Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-06 / 255. szám

10 SZHOBD 1924 november 4. Az elnök ezután megállapítja, bogy Nagy Vince Javaslata csak kiterjeszti az elnöki javas­latot, kérdi a Házat, elfogadja-e a napirendi javaslat kiegészítését. A többség az elnöki napirendi javaslatot fogadja el, a kiegészítés nélkül. Rupert Rezső szólal fel: A szerdai napi­lapokban azt olvasta, hogy a bázszabályreviziós bizottságban, amilyet azért küldtek ki, hogy örffy Imre indítványát tárgyalja, nem azt az indítványt tárgyalták, hanem ehelyett egy be­csempészett indítványt fogadtak el. (Nagy zaj és ellenmondás jobbról.) ö;ffy kijelentette az ülés után, hogy az elfogadott javaslat nem az ö régi javaslata. Amennyiben a közlés igaz, ebben a házszabályok megsértését látja. Kérdi sz elnököt, hajlandó-e a Háznak módot adni arra, hogy a becsempészés ellen kötelességét teljesíthesse. Ha igaz a hir, akkor nemcsak bázszabálysértés történt, hanem büntetötörvény­könyvbe ütköző cselekményt követtek el, köz­okirathamisitást és csalást is. (Nagy zaj Jobb­ról. Felkiáltások : Nem igaz 1 Hazudik 1) Ki­jelenti, bogy ezt csak feltételesen mondja arra az esetre, ha tényleg igy történt volna. Kéri az elnökséget a tényállás megállapítására, hogy az elfogadót indítvány nem azonos-e azzal, amelyet Örffy annak idején benyújtott. Bethlen István gróf emelkedik szólásra: Azt hiszi, hofcy Rupert Rezső felszólalása fölösleges lett volna, ha megnézi az indítványt, amelyet annak ideién 0 ffy tett. A bizot ság kiküldé­séről szóló indítvány azt tartalmazza, hogy a Ház tflzze napirendre a 33-as bizottság meg­választását, amelynek kifejezetten az volna a feladati, hogy a házszabályoké alaposan meg­vitassa. Ez volt őr ffy inditványa, amely fölött a Ház okióber 9-én szavazott. Az elnök is ugy lelte fel a kérdést, hogy öiffy azt indít­ványozta, hogy vátasztas&ék meg a házszabá­lyok tárgyalására kiküldendö 33 as bizottság. Ebből nyilvánvaló, bogy ennek a bizottságnak első kötelessége volt foglalkozni a bázszabá­A „becsempészett indítvány". lyok módosításával. Mikor a Ház a bizottságot kiküldötte, azzal az utasítással látta el, amelyet örffy indítványának elfogadásával adott és igy a bizottság tárgyalásai és a Javaslat elfogadása folytán nem történt semmi sérelem. A tény­állásból megállapítható, hogy semmiféle in­korrektség nem történt. Zsitvay Tibor alelnök kijelenti, hogy az el­nöknek nincs befolyása a bizottságok munkájára, a kérdés érdemi részére nem is nyilatkozhat, mivel a bizottságban nem ő elnökölt. Hegymegi Kiss Pál felszólalásában kijelenti, hogy Örffy annak idején azt javasolta, hogy indítványának megtárgyalására küldjenek ki bizottságot. Ezt ők ugy értelmezték, hogy csak Örffy indítványának keretén belül lehet a ház­szabálymódosítást tárgyalni. Bethlen István gróf miniszterelnök: Határozot­tan visszautasítom a képviselő ur inszinuációit, mikor én felolvastam az indítványt, akkor nem én magyaráztam bele, hanem a képviselő ur. Rupert Rezső újbóli felszólalásában azt mondja, hogy az elnök kijelentései ellentétben állnak a házszabályokkal. Megnyugvással veszi tudomásul a miniszterelnök kijelentését, de kívánja, hogy Örffy is tisztázza a dolgot. Bethlen István gróf miniszterelnök: Minihogy Öi ffy nincs jelen, kötelessége védelembe venni. Örffy nyilatkozataban azt mondta, hogy a Ház a bizottságot más célra küldte ki, mint amely eredetileg indítványában szerepelt. Ez tényleg igy is van, tágabb felhatalmazást adott a bizottságnak. Örffy csak ennyit kivánt meg­állapítani és nem azonos azzal, amit Rupert neki imputál Ezután a Ház áttér az interpellációkra. Interpellációk. Szeder Ferenc két interpellációjának elhalasz­tását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Ezu'án Saly Endre interpellál. Van-e tudo­mása a népjóléti miniszter urnák arról, hogy Budapesten és környékén munkáscsaládok a lakáshiány miatt kénytelenek az utcán lakni? Van-e tudomása arról, hogy a lakások bérbe­adásával közveti'ő irodák üzletszerűen foglal­koznak és milliókat zsarolnak ki a lakásigény­löktől? Van-e tudomása arról, hogy Kispesten csak az kap lakást, aki Nemes Károly ügyvéd­nek nagyobb összeget fizet? Van-e tudomása arról, hogy Somogyi Csizmadia Béla hadnagy egy akást hamis okmány alapján foglalt et és nem hajhndó jogos tu ajdonosának átadni? Hajlandó-e a Zita-kórház barakjait lakás céljaira á:alakitani és végül hajlandó e az albérlőket védelembe venni? 72 család az utcán. Vass József népjóléti miniszter azonnal vála­szol az interpellációra. Az interpelláció első pontjára vonatkozólag kijelenti, hogy sajnos, van tudomása arról, hogy Budapesten 72 család és magánosak tartózkodnak a szabadban. Ezeken az állapotokon mindenképen igyekszik segiieni. Ami a lakásüzérkedést il eti, erre vonatkozólag maga is hajszát indíttatott az üzérkedő irodák ellen, detektivekkel és rendőrségi közegekkel is figyeltette ezeket, azonban eredmény nélkül, mert az üzérkedés oly módon történik, hogy annak részesei nem kerülnek a nyilvánosság e!é. A szenvedő fél azért nem hozza nyilvános­ságra az esetet, mert Crül, hogy lakáshoz jutott, a közveti ök pedig óvakodnak a nyilvánosságtól. Ami az interpelláció 3-4. pontját illeti, mind­két esetben a legszigorúbb vizsgálatot rendeli f el. A Zita-kórházra vonatkozólag megemlíti, hogy az átalakítási munkálatot rövidesen meg­kezdődnek és kb. 60 lakás áll majd rendel­kezésre. Malasits Géza interpellációjában azt kérdi, hogy hajlandú-e a kormány a husdrágaság enyhítésére az élőállatok behozat.-lát megengedni és az amerikai hus és zsir behozatalára az iparosoknak és szövetkezeteknek engedélyt adni? Hajlandó-e a kormány az állatok tuwdijati és fogyasztási adóját csökkenteni. A katonai ellenőrzés. Zsilinszky Endre hosszadalmasan interpellál a népszövetségi tanácsnak egy határozata miatt, amellyel u] rendszerét állandósította a katonai ellenőrzésnek. Eziel, úgymond, a kémkedés és zaklatás rendszerét teremtette meg. Kérdi a miniszterelnököt, hajlandó-e es ellen a nemzet­gyűlésben és népszövetség előtt határozot'an állást foglalni? Kérdi továbbá a honvédelmi minisztert, vannak-e eszközei a kémkedés meg­előzésére és megtorlására és a honvédségnek a zaklatástól való megóvására ? Az interpellációt kiadják az illető minisz­tereknek. Eckhardt Tibor szintén hosszadalmas inter­pellációjában a kormányt támadja, hogy mig a gyűlölt Németország eredményeket ér el kül­ügyi téren, Magyarország semmi sérelmét sem tudja orvosolni. Következő interpoláló Baticz Gyula, aki Papp Gábor őrmester öngyilkossága ügyében inter­pellál. Papp Gábor megfigyelte Búzás Mihály tiszthelyettesse', hogy a kaszárnya zabos kam­rájából 1922 májusában 14 és fél mázsa zabot szállítottak el és erről felettes hatóságának föl­jelentést tett. Azóta elhalt ezredese szigorú vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményéről nem volt tudomása. Egyes fölebbvalói a föl­jelentés óta folyton büntették, zaklatták, ugy hogy öngyilkos lett, Búzás tiszthelyettes a zak­latások miatt nyugdíjba ment. Papp Gábor halála előtt levelet irt feleségének, amelyben valószínűleg mindent elmond és örökösödési ügyekről is ír. A levelet lefoglalták. Az inter­pelláló kérdezi a honvédelmi minisztert, van-e tudomása az elmondottakról és megállapi ották-e a tettesek nevét ? Baticz kérelmére másik interpellációját a kö­vetkező alkalommal mondhatja majd el. Üés vége háromnegyed 6 órakor. A veszprémi Froreich. A gyilkos a vizgálóbiró előtt őrültséget azlmnlár. Veszprém, november 5. Kedden délután nagy gyászpompával, Veszprém vármegve főispánjának és alispánjának, a város polgármesterének és egyéb előkelőségének jelenlétében eltemették An­geli Mártont, Veszprémmegye törvényhatóságának és Veszprém város képviselőtestületének tagját, a dúsgazdag földbirtokost, akit veje, Bácsi Géza vasárnap délben agyonlőtt, amint azt a Szeged P " ilentette. A gyilkosság inditó oka ugyanaz, mint roreich Ernőnél volt: a vő meg akarta kaparin­tani az após milliárdjait, hogy folytathassa eddigi gondtalan életét és még fényűzéseire is teljék. Bácsi Géza elvetemedett tettét még súlyosbítja, hogy nem csupán a családja iránt legnagyobb szeretettel és odaadással viseltető családfőnek ol­totta ki életét, hanem egy városszerte jótékony cselekedeteiről ismert férfiút teritett le. A veszprémi rendőrségen a Zakariás Antal rendőrtanácsos által irányított nyomozás jóformán befejeződött. Bácsi Gézát beismerő vallomása után átkísérték a királyi ügyészségre és most már dr. Felméry Gyula vizsgálóbíró vezetésével folyik a vizsgálat ebben az egyedihez hasonló gyilkossági ügyben. Bácsi Géza viselkedése is a vizsgálat so­rán szakasztott olyan, mint Froreich Ernőé volt, közvetlenül azután, hogy a bűntett részleteit fel­derítették. A magas termetű, erőteljes fiatalember testileg és lelkileg teljesen megtörött és sokszor percekig zokog. Egész védekezése abban áll, hogy önkívületi állapotban követhette el csak a gyilkosságot és ma sem érti, hogyan vetemedhe­tett erre a rémtettre. Ujabban azzal kísérletezik, hogy őrültséget szimulál, de kevés sikerrel, mert a nyomozó hatóságok ugy látják, hogy megátal­kodott gonosztevővel van dolguk. Bácsi Gézáné, mint a gyilkos felesége, egyéb­ként is megtagadhatja a vallomástételt és már ebből az okból is igen nehéz szerepének tisztá­zása ebben az ügyben. Ez az asszony végtelen hálára volt kötelezve a meggyilkolt Angeli Már­tonnak. mert a dúsgazdag, gyermektelen földbir­tokos Csupán Bácsiné nagyatyjának volt testvére, aki azzal, hogy örökbe fogadta, nemcsak életében halmozta el minden jóval, hanem halála után is bizonyára óriási vagyonhoz juttatta volna. A rendőrtanácsos végül kijelentette, hogy a gyilkosság mellékes körülményeire nézve még Folytatják a nyomozást, de a hatóságoknak már • tiszta képük van az egész várost nagy izalomba I ejtő bűncselekményről. A rendőrség még ma dél­előtt megküldi a még ittlévő iratokat a veszprémi királyi ügyészségnek, ahol dr. Kiss Ernő királyi ügyész már többizben maga elé vezettette Bácsi Gézát. A gyilkos e kihallgatásai során nem akar emlékezni semmire s állandóan szédülésről és rosszullétről panaszkodik. Tegnap, amikor dr. Felméry vizsgálóbíró kihallgatta, már azzal is kí­sérletezett, hogy bolondnak tetteti magát, haját tépve, kiabálni kezdett, majd ismét zokogásba fúltak értelmetlen szavai. A hölgyek széles körben örömmel fogják bizonyára fogadni azt a hírt, hogy az előnyösen ismert és jó hírnévnek örvendő Seelenfreund­kézimunka üzlet fokozottabban felújítja üzletében a kézimunka és fehérnemű hímzések vállalását. Régen a köztudatban él, hogy a cég a leg­modernebb fehérneműk kidolgozására kiváló munkaerőkkel rendelkezik és megrendeléseit jutányos árban és gyorsan tudja szállítani. Conrad Vcidt és Emil Jannings péntektől &. Korzóban. Tulliusz József uri szabósága Du$onics-tér11. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom