Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)
1924-11-18 / 265. szám
Egyes siám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deák Ferenc-utca 2. (F6reáliskolival szemben.) Teleon lS-^3. A „Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2COO korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4C( (0, Budapesten és vidéken 45 CO kor. EGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. SCO, I hasábon 1COO másfél hasábon 1510. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 bor. Szövegközti közlemények soronként 7000, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 november 18, KEDD. 265-ik szám. Film a galagonyapilléről. A Konó Moziban ma és tegnap egy filmet játszottak és talán még bolnap deklött is játszani fogják azt a filmet, amitől mi bátorkodunk vezércikket irni, noha a napi politikához semmivel sincs több köze, mint a sapkakészitőnek a toronygombhoz. És nem félünk attól sem, bogy valaki fizetett reklámnak fogja gondolni ezt a cikket, amely egy filmről szól, amelynek szereplői a pille, a méhecske, meg a gólya. Csakhogy a pille nem valami világhírű mozipillangó, akinek a frizurájához fess társaságbeli nők hozzáigazítják a magukét. Ajjilleegy valóságos istenteremtette pille, annaMfa legközönségesebb fajtája, a tavasz fehérszárnyú galagonya pilléje, amellyel ciak a tanköteles koron alul levő urak és hölgyek szokt«k foglalkozni. A méhecske alatt se valami pocakos tőzsdés értendő, aki éjszaka röpdös virágról virágra, banem értendő alatta az a hártyásszárnyu rovar, amelyet Matterlinck a napfény szőke gyermekének nevez s amelytől Vergilius azt mondotta, bogy nem magának mézel. S a gólya se valami ötezer méter hosszú pikáns vigjáték, banem az a te mészelrajzi egyed, amely olyan flegmát kusan szedi hosszú lábait a mocsárban, mintha sejtelme se volna róla, hogy ő a hölgyek öröme és ijedtsége. Szóval egy tinitéfilmnek, egy termé^ujujzi iskolafilmnek a tiszteletire inuk ezt ajQkket, amelyet ezek után senki se fog fizetettroRámcikknek tartani. Meri olyan bolond ember tincs a szittya földön, aki tisztában ne volna vele, bogy a tudomány reklámozásért nem szokái fizetni, mert az az ablakon a sárba hajított pénz vo'na. Nem azért vagyunk magyarok, hogy oda menjünk fizetni, ahol tudományt mutogatnak, — oda inkább akkor se mennénk, ha nekünk fizetnének érte. Az a biológiai filmelőadás, amelyet a Magyar Néprajzi Társaság emberföldrajzi szakosztálya rcutit be a szegedi iskoláknak, nem szolgál semmiféle üzleti célt, ami abból is nyilvánvaló, bogy egy belépőjegynek az ára egy villanyosjegynek az árával egyenlő. A film egyszerűen tanítani akar, mint az iskola, csak éppen hogy eredményesebben akar tanian', mert szóval és képpel va'ó taniiás helyett a mozgó, eleven élet el tanit. Ma állattant, holnap növénytant, azután talán földrajzot, csillagászatot s egyszer talán történelmet is, t íszen a film nemcsak mulattatója, nemcsak megnt vettető je és megilkatlatój*, hanem a legügyesebb tanítója is tud lenni az embernek, — ha az ember is ugy akarja. Nem a film a hibás benne, ha ext az igazi nagy hivatását nem teljesíti, iőt nem is a mozi a hibás, mint üzleti vállalat, amely természetszerűleg a miga basznát nézi. A szegedi mozikat különösen nem érheti szemrehányás, mert csak ebben a szezonban is kétszer is kísérleteztek tudományos filmmé'. Nemrégiben a Qaurizankar megmászását mulatták be, nem sckkal azelőtt a madárvándorlás csodáival csa> lógatták a közönséget, egy technikailag is káprázatos filmmel, de a közönség épp oly közönyös maradt a Himalíja homezöi, mint 8 tropikus klima msdáicsodái iránt. A közönség se Szegeden, se máshol a magyar glóbuson nem vállalja tanítómesterének a mozit, vagy ba kosztümöt, táncot, romantikát, betörést auar is töFe tanulni — kiki kora és egyéni hajlandósága szerint —, a komoly tudomány nem kell a mozi vásznán. Ámbár h szen ami azt illeti, máshol se nagyon kell. Bánulato?, hogy az emberek milyen értetlenül, sőt ani még rosszabb, milyen kíváncsiság nélkül járnak az élet csodái között s mennyire nincs bennük semmi érdeklődés az anyatermészet irán», £ melynek msguk is csak olyan gyermekei, mint a fűszálak, amelyeken t*po8, a galambok, amelyek lábirál turbékolnak, vagy a csillagok, amelyek a feje felett sziki áznak. Nem kell a gtlBgcnyalepkéíg, vfgy a méhecskéig, vagy a gílyáig menni, — az emberek nagyrésze leéli az éleiét anélkül, hogy ciak annyira is liszlában lenne például a lélekiés lényegével, mint például a Bethlen István politikájával. Pedig a iéiekzés sokkal kévésbé komplikált és sokkal érthetőbb folyamat. De az emberek azt gondolják: fő az, hogy lélekzeni tudjunk, a többi a tudósok dolg*, mint ahogy a galagonyapille élete az iskolás gyerekek dolga, azok is majd elfelejtik, mire megnőnek és okosat b dolguk lesz. Az emberek, ménfői okosabbak és gyakorta, tibbak, annál inkább igy gondolkoznak és annál inkább nincs igazuk, minél okosabbak és gyakorlatiabbak. Nem szólunk arról, begy mennyi a gyakorlati haszna a legelvontabb tudománynak is mert hiszen azt naivság volna magyarázni. De tudái nélkül nincs világkép s emberek nélkül, akiknek iz agyában nem alakul ki tiszta világkép, nincs fejlődő, haladó társadalom s nincs igazi, mély, gyökeres kultura. Az emberiségnek a legtöbb nyomorúsága abból származik, h jgy az emberiség még mindig ijesztően tudatlan s annyira az, hogy nem is akar más lenni. Pedig a tudatlanság tragikus végze*, mert tudatlanság szüli a gyűlöletet, ezt a rettentően destiuktiv erCt, amely ma is szétrobbantással fenyegeti az egész társadalmat. Szerdán tesznek esküt az u] miniszterek. Budcpest, nov. 17. (Tudósilónk telejonjelentése.) Mayer János földmivelési minisz'er ma délben 12 órakor fogadta a földmivelési minisztérium tisztikarát, amelynek nevébei Tahy Jskab államtitkár üdvözöl e JZ uj rrinisztert. Korányi Frigyes bán"1, a lávozó pénzügyminiszter ma még megjelent h.vatalában. A hét közepén költözik be Bud János pénzügyminiszter Korányi heyiségeibe. Korányi fáradalmainak kipihenése után veszi rmjd át a párisi magyar követség vezelísét. Scitovszky Tibor, az uj külügyminiszter ezidőszerint gyengélkedik és előreláthatólag a hét középé > veszi át hivatala vezetését. Az uj m niszferek eskütétele szerdán délután lesz Horthy Miklós kormányzó előtt. Az esküié élnél jelen lesz Bethlen Mván gróf miniszterelnök, mint zászlósúr ptdig Karácsonyi Jenő gróf. Az eskümintát Bárczy István miniszterelnökségi helyettes államtitkár olvassa. Amenynyiben Scitovszky Tibort betegsége akadá yozní, ugy csak Mayer János és Bud János tennék le szerdán az esküt, a külügy i in szter pedig egy későbbi időpontban jel.nne meg a kormányzó előtt eskütételre. Seypel nem vállalja a kormányalakítást. Bécsből telefonálja tudósitónk: Az osztrák kormányválság krnise elérte tetőfokát. Seypel kancellár leve'et intézett Nikloshoz, a nemzetgyűlés elnökéhez, amelyben köili a kormányalakítástól való visszalépését. A levélben elmondja, hegy tárgyaiátokat folytatott a legkülönbözőbb pártokkal és a tartományi kormányzatok képviseőivel és megbizonyosodott arról, hogy ha vállalná a kormányalakítást, nem részesülne megfelelő támogatásban. Igy tehát inkább tisszalép. Lemondása mellékokául azt is felhozzi, hogy megsebesülése óta állandóan gyengélkedik. Seypel egy iegnspi keresztényszocialista pártgyűlésen beszédet mondott és utódjául Raune Rudolfot, vdt belügyminisztert ajánlott*. Seypel visszalépésével tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a barc, amely közte és a tartományok főnökei között dult, az utóbbhk gyCzeimével végződött. A krízisnek legfőbb kérdése most az, bogy ' Ausztria megmaradjon e jelenlegi államformájában, vagy pedig államszövetséggé ahkuljon-e át. A vélemény azonban iz, bogy sem a közigazgatásra, sem a politikárp, sem pedig a pénzügyekre ez az átalakulás nem lenne jó ha'ással. A keresztényszocialisták olyan kormányban, amely nem Seypel igazgatása alatt áll, nem vesznek részt. Hivatalnok-kormány megalakítása lehetetem Ugyancsak lehetetlen olyan botliciós kormányalakítás, amelyben szocialisták is részt vennének. A legvalószínűbb, hoiy kisebbségi keretek között keresztényszocialista kormány fog alakulni. Általános vélemény szerint az uj p'nzügyminisz'er és alkancellár a Stájer tartomány főnöke, Ahra lesz, mig a kereskedelmi miniszter Hennel, a külügyminiszter pedig Maietika lesz. A többi miniszterek megmaradnak. Seypel kijelentette, hogy visszalépése után továbbra is vezetője rrarad a kereszténypártnak. A holnapi főbwo-tsági ülés tudomásul fogja ' venni Seypel lemondását és az uj kormány ' megalakítása a jövő hétre várható. Schioppa nuncius és a magyar Hiszekegy a román szenátus záróülésén. Bukarest, november 17. A szenátus utolsó ülését tartotta. Ghivanescu szenátor az uj moldvai köztársaság kikiáitáia ügyében interpellált. Brattanu miniszterelnök kijelentette, hogy nincsenek hivatalos információi a köztársaság felálli'ásáról. A kapott értesülés alapján azonban valószínű, hogy felállították a moszkvai kormány hozzájárulásávals annak buzdítására. Bennünket nem érint a köztársaság felállítása, tőt inkább örvendek, mint kell, hogy e szomszédállam elismeri, hogy területi követeléseinkkel nem mentünk el odáig, ameddig jogunk lett vdna. Ezután átférlek a napirendre, a trónbeszédre adandó válaszfelirat vitájára. Duca küiűgyminiszler szólalt fel. Politikai szempoptból — mondot'a Duca — a* elmúlt évet t z jellemzi, hogy az ellenzéki pártok egymás közt viszélylodiak, mialatt a liberális párt az ujjáépi és munkíját folytatta. Áttért ezulán a külpolitikára. Nagy szövetségeseinkhez való viszonyunk — mondotta — a legkedvezőbb. Minden nézeteitéréit barátságos szellemben oldottunk meg. A kis szövetségesek hei való viszonyunkban sem állt be hátrányos változás. Mcgyarországhoz való viszonyunkat szintén javítottuk s a tavasszal aláirt egyezménynek színién Iá'haló bizonyítékai ennek a belyzetnek. A felirati vita ezzel véget éri és a válaszfeliraot e fogadták. Ezután sorshúzás u ján kijtlölték azt a bizottságot, amely átnyújtja a királynak a válasz felirat szövegé*. A szenátus, miután befejezte a felirali vitát, november 24-ig elnapolta magát. Az utolsó ülésen az elnök felolvasta azt a választ, amelyet a király a válaszfelirafot átnyujó küldöttségnek adott. A szenátoiok állva hallgatták meg a király üzenetét. Több apióbb ügy elintézése után dr. Bianu, erdélyi liberális képviselő kérdést intézeít a kormányhoz Schioppa Lőrinc budapesti pápai nuncius magatartása ügyében, aki a magyar katolikusok nagygyűlését az irredenta Hiszek-