Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-25 / 271. szám

1924 november 25 SZEOHD Az Egyiptomhoz intézett angol jegyzék. London, november 24. A Reuter-iroda íz Egyiptomhoz intézett brit jegyzéket hosszú hi­vatalos kommentárral kiséri, amelyben a kö­vetkezőket mondja: Általában azt lehet mon­dani, hogy Anglia túlságos optimizmusán itélte meg Egyiptomnak Önkormányzatra való törek­véseit, ennek folytán kénytelen volt a bejelen­telt lépéseket megtenni. Ezek azonban sem az 1922. évi deklaráció, sem az 1899. egyezmé­nyen nem változtatnak. Nagyon sajnálatos ezek­nek sz intézkedéseknek a szükségessé válása, azonban ezek múlhatatlanul szükségesek, az angolok és a szudéniak érdekének a megvédé­sére. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lon­doni jelentés szerint az angol kormánynak má­sodik jegyzékét az egyiptomi parlamentben nagy csend közepeite olvasták fsl. Kis idö hevesen támsda kormány engedékenységé'. Az angol kormány ultimátumának ötödik és|batodík pontjai Szudán kiürítését követeli. Az angol kormány jegyzéké­ben tudomásul veszi az idegenek biztonságá­ról szóló választ és azt mondja, hogy későb­ben tudomására fogja hozni az egyiptomi kor­mánynak azokat a rendszabályokat, amelyeket erre a célra foganstcsitani szándékozik. A nem­zeti sajtó az angol kormány mellett foglal állást. Szerinte az angol ullimátum minden civilizált nép védelmét jelenti Ezzel szemben a liberális lapok báborus veszedelemtől tarta­nak. Jelenleg angol csapatok nem tartózkod­nak Szudánban. A legutóbbi események követ­keztében Zaglul basa kormánya lemondott. A király a lemondást elfogadta és az uj kormány megalakításával a szenátus jelenlegi elnökét, Ziwar basát bizta meg. múlva azonban az ellenzék hevesen támeda a MMMWIWMMAMWMMMWWWMMMMfWMMMMMWMMMAWWM^^ Esküdt megtagadta a vallomástételt. Védője lemondott. — A kisebb vádlottak kihallgatása. Töreky tanácsa ezután megállapítja, hogy a vádlottak és a beidézett tanuk jelen vannak, majd megje'öli azon tanukat, akiket ma fog a biróság kihallgatni, mig a többieket csak hol­nap reggel 9 órára rendeli be. Most Kuffler t?nu jelentkezik, akit már előbb kihallgatlak és bejelenti, hogy a mult or tett vallomását módosi'ani kivánja. Arról tet emli­téfct, hogy 3000 kérvéryt adott be kivi'e'i enge­délyért a földmivelésügyi minisztériumba. Ezt csak tevedésből mondhatta, mert C6ak 3 kér­vényt adóit be a minisztériumba. Budapest, november 24. Esküdt megveszte­getési pőrében a folytatólagos főtárgyalást ma déielőtt 10 órakor kezde raeg Töreky tanácsa. Alig foglalta el helyét *a bíróság, Esküdt La­jos, akinek a tárgyalás megkezdése előtt ismét szóváltása volt ügyvédjévé', idegesen felugrik a helyéről és beszélni akar. — Méltóságos uram, mondja Töreky elnök felé, előterjesztést akarok tenni. Töreky: Hillgasson, ki engedte meg magá­nak, hogy felszó'aljon. Üljön le. Esküdt védője Dr. Weisz Ödön, Esküdt védője kért ezután szói. Esküdt — mondotta — engem bízott mea: a védelmével. És hosszú hónapokon keresztül híven teljesi'ettem a kötelességemet ezen a he­lye i és már 40 éve teljesítem hivatásomat Én mindent megtettem a védelem szempontjábll. Amikor első izben Györki Imre védőtársammal eltávoztam a védői székből, azt vettem eszre, hogy a vád'ott helyiete csak rosszabbodik és közérdekből ismét elvállaltam a védelmet. Az a felfogásom, hogy az orvos, ha a beteg bele is hal sebeibe, még nem jogosult ott hagyni a betegét. Ezek a kellemetlenségek azonban felőrlik az idegeit. Most is a védencem azzal áll elö, hogy nem bizik bennem. Ezzel sem törődném, meri nekem addig kell kötelessége­met teljesítenem, amig védencem megbizatasát vissza nem vonja, azonban nem láthatom el a védői kötelezettségeket ugy, hogy ne egyezzék a felfogásunk. A vád'ott éretlen fccsegéseivel tönkreteszi a védelmet. Az ügyvédi kar repu­tációja nem engedi meg, hogy ezt a tisztet tovább betölthessem. Ezért kérem a bíróságot, önként sietnek a felkelés zászlaja alá. A ked­vezmények olyan természetűek voltak, melyek a városnak két mindég legnehezebb dolgát, a katonaállitást és az adózást érintették. Ezért kellett a felelősséget a választott közsíggel megosztani. Mivel tudták, hogy az emberek nagy részét i az tartja vissza a beállástól, mert attól fél, hogy a felkelés befejezése után is benttartják, köz­hírré tették, hogy „ezen katonaság örökös nem lészen, hanem csak a mostani háború végéig fog tartani s akkor minden most vállalkozó katona ha­zájába szabadon visszatérhet". Az önként jelent­kezőknek azonnal fizetendő 12 rhénesforintot ígér ek. Megígérték, hogy az önként bevonuló­nak katonáskodása alatt apja, vagy özvegy édes anyja, haza érése után pedig ő maga holtáig személyére nézve adómentes lesr, katonatartás­tól, kvártélyozás ól menekül. Ha visszatér, többé semmi szin alatt katonának nem adják. Ha visszatér akár városi polgárnak, akár ha valami mesterséget tanul, céhesmesternek minden taxa nélkül beveszik; természetesen csak akkor, ha tisztességes életet fog élni. A kedvezményeket akkor is megkapja, ha a sereg minden hábo­rúskodás nélkül oszolna szét. Az itt felsorolt kedvezményeket 6 pontba sorolva elrendelték, hogy hieks levél formájáoan a beállóknak kezűbe adják, hogy egész biztosak legyenek afelől, hogy ez a várost velük szemben kötelezi. (Folytatjuk.) végleg lemond. hrgy mentsen fel a trvábbi védelem alól. Töreky: Tehát lemond ügyvéd ur? Weisz: Le kell mondanom. Erre Esküdt beszélni kezd. — Méltó ágos uram, mondja az elnökhöz, mire Töreky rászól: Ne beszéljen annyit! Tudo­másul veszi-e a védelem lemondását, vagy nem? — Igen, feleli Esküdt. A tanácselnök erre uj védő e rendelését kéri. Töreky tanácselnök felhívására a védők közül dr. Rézner Kornél, Brezina vádlott védője jelentkezik. K jelenti, hogy közérdekből elvál­lalja Esküdt vcdeimét, ha a biróság Esküdt és Brezina vádlotttk közt érdekellentétet nem lát. Az elnök kijelenti, hogy Esküdt és Brezina között érdekellentétet la fennforogni é? igy nem fogídba'ja el d . Rízner jelentkezését. Tekintettel arra, hogy a ha Iga ók közül senki­sem jelentkezik, in ézkedni fog védő kirende­léséről és minoadd g, amig az uj védő meg nem érkezik, a tárgyalást felfüggeszti. Töreky tanácsé nök már indult is kifelé, amikor feláll dr. Weisz Ödön volt védő, aki még az ügyvédek között tartózkodik és még egy megjegyzést kiván tenni. Tanácselnök: A védő ur már lemondott, tehát nincs joga megjegyzést tenni és nincs joga elfogadni a védői széket. A bírót ág erre kivonul, Weisz pedig a hall­gatóság soraiban foglal helyet. Negyed 12-kor nyitotta meg újból Töreky tanácselnök a tár­gyalást. Dr. Kern Aurél védő jelentkezik, mire az elnök azonnal kirendeli Esküdt me lé védőnek. Esküdt megtagadja a vallomástételt. Esküdt erre kijelenti, hogy ezután nem fog vallomást tenni, mert a kirendelt ügyvédnek fogalma sincs az ügyről. Nem fog a kérdé­sekre felelni és megtagadja a valtomdstételt. Az elnök felolvasta ja Esküdtnek korábbi val­lomását, amelyben határozottan kijelenti, hogy Brezinától nem kapott pénzt. A jegyzőkönyv felolvasása után az elnök a terembe szólítja Brezinát. Brazina előadja az elnök felszóli'ására, hogy Rosenfeldné azt mondta, hogy kiviteli engedé­lyeket fog szerezni Feldmárne utján. Rosenfeldné átvette a kiviteli kérvényeket, de megtudta, hogy a miniszter jelenleg marhárakivitelre nem adhat engedélyt, hanem amennyiben kell, esetleg lóra adhat engedélyt. Erre az ul kérvényt elvitték Tan­kovics Miklóslakására. Feldmárnéazt mondta,hogy megá'Iapodiak Tankoviccsal abban, hogy a mái lefizetett összeghez a még hiányzó összeget akkc.; fizottk le, ha az első szállítás sikerül. A szállítás szonban a külállamokban történt gaz­dasági változás miatt nem sikerült és az en­gedélyt nem használták fel. Esküdi ugy visel­redett vele szemben, mintha ő volna a minisz­ter s nála nélkül nem lehetne elintézni a kér­vényeket. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy az Es­küdtnek fizetendő pénzt Deutschnétól kapta. Ezután Tankovics Miklósnak, nagyatádi Szabó vejének kihallgatására került a sor. Vallomásá­ban elmondja, hogy Feldmárné kérésére ő vitte el kérvényét Esküdlhöz. Költségei fedezésére Feldmártól kapott százezer koronát, de Esküdt kijelentette, hogy az illetéket a kérvény elinté­zése után kell csak befizetni. Tugadja, hogy Esküdt bútorozta volna be négyszobás lakását. Esküdttel különben meghitt, jó viszonyban volt, de 1921 tavaszán szakított vele, mert nem birta el modorát. Apósa és Esküdt közötti viszonyról elmondja, hogy Nagya'ádi ugy báni Esküdttel, mintha fia tett volna. A védők, kérdéseire kijelenti, hogy néhány héttel apósa halála előtt Esküdt mindenáron beszélni akart Nagyatádival. A biróság Tanko­vicsot megeskette vallomására. Feldmdr Mőrnét és Feldmdr Mórt, az erdő­csokonyai kijárókat hallgatta ki ezután a biró­ság. Feldmárné kijelen'ette val'omásában, hogy csupa siívességből tett mindent, arra nem em­lékezik, hogy a miniszter utasította volna a kérvénnyel Tankovlcshoz, a vejéhez. Kenedy és Bencze vádlottak. Dr. Kenedy György ügye következett ezután. Kenedy szintén vádlottja az Esküdt- pöraek, egy szer 500.000, máskor 110000 koronát fizetett Esküdtnek kiviteli engedélyekért, mivel azonban ismeretlen hílyen tartózkodik, nem lehetett a biróság elé állítani. Szabolcska biró felolvassa Kenedynek a vizsgálat folyamán tett vallomását. Majd dr. Bencze vádlottat hallgatják ki a Kenedy-ügyben. Az elnök kérdésére elmondja, hogy Esküdt a saját bevallása szerint nemzet­védelmi célokra és a nyugatmagyrországi fel­kelés költségeire szedte Nagyatádi megbízásából a pénzeket. Esküdt állításainak igazolására fel­mu atott néhány levelet, amelyeket előkelő köz­életi nagyságok irtak a miniszterhez kiviteli engedélyekért és megígérték, hogy ők is haj­landók fizetni közcélokra. — Zavarban vagyok méltóságos elnök ur — szakította félbe önmagát dr. Bencze —, mert ha a törvényszék súlyt helyezne az előkelő szemé­lyiségek megnevezésére, ugy zárt tárgyalást kérek. — Nem helyezünk súlyt — mondja gyorsan az elnök —, nem rendelek el zárt tárgyalást. Elmondja azonban, bogy honoráriumot ka­pott, de a pénz őrzéséért három százalékot ajánlott fel neki Esküdt. Ezt ugyan a hazafias cilra való tekintettel ingyen is elvállalta volna. Tanuja volt egyszer annak a heves jelenetnek, amely Töm5r Angéla és Esküdt között fo yt le a minisztériumban. Tömör Angéla szemrehá­nyást tett Esküdtnek, hogy miért mondja min­denkinek, bogy pártcélokra kell a pénz. .Vala­mit csak kell mondán", válaszolt Esküdt. Két­három nap múlva aztán kipattant a botrány. Tömör Angéla vallomása. Tömör Angélát hallgatták ki ezután ismét. Vallomása után Esküdt rendkivül szenvedélyes hangon teszi meg észrevételeit a vallomásra. Igen haves jelenetek játszódnak le egyrészt Esküdt és Tömör közöst, másrészt Esküdt és Bencze Lajos között. Rácz Kornél, a Viktuália igazgatója és Holi­cser Félix textilkereskedő tanúvallomásaikban Kenedyre vonatkozólag tesznek vallomást. Mind­ketten kiviteli engedélyedet kaptak Kenedy ré­vén, akinek nemzetvédelmi célokra fizetlek is. Több irat ismertelése után elnök a tárgya'ást délután fél 4-kor berekeszti és folytatását hol­nap reggel 9 órára tűzi ki. Mexikóban a forradalmi fölkelés miatt 70 tisztet agyonlőttek. Mexikó, november 24. Gonzales tábornok jelentése szerint 70 tisztet, köztük báróra tábor­nokot és négy ezredest, akik a Huerta által vezetett forradalom kötelékébe tsrtoztik, utóbb azonban kegyelembe részesültek, mintíiogy legutóbb újból elkezdíák forradalmárt működé­sűket, elfogták és a haditörvényszék Ítélete alapján agyonlőttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom