Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-27 / 273. szám

1924 november 365. SZEGED 3 December elején száztagú küldöttség megy a kultuszminiszterhez a szegedi egyetem érdekében. „A szegedi egyetemen minden szegedi polgár gyermeke tanulhasson " Szeged, november 26. (Saját tudósítónktól.) Hó­napokkal ezelőtt nagy port vert föl Szeged vá­ros törvényhatósági bizottságának az a határozata, amelyben kimondotta, hogy a teljesítőképesség legvégső határáig megy el akkor, amikor arról van szó, hogy a Ferenc József-tudományegyetemnek állandó és megfelelő épületeket biztosítsanak és ezzel lehetővé tegyék a szépen fejlődő egyetem föntmaradását. Ez a határozat — mint ismeretes — kimondotta, hogy Szeged város az egyetem fel­építésére ötven éven keresztül hajlandó huszonöt vagon buza értékét biztosítani. Ebben a határo­zatban azonban ezenkívül volt még egy más ér­dekes és jelentős pont. A polgármester ugyanis kijelentette, hogy készséggel ajánl fel ilyen nagy összeget a város abban az esetben, ha a szegedi egyetemre minden jelentkező szegedi polgár gyer­mekét fölveszik. Néhány nappal ezelőtt arról is beszámoltunk, hogy a közgyűlés határozatát most a miniszter is jóváhagyta. A jóváhagyó leiratban azonban egyet­len szo sem volt a „minden polgár gyermekei" kitételről és igy az a természetes, hogy a miniszter ezt is tudomásul vette. A város társadalmának különböző rétegeiben most akció indult meg, hogy végre meg is kezdődjenek az építkezések. Erre azonban a város által felajánlott összeg nem ele­gendő, hanem az államnak hozzá kell járulnia az <építkezési költségekhez. A kormány illetékes fak­torai a hónapok előtti tárgyalások idején a hozzá­járulásra hajlandónak is mutatkozott, ha a város is megfelelő összeget ajánl fel. A Szeged munkatársának értesülése szerint ille­tékes körökben elhatározták, hogy az állam meg­felelő hozzájárulása érdekében december elején A közgyűlés egyhangúlag elhatározta a tanyai vasút felépítését. száztagú küldöttség fog Budapestre fölutazni. A küldöttség fölkeresné a kultusz-, a pénzügyminisz­tert és a miniszterelnököt és konkrét tormában szólítaná fel őket a megfelelő hozzájárulás gyors megadásához, annál is inkább, mivel a város a teljesítőképesség legvégső határáig ment el s igy a legszükségesebb építkezéseket — az állandó klinikát — már tavasszal megkezdhessék. Miután pedig az egyetem határozott ígéretet kapott a múltban arra nézve, hogy a felszabaduló leszá­molóhivatal helyiségeit az egyetem fogja meg­kapni a különböző intézetek eihelyezesére, ha az állam is megadja a hozzájárulást, rövid időn be­lül végleges és megfelelő épületekben helyezhetők el az egyetem összes intézményei. A száztagú küldöttség ügyében a társadalom különböző rétegeiben a megfelelő agitáció már megindult. A jelek szerint a küldöttségben részt fognak venni a társadalom vezető egyéniségei mellett az összes intézetek és egyesületek elnökei, de föl fognak utazni a fővárosba az egyszerű polgárok és gazdák képviselői is, hogy igy Sze­ged egész lakossága nevében szerepeljenek a kor­mányzati faktorok előtt. A Szeged munkatársa ugy értesül, hogy az a küldöttség, amelynek tagjai kö­zött eltörpülnek a társadalmi és politikai Különb­ségek, ki fogja fejteni a miniszterek előtt, hogy Szeged közgyűlése áldozatkész ajánlatához hozzá­tette azt is, hogy fölépitik az egyetemet, de a sze­gedi egyetemen minden szegedi polgár fia tanul­hasson. Igy remélhető, hogy a legközelebbi sze­meszterek egyikében a szegedi egyetem jól föl­szerelt állandó épületeiben minden jelentkező sze­gedi polgár gyermeke megkezdheti tanulmányait. Szeged, november 26. (Saját tudósítónktól.) Nagy, de egyoldalú érdeklődés nyilvánult meg a törvényhatósági bizottság novembeii közgyű­lésén. A tanyai és a tisztviselő városatyák tel­jes szánbm jelentek meg a mérsékelten fűtött közgyűlési teremben, a középső padsorok azon­ban üresen ásítoztak. A tanyavilágot sz alsó­tanyai kisvasút ügye mozgósította, de az ülés elején még bizorytalan volt, hogy a vasútépítés mellett, vagy a legelőterületek megcsonkítása ellen vonultak-e fel. A városi tisztviselő város­atyákat a polgármesteri előzetes körözés szólí­totta sorompóba. A polgármester negyedötkor nyitotta meg az ülést. A polgármesteri jelentés előterjesztése után Wimmer Fülöp jelentkezett szólásra. Meg­kérdi a polgármestert, hogy a városi húsüzem A tanyai vasuttervek A tanysi vasút ügye következett. Bokor Pál részletesen ismerteti javaslatát, amely találkozott a vegyes bizottság és a tanács hozzájárulásával is. Bokor Pál as előzmények ismertetése köz­ben kijelentette, hogy a vasutkérdés elintézé­sének elérkezett az ide|e, mert ebben az évben lehetne megünnepelni a megvalósítatlan vasut­tervek huszonöt éves jubileumát. Dr. Kormányos Benő örömmel üdvözli a tanács javaslatát, de kijelenti, öröme közé üröm vegyül. N:m bizik a miskolci vasutanyag jó minőségében. Minden olcsó portékának van valami bibije. Indítványozza, hogy a közgyűlés ne vegye meg az ócska vasat. Dr. Tonelli Sándor a tanács javaslatát egész terjedelmében elfogadja. Ha a vasutanyagot megveszi a város, az serkenti a további mun­kára. Kéri a tanácsot, bogy egy szűkebbkörü bizottságot küldjön ki, amely állandóan foglal­kozik majd a kérdéssel. A mult héten a keres­kedelmi miniszter arról informálta, hogy az idén 2000 kilométer hosszú gazdasági vasút épült, raert igy olcsóbb az áruszállítás. A diós­győri vasgyárban konstruáltík egy olyan Ioko­motiv-tipust, amely alkalmas a gazdasági vas­utak forgalmának lebonyolítására. Ezt a körül­ményt a tanács figyelmébe ajánlja, mert talán, he a mozdonyokat már most megrendelnék, kedvezőbb feliételek melleit kaphatná meg a város. Véleménye szerint a normális nyom­távolu nagyvasut alkalmasabb ienne, de — hogy ez a huszonöt év óta vitás kérdés ne komplikálja a helyzetet — a kesüeayvágányu vasút épi'ésénez is hozzájárul. Wimmer Fülöp szólal fe! ezután. Véleménye szerint a miskolci sinanyagot nem szakértőkké! ügyében jött-e már a kereskedelmi minisztertől vahmi rendelkezés, mert a kamara arról érte­sült, hogy a miniszter már intézkedett. A hus­iparosok kifogásolják a hatósági husszék indo­kolatlan konkurrenciáját. A tegnapi értekezlet nem foglalt állást ebben az ügyben, mert meg akarta várni a ministteri leiratot. A polgármester válaszában kijelenti, hogy ilyen leirat még nem érkezett a városhoz. Ha megérkezik, értesíteni fogja a város róla a ka­marát. Wimmer Fülöp a választ tudomásul veszi. Ezután Taschler Endre ismerteti azt a kormány­leiratot, amely a kormányban történt személyi változásokról számol be. A közgyűlés tudomá­sul vette a változásokat. huszonötéves jubileuma. I vizsgáltatta meg a tanács, ezért nem tartaná feles­legesnek, ha a tanács a vétel perfekiuálása • előtt még egyszer megvizsgáltatná az anyagot. A polgármester ezután lezárta a vitát. Bokor Pál kijelenti, hogy a síneket hozzáértő szak­emberek vizsgálták meg. A vétel még alkalmi vételnek is jó, bármikor túladhat a város a síneken, ha nem válnsk be. Kéri a javaslat elfogadását. — Elfogadjuk, elfogadjuk — kiállják kórus­ban a kisgazdák. De dr. Kormányos Benő a zárszó jogán még egyszer felszólal. Kijelenti, hogy a szakértők véleménye elölte nem irányadó, mert ugy érzi, hogy itt nem közerdekről van szó, hanem a stnvétel mögött egyéni érdekek bújnak meg. (Zaj.) Wimmer Fülöp kijelenti, hogy indítványt nem tett, de szeretett volna megnyugtató kijelentést hallani. A polgármester szólalt fel ezután. — Néhai dr. Lázár György nevére ksptam egy levelet —- mondotta — néhány hét előtt. A levél irója értesített a miskolci vasutanyag el­adóságáról. Az üzlet közvetítésére is vállalko­zott, Ha dr. Kormányos Benő mást értett az üzleti érdek alatt, akitor ezért rendreutasítom. (Helyeslés.) A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. A polgármester aggodalma tehát ismét alaptalannak bizonyult. A legelő­területek bérbeadása ellen a törpebirtokosok és a bérlők közül sem tiltakozott senki. Vita a kéményseprési dijak fölött. A kéményseprési dijak fél aranyparitásra való felesnaléséi javasolta esu-ía a fariács. Dr. Fajka Lajos indítványozza, hogy tegye meg a tanács a szükséges lépéseket a kéményseprés háíikezeiésbe vétele érdekében. Dr. Kovács József azt javssolja, hogy a ta­nács vizsgáltassa meg előbb a sine-curát él­vező mesterek jövedelmi viszonyalt. Hoffer Jenő az iránt érdeklődik, hogy a ház­tulajdonosok a közüzemi pótlékból fedezhetik-e mé? a felemelt kéményseprési dijakat. Wimmer Fülöp szólal fel ezután. — Ma a legfontosabb érdek — úgymond — | a munkások érdeke. A kéményseprőlegények j heti 275 000 koronát karesnek. (Közbeszólás: Hát a mesterek?) A közgyűlés juniusban emelte a kéményseprési a dijakat. Az ujabb emelés indokolt, mert a munkások másképen nem kaphatnak birjavitást. Kéri a közgyűlést, hogy a tanác* javaslatát fogadják el, de ne október elsejéig visszamenőleg, mert a mun­kások visszamenőleg ugy sem kapnának sem­mit a mesterektől. Dr. Széli Qyula a háztulajdonosok egyesü­lete nevében tíliakozii a tanács javaslata ellen. Indítványozz?, hogy a közgyűlés adja vissza a tanácsnak a kérdést ujsbb jamlit elő­készítése végett. Dr. Tonelli Sándor nem t irtja halogatásra ; alltalrmsnas: a dijak felemelését, mert n mun­; kások éheznek. A tanács javas) tát el kell fo­I gadria a közgyűlésnek, de azzal, hosjy köte­lezzék a mestereket legényeik fizetésének ugyan­ilyen arányú emelésére. Fajka Lajos kiván még egyszer felszólalni a zárszó jogán, de a polgármester nen ad rá engedélyt. — Az előadó nem válaszolt, tehát zárszó nincs — mondotta szigorúan. A közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogadta el. A gázgyári caata. Néhány kisebb jelenőiégű tanácsi előter­jesztés után a tanácsnak a gázgyári egyezke­désre vonatkozó javai tatár a került a sor. A \ hirtelen megbetegedett Rack Lioőt pínxügyi i tanácsnok helyett dr. Gera József refsrálja a Ü kérdést. Wimmer Füiöp szólal fel elsőnek. A májusi ! ' közgyűlés nem fogadta el a pör folytatására vonatkozó indítványát, hanem ugy határozott, f bogy s pW szüneHeti és megkísérli a gáz­gyárral az egyezkedést. Az események most | igazolták ál ásponlját. A megváltási pör má­sodik része nagyon rövid ideig tartott volna. Nagyon szeretné, ha a közgyűlés ms elhatá­rozná, hogy minden további várakozás nélkül elrendeli a megváltást pör folytatását. Ez már nem is pör, mert csak s megváltási összeg birói megállapítása van hátra. E* év márciusá­ban a gázgyárnak egymilliárd bruttó bevétele volt. Most legalább 1200 millióra emelkedett a bevétele, ami évi 15 milliárd bevételnek felel meg. Tiszta keresete legalább 10 százalék, ami 1500 millió nyereségnek fefel meg évente. A város 1921-ben hat és félmillióra siámitotta ki a gyár szeraődésszerinü váltságdiját, ez — ba pontos volt a tanács számítása — ma 1300 millió koronának felel meg. De ha ennek tízszeresét kellene érte adni, azt is megérné. A megváltási pörf feltétlenül le kell folytatni. Ottovay Károly helyesli, fcogy a tanács nem fogadta el a g.^gyár elfogadhatatlan egyezke­dési ajánlatát, de ugy véli, hogy a városnak iár888vis?.onybs kellene a gázgyárral lépnie. A pör azon a naiv hiten indult meg, hogy a vá­ros tízmillió papirkoronáért megkaphatja a gáz­gyárat. Féí, ha megnyeri a város a pört, a bíróság olyan horrioiiis összeget állapit meg, amelyet a váro3 nem teremthet elő. A pör különben évekig elhúzódna. Ezért in ajánlatos n kiegyezés, meg a világítás kilerjeaztise érde­kében is. Indítványozza, hogy a város tegyen ellenajánlatot s gázgyárnak. Hoffer Jenő izótal fel ezután. A gázgyár koncessziojc negyven éves. Az elmúlt huszonöt év alatt a gázgyár nagyon megszekirozta a város közönségét. A világos sierzödés dacára a gázgyár víía tárgyává telte a város meg­váltási jojíát. Négy évi pörösködé": után a Kurií végre kimondta, hogy a városnak van meg­váltási joga. N^m aeivesli, hogy a tanács ki­adja a kérdéet a jogügyi bizottságnak, mert a bizoliség tagjsinak nagyrésze réeztvett a gáz­gyári bizotuág tárgyalásán. A biiot;ságosdi a kérdés elodázásra jó csak, pedig a dolog s^gős. A megváltási pört Se kell folytatni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom