Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-29 / 275. szám

1924 novemb'r 79 SZEOtfD Dénes István kifogásolja, hogy a Genfben létesített egyezmények nálunk nem birnak törvényerővel. Arra kéri a kormányt, hogy szivlelje meg a munkaügyi hivatalok javaslatait és tegye azokat a nemzetgyűlés elé. A javaslatot elfogadja. Propper Sándor arra kéri a kormányt, hogy foglalkozzék a munkáskérdéssel és ne maradjon el a nagy nemzetek versenyében. A munkaügyi hivatalnak a szabad szervezkedésről s^óló határozatával foglalkozik. A javaslatot elfogadja. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. A nemzetgyűlés további, különösen viharos eseményeiről lapunk más helyén közlünk részletes tudósítást. irtnrwirtiwjvL-LiA^ ""—* * Ujabb két eljárás indultja szegedi kurzusujság ellen, Szeged, november 28. (Sóját tudósítónktól.) Legutóbb az ügyészség kénytelen volt eljárást indítani a szegedi kurzuslap két olyan cikke miatt, amelyek illetékes faktorok szerint nem egészen egyeztethetők össze a bün'előtőrvénykönyv vonatkozó paragrafusaival. Most ujabb két eljárás indult meg olyan magánemberek részéről, akik a város szolgálatában hözfunciókat látnak el közmege é^edésre. Ez az újság ugy mis hónapokkal ezelőtt ismert modorban harcot kezdet? a városi közkörházban eredményesen működő olyan orvosok ellen, akik vallás szerint nem tartoznak a „krisztusi szeretetet" kiabálók táborába, de akik a krisztusi szeretetet nem a Zstrkaiak, Lendvalak és Kádárok modorában értelmezik, hanem egyszerűen az evangélium szerint. Az eiaő eljárást dr. Kovács László orvos indított;, ekit még a megszokod modort is felfokozva igyekezett a közme^veíés tárgyává tenni. Auguszlus 31-én ugyanis „Egy szerencsétlenség epilógusa" cím és „A keresztény és a zsidó sajtó közötti különbség, vagy mi szabad Kovács dr. urnák és mi nem" alcímmel nagyhangú cikk jelent meg, amely többek közölt ilyeneket mond a lelkiismeretesen dolgozó orvosról; „Ismét levizsgázott egy impertinens zsidó a ke.eszlényellenes fajgyűlöletből. Családfájára és eddig viselt dolgaira bővebb adataink ugyan nincsenek, ellenben álljon minden jeliemvonás helyett az alább megtörtént felháboritó esemény ..„Egy cionista orrú, pápaszemes és fahérköpönjeges fiatalember..„Vagy ő hazudott ..." A cikk ilyen modorban folytatódik és ezért dr. Kovács László becsületsértés miatt megindította a sajtópört. Az ügyben már el is készült a vádirat é* igy nemsokára főtárgyalás elé kerül a „krisztusi szeretetet" hirtíe ő orgánum exponense. A második eset Kovács dr. eseténél sokkal feltűnőbb és sokkal jellemzőbb. Október 5-én ugyanis ez az orgánum — amelynek embereit már nem egyszer ítélték el jogerősen — a orvosát teszi felelőssé, mondván, hogy „a zsidó orvos felől nyugodtan meghalhat a keresztény beteg". A lap még Regdon Geyza halálát is arra használja fel, hrgy fennen hangoztassa a gyűlölet szavait. Más kérdés szulán, hogy ezek a cikkek nincsenek te'jes összhangban a törvény rendelkezéseivel. Éppen ennek az orgánumnak kiáltozásaira vizsgálatot indilot'ak a közMrházban és dr. Boross József igazgató főorvos jeleni tette ki a vizsgálat után, hogy fényesen és teljesen igazolták a meghurcolt orvos minden eljárását. Regdon Geyza halála utáni napon ez a lap ugyanis „4 zsidó orvos felől nyugodtan meghalhat a keresztény beteg" cimmel támadást intézett dr. Singer Béla orvos ellen, aki Regdon • főtanácsos h3lála idejében ügyelete? szolgábiot teljesített a közkórházban. A C'kk egyszerűen azt állítja, hogy az ügyeletes orvos botrányos közömbösséget és péidátlan hanyagságot tanúsítóit a halállal vívódó Regdon Oeyzával szemben. Majd egyszerűen kijelenti, hogy dr. Singer orvosi esküjét megszegte. Az orvos sajtó u'ján elkövetelt rágalmazás I és becsületsértés miatt <eít följelentést az or\ gánum szerkesztője elltn és egyben kérte az ügyészséget, hogy miután ő közfunkciót lát el, i vállalja el a vád képviseletét. A lap egyébként ; másnsp ujabb cikkben támadott neki dr. Sínger( nek, egyetlen szempontból kiindulva, annak , ellenére, hogy megállapították, hogy amifeor 1 Regdon Geyza össseesett a rókusi templom • előtt, a közeli kórház ügyeletes orvosa azonnal ! és a legnagyobb gyorsasággal készült elő a , megejtendő operációhoz és ezalatt hordággyal ; embereket küldött az eszméletlen emberért. | Mindenki ludja azt is, hogy az egyedüli mentést ígérő érvágást nem lehet az u'cán elj végezni. j Ez a két ujabb eljárás egyébként rövid két héten belül a negyedik, amelyet a Zsirkaiak, szerencsétlenül elhunyt Regdon Geyza hirtelen J Kádárok és Lendvaiak krisztusi igéit hirdető haláláért egyszerűen a közkórház egyik másik I kurzustermék ellen megindítottak. A bizonyitás kiegészítése az Esküdt-pörben. Budapest, november 28. Esküdt megvesztegetési bünpörében a főtárgyalást fél 11-kor nyitotta meg a biróság. Miután az elnök konstatálta, hogy a vádlottak és a beidézett tanuk mindannyian megjelentek, bejelentette, hogy Barcza és Pasteiner miniszteri tanácsosokat már beidézte hihallgatásra. Majd a két kosárnyi iratból ismertet egypárat, többek közt Barla-Szabó képviselő levelét. Ezen levélben Berla-Szabó kéri Esküdtet, hogykérvényét juttassa el a miniszterhez. Ezután ismerteti a kereskedelmi miniszter átiratát, amelyben kéri a földmivelési miniszter intézkedését az iránt, hogy Esküdtet haladéktalanul rendeljék vissza a kereskedelmi minisztériumba. Ugyanezen átiratban említés történt arra nézve, hogy Esküdt ellen panaszok vannak a kommün alatti magatartása miatt. Ezután ismerteti a biróság Esküdt apjának fiához intézett levelét, amelyben említést tesz arról, hogy neki 5 q korpát ajánlott föl, ha az ügyük kedvezően inteztetik el, ő azonban ezt az ajánlatot nem fogadta el. Töreky elnök: Látja az apja becsületes ember, nem olyan, mint maga. . Esküdt erre magyarázkodásba fog. Elnök: Üijön le, üljön le, még az apját sem hagyja békében. A levéllel éppen azt akartam demonstrálni, hogy az apja nem akart semmiféle szabálytalanságot. Ezután egy fogalmazványt olvasnak föl, amelyet Esküdt a fogházban irt. A fogalmazvány címe: Kedves Ilonka. Ebben Esküdt többek közt azt írja, hogy a képviselőknek talán lesz eszük és ő is mindegyiket menteni fogja és Rassayt, meg Rupertet kéri meg védőügyvédjének. Ezután az elnök felolvassa Szabó Józsefnek egy levelét, amelyben Esküdtet arra kéri, hogy járjon ki részére 50 vaggonra zabszállitási engedélyt. Ezután Barcza Ernő miniszteri tanácsos kihallgatása következik, aki a vetőmag kivitelre vonatkozólag előadja, hogy erre a földmivelési misisz- ; temek éppen olyan befolyása volt, mint a többi miniszternek. A biróság ezután Pasteiner Aifonz miniszteri tanácsost szólitják be tanúság-tételre. Elnök: Egyik tanú itt azt vallotta, hogy az Esküdt-féle üzelmek kipattanása előtt járt Méltóságodnál és panaszkodott Esküdtre és Zákányra. Tanú: Lehet, hogy járt nálam,az is lehet, hogy panaszkodott Esküdtre. Elnök: Volt ilyen panasz több is? Tanú: Volt. Pasteiner megesketése után az elnök szünetet rendelt el. Szünet után dr. Boronkay József ügyész teszi meg a bizonyitás kiegészítésére vonatkozó előterjesztését. Indítványozza Minich Károly és Németh Ödön orvosszakértők Esküdtre vonatkozó orvosszakértői véleményének felolvasását és kéri Simon Sándor, Holló Lajos, Liptai Olga, Sós Sándor, Könyves Lajos, Térffy Béla tanukénti kihallgatásának elrendelését és kéri, hogy kötelezze a biróság dr. Bencze József vádlottat az 1921-rő! szóló ügyvédi följegyzési könyvének bemutatására. Dr. Kern, Esküdt védője hozzájárul az ügyész indítványához, de kéri még Ráth Sándor, Takács Géza, Lányi János alezredes, Geöcse Bertalan, özv. Zsifkovics Lajosné és Ulmer Tibor kihallgatását. Dr. Orova, Bencze védője szintén hozzájárul az ügyész indítványához. Kijelenti, hogy Bencze József ügyvédi feljegyzései elvesztek. Kéri erre Márközy Ilona kihallgatását. A Mamusich-ügyben bizonyítani kivánja, hogy a 400.000 korona ügyvédi honorárium abban az időben megfelelő volt. Kéri Práger orvos, Falus Pál, Rácz Henrik, Boltizár Lőrinc, dr. Mándy ügyvéd és dr. Zeöke Antal, Csézli Lukács, Holtzspac'n Ádám és Hamvai Sándor kihallgatását. Gál védő Szterényi József báró, Sándor Pál, Vass József, Baikányi Kálmán, Hegyeshalmy Lajos, Magos György, Szász Pál és dr. Wagner Károly kihallgatását kéri. Kéri továbbá dr. Ulain Ferenc kihallgatását annak bizonyítására, hogy 1922 októberében titkos akció indult az Esküdt ellen indított eljárás megszüntetése érdekében. Rupert Rezső Márközy Ilona újbóli kihallgatását kéri. -J Dr. Rézner Kornél védő fölöslegesnek tartja a bizonyitás kiegészítését. Ezután Esküdt Lajos mondotta el kívánságait. Kéri Mengele előállítását, aki nem beteg és meg sem szökött Kéri Kauser Sándor és Tauber János tanuk kihallgatását ez üggyel kapcsolatban. Kéri dr. Kenedy György előállítását, aki szintén nem beteg és Ulmer Tibor, Falus Pál, Pécsi Tibor, Székács Elemér, Kovács Gyula, Eöri-Szabó, Györki Imre, Weisz Ödön volt védője kihallgatását, akit felold a titoktartás alól. Kéri Vass József, Fried, rich István, Térffy Béla és dr. Gidró kíhallgatáj sát. A két kosár iratra nézve fentartja a jogot, hogy azok átnézése után is tehessen előterjesztést, i Ezután az ügyész reflektált az egyes védői índitj ványokra. j A' törvényszék ezután félbeszakította a tárgyalást ; és azt hétfőn reggel folytatja. A gázgyár ügye. Irta: Wimmer Fülöp. A Szeged mai számából városunk közönsége arról értesül, hogy a polgármester ur a közgyűlésen már érintett ama eljárást akarja követni, hogy a végleges elhatározás céljából eddig csak szükségesnek jelzett jogügyi bizottság meghallgatása előtt egy könyvszakértő bizotlságot kiván kiküldeni a gázgyári könyvek felülvizsgálatára. A tervet nem talán a polgármester ur eszelle ki, | hanem a gázgyár ügyvédje, aki az ügynek ezen « hónapokra való elhalasztásával jól tudja, mit csinál; elodázza a gázgyár feje fölött a megváltás formájában lebegő Demokles-kard lesujtását és ezzel újból bizonyítja, hogy mennyire fél a megváltástól | és hogy mennyire igyekszik azt akármily módon kitolni, mig a mi tisztelt polgármester urunk nem hallgat senkire azok közül, akik a város ügyeit nízik és védik — Széli, Biedl, Dobay, Ujj József dr. urak és az én csekélységem —, akik a megváltájt sürgetik, de rögtön kap a gázgyár képviselőjének ezúttal igazán nem komoly propozicióján, hogy egy a város, a gázgyár és a biróság által kiküldendő bizottság vizsgálja meg a gázgyár könyveit. Rámutatok elsősorban arra, hogy a polgármester ur az általa meggyőződésem szerint most már csak színlelt aggodalmai megnyugtatására megengedheti magának azt a luxust is, hogy a gázgyár könyveit megvizsgáltatja, de kérdem, mi szüksége van ez esetben arra, hogy itt három szakértő működjön, még pedig a gázgyár szakértője is, valamint a biróság által kiküldött egy szakértő, hisz ezen könyvvizsgálat más célt nem szolgálhat, mint azt, hogy a város, illetve csak a polgármestar meggyőződjön két dologról, egyrészt arról, hogy a gázgyár jogosan még mennyi nem amortizált értéket mutat ki könyveiben és másodszor milyen nyereséggel dolgozik a gázgyár. Ezen tisztán a város, illetve a polgármester információjára szolgáló könyvvizsgálathoz nemcsak, hogy nem kell a gázgyár könyvszakértője is, mert hisz ennek evidensen csak az volna a feladata, hogy egy észszerű, valóban értékes vizsgálatot először is minél tovább huzzon-halasszon és főleg, hogy a könyvek számainak valódi értékelésót lehetetlenné tegye. Természetesen ép oly kevéssé kell a harmadik birói szakértő, hisz ez nem pör, még vita sem, hanem csak egy egyszerű informálódás, amelyet — ha a gázgyár megengedi, nemcsak a helybeli, hanem a központi könyveinek korlátlan felülvizsgálását — saját információja szempontjából egyedül csak a városnak kell megejteni, még pedig, ha gyakorlatiasan akar eljárni, két szakértő által, akiknek egyike a város főszámvevője, a másika pedig egy, a nagybankok könyvelésében gyakorlott szakember. Ezen, a város által kiküldött két szakértő, ha dolgozni engedik, minden vitatkozás és félrevezetés nélkül, néhány héten, de legfeljebb egy-két hónapon át elvégezné a szóbanforgó munkát, ami szent meggyőződésem szerint egyáltalában helyes eredmén; yel nem járna, de talán mégis némi támpontot nyújtana a kérdés megítélésére. Főleg azonban, amikor az újonnan felvetett eszmének ily módon és csakis ily módon való kivitelét nem egész határozottan ellenzem, e helyen újból a lehető legnagyobb nyomatékkai rámutatok arra itt most már, városunk egész közönsége előtt, hogy ma már nem forog és nem foroghat fenn kétely senkiben, aki ez ügyet csak némileg ismeri, arra nézve, hogy a legkisebb akad'ly és aggály nem forog fenn arra nézve, hogy a város, miután a Kúria kimondotta, hogy joga van a gázgyár megváltásához, most már második lépésnek a biróság által megállapittatja a megl váltás összegét. • A városnak legismertebb jogászai, köztük a föi ügyész, határozottan megmondották már a polgár-