Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-23 / 270. szám

1924 november 3. SZEGED 3 A gázgyár megváltása és az alsótanyai kisvasút. A gázgyártól kér áramot a villamosvasút is. Szeged, november 22. (Sajdt tudóstlónktól.) A gázgyár megváltásának és a tanyai vssui megépítésének íz ügye foglalkoztatja mostaná­ban leginkább a városházi köröket. Mindkél kérdés annyira fontos, annyira súlyos és annyira aktuális, hogy úgyszólván háttérbe szorított mindea más közigazgatási problémát. A két kérdés között látszólag nincs semmiféle szorosabb összefüggés, a látszat azonban csal, mert belül, a kulisszák mögött erős szálskkai kapcsolódnak egymáshoz. A helyzet az, bogy a polgármester, aki a gázgyári bizottság ülése elö't olyan nagy nekilendüléssel karóba fel a tanyai vasút problémáját, a gázgyári bizottság meglepetésszerű állásfoglalása után teljesen el­kedvetlenedett és ma már ugy látja, bogy a tanyai vasuftervek megvalósulása elé nagy akadályokat gördít a gázgyár egyhangúlag sür­getett megváltása. A polgármester ugyanis ugy véli, bogy abban az esetben, ha a tanács és a közgyűlés és a gázgyári pör folytatása és a gázgyár megváltása mellett foglalna állást, a megváltás olyan anyagi terhet róna a városra, hogy a tanyai vasul épilési költségeinek elő­terem léce lehetetlenné válna. A gázgyári bi­zottság ülésén, amikor megállapította, hogy a bizottság egyhangúlag az egyezkedés ellen és a megváltás mellett foglalt állást, azt is be­jelentette, hogy ez az állásfoglalás homlok­egyenest ellenkezik egyéni felfogásával, mert még mindig jobb szeretne békésen kiegyezni a gázgyárral, mini a pör folytatásával és meg­nyerésével járó horribilis kötelezettségeket a városra vállalni. A polgármester ebből a különvéleményéből azóta sem engedett egy jottányit sem, hiába érvelnek el&te az ellenkező meggyőzödésuek. Ezért kezeli már kedvetlenül a tanyai vasút ügyét is. Pedig az ellenkező meggyőződésűek érvei között akad néhány egéczec súlyos argumen­tum is, többek között az, hogy a gázgyár megvál­tására fölveendő külföldi kölcsön törlesztése semmifele ujabb terhet nem jelent a városra, mert a ,gázgyár jövedelme bőségesen fedezni az amor­tizációt. Éppen ezirt nem lehet ebből a szem­pontból összekapcsolni a gázgyár és a kisvaséi ügyit. Megirts a Szeged, hogy a gázgyár ügyét a polgármester a jogügyi bizottság elé terjeszti véleményezés végett. A jogagyi bizottságtól kér jogi tanácsé! arra vonatkozólag, vájjon a meg­váltási pör folytatása, vagy pedig az ingyenes háratElási idő bevárása ajánlatosabb-e a vá­rosra nézve. A jogügyi bizottság véleménye alapjáz teszi majd meg a tanács a közgyűlé­sen a javaslatát. A gázgyári bizottságon ki­alakult jogászt véleményből arra lenét már előre következtetni, hogy a jogMgyi bizottság , is a megváltási pör folytatását is eCgdzgyár mielőbbi megváltását javasolja. A gázgyár ügyével bonyolított tanyai vasul ügye is halad azért a maga utján előre. Bokor Pál polgárcneslerhelyettes hétfő délután öt órára összehívta a régi vasúti bizottságot, amely még 1910 körül alakult meg a köz­gyűlés tagjaiból. A polgármesterhelyetles ezt a bizottságot kivánja a miskolci vasuianyagaján­lat felől megkérdezni és ezzel a bizottsággal kivánja letárgyaltatni a vasútépítés fedezetének kérdését is. Mivel a fedezet ügye mezőgazda­sági érdekeket is érint — a polgármester­helyettes terve szerint az alsótanyai legelő­területek nagy részének parcellázása és műve­lési célokra való hasznosítása adná az építési költségek fedezetét — a vasúti bizottság ülé­sére a mezőgazdasági bizottság, söt a párn­ás jogügyi bizottságok tagjai is kaptak meg­hivót. A mezőgazdasági bizottság tagjai előre­láthatólag tiltakoznak majd a legelőterületek bárbeadása ellen, a polgármesterhelyettes azon­ban súlyos ellenérvekkel felszerelten várja az ígérkező támadást és reméli, hogy érveivel le tudja majd szerelni as ellenvéleményt. A tany.i vasút és a gázgyár között egyéb­ként mégis van bizonyos összefüggés, de nem abból a szempontból, thogyan a polgármester látja. Ez az összefüggis egyelőre nsgyon bi­zonytalan és n.igyun komplikált. Bizonyos szak­értői körökben szó került arról, hogy célszerű volna, ha a város megváltoztatná az eredeti kisvasut-terveket és a vasút feépitése esetén szerübb elektromos erőre rendezkedne be. A vasúthoz szükségei elektromos áramot ebben az esetben vagy a gázgyár, vagy a közúti vil­lamosvasút telepe szolgáltathatná. Mivel pedig a villamosvasút is a gázgyár között komoly tárgyatások folynak, — sőt rövidesen konkrét megállapodásról is lehet beszélni — abban az irányban, hogy a villamosvasút beszüntetve áramfejlesztő telepinek működésit, belép a gáz­gyár villanyfogyasztói közé is a jövőben a gázgyár elektromos áramával tartja üzemben jármüveit, a villamosvasúti! való kombináció riszben elesik es igy a tanyai vasút is a gázgyár áramfogyasztóinak számát sz porttaná. A vil­lamosvisu'tal való kombináció az?rt esik esik részben el, mert Berzenczey Domokos müsziki főtanácsos tervei szerint a kisvasút személy es áruforgalmát a villamosvasút feleslíges j;r> müveivel bonyolítanak le. — Ez a megolts részben olcsóbbá, rész­ben drágábba teszi n kisvasút felípitését, — mondotta érdeklődésünkre Berzenczey Do­mokos. — A vasút fenntartása az elektromos berendezkedés esetén föltétlenül olcsóbb lenne a gőzvasutnál. Az a körülmény, hogy mozdo­nyokat (s vagonokat nem kelltne beszereznie a kisvasúinak, szintén olcsóbbá tenné a vasút építési és fenntartásit is. Ezzel szemben a szükséges felső vezeték megdrágítaná ÍZ épi'ést és megdrágítaná az is, hogy a villám: s vasút kocsipirkjának felhasználása esetén * keskeny­vágányu vasutpálya he'yett, normális, széles nyomtüvolu vasutat kellene ípiteni. Véleményem szerint az olcsóbbodás lényegesen nagyobb aránya a drágulásnál és — más előnyöktől el­tekintve — már ezért is érdemesebb az elektro­mos megoldással foglalkozni. Ennek a meg­oldásnak még az az előnye is meg'esz, hogy a tanyai személy és áruforgalmat minden ne­hézség nélkül a város belterületére is kiter­jesztheti a villamos. A terv megvalósítása fcem a gázgyár, sem a villamosvasút részéről nem ütközik nehézségbe. Privátim tárgyal am már ebben az ügyben és megtudtam, hogy a villa­mosvasút szívesen rendelkezésünkre bocsájtja felesleges kocsipariját bizonyos használati dij ellenében, a gázgyár pedig kapva-kspna az alkalmon, ho*y megnagyobbíthassa áramszol­gál atását, mert ebben az esetben a tanyai vasúton kivül egísz Alsót;nyát is elláthatná elektromos árammal. Kérdést intéztünk *z érdekes kombinációra vonatkozóig Pongrácz Alberthez, a gázgyár igazgatójához is, aki megerősítette azt a hirt, amely szerint a villamosvasút tárgyal a gáz­gyárral az elektromos erőszolgáltatás ügyiben ts abban az esetben, ha sikerül a megegye­zés, — minden re f ény megvan arra, hogy ez rOvid időn belül megtörténi*, — a vasút be­szünteti áramfejlesztő üzemét és a gázgyár fogyasztói köze lép. — A gázgyárra ez a megállapodás semmi­féle üzemkibővitési kötelezettséggel nem járna — mondotta a gázgyár igazgaiója —, legfeljebb kisebb jelentőségű átalakításról lenne csak szó. A gázgyár örömmel vallaifcozaa arra is, hogy a tanyai vasutat ellássa elektromos erővel, ami szín én nem tenne ujabb beruházásokat szük­ségessé. A tanyai vasút ügye tehát összefüggésbe hozható a gázgyár ügyével, de ez az össze­függ s még inkább kívánatossá teszi a gáz­gyár mielőbbi megváltását és megkönnyíti a tanyai vasút problémáját is. A polgármes'er pesszimista álláspontjának tehát reális alapja a tg van. [A vérbirósági elnök vallomása a budapesti bombamerényletek tárgyalásán. Drenka vádlott beismerése a fenyegető levelek Írásáról. a Dohány-u cai merénylet u'án azért helyezték el a bombák* t különböző helyeken, hogy el­tereljék a figyelmet az ébredőkről és azt a hiedelmet keltsék, mintha azt is kommunisták követték volna el. Korábban két kézigránátot küldött Drenkával Márffy lakására. Elmondja ezután, hogy előző este fent volt Márffynál es erős kénszagot árzeti. Kérdezte, hogy nem a bomba készítéséből származik-e az, mire Márffy azt mondott», hogy igen. Ma­rossy a vizsgálóbírónál első vallomását fentar­totta, később visszavonta azzal, hogy * rend­őrségen kényszer alatt tette a vallomását. Azon kérdésre, hogy miért ne v vonta vissza mindjárt vallomását, azt mondotta, hogy Schwei­nitzer azzal fenyegette meg, hogyha vissza­vonja vallomását a vizsgálóbiró előtt, akkor visszaviszik a rendőrségre és elölről kezdik az űtlegeket. Marossy azután elmondja, hogy amit a vizs­gálóbírónál mondott, arra Schweinitzer tanította Budapest, november 22. A budapesti bomba­merényletek bűnügyének folytatólagos főtárgya­lását ma reggel fél 10 kor nyitotta meg Langer Jeső. A mai tárgyaláson áttérlek a bűnügyek har­madik csoportjára, a Rassay és Miklós Andor ellen elkövetett bombamerénylet és a „101-es bizottság' ügyének tárgyalására. A bíróság először Márffyt hallgatja ki, aki kijelenti, hogy a dologról nem tud semmit. Az elnök ifimerteti ezután a rendörségen és a vizsgálóbírónál tett vallomásait, amelyekben szintén tagadja a bűnösségét. Ezután Marossy Józsefei vezetik elő. 0 sem tud semmiről semmit, amit a rendőrségen a jegyzőkönyvbe mondott, azt Schweinitzer rendőr­kapitány Islál'a ki. Marossy vallomása a rendörségen. Ezután a biróság ismerteti Marossynak a rendörségen és a vizsgálóbírónál tett vallomá­sait. Marossy a rendőrségen elmondott-, hogy^ Jri. Ezután elmondja, hogy Schweinitzer kapi­a bombát Chriasti adta át egy hordárnak, hogy tány pénzt is adott neki és jó kosztot, hogy vigye Rassayhoz. Ó később visszament Márffy lakására és csak ott tudta meg, hogy a cso­magban bomba volt. Jelentkezni azért nem mert, mivel fiit Márffy bosszújától. A csomag tartal­máról Szásznak tudomása volt, mert a csoma­golásnál jelen volt. A 101-es aláirásu leveleket ifjabb Drenka valljon be mindent. Elnök: Mikép lehet ezt azzul összeegyeztetni, hogy bántalmazták; az egyik napon pénzt adtak, a másik napon megverték? A vizsgálóbírónál miért vonta vissza vallomását? Nem érezte magát biztonságban? Marossy: Nem éreztem. A védők azt mond­gőzerő helyett a línyegesen olcsóbb és egy- \ nagy képzelőtehefsége és fnn^ziája van. Béla irta. Ezen levelekről tudott Szász és [ ták, hogy csak akkor mondjam az igazat, ha Chriasti is. A vallomásában arról beszél, hogy ' teljes biztonságban érzem magamat. b Rassay ellen megkísérelt merénylet. Ezután elmondotta Marossy, hogy a Rassay­e lenes bombamerényletről nem tud semmit. Elnök: Lát'a-e a fcüldött leveleket? Marossy: Igen. Az elnök ezután Mártffyt szólítja elő, aki kijelenti, hogy az egyik állítólagos tettestárs, aki a bombák készítésében résztvett: Bekő. Elmondja, hogy abban az időben nem is volt Budapesten, hanem betegen feküdt vidéken. Erre vonatkozólag tanukat jelenthet be. Elnök: Honnan tudja a rendőrség az ada­toké ? Márffy: Schweinitzer rendőrkapitánynak igen Az egyik védő előterjeszlést fesz, hogy álla­pítsa meg a bit óság, hogy Márffy elé a rend­örségen való hihallgatása alkalmával egy ivet tettek, amelyen a kabinetirodai főnök és Magas­házy szárnysegéd ... Itt az elnök félbeszakítja és kijelenti, hogy nem engedi a hivatalos személyiségeket az ügybe belekeverni. A védő etriatt semmicégi panaszt tesz. Szász József kihallgatása. A biróság ezután Szászt hallgatja ki, aki nem érzi magát bűnösnek. Elmondja, hogy 1923 december 13-án szabadlábra helyezték. Azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom