Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-25 / 271. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (Főreáliskolával szemben.) Teleon 15-33. A .Szeged" megjelenik héttő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2C00 korona. Előfizetési árak : Egy hónapra helyben 414 (0, Budapesten és vidéken 45 (.0 kor. SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 5U0, l hasábon 1000 másfél hasábon 1510. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 7CC0, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 november 25, KEDD. 271-ik szám. Mi történt Ausztriában? j Irta: Tonelli Sándor. A írult héSen kormányválság já szidott le \ Ausztriában. Sztrájkba léplek az osz rák vasatasok, akik már huzarrosabb idő óla elégedetlenek a fizetésükkel és azzal a rendszerrel, amely szerint a kormány a szanálási akcióból kifolyólag a létszámapasitást végrehajtotta. A sztrájk néhány nspra megbénította a vasúti és poitai forgalmat, politikai jel eget öltött és kormányválságot idézett elö, amelynek nyomán le kellett mondani Seipel prelátus, kancellárnak, aki 1922 junius elejétől kezdve visel e tisztét és kétségtelenül nagy érdemeket szerzett Ausztria viszonyainak konszolidálása körül. Keresztényszocialista létére elég tűrhető viszonyt tudott fenntartani a szociáldemokratákkal es mikcr néhány hónap előtt egy munkás merényletet követett el ellene, általános részvét nyilatkozott meg irányában. Sepel után a nemze'gyűlés választása alapján egy irány lag fiatal és ismeretlen nevü politikus, dr. Ramek let ült a kancellári székbe. Az összeomlás óta az az évszázados állam jogi összeköttetés, amely Magyarország és Ausztria között fennállott, megszűnt. Mindazonáltal még mindig annyi gazdasági és egyéb szál fűz bennünket Ausztriához, hogy az osztrák politikai viszonyok reánk nézve nem közömbösek. Ebből a szempontból nem lehet egészen érdektelen, ha összefoglaló formában ismertetjük az osztrák állam lörténetét 1918 októberétől kezdve mostanáig. Az összeomlás köveike?tében Ausztria a legnyomorúságosabb helyzetbe került csaknem az összes európai államok között. Bécs, amely azelőtt egy ötven milliónál nagyobb leiekszámmal biró monarchiának volt a középpontja, egyik napról a másikra egy hat és félmiliió lakó u kis \ országnak lett a fővárosa, amely elveszi- jj (ette összeköttetését a tengerrel és a nagyrészt ? elleni éget indulalu utódallamok közé volt « beékelve. A hosszú évek nélkülözései foly- } tán legyengült lakosságnak hiányoztak a szükséges élelmiszerei, nem volt tüzelőanyag, az iparnak nem volt nyersanyagja, ÖZ országnak pedig az egyre nagyobb mennyiségben nyomott és rohamosabb devalválódó papírpénz volt az egyetlen jövedelmi forrása. A viszonyok teljes kilátástalansága hihetetlen erkölcsi züllést idézett elö, a tartományok nem törődtek az állammal, a közigazgatás tejesen dezorganizálódott s az állan i és társadalmi élet a teljes felbomlás képét mutatta. Az uj államnak első törvényhozó szerve gyanánt 1918 október 21-én a volt birodalmi gyűlés német nemzetiségű tagjaiból az ideiglenes nemzetgyűlés alakult meg. Ez a nemzetgyűlés proklamálta november 12-én, Károly császárnak a trónról való lemondásával egyidejűleg az osztrák-német köztársaságot. Az első nemzetgyűlésen a szociáldemokraták voltak többségben, a hangulat erősen balfelé hajlott el s a nemzetgyűlés a szociáldemokrata Renner Károly dr.-t választotta meg első kancellárnak. Az elnöklete alatt megalakult kormány 1919 február 16-ra tűzte ki az alkotmányozó nemzetgyűlés választását, amely március 12-én erős többséggel Ausztriának Németországhoz való csatlakozását mondotta ki. Ez a határozat azonban az ántánthatalmak tiltakozása folytán, amelyek féltek az utóbbinak megerősödésétől, nem volt megvalósítható és Ausztria szeptember 19-én kénytelen volt a st. germaini békeszerződést aláírni, amely még a Német-Ausztria név használatát sem engedte meg, hanem az uj államot osztrák köztársaságnak keresztelte. Ugyanúgy, mint Németországnál, Ausztriánál is a szövetséges főhatalmak egyetemleges, de számszerűleg meg nem határozott jóvátételi kötelezettséget állapítottak meg. A különlegessége a megvert Ausztriával kötött szerződésnek az volt, hogy az ántánt az osztrákoknak itélte oda Magyarországnak részben németek által lakott nyugati szegélyét. Ez a területsáv Burgenland néven kapcsoltatott Ausztriához. Ennek a rendelkezésnek nyilvánvaló célja az volt, hogy politikai ellentéteket támasszon a volt monarchiának j két legjobban megnyomorított állama között és i akadályokat gördítsen esetleges megegyezésüknek j az útjába. Az uj köztársaság alkotmányát a nemzetgyűlés ! 1920 október 1 én tartott ülésén fogadta el és j december 9-én választotta meg a köztársaság első ! elnökét dr. Hainisch Mihály személyében. Az al- \ kotmány szerint, amely nagyon hasonlít a svájci alkotmányhoz, Ausztria kilenc tartományból álló szövetséges köztársaság, amelyen belül az egyes tartományok széleskörű autonómiával rendelkeznek. A törvényhozó hatalom a nemzetgyűlés és szövetségi tanács között oszlik meg. Az előbbinek 165, általános, egyenlő és titkos választás utján választott tagja van, az utóbbi pedig az egyes tartománygyűlések delegátusaiból áll. A kormány élén a kancellár áll, körülbelül miniszterelnöki hatáskörrel. A nemzetgyűlés fő pártjai a keresztényszocialisták és szociáldemokraták, mellettük még néhány szavazatuk van a nagynémeteknek és agráriusoknak. Az 1919 óta uralmon levő kormányoknak legfőbb problémájuk volt, hogy miként oldják meg az uj államra nehezedő élelmezési és pénzügyi nehézségeket. A túlnyomóan hegyvidéki jellegű ország ugyanis nem terem elegendő gabonát lakossága számára, kezdetben pedig Ausztriának egyáltalán nem volt pénze, hogy élelmiszereket vásárolhasson. Eleinte idegen segítő akciók révén történt ugyan valami a nyomorúság enyhítésére, de ez távolról sem volt elegendő és könyöradományokra alapítani egy állam ellátásának az ügyét még sem lehetett. Az egymás után következő kormányok ismételten fordultak segítségért Londonba, Párisba és később a nemzetek szövetségéhez Genfbe, 1921 márciusáig azonban mindössze annyi eredményt tudtak elérni, hogy a főhatalmak londoni konferenciája a nemzetek szövetségét felkérte az osztrák kérdés tanulmányozására. A nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága készített is javaslatot a szanálásra, de ez nem volt megvalósítható, mert az érdekelt hatalmak nem voltak hajlandók a zálogjogok felfüggesztését elfogadni. Ilyen huzavonákkal telt az idő 1922 juniusáig, mikor a nemzetgyűlés választása alapján Seipel Ignác prelátus alakított kabinetet. Seipel egy rendkívül ügyes sakkhúzással valósággal kikényszeritette a külföld támogatását. Arra való hivatkozással, hogy Ausztria önmagában életképtelen, tárgyalásokat kezdett az olasz és cseh kormányokkal, hogy Ausztria valamelyik szomszédjához csatlakozzék. Az egyensúly megbolygatásától való félelem hatott. Egyszerre sürgős lett az osztrák kérdés rendezése. A jóvátételi bizottság juliusban husz esztendőre feloldotta az osztrák állam jövedelmeire betáblázott, de számszerűleg meg nem határozott követeléseit, hogy az igy felszabaduló összegek a szanálás célját szolgáló rövid lejáratú nemzetközi kölcsönök fedezésére szolgálhassanak. Kétségtelenül a segítségnek már a legfőbb ideje volt, mert az osztrák pénz békebeli érme paritásánakl/15.000részére sülyedt vissza és önerejéből a bevitelre utalt Ausztria képtelen lett volna élelmezési kérdéseit megoldani. Ilyen előzmények után kezdődött meg az osztrák szanálási akció 1922 novemberében. Első lépése volt ennek az államtól független uj jegybank felállítása és a korona stabilizálása. Utána a nemzetek szövetsége egy három és félmillió fontos rövid lejáratú kölcsön jegyzését engedélyezte Ausztria javára abból a célból, hogy az átmeneti idő alatt az államháztartás hiányai fedeztessenek. Ausztria viszont kötelezte magát a nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága által fellállitott szanálási programnak a végrehajtására, a felesleges hivatalnokok elbocsátására és a takarékossági elvek érvényesítésére az állami háztartásban. A szanálási akció ellenőrzésére a nemzetek szövetsége egy főbiztost nevezett ki Ausztriába, Zimmermann rotterdami polgármester személyében. A szanálási akció révén sikerült az inflációnak gátat vetni, az államháztartás egyensúlyát fokozatosan helyreállítani és a gazdasági munkának az alapjait megteremteni. 1924 derekán az osztrák jegybank már annyira jutott, hogy silling néven megkezdhette az ezüst pénzek kiadását. Ebben a szanálási akcióban kétségtelenül igen nagy érdemei voltak a most távozó Seipel kancellárnak, kinek távozását tulajdonképen a szanálástól független kérdések idézték elö. Az osztrák államnak van ugyanis egy igen nagy problémája melyet az 1920 októberi alkotmány nem oldott meg teljesen: az államnak és a tartományoknak egymáshoz való viszonya. Négy esztendő óta Ausztriában állandó küzdelem folyik a föderalizmus is centralizmus között. A fzéitő autonómistá* odáig mennek el, bogy Ausztriát rgyizerü államszövetségnek tekintik; és a tartományoknak állami felségjogokat követeimk. Érvelésük szerint a császár lemondásával megszűnt a pragmatika szankció, mely a tartományokat Oeszekapcsolta és most ezeknek az akaratától függ, hogy bent aksrnak-e maradni as államban, vagy sem. Előfordult, bogy egyes tartományok nagy pénzügyi feleslegekkel rendelkeztek, mikor más tartományok kCzködiek, az állam pedig nem tudta segíteni őket, mikor pedig a kormány változtatni íkart ezen a lehetetlen helyzeten, tiltakoztak minden centralizálás ellen. A novembsr elején kitört vasutassztrájk csak látszólagos oka volt Seipel tukásának. A háttérben a föderalizmus és centralizmus kérdése, illetőleg a tartományok széthúzásával szemben az állam pénzügyi felségjogának az érvényesítése 1 ppangott. Mikor a vatutf sokkal sikerüli megegyezni, Seipemek a másik kérdés miatt kellett lemondania. Az28l, hogy a helyét kompromisszum abpján dr. Ramek Károly vette át, ez a kérdés még nincs elintézve. A központi hatalomnak összhangba hozatala a tartományok pariit uláris törekvéseivel szemben továbbra is megoldatlan problémájamaradt az uj Ausztriának. A kereskedelmi tárgyalások Ausztriával is megszűntek. biztos a választási ivek pótlására utasította Bárány Sándor kivételével az összes többi jelölteket. A határidő lejártáig azonban egyetlen pótlásra visszautasított jelölt sem tudott megfelelően eleget tenni pótlási kötelezettségének és igy a novembrr 30-án tartandó választáson egyhangúlag Bárány Sándort fogják a nagyatádi választókerület képviselőjévé megválasztani. Politika kálvinista alapon. Budapestről jelentik : A kálvinista politikai szövetség tegnap este fogott eszméi és elvei ismertetéséhez. A Rádai-utcai theológiai akadémia földszinles könyvtárhelyiségében hat óra uán nyitotta meg az ülést dr. Somogyi Lajos ügyvéd. Ezu!án dr. Sebestyén Lajos ügyvéd Mitológiai tanár, a református szövetség megszervezője tartott előadást „a kálvinista ilapon áüó k?reszténypol tika eshetőségei és kilátásii Magyarországon" cimen. Ezután Haar Budapest, november 24 (Tudósítónk telefonjelentise.) Az utóbbi napokban sok szó esett arról, bogy szerződés jön létre Ausztria és Magyarország kőzött, amelynek értelmében a két álam bizonyos engedményeket ad egymásnak az export-import tekintetében. Ilyen irányfa n már folytak is tárgyalások, ezek azonban most megszakadtak, mett ez osztrák kormány egyelőre nem taitja szükségesnek, hogy ezek a tárgyalások befejeződjenek. Az osztrák kormány ugyanis azon a véleményen van, hogy konlingentális szerződést addig nem köthet Mcgyarországgal. amig Magyarország nem hoz litre egy ilyen szerződést Csehországgal. Minthogy azonban a cseh—magyar tárgyalások bizonytalan időre megszakadtak, a tárgyalások végleges befejezését Ausztria nem tartja időszerűnek. Egyhangú választás lesz Nagyatádi kerűlatében. i A nagyatádi válasatí-ksrületben a választási I