Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-28 / 274. szám

2 SZBQRD 1924 november 22. oklevelek honosításának általános feltételeit a kultuszminiszter rendelete szabályozza. A további módozatokra nézve a vizsgáló bizottság elnöke tesz javaslatot és a javaslat alapján a miniszter dönt. Az elnök kijelenti, hogy szokatlan esettel áll szemben, a vita már lezáratott, ezután módosító javaslatot tenni nem lehet. Mégis a törvény értelmében, ha a Ház hozzájárul a miniszter javaslatához, megadja a hozzászólási jogot bárkinek, aki jelentkezik, azzal, hogy ez az eset nem képezhet precedenst a jövöben. Wolff Károly szólal fel: Miután a miniszter javaslata megegyezik az övével, indítványát visszavonja. A Ház a miniszter uj szövegezését fogadja el. Vita nélkül elfogadják a 18. és 19. szakaszt és ezzel a javastatot részleteiben is letárgyalták. Tanitók ellátása. Napirend után következik a tanitók, óvók és nem állami tanitók ellátásáról szóló javaslat. Petrovácz Gyula előadó ismerteti a javaslatot, amelyhez elsőnek Homonnay Tivadar szólal fel. Két indítványt terjeszt be, az egyikben kéri kimondani, hogy az 1923 január elseje előtt elhalt tanitók gyermekei az eddigi 18 éves korhatár helyett 24 éves korig kapjanak ellátást. A második indítvánnyal azt javasolja, hogy a heiyettesi szolgálat idejét számítsák be teljesen a nyugdíjba. A javaslatot egyébként elfogadja. Kiss Menyhért: Szakszerű javaslattal szemben kénytelen feladni ellenzéki magatartását és a javaslatot elfogadja, hozzájárul Homonnay javaslatához is és elfogadásra ajánlja. Esztergályos János személyes kérdésben tesz néhány megjegyzést azokra a kijelentésekre, amelyekről utólag értesült. A javaslatot gimpli fogásnak tartja. Az elnök ezért a kifejezésért rendreutasítja. Homonnay Tivadar: Általános megnyugvást hoz maga után ez a javaslat. Esztergályos: Nekünk más a felfogásunk. Ez a javaslat enyves vessző. Az elnök másodszor is rendreutasítja Esztergályost. Petry Pál közoktatásügyi államtitkár a tanítóság nagy érdemeiről szól és erre való hivatkozással kéri a javaslat elfogadását. A nemzetgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadja. A részletes tárgyalás során a 3. szakasznál Petrovácz Gyula terjeszt elő ujabb módosítást, amelyet a nemzetgyűlés elfogad. A többi szakaszt vita nélkül, változatlanul fogadja el a Ház. Ezután következett a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában Romániával kötött egyezményről szóló javaslat tárgyalása. Erődi Harrach Tihamér ismerteti a javaslatot, amelyet a Ház általában és részleteiben vita nélkül elfogad. Ugyancsak Erődi Harrach Tihamér ismerteti a polgári jogsegélyre vonatkozóan Romániával kötött egyezményről szóló javaslatot, amelyet vita nélkül elfogadnak. Ezután az elnök szünetet rendel el. Szünet után Temesváry Imre terjeszti elő a pénzügyminiszter jelentését az ásványolaj és földgázkutatás tekintetében egy átjgol szindikátussal kötött egyezményről. A jelentéshez Farkas Isiván szólai fel és aggályokat fejez ki az idegen társulat iránt. Bud miniszter válaszában kijelentette, hogy semmi ok sincsen aggodalomra, mert olyan tarsaságról van szó, amely kötelezettségeinek eddig is megfelelt. Temesváry előadó felszólalása után a Ház a jelentést tudóméul vetie. Ezután köveikezett a nemzetközi munkaügyi bíráskodásról szóló javaslat tárgyalása. Az elnök bejelenti, hogy a külügyminiszter Moldoványi Sándor miniszteri tanácsost jelentette be, aki a szükséges felvilágosításokat megadhatja. A javaslatot Lukács György ismerteti. Jászai Samu az idő előrehaladottságára való tekintettel beszédének elhalasztását kéri. A Ház ehhez hozzájárul. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 kor, napirenden a fővárosi javaslat, valamint a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvasása és a most félbeszakított javaslat folytatólagos tárgyalása és mentelmi ügyek szerepelnek. A nagyatádi mandátum. Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben Szakács Andor szólal fel elsőnek. Azt javasolja, hogy tűzzék napirendre a nagyatádi választás visszaéléseit. A belügyminiszter ur kijelentette, hogy nem avatkozhatik bele az ügybe, az igazságügyminiszter ur is ugyanazt jelentette ki olymódon, hogy alkotmánysértés nélkül szintén nem avatkozhat bele az ügybe. Az a mód, amelyet a többségi oldalon kívánnak, nem helyes, mert a biráló bizottság elé csak akkor kerül az ügy, ha petíciót nyújtanak be a mandátnm ellen. Kérdezi a miniszterelnököt és az igazságügyminisziert, hogy a kormány rendeletével megváltoztathatók-e a házszabályok? Szilágyi Lajos: Minden lehet. Esztergályos János: Erőszak és önkény van érvényben. Szakács Andor: Ennek a kérdésnek a tisztázása okvetlenül szükséges. Bűnhődni fog-e az eljáró biró, vagy sem. (Felkiáltások a baloldalon: Előlép!) Ha nem büntetik meg, akkor ebből az vilenséget biztosithat a választásokat vezető bíráknak és igy biztos lesz a többség. Pesthy Pál igazságügyminiszter: A tényállás előttem még ma sem egészen tiszta. Egyoldalú állítás nem akceptálható ebben az esetben. Ha a biró tizenkét órát tűzött ki az aláírások pótlására, kétségkívül súlyosan tévedett. Ez a kérdés érinti a választásnál a jelölés kérdését. Ilyen sérelem a házszabályok 71. szakasza és a Kúria bíráskodása értelmében ugy orvosolható, hogy petícióval támadható meg. Megindítom a vizsgálatot, amikor véget ér a választás és a petíciónál megállapítják a sérelmeket. A fegyelmit csak akkor indíthatom meg, ha a biróság a törvénysértést már megállapította. (Nagy zaj a baloldalon és a középen.) Horváth Zoltán: Kétségtelen, hogy az illető választási közeg megszegte a szabályokat. Itt tettenérés esete forog fenn és a belügyminiszter legfőbb felügyeleti jogánál fogva beleavatkozhatik. A belügyminiszter a határidő lejárta előtt megsemmisíthet egy törvénytelen határozatot. Bethlen miniszterelnökkel az élén a többség elláglik ki, hogy bármely kormány előzetes büntet- í fogadja az elnök napirendi indítványát. „iWindig hitvány volt a szegedi tanoncoktatás." Befejezték a novemberi közgyűlést. Szeged, november 27. (Saját tudósítónktól.) Alig tiz város ttya jelenlétében nyitotfa meg csütörtökön délután négy órakor a polgármester a folytatólagos közgyűlést. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése u án fulyiatták a tanácsi előterjesztések tárgyalását. Érdekes szavazás történt a tárgysorozat 27. pontjánál. Dani József és fogyasztási adóbiztos társai megfölebbezték a tanácsnak azt a határozatát, amellyel elutasította lábbeliváltság igényüket. Wimmer Fülöp szólalt fel érdekükben. Kijelenti, hogy az a körülmény, hogy az állam a fogyasztási adókat átengedte a városnak, nem lehet ok a fogyasztási adóbiztosok megkárosítására. Amig az államé volt ez az adó, megkapták a lábbeliváltságot, adja meg tehít most a város is. A polgármester elrendeli a szavazá-1. A tanács javaslatát minden tisztviselő-városatya megszavazta — tizenöten voltak jelen, igy a tanács 15 szavazatot kopott. Wimm-r Fülöp indítványát a tizenkét nemtisztviselő városatya támogatta csak és igy a többség a tanács javára döntötte el a kérdés sorsát. A tanácsnak a kegyúri jogok gyakorlására vonatkozó javaslatát Mihdlovits Dezső felszólalása után elfogadta a közgyűlés. A szinházi segélyre vonatkozó tanácsi javaslathoz Wimmer Fülöp szólalt fel. Örömmel üdvözli a tanács javas'atát, de szeretné, hogyha 1 a város elengedné azt a harmincmillió korona segély', amit a mult év végén kapott a színigazgató. A tanács és a közgyűlés is hozzájárult Wimmer Fülöp indtványához. Az általános kereseti adókivetések revideálására kiküldött bizottság jelentését Taschler Endre főjegyző ismertette. A jelentést tudomásul vette a közgyűlés. A vigalmi adó szabályrendelet módosításának tárgyalásánál Ottovay Károly szólal fel. Tiltakozik az ellen, hogy a fu ballmérkőzések vigalmi adóját két százalékkal fölemeljék a testnevelő tanács javára. Indítványozza, hogy a sport és atlétikai muíatványok vigalmi adóját törölje el a közgyűlés. Fodor Jenő felszólalása után a közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogadta el és mellőzte Oltovay Káioly indítványát. A tanács az ebadót is aranykoronákban akarja megállapítani, még pedig a iukszuskulya adóját 20, a nagykörúton belüli kutyák adóját ketlő, a nagykörúton kivüli kutyákét egy, a vadászkutyák adóját pedig öt aranykoronában. Mihdlovits Dezső a íatitcs javaslatát elfogadja, de javasolja, hogy a lukszuskutya adóját 50 aranykoronában állspisa meg a közgyűlés. Hoffmann Ignác a tanácsi javaslat változatlan elfogadását ajánlja. A polgármester elrendelte ezután a szavazást. Miháloviis Dezső indítványát 19, a tanács javaslatát 17 városatya szavazta meg. Igy tehát a tanács kisebbségben maradt a kutya-ügyben. A zárszámadás elfogadása után az indítványokra került a sor. Szlgyártó Albert a tanoncoktatás ügyében indítványozz*, hogy a város addig is, amig rendszeres iparostanoncoktatói állásokat szervez, állapítson meg az ingyenes tanonc iktatásra köteleze t tanitók számára megfelelő Cradijat. A tanács az indítvány elvetését javasolja. Szigyártó Albert indilványa indokolásában kifejti, hogy az ingyenes kényszermunkára kötelezett tanítóktól megfelelő munkát nem lehet várni. Pedig az iparostanoncok oktatása elsőrangú városi felad4 lenne Nem szabid belőle hatalmi kérdést csinálni és olyan tanítókat sem szabad inasoktatásra kényszeríteni, akik nem éreznek erre magukban hivatottságot. Mthálovits Diznő, Firbás Nándor és Hoffer Jenő felszólalása után a polgármester válaszolt a felszólaíáüokra. Kijelenti, hogy eddig, dtcári az óradijasr«ndszernek, nagyon hitvány volt a szegedi tanoncoktatás. Ezután szenvedélyes beszédben tört pálcát a szegedi tinoncjktatótanitók eljárása fölött. Elmondotta, hogy a tanitók, akik mindig az önzetlen hazafiassá g példaképeiként szerepelnek, teljesen önző állás pontra helyetkedek, amikor a kötelező oktatáson kivül minden díjazott oktatás elvállalását megtagadták. Szigyártó Albert a" zárszó jogán váhszol a polgármesternek. Elismeri, hogy a szegedi , tanorcoktaiás nem kifogástalan, de polgárj mesleri szóval nem szabad legyalázni azt a tanítót, aki pénzt mer kérni munkájáért. A polgármester ezután elrendelte a szavazást. A többség elvetette Szigyártó Albert indítványát. \ Kormányos Benőnek a kűlvárosrészek világítására vonatkozó indítványát a tanác* javaslati szerint elfogadta a közgyűlés. Dr. Fajka Lajos a vadászterületek célszerűbb hasznosítása ügyében tett indítványt. A közgyűlés a tanács javaslatára kiadta az indítványt a tanáéinak. : Eizel a közgyűlés negyedhétkor véltet ért. niwwwwwíwtwíwiw^^ : Egy szegedi borkereskedőtől ötvenkétmillió koronát loptak el 1 a szeged—budapesti személyvonaton. , Szeged, november 27. (Saját tudósítónktól.) A i legutolsó időben a szeged—budapesti vonalon ismét elszaporodtak a vasúti tolvajok, akik működésüket igen szép sikerrel végzik. Az egyes állomások rendőrségei éppen ezért fokozott gonddal őrködnek, a vasúti tolvajok azonban éjszaka a legnagyobb óvatossággal ma is működnek. Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka ismét egy vakmerő tolvajlást hajtottak végre, amelynek ezúttal szenvedő hőse egy ismert szegedi borkereskedő. Schorr Oitó szegedi borkereskedő ugyanis néhány nappal ezelőtt üzleti ügyben felutazott a fővárosba és nagyobb összegű pénzt vitt magával. Szerda este 10 órakor indult vissza az éjszakai személyvonattal. Mivel üzleteihez nem kellett az egész magával vitt összeg, körülbelül ötvenkét milliót tárcájába, kabátja belső zsebébe tett. Alig indult el a vonat, amikor Schorr Ottó elaludt, annál is inkább, miután a fülkében csak egy fiatalember tartózkodott. A borkereskedő csak Kecskemét előtt ébredt föl, amikor kétségbeesetten konstatálta, hogy belső zsebéből eltűnt tárcája, amelyben az ötvenkétmillión kivül igen fontos és pótolhatatlan kötlevelek is voltak. Végigkutatta az egész fülkét, majd hirtelen azt a fiatalembert kezdte keresni az egész vonaton, aki vele szemben foglalt helyet és aki időközben eltűnt. A fiatalembert azonban sehol sem lehetett megtalálni. Kecskeméten azután kétségbeesetten azonnal jelentést tett a rendőrségnek, amely végigmotoztatta az egész szerelvényt. Hosszas kutatás után azonban sem a tárca, sem a fiatalember nem került elő. A detektívek ezután azonnal hozzáfogtak a legszélesebbkörü nyomozáshoz. Az utasok előadásából valószínű, hogy a jól öltözött fiatalember Pilisen, vagy még előbb leszállott a vonatról. Az utasok egyébként részletes személyleirást adtak a fiatalemberről és miután Schorr Ottó jelentést tett az esetről a szegedi rendőrségnek is, most az egész vonal rendőrsége megindította a nyomozást az ötvenkétmillió után. — A magyar-román döntőbíróság előtti pörök. A magyar-román döntőbíróság előtt indítandó pörökben a keresetek beadásának határideje ez évi december hó 31-ével lejárt. Az érdekelt közalkalmazottakifelhivatnak, hogy a náluk kitöltés, vagy aláírás végett kinlénvö kereseti példányokat haladéktalanul küldjék be a szeptember 3o-i gyűlésen megbízott ügyvédeiknek.