugrón Gábor vettek részt, az előadó ismét megbízást kapott a szakasz ujabb átdolgozására. Ebben a munkában a következő szempontok veendők figyelembe: Fel kell venni az előadói javaslatba hogy az interpelláció 15 perces indokolás;, valamint a 10 perces válasz és viszonválasz a Ház engedélyével meghosszabbítható. Szabatosan át kell szövegezni az interpelláció formájára és tartalmára vonatkozó részt is annak hangsúlyozásával, hogy a tényállásnak rövidnek kell lennie és csak az arra alapított kérdést tartalmazhatja. Fel kell venni továbbá, hogy az Miniszteri válaszok a katonai ellenőrzés és a tisztviselői fizetések ügyében. Budapest, november 12. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor ryi'otta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjejztések után az indítvány és interpellációs könyvet otvaseák fel. A mai ülésre 26 interpelláció van bejegyezve. Kiskunfélegyháza nem helyeselte Tisza István polttikáját A napirend előtt Horváth Zoltán szólalt fel és a kiskunfélegyházai képviselőtestületnek Tisza István emlékünnepéről szóló határozatát tette szóvá. A kiskunfélegyházai képviselőtestület még 1920-ban határozatot hozott, amely szerint minden év október 31-én Tisza István emlékeze'ére díszközgyűlést tartanak. Az újonnan alakilo't képviselőtestület azonban ezen határozatot megsemmisítette, főleg azért, mert a képviselőtestületnek túlnyomó többsége Tisza István A fővárosi Ezután a napirendre, a fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására tértek át. Az első fe szólaló Hébelt Ede. A törvényjavaslat 4. szakaszát, amely a választójogról és a választhatóság tekintetében fennforgó kizáró okokról szól, reakciósoknak mondja. Kifogásolja, hogy a rágalmazásért háromszor jogerősen elitéit egyéneket, továbbá, hogy akik a háború alatt jelét ad ák az ellenséggel való együttérzésüknek, továbbá, hogy a folitikai bűncselekményben politikáját nem helyeselte és félő volt, hogy a közgyü'ésen botrányok lesznek; kimondották tehát, hogy a gyászközgyülést ezután megszűnte ik. Tisza István politikájáról különbözők a vélemények; mint ember Tisza István talpig becsületes volt, politikáját azonban sokan nem helyeslik, mert azt az országra nézve károsnak tartják. Nem áll a lapok azon állítása, mintha a képviselőtestület ezen határozata Kiskunfélegyházán felháborodást idézett volna e!ö. Nézete szerint mindazon törvényhatósági közgyűlések botrányba fulladnának, amelyek a kiskunfélegyházai határozattal foglalkoznának. (Nagy zaj az egységes párton.) Amikor Kiskunfélegyháza képviselő estületének hat képviselő tagja ezen határozatot meghozta, kegyeletesen és tapintatosan já't el. Végül még egyszer visszautasítja az esettel kapcsolatban a lapokban foglalt insiruációkat. javaslat. elitélteket a javaslat megfossza a jogaitól. Fejtegeti, hogy miért tartja igazságtalannak és reakciósnak a javaslata*. Nem akarja a nyereségvágyból elkövetett bűnöket védelmezni, azonban kijelenti, hogy számos esetben az ilyen bűnökben elmarasztalt egyénekkel izemben túlságosan szigorúak a javaslat rendelkezései. A letartóztatottak a vi sgálati fogságban Kvők kizárási okaira vonatkozólag módosító indítványt njujt be.