Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-30 / 276. szám

4 SZBOBD 1924 november 30. vásra az volt, hogy az angolok őt a trónról letették és helyébe Husszein Kamii pasát ültették, de már nem khedive, hanem szultán címmel. Ugyanakkor megszűntnek jelentették ki a szultán szuverénitását és Egyiptomot formálisan is britt prefektoráfus alá helyezték. Husszein Kamii öccse volt Tevfik kedivének, II. Abbas atyjának és elődének és eljárásukban az angolok arra hivatkoztak, hogy a mohamedán jog szerint a trón nem a fiút illeti meg, hanem az elhunyt uralkodó testvérét. Elég sajátságos módon a brit kormány huszonkét esztendeig várt ennek a jogszabálynak az alkalmazásával. A háború ideje alatt egymást érték a merényletek, az uj Khedive, Szaid pasa miniszterelnök és angol rezsim hívei ellen. A túlerő azonban, amelyet a brit kormány Egyiptomba vetett, lehetetlenné tettea nemzeti mozgalom kitörését. Ellenkezőleg Allenbyi ábornok, a szuezi.csatorna felől Sziria ellen operáló brit hadsereg főparancsnoka Egyiptomban másfélmillió embert szervezett meg a hadsereget kiegészítő munkásosztagok formájában. Az elégedetlenség igy csak a hamu alatt izzott, de nyilt tűzvész nem lett belőle. A háború alatt személyi tekintetben két nagy változás történt Egyiptomban. 1917-ben Husszein Kamiit a trónon Fuad váltotta fel, a nemzeti mozgalmaknak pedig, amelyek addig elszigetelt formában jelentkeztek, elismert vezérük akadt Zaglul pasa személyében, aki tizenhárom éven át hittudományt tanított a kairói Azhar egyetemen és azután lépett politikai pályára és tanári működése folytán nagy befolyást gyakorolt az egyiptomi ifjúságra. Zaglul pasa 1918-ban már mint a nemzeti pártnak elismert vezére egy négytagú küldöttséggel megjelent Wingate tábornok főparancsnok előtt és előadta az egyiptomiak kívánságát, hogy brit kormány szüntesse meg az országuk fölött jogtalanul gyakorolt protektorátust. A követelésre Wingate tábornok azzal válaszolt, hogy a küldöttség tagjait letartóztatta és Maltába internáltatta őke'. Ez az erőszakos intézkedés kiváltotta az ellenhatást. Nemzeti pártiak és kamilisták egyaránt egyesültek az internált Zaglul személye körül. Országszerte forradalmi jelenségek mutatkoztak, a síneket felszaggatták, merényletek, robbantások történtek. Az angol kormány Milner lordot küldötte ki a helyzet megvizsgálására, aki azt a javaslatot terjesztette elő, hogy erőszak helyett inkább tárgyalást kezdjenek Zaglullal. 1920-ban Zaglult meghívták Londonba és a tárgyalások során a brit kormány Ígéretet tett az egyiptomi kérdés végleges rendezésére abban a formában, hogy lemond az ország feletti protektorátusról és megengedi Egyiptomnak, hogy önálló diplomáciai képviseleteket állítson fel idegen államok fővárosaiban. Mindenesetre Nagy-Britannia követeli annak elismerését, hogy neki a protektorátusról való lemondás után is különleges jogállása marad Egyiptomban és Egyiptom külállamokkal csak a brit kormány hozzájárulásával köthet bárminemű szerződést. Az önállóságnak ez a problematikus formája az egyiptomiakat nem elégítette ki és mikor a brit kormány formálisan is beterjesztette a megkötendő szerződés tervezetét, az egyiptomi kormány a közvélemény nyomása alatt nem merte ratifikálni. A kormány és Zaglul hivei között uj villongások törtek ki, az angol kormány 1921 októberében Kairóban kihirdette az ostromállapotot és Zaglul pasát újból száműzte, ezúttal a Seychelli szigetekre. Az egyiptomi nemzeti pártnak ettől fogva jelszava lett: „Gondolj a száműzött Zaglul pasára!" A brit kormány a hatalmakkal 1922 februárjában tudatta az Egyiptom feletti protektorátus megszüntetését. Kijelentette azonban, hogy Anglia domináló érdekeire való tekintettel négy ügy intézését továbbra is fenntartja magának és pedig: az Egyiptomba vezető utak védelme, Egyiptom megoltalmazása kifelé, az idegenek védelme Egyiptomban és Szudán. ígéretet tett a brit kormány arra is, hogy néhány ezer ember kivételével a megszálló csapatokat kivonja Egyiptomból. Ezúttal az egyiptomi kormány az uj államjogi rendhez hozzájárult és márciusban Fuad szultán a király cimet vette fel. 1923 decemberében, a konzervatív párt bukása után Nagy-Britanniában munkáspárti kormány alakult és Macdonald miniszterelnöknek egyik első intézkedése volt, hogy elrendelte Zaglul pasa szabadon bocsátását. Zaglul hazatért Egyiptomba, ahol túláradó lelkesedéssel fogadták A kormány lemondott és a választásokon a nemzeti pártabszolut többséget nyert. Az uj kabinetnek Zaglul lett a miniszterelnöke, aki annak a reményének adott kifejezést, hogy a Macdonald-kormánnyal sikerül majd az egyiptomi kérdést véglegesen rendezni. Kiderült azonban, hogy mikor a brit birodalomnak hatalmi érdekeiről van szó, a munkáspárti kormány sem hajlandó a lényegben engedn'. Az angol csapatok továbbra is Egyiptomban m radtak és Egyiptom önállósága az országról való lemond Issal egyértelmű. Az egyiptomi főparancsnok erőszakos halálát igy a brit kormány kétségtelenül pozitiv értékeknek a megszerzésére és hatalmi pozíciójának kiterjesztésére akarja felhasználni. A Zaglul kormány nem vállalkothatott ezeknek a feltételeknek a teljesítésére: beadta a lemondását. Utána Fuad kiráy Zivar pasát bizta meg a kabinetalakitással, aki megfizette ugyan az 500.000 fontot, de azzal a kijelentéssel, hogy az nen a kormány által nyuj'ott jóvá étel, hanem kártérítés a megölt szirdár családjának. A kényszerítés hatása alatt az uj kormány elre delte a szudáni tisztek visszahívását is, de bejelentette, hogy a brit kormány eljáráát a nemzetek szövetségének döntése alá bocsájtja. A jelen pillana ban ez az egyiptomi kérdé* állása. A fáraók országa igy került a világpolitikának előterébe Az egyiptomi önállóság követelése áll szemben NagyBritannia ha almi állásával. Nehezíti a kérdés elintézésé', hogy »z angolok nem mernek engedni, mert aítól félnek, hogy bárminő engedékenységnek vészes következményei lehemek a többi provinciák mohamedán a'attvalóira és Anglia világhatalmi állására is. továbbra is csak látszat maradt. Ilyen előzmé! nyek után tört ki a mostani válság, amelyre kőzve len okot a halálos végű merénylet szolgáltatott, amelynek Sir Lee Stack szirdár, t az egyiptomi angol hadsereg főparancsnoka lett az áldozata. A merénylet uián a brit ko mány ultimátumot intézett az egyiptomi kormányhoz, amelyben 500.000 font jóváiételt kövelelt, azonkívül az egyip omi k rmány hozzájárulását a Felső Nilus ontözőmüvein^k kibővítéséhez és az egyiptomi csapatok visszahívását Szudánból. Ez az ultimátum akaratlanul is kínálkozik, hogy összehasonlítsák azzal az ultimátummá', meiyet az osztrák-magyar monarchia Fe<enc Ferd nánd meggyilkolása u án intézett Szerbiához. A feláll tott követelések megértéséhez tudni kell, hogy a Nitm Egyiptomnak a legfőbb tápláló ere, atreiynek áradásaitól függ az országnak gazdagsága, jólléte. Ha a N lus vizét a fe'ső folyásánál öntöző csatornákba elvezetik, azt Egyiptom sinyli meg. Ha az egyiptomi tiszteket visszahívják Szudánból, amelyet formailag Egyip cim és Anglia együtt birtokol, ez az egyiptomi befolyás teljes megszüntetésével és Folyóiratrendelés népszavazással. Kilencvenöt tagja van a Somogyi-könyvtár folyóirat-akciójának és 38 folyóiratot járatnak osztott körözvényben mindenkivel közli az eddig járatott és az újévtől járatandó folyóiratok jegyzékét, azzal a kéréssel, hogy a tagok a jegyzéken tetszésük szerint változtassanak. — Ez az egyetlen lehetséges módja a megszavaztalásnak, — mondta tudósítónknak TardosTaussig — mert az összejövetelre nem lehet olyan időt válasziani, amikor mindé iki ráérne megjelenni. A beérSeze! dő kivámágokat az anyagi lehetőség szerint honoráljuk, mindenestre respektál ii tartozunk azonban a többség akaratit. Az az állandó érdeklődéi, amely az akcióval szemben nrg mindig tapasztalható, reményi n; ujt tm, ho^y a dolgot áilindósitani lehet s a várható uj jelentkezések eseién még több ki«ámágot kielégi;hetünk. Jelentkezni lehe' vagy Tardos-Tausség Árminnál, vagy bármely hétköznap délelőttjén Hausznsr Adolf ny. ezredesnél a kul urpalotában. Tudósilónk érdeklődött Móra Ferencnél, a Somogyi könyvtár igazgatójánál, hogy a nagyközönség a ryilvánoi olvasóteremben hozíájuithat-e az akcó álul járatott folyóiratokhoz? Ezt a választ kap'u'j: — Kezdetben a tagok asztaláról egy hét mu v i az olvasóterembe kerül ek a lapok, azonban azt tapasztaltuk, hogy itt fűzött állapotban mindjárt tönkremennek s a Somogyi-könyvtárnak semmi megőrizni valója nem marad. Tapasztaltuk azt is, hogy igen vagyonos emberek itt használják a Iapckit, akiknek pedig megengednék az anysgi viszonyaik, hogy az akcióban I is részt vegyenek a rájuk nézve igazán nem , jeen'ős tagsági díjjal. Ezért aztán az akció I vezetősége azt a határozatát közölte vele™, hogy | a folyóiratok csak az esztendő végén, b:kötött állapotban kerülnek a könyvtár birtokába, olvasótermi használatra é* megőrzésre. Szeged, november 29. (Saját tudósítónktól.) Annak idej n részle'esen foglalkoztunk azzal a kuhurális akcióval, amelyet ez év tavaszán Szeged intelligens társadalmának áldozatkész tagjai közt Tardos Taussig Ármin kezdeményezett a Somogyi-könyvtárnak kü földi folyóiratokkal való ellátása érdekében. A cél tulajdonképpen kettős volt: egyik ar, hogy a közönség hozzájusson azokhoz a népszerű külföldi folyóiratokhoz, umelyeket régebben minden jobb kávéházban megkapot: a feketéje mellé, a másik az, hogy a Somogyi könyvtárnak a régi világban gazdag folyóirat-cyüj'eménye a mai idők illusztrált fcrónikáit is megőrizhesse a jövendő kutatók szám ra. Ma nemcsak s közgyűjtemények nem képesen a maguk erejéből ezeknek a dokumentumoknak a gyű tésére, de még tehetős magánemberek se engedtie ik meg m guknak azt a luxust, hogy csak néhányra is előfi ethessenek azok közül a kü fölii foiyíiratok közül, »melyeket a régi időkben megszokak s amelyeket kulturigényűk ma is megkíván. Bármennyire indokolt volt az akció, sokan kétkedve né<tek annak sikere elé, meri a hirlap»kció sremre elég súlyos anyagi áldozatot kiván azoktól, akik résztvesznek benne. Aki tagul belép, az kötelezettséget vállal arra, hogy egy évig havi 30.000 koronával támogatja az akciót. Igaz, hogy ez voliaképen csak a békeidők havi két koronájá-nak felel meg, ami igazán nem jelen ett elviselhe etien aldozatot, az is igaz, hogy ezzel 20 folyóirat olvasásához vált jogot az áldozat meghoója, nem is szólva arról a morális szolgálatról, amit a köznek tesz, mégis kétséges volt, hogy a szegedi viszonyok közt vezethel-e sikerre ez mozgalom. A kérkedőknek nem volt igazuk, mert Szeged i .teligens társ d .lma fényesen megállta a próbát. Sokkal több jelentkező akadt, mint amennyire eredetileg számítottak, ugy, hogy folyóiratot is többet leheléit megrendelni. 80 taggal indult meg a folyóirat-akc ó — ma 95 tagja van — s 24 magyar, német, francia, angol f lyóirat tarkáilik fél év óla a Somogyikönyvtárnak az akc ó részesei számára berendezett olvasóasz alán. Az akció vezetősége most körözvényben értesíti a tagokat a fél év alatt elért eredményről és tudatja velük, hogy a mozgalom anyagi eredménye lehetővé teszi a második fél évre az eddigi keretek kibővítését és az eddig járatott folyoiratokon túl még ujabb folyóiratok megrendelését. A vezetőség terve szerint *z edd gi 24 folyóira mellett még 14 folyóiralot fognak járatni, közlük p. az Uj Idők-et, Napkelet-ú, a S mplicissimus-i, a Velhagen und Klasing's Monatsheft-el, a Je sais tout-\, az Illustrated London News-t, a Die Neue Rundschau-1, zL'Art et les Artistes-1 és a Weekly Edition of the TimesA. A vezetőség természetesen teki ntetbe óhajtja venni a tagok óhajtásait, azért a kOz'ük szétA szezon elörehaladáíával bársony és filckalapjaimat kiárusítom. Alakításokat mofeltünö olcsó áron Mfll UOIIUIII. deliek után vállal: KLEIN MARISKA KÖLCSEY-U. 7 Prófétával szembe ZSOLDOS MAGÁNTANFOLYAM BUDAPEST, VII., Dohány-utca 84. iigj. Telafon: J. 124-47. Előkészít középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. CSILLÁROK óriási választékban versenymentes árakon FONYÓ SOMA világítási üzletében (kedvező feltételek mtlletl is) KÖLCSEY-UTCA, Wagner-palota.